Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-04-12 / 29. szám

Nagyszámú peerekből álló­ gyülekezetben, melly mart. 25-én a’clarendoni palotában tartatott, egyhangúlag el­len határozva, miszerint a’ kormány szabadkereskedel­mi rendszabályinak a’ felsőházban minden kitelhető mó­don, mennyiben az csak öszszefér az alkotványnyal, ellen­­szegülendnek. A’liverpooli Standard már előre akarja tud­ni,mikép a’gabnabill a’felsőházban legalább négy szótöbb­séggel viszsza fog vettetni, hacsak az alsóház külön bizott­ság által kisebb vámot nem fogad el. Egyébiránt mint hír­lik , a’ norfolki herczeg már meg van nyerve a’ miniszteri terv részére, mi pedig nem csekély súly a’ kormányjavas­latok győzhetésére nézve. Francziaországi. Hogy a’ kabylok ezentúl többet fognának tenni Ab­­delkader javára, minthogy neki menhelyet adjanak, kétlik a’ tartományos népviszonyokat ismerő férfiak,leginkább pe­dig, hogy Francziaország ellen megtámadólag lépnének föl. A’ kabylok egy magától a’ természettől főleg iparűzésre u­­tasitott nép.Meredek hegységeik és szoros völgyeikben nem létezik elegendő tér kiterjedtebb földmivelésre ’s távolról sem termesztnek annyi gabonát, mennyi számos népessé­gűk szükségei födözésére kívántatik. Ennélfogva kénytele­nek szükségeiket a’síkságról szerezni és szomszédaikkal jó egyetértésben élni.Erre annál inkább szorittatvák,mivel da­czára megközelithetlen bérczeiknek a’ földfekvési viszonyok még sem kedvezők nekik háború esetén. Tehetnek ugyan hegyeikből kirohanásokat a’ szomszéd síkságokra, a’hozzá­­jok közelebb egyes törzseket háborgathatják ’s pusztíthat­ják a’ nélkül hogy a’ franczia hadlábaknak szintolly köny­­nyű lenne hasonlót tenni velők. Ezek ellenben,főleg a’Fran­­cziaországgal barátságos lábon álló törzsek segedelmével könnyen elzárhatják hegyi kijárásaikat,ez által iparkészitvé­­nyeik forgalmát ’s ezekért a’ szükséges élelmi­szerek cse­réjét akadályoztathatják’s igy kettős tekintetben a’ legérzé­kenyebb módon árthatnak nekik a’ nélkül, hogy ellenök já­ratlan hegységeik közt szerfölött terhes háborút viseljenek. E’ miatt nyilatkoztak olly erélyesen a’ kabylok jelleme’s é­­letviszonyaival, ’s a’ vidék fekvésével ismeretes legkitű­nőbb hadi férfiak Bugeaud marsal azon gondolata ellen, melly szerint az a’kabylokat tartományuk belsejében akará megtámadni. Mondák, mikép illy vállalat iszonyú pénz- ’s emberáldozatot igényelne’s még is kívánt siker nélkül fog­na maradni. Ehez még egy másik körülmény is járul, melly a’legkomolyabb megfontolást parancsolja. A’ kabylok ipar­irányát az Afrikába bevándorló európaiak is használják ’s kizsákmányolják. Algír fővárosban, mint több városiban a’ gyarmatnak, a’ munkások, u. m. lakatos, kovács, ács, var­ga és számos egyéb iparűzó jobbára kabyl. Minden köz ’s magán­ épületnél kabyl kezek foglalkodnak, igen, olly nagy ezek száma, hogy ha munkájokat hirtelen odahagynák’s a’ hegységbe viszszatérnének,nem egy si ügy­szerfölött nagy pangásban szenvedne. Tavaly hasonló viszonyok közt tö­megestül hagyák oda Algír’s egyéb városokban a’kabylok foglalkodásaikat, daczául azon előnyöknek, miktől megvál­ni kénytelenültek. Csak midőn Bugeaud marsal hadtestével, melly már közvetlen a’ kabyl hegységig haladt, ismét visz­­szatért’s ünnepélyesen kijelenté határozatát, miszerint a’ megtámadási terv létesítéséről lemond,a’ kabylok is, lerak­ván fegyvereiket, tértek újra viszsza a’ franczia városokba s mint előbb, szokott munkájukkal foglalkoztak. A’ Journal des Débats A­lgirból mart. 1 Okéről terje­delmes tudósításokat közöl, Ismételve állittatik, mikép Ab­­delkader Bugeaud marsai közeledtével a’ dsurdsurai hegy­séget ismét odahagyó, az Uled-Nails felé vezető sivatag-vo­nalon viszszatérendő. „Az emir, igy hang­zik a’ tudósítás, előbb a’ kabyl törzsek főnökeit közgyülekezetre hivá meg’s hiszékenységüket minden lehető módon kizsákmányoló bi­zonyossá tevén őket, azt állítva, hogy ő alkudozásban áll a’ franczia kormánynyal Kabylország függetlenségének biz­tosítása végett ’s Bugeaud marsal, úgymond,parancsot ka­pott Algírba viszszatérni’s az alkudozásokat meg nem za­varni. Egyik legközönségesb cselfogása Abdelkadernek,a­­zon hitet terjeszteni, miszerint a’ franczia kormány folyvást kész vele, bármikor kívánja, alkudozni ’s neki Algírban feje­delmi állomást biztositni. Sokáig csalogató illy módon a’ marokkói udvart is, melly azonban e’ részben tévedését már egészen elismeré. Abdelkader azt is mondá a’ kabyloknak, hogy országukban marad, Ben Salem lyányát nőül veszi ’s kormányszékét körükben üti fel. Sőt alkudozások iránti ko­­holványának annál több hitelt szerzendő, két követet is kül­dött levelekkel a’ főkormányzóhoz Algírba. Bugeaud meg­kapá a’ leveleket, de semmi válaszra nem méltató. Abdel­kader terveit a’ Dsurdsurában megjelent erős hadláb meg­hiúsító ’s a benszülöttek mindinkább hódolnak a’ győze­delmes franczia fegyvernek. Az emir elvonulása következ­tében Bugeaud marsal útját a’ dsurdsurai Kabylországban tovább nem folytató, Borsch Hamsa felé fordult,hova Edkén szándékozott érkezhetni ’s aztán lefelé egész a’ sivatag széléig akart nyomulni.“Végül igy fejezi be a’journal des Dé­­bats a’ közlött tudósítást: ,,A’ népségek kimerülése, harczi ’s fanaticus szenvedélyeik elnyomása, az emir erkölcsi ere­jének gyöngitése, uralkodás és befolyásunk szilárdítása lesz e’ fordulatok vége.“ Németoroszág A’ boroszlai egyházi lap mart. 21 kéről követk. sajnos kihágás felől tudósit. Folyó hó­­kén történt estefelé—igy hangzik a’ tudósítás—midőn főt. érsekünk Forster kano­nok’s magántitkára Lips kíséretében a’ felső töltésen szo­kott napi sétáját végzé. Az ut ő nagyságát kísérőivel a’ Scheilingen keresztül vezeté, midőn a’ hídon az úgyneve­zett herczegkert előtt négy tanuló nyomban követte őket, kik tüstint leggúnyosb czélzásokra fakadtak,miket olly han­gosan mondanak ki, hogy az üldözőbe vettek minden szót hallhatónak. A’ tanulók bombasztos magasztalásokkal em­lékeztek Ronge felől, néhányszor azt megéljenezték, be­széltek az ellene támasztott perről, mellyből bizonyos fér­fiak segítségével—kik megnevezve is lőnek, győztesen fog — úgymondának — kiszabadulni; utálat- és gyűlöletü­ket fejezék ki a’székesegyház ellen, melly épen látható volt ’s megvetésöket bizonyos emberek iránt, kik szenteskedő arczczal járkálnak; ’s bizonyos isteni szolgálat irányában, melly pompáss­zerü formákkal akar ’s iparkodik megveszte­getni. Sőt még a’ tisztelt egyháznagy czipéji sem kerülék el e’ rabulista gunyolgók elménczkedő megjegyzéseit. A’ tisztelt érsek, valamint kisérőji,több ízben megállották,hogy ü­ldözőjiket maguk mellett elvonulni hagyják; de ezek vagy igen közel hozzájok, hogy ezektől jól megértessenek, vagy őket elhagyva ismét megállották, amazokat előhaladni en­gedvén. Egy ösvényre kitérés a’ mezőn ’s később még egy más kikerülés a’töltésen segite némileg az üldözötteken, de gúnyolóik folyvást sarkukban voltak, sőt egyik, az egyház­nagy aranylánczát utánzandó, zöld ágat akasztott nyakára ’s ugyanaz volt ez, ki az agyagtöltésen az érsek és kano­nok közt nyeglyésen keresztül törvény elejökbe pökött, mialatt a’ többi három oldalvást átvonulván a’ rágalmazot­­tak ebbe következő szavakat kiáltozának: „Jó estét uraim! éljen Ronge!“ Ezentúl a’ zavargók elől mentek, de az út mel­­letti kereszt előtt, nem meszsze a’ Mihály-temetőtül, ismét megállották ’s a’ megváltó képét hajlongások ’s arczsintor­­gatásokkal csúfolták. Nem csupán kathol, polgárai Borosz­lónak, de minden egyéb vallásu tanulók is számos aláírás­sal ellátott feliratot intéztek az egyháznagyhoz, mellyben e’ galád tény miatti mély sajnálásukat kifejezik. Oroszország. Az orosz czár a’ művészi termékekhezi tulajdonjog iránt következő rendeleteket hozott: „Festészek,szobrászok, rézmetszők, emlékpénzkészitők ’s művészek, kik a’ szépmű­­vészetek egyéb ágaiban működnek, művész-termékeik te­kintetében a’ szokott, köztörvények által ótalmazott tényle­ges tulajdonjogon kívül, egész éltükön át még az úgyneve­zett „művész-tulajdonjogot“ is élvezik. Ez azon kizárólag őket illető jogban áll, miszerint eredeti készítvényeiket min­den lehető, művészetágukba vágó módon ismételhetik, ki­adhatják és szaporíthatják. A’ művész kihaltával a’ művész tulajdonjoga, hacsak éltében másra át nem ruházta, örö­köseire száll, vagy az örökülési törvények, vagy a’ végren­delet erejénél fogva. Azon személyek, kikre ollyan jogörök­ség vagy átruházás által ment át, a’müvész halála után csak 25 évig maradnak annak birtokában. Azon müvész-készit­­vények, miket a’kormány vásárlott meg, vagy mik annak megrendelésére templomok vagy a’ czári múzeumnak, vagy hatóságok ’s intézetek számára készültek, a’kormány ’s il­lető hatóságok tökéletes tulajdonai,’s a’ művész bejegye­zése nélkül másolhatók. Szintúgy nem illeti a’ művészt a’ tulajdonjog azon művekre nézve, miket magányosak meg­rendelésére készített, ha azt világosan fen nem tartotta ma­­gának. Ezen jog, ha a’ munkáért járó dij megfizettetett, a’ megrendelőkre ’s azok örököseire száll. A’ művész tehát egyedül a’ megrendelő személy, vagy ennek örökösei en­­gedelmével adhatja ki és szaporíthatja az arcz-és családké­peket. Azon személyek, kikre a’ művész jogát végakaratá­ban egy vagy minden művére hagyja vagy más módon át­ruházza, ne később mint egy évvel a’ művész halála után, és ha külföldön laknak, ne később mint két évvel, tegyenek illető helyen e felől jelentést. Festvények, szobrok ’s egyéb művész-termékek a’ művész adósságinak lefizetésére nyil­ván elkutyáztathatók, megvételökkel azonban a’művész tu­lajdonjoga nem megy át a’vevőkre. Mig a’ valamelly mű­termékre szóló tulajdonjog ezen itt megszabott rendeletek­nél fogva kizárólag valamelly személyre tartozik, ennek megegyezése nélkül nem szabad arról másolatokat készí­teni, akármi módon szaporítani, önmaga vagy mások által eladni, nem szabad belőle valamit eltulajdonítni, vagy kivo­natot tenni, azaz részeit lemásolni vagy újlag előállítni ’s e­­zeket egyesleg eladni. A’ művész tulajdonjog iránti pana­szok a’ helybeli rendőrségnél, fővárosokban azonban a’ rendőrigazgatóságnál, ezen jog birtokának törvényes ki­mutatása mellett adandók elő.— 174 291k szám. ÉRTESÍT 09 1846. Kilenczedik rész­let­ fizetés­e po­­zsony- nagyszom­bati első magyar ranit vállalat első­ségi részvényeitől. Nevezett vállalat igazgatósága a’ kilenczedik 10 petes részlet­fizetés, vagyis minden részvénytől 20 p­eft beszedetését elhatározván, határnapul 1846ki május ijére eső pénteket tűzte ki. Minden e’ határnap után történendő fizetésekre nézve késedelmi kamat fejé­ben állapíttatott meg ’s ha még is valamelly tartozás az alapszabályilag megha­­tárzott véghatárnapig, vagyis legfölebb 1846kt július 1jéig e nem rovatnék, az illető részvénynek a’ társaság könyvéből kitöröltetése mellett a­­már eddig történt fizetések is a’ társaság tulajdonait fognak tekintetni. Fizethetni Pozsonyban e’ vállalat középponti hivatalánál, valamint Bécsben a cs. k. szab. éjszaki vasút pénztáránál. Pozsony, martius 23 án 1846. A’ pozsony-nagyszombati első magyar vasalvállalat részéről. Kohlmann //. titoknok. Kampmüller Ferencz s. k. igazgató. Zechmeister G. s. k. igazgató. 3—3 A’ gósettök indulása A­ddik éri apr. hónapban• Pestről Bécsig, naponként reggeli 7 órakor. „ Drenkováig minden vasárnap, továbbá minden szerdán Tittelnéli kikötéssel úgy le- mint felfelé. „­­ Zimonyig, Eszéknéli kikötéssel úgy le- mint fölfelé, minden csütörtökön. Az alsó gőzösök indulási ideje reggeli 5 óra. Közbejövő változások külön fognak tudomásul adatni. Pest, april. 1rén 1846. Gőzhajózási hivatal. 1—3 f EStrio Bi­el&Illách Ilkritetvény. Tek. Zemplén megye Mád városában szabad telken helyzeti kényelmes szobákból álló kőház alatta levő boltozat pinczeh­ázza istállókkal, borházzal, vinczelléri lakkal, két udvari kerttel, 100 hordóra való pinczével, ugyane város határában fekvó 60 kapás első osztályú szabad szőlő birtok örökösen ela­dóvá tétetvén , a’venni szándékozók bővebb tudósítás végett kéretnek magukat Mádon akár személyesen, akár bérmentes levelek által teli. Draveczky Ferencz urnát je­lentem­. — 2-3 Staluspapír-és részvény-árkelet.Bécs, april. 7kén. bankrészvény ........................ 1560 fr.pesti lánczhid-részvény 100 fr. — frt. 1834ki 500 p.fi­tos kölcsön 772'|, „bécs-elognitzi vasút 400 fr. . . 555­­*39ki 250 p.frt . . . . 305*|, „pozsony-nagyszombati középponti .... . . . —­­‡ Eszterházy 40 fr. sorskötet. . 58 (100 fr.) 103 )­ Cs. kir. arany 4 fr. 36—38 kr. duna-gőzhajózási . . . 710 f. Dunavizállás: április 8an: 10' 10' 0'" az 0 felett. Szerkeszti Helmeczy Mihál­y.—Nyomatik Trattner­ Károlyi betűivel, uri-utcza 453. szám.

Next