Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-04-16 / 30. szám

300 dik szám 1846. PEST, csütörtök április 1 fikán Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer­­­s, vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál un utcza 453dik szám alatti Trattner-Károlyi ház első C emeletében, egyebütt pedig*, minden királyi posta­hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kívánt,de példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetn­y a megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény föl vetetik és pontosan és jutányosan ígejtetik.................................... ................ F. é. aprít elej­étül timius fogytáig járó évnegyed­es előfizetést postán 3 ír 30 kúrál, helyben bő­' ' ’ ........... * ' * 1 járó 3/4 évi előfizetést pedig postán és helyben 7 írt 30 p.krral testvér lapjaira elfogad­ó’ szerk. 1 8 d­oll/itltílt pukk­in U it üt; KI i­s 11. Mi­ll íátéktalanul 2 ft 40 krral; April elejétől december végéig járó 74 évi előfizetést pedig postán és helyben bo­rítékosan 9 frt, helyben boritéktalanul házh­ozhorditssal 7 ft­t 3 FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország. (Előléptetés: a’ ti­­szavölgyi társulat választványának jelentése a’ debreczeni nagy­gyűlés elh­alasztatásáról; pártszerzők legyenek­­ a’ kom­ányi tisztviselők? Magyarország diplomatikai nyelve; Békés, Tolna és Esztergom megyék közgyűlései; Szakolcza kír. városi viszonyok; losonczi rövid tudósítás; erdélyi ügyek; a’ m­. gazd- egyesület’s a’ pestmegyei fiók gazd. egylet határozatai; énekiskolai részvé­nyes közgyűlés határideje; budapesti napló­) Amerika- (Viták a’ senatusban az Oregon-vidék birtok­joga’s Anglia igényei felett­) Anglia. (A’ britt sergok Indiábani kettős győzelmekül a’ szikek felett közlés; parliament javaslatok és viták; elegy) Lengyelország. (Castiglione ausztriai altábornagy nyilatkozványa Krakó lakosih­oz ’s az ottan tartózkodó idegenek­hez; thorni hírek.) É r t­e s i­tő­­ i*Vagy»r­­é* ErdélyomcSf. Ó cs.’s ap.kir.felsége Szlemenics Imre cs.kir.közönséges udv. kamarai fogalmazó gyakornokot, ugyanez udv. állomás­nál számfölötti udv. fogalmazóvá méltóztatott kinevezni. A tisravü­lgyi társulat f. évi január 20 ’s köv.­­ napjain Pesten tartott, alakitó nagygyűlésének határozata szerint, a’ társulat teljes rendezésére­­s minden viszonyai elintézésére ez évi junius hónap folytában Debreczen sz. k. városban egy nagygyűlés tartása tűzetvén ki, midőn jelen alkalommal a’ központi igazgató választvány a’ vidéki kép­viselőkkel egyetemben az alapszabályok értelmében a’ ren­dezés minden ágaira kiterjedő javaslat kidolgozásában mun­kálkodnék,a szabályozás vezetésére megválasztott főmér­nökét Vásárhelyi Pált hirteleni szélütés által örökre elvesz­tő. E’ váratlan körülmény a’ rendezési javaslat technicai ré­szének ez alkalommali teljes be nem végezhetését vonván maga után, a’ központi választvány kötelességének ismért ugyan ideiglen alkalmas műértő felől gondoskodni, ’s an­nak közremunkálásával mind a’ technicai javaslatot befe­jezni, mind más előkészületek iránt intézkedni; mivel azon­ban a’ czélbavett ’s még ez év folytán valósággal megkez­detni szándéklott nagyszerű munkálat vezetésére minden tekintetben alkalmas műértő egyediséget minél előbb ki­­szemlélni ’s azt a’ legközelebb nagygyűlésnek bemutatni a’ társulat czéljainak érdekében szükségesnek találja, miután az időpont, mig illy műértő egyediséghez juthatni,előre tel­jes bizonyossággal nem határoztathatik meg, a’ i. e. junius hónapra Debreczen városába kitűzött nagygyűlés iránti ha­tározat annyiban módosittatik, hogy annak a’ fenebbi kö­rülmények kifejléséhez képest kitűzendő bizonyos határ­napja — jó eleve az elnökség által mind az illető vidéki tár­sulatok elnökeivel közlendő, mind hírlapi utón kihirdetendő leend. Miről a’ társulat tagjai ’s Tiszavölgy érdeklett birto­kosai ezennel hivatalosan értesíttetnek. 1846. martius 30.’s köv. napjain Pesten folytatva tartott központi választványi ülésből. Ip art szerzők Irgyenck­é a’ kormány­­tisztviselők? A’ Nemzeti újságjának ítélte azt is elvéűl elfogadni, hogy a’ tisztviselők a’ kormány részére pártot a­­lakítsanak,’s igy czélszerűnek is látta’azt mintegy tanács­tam, miért nem rendeli a’ pesti ’s egyéb megyei gyűlésekbe számos tisztviselőit? ’s hogy ezt helyesen tenné, egész ko­molysággal állította. Midőn ezen nézetét a’ Jelenkor egyik dolgozótársa kellőkép megczáfola,hoszszadalmas idő és sok várakozás után ezen ügyet újra fölmelegité Cs. E.’s mellette ollyakat is hoz fel,mikbül azt látszik követelni, hogy mások azokat okoknak tekintsék, legfőbb támaszát mindazáltal a­­zon körülményben leli, hogy múlt évben a’ franczia parlia­­mentben két tisztviselő követ a’ miniszterség ellen szavaz­ván hivatalából kitételeit! Bizonyos felekezetű urak illy eset­ben igen különös taktikát követnek, mert ha a’ külföld pél­dája az ő malmokra hajtja a’ vizet, akkor nagy pathoszszai előállnak külföld példájával ’s annak alkotványos intézvén­nyivel; de ha másik részről a’ külföld példájára az alkotvá­nyos élet kellő kiegészítéséül sajtószabadság, esküttszék, népképviselet’s más ollyfélék követeltetnek,mellyek azon jó urak avitt parókáit kissé kiporoznák,van bezzeg akkor jaj ve­­széklés Izraelben! hallhatók akkor: külföld majmolása, sa­játlagos állapotunk feletti vastag tudatlanság, a’viszonyos állás méltányosságának vak megvetése ’s más eféle szép szóvirágok, mellyek az ő phraseologiájok legdrágalato­­sabb gyöngyei. •—A’ külföldre hivatkozás e’ tárgynál épen a’leghelytelenebb, mert —’s erre jól vigyázzunk,— nálunk nem párt, nem többség, hanem ezen kívül ’s fölötte álló többség kormányoz, ellenben az igazi al­kotmányos nemzeteknél az erősebb párt, azaz a’ többség kormányoz, ez pedig olly különbség, hogy azt nem látni, vagy látva mégis hasonló intézkedéseket­ követelni, merő képtelenség,’s ha valami, valóban ez a külföld majmolása! Azonban a’ külföldre hivatkozás alkalmakor szinte fenma­­rad azon kérdezhetési jog: vájjon ott is helyes, és az alkot­­vány elvébe nem ütköző é a’ kérdéses intézkedés? valamint mit sem nyom azon kérdés: hát miért nem tesznek az an­golok vagy francziák rajta változtatást? mert Francziaor­­szágra nézve igaz az, hogy ott a’ kormány fölött egy neve­zetes egyediség áll,mellynek tagadhatlan tulajdonsági közé azonban a’nép jogai kifejlesztését nem sorozhatni; az angol nép pedig, ha az egész status gépezete jól forog, practice nagy befolyást nem gyakorló anomáliákkal épen nem tö­rődik, igy p. o. csak egy indítványba kerülne, mert ellene egy józan okot sem lehetne felhozni, a’ gretna-greeni ko­vács öszszeesketési jogának eltörlesztése,de mint mondám, a’ jókedvű Johnbull csak akkor szólal fel, ha valóságos ve­szély fenyeget, ’s nem is hiszem, hogy elnézné azon lehet­séges esetet, ha a’ parliamentben a’ tisztviselők általán­os többséget képeznének; — az úgynevezett franczia restau­­ratio idejében azon jó urak, kik sem tanulni sem feledni nem tudtak, ezen igét testté akarták ugyan változtatni, de az ul­­tralegális miniszterség sem mert azon kísérlethez fogni. Ezek előbocsátása után tehát mondom: a’ kormányi tisztviselőségnek az alkotmányossági eszme megsértése nél­kül pártszerzésbe bocsátkozni nem illő’s nem szükséges,’s legföljebb magánykörökben kapacitatió útján ildomos igy működnie, mert mi itt a’ fóelv? alkotványos hazában a’ kor­mány és nemzet két különböző testület, az egyik törvénye­ket hoz fejdelmével,’s ezek végrehajtatásuk fölött őrködik, a’ kormány pedig végrehajtja azokat, ’s törvényjavaslato­kat terjeszt elő, mellyeket a’ haza boldogságára üdvösek­nek tart; továbbá figyelembe veendő, hogy a’ kormány e­­gész értelműleg vétetvén magában foglal minden tisztvise­lőt, azaz a’ tisztviselők annak kiegészítő tagjai. Angol- Fran­czia­ ’s más nyugati alkotmányos országokban a’ miniszte­reknek az alsó- vagy felsőházban jelenlétök igen helyes, mert kevés ember bír azon szerencsés felfogású tehetség­gel, hogy valamelly javaslat minden oldalait rögtön átlát­hassa, mert talán mindenki volt azon állapotban, hogy va­lamelly javaslatot annak első megtekintésekor elvetni szán­dékozott, de bővebb megfontolás után annak helyességéről meg lan győződve, melly eset leginkább akkor fordul elő, midőn nem arról van szó, mi a’ legjobb, hanem bizonyos e­­lőzvények között vagy után, mi a’ legkevésbbé rész? ’s igy az illy esetekben igen jó, kivált időt kímélő, ha a’ tervező ön­maga sorozhatja elő mind azon indokokat, mellyek javaslata előterjesztésére határozták; de egészen más tekintetbe jö-­­­nek azon tisztviselők, kik e’ czélra nem szükségesek, ’s itt azon kérdés forog fen: minő állásban vagyon a követ-tiszt­viselő? midőn az említett alkotványos országokban a’ kor­mány számot ad sáfárkodásáról, azt implicite a tisztviselő­követ is teszi; midőn pedig a’ nemzet az eljárást bírálata alá veszi, akkor a’ tisztviselő mint nemzet-képviselő ítél fölöt­te, vájjon nem azon eset fordul é illyenkor elő, hogy azon­­egy személyben követelő fél és bíró jelenik meg, melly ál­lapot jogszerűnek alig tekinthető, ide járul, hogy a’ kor­mányban a’ homogeneitás, azaz egyvéleményűség elma­­radhatlanul m­egkivántatván, más véleményben mint a’ kor­mány egyáltalán nem lehet, mi a’ capacitáltathatást kizár­ja, mi egy képviselőben anomáliát és ellenkező eszme­­harczot szül. Ha az illy állapotot helyesnek vélik a' Nemzeti Újság’s elveinek pártolóji, ám lássák. Sok vihar és viszontagságok közt nem annyira ál­talunk, hanem inkább a’ gondviselés,a’ Magyarok istene,ál­tal, ki tévedésink daczára eddig bennünket megmentett, fentartatott a’ megyei szerkezet, mellyben a’ szabadság mind annyiszor feltalálta biztos menedékét, valahányszor veszély érte, azért annak alapját másutt, mint a’ megyék gyűléseiben keresni, annyi, mint a’magyar közjog abc-jét tisztán nem tudni, mit leginkább azon kérdés bizonyít: váj­jon mi lenne a’ magyar szabadságból, ha a’megyék több­sége szabadság helyett szolgaságra hajlanék? ’s kik lenné­nek annak fentartóji, a megyék tehát alkotmányos szabad­ságunk menedéki lévén,azt fentartani, a­ becsuszott viszsza­­élésektől kitisztílni, jövőre pedig illyésektől megéri polgári szent kötelesség, ennélfogva igen természetes kérdés: vál­jon helyesé,ha státus-tisztviselők gyűlésekre járnak, pár­tot alakítnak, azt vezérlik, vagy támogatják, szóval mind azt elkövetik, mik illyéseknél elmaradhatlanok? Vannak embe­rek, kik két különböző oltáron szeretvén áldozni, azt fogják mondani,hogy az illy tisztvisel­ők itt nem mint kormány, ha­nem mint azon megye tagjai működnek, sőt vannak, kik fenhangon hirdetik, hogy kormányi hivatal által meg nem szűntek a’ megye szabad tagjai lenni, ’s e’ themát liberális phrasisokkal piperézik fel; azonban ezen jó urak, ha nem képmutatók, akkor csak azt árulják el, hogy önszemélyek állásáról tisztában alig alig vannak, kiváltba még azt igy mondják, hogy szükség esetében hivatalok daczára is a’ kormány ellen szavazandnak,—e’ tárgy múlt évben a’fran­­cziakamrában igen jelesen tárgyaltatott azon alkalomkor, midőn két tisztviselő-követ a’ miniszterség ellen szavazván hivatalából lüssint elbocsáttatott, mert midőn erről némel­­lyek felvilágosítást kértek, akkor a’ belügyi miniszter azt" válaszolá: a’ kormánynak van világos programmja, hivatal­ra senkit sem erőlet, ’s így hivatalra csak az ajánlkozhatik, ki a’ kitűzött programmban végkép megnyugszik,’s így csak i­lyen nyerhet alkalmaztatást’s abból folyó anyagi hasznot; továbbá örökre senki sincs kötelezve, ha tehát valaki véle­ményét megváltoztatja, vagy valamelly új rendelvényen meg nem nyugszik, szabadságában, sőt kötelességében áll hiva­talát letenni, de a’ kormány színét viselni, annak javaival élni ’s mégis ellene dolgozni, ’s igy a’ kellő homogeneitást megzavarni nem más mint eszmezavar, ’s Hiedelem határin túl terjesztett haszonlesés! Duchatel ezen szavai igen he­lyesek ’s a’ tárgyat végkép eldöntők, ’s nem is találkozott ellenzéki tag,ki állítani merte volna,hogy az illetők,nem mint kormány tagjai, hanem mint népképviselők szavaztak, mert illy két minőségű szereplés méltányosak közt hitelre nem ta­­lál;ezekből következik,hogy a’ hivatalnok mindig hivatalnok ’s igy mint magány embernek sem szabad ollyast elkövet­ni, mi hivatalos állásával öszszeférhetlen, azaz nekie,ha nyi­latkozik,a kormányt nem pártolni nem szabad. Ezek előre­bocsátása után nézzük, hogy a’ kellő tárgyismeret mellett minő tulajdonságokkal kell annak bírni, ki a’megyei tanács­kozásokban üdvösen részt vehet? én mindenek előtt és fe­lett a’függetlenséget’s az abbul folyó okulhatást—capaci­­bilitást—tartom illyennek, mialatt azon polgári állást ér­tem, melly szerint valaki lekötelezetten ’s önállása lévén diplomatikai viszonyt nem sért meg, ha valamelly tárgynál akár jobbra, akár balra szavaz, melly függetlenség egyedül teszi lehetővé azt, hogy valaki bizonyos tárgy iránt formált véleményét hathatósb okok előadása után megváltoztat­hassa;— kérdem a’ nyájas olvasók föltehetni , illy okulha­tást capacitabilitást ollyanról,ki egy párt iránt állása theo­­riájába ütköző ellenkezés nélkül nem capacitáltathatik,’s ki a mint okul, már más téren áll, mert ha okul ’s lemond hi­vataláról,a kormány mit sem nyer; ha pedig okulván még is ellenkezően nyilatkozik, képmutató. A’ kormány tehát maga részire ne alakítson pártot? de igen,csakhogy nem illyenekkűl ’s illyenek által, hanem a’ haza javára üdvös előterjesztéseket vagy törvényjavasla­tokat alkotva törekedjék azokat a’ független honpolgárok­kal megkedvelteim, előadván intézvényei jogszerűségét ’s hasznosságát,akkor meglesz a’ szükséges párt és többség, mégpedig olly többség, mellynek józan tapintatán az ellen­zék hajótörést szenvedend ’s nem lesz szükség illy párt erő­sítésére ön férfiait haszonlesési gyanúnak kitenni.Sajnálhat­ni a’ Nemzeti Újság azon hasonlatosságát, melly szerint a’ kormánytagjainak pártolását szintúgy megkívánhatná,mint az ur a’ szolgáiét! mert értekező Isten kegyelméből több rendbeli szolgát tart,de pirulna,ha ellenségei ellen csak bér­fizetés által volna képes önbecsületét fentartani, ’s az igy cselekvőrül épen nem volna kedvező véleményben,valamint félrecsavar­ás azon megjegyzés is, hogy a’ tisztviselő arra tt) A’hazai hirlapok t.cz. szerkeztőségei ezen hivata­los tudósításnak becses lapjaikba minél előbb­i leendő fölvé­telére kéretnek.

Next