Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-01-15 / 4. szám
*) Ossian. gyupont, melly minden honszereteti eszmét éleszt, világít, ■— a’ honboldogitás nemzetünk feladata. Hogy a’ hazát boldognak, nagynak látni nemzetünk nagyobb része óhajtja, — ezt bebizonyitni kevés optimismusra van szükség; a’ lelkes igy érez, mert máskép érezni nem tud, az önző szintezt kívánja önhaszonból vagy hiúságból; de még a’ hanyag is, vagyis tespedés embere boldognak óhajtja látni honát,mert nála is végre kellemetlen hatást okoz az elégületlenek szünetlen féljajdulása! Ha tehát igy van, minek annyi párt? — mivel a’ mi kép, azaz a’ hazának mi módoni boldogitása az, melly olly annyira oszlatja szét az egyetértést, melly nélkül minden nemzeti erő elgyengül ’s enyészetnek indul, ezen mi kép legkitűnőbb, de egyszersmind legkülönzőbb színezetekben mutatkozik az alkotványi védelem eszméjénél! Az alkotványi védelem szempontjából indul ki tehát nálunk minden politikai párt, az alkotványi védelem eszméje az, mellynek alkotványos országban minden politikai pártnak alapul kell szolgálnia; az alkotványi védelem eszméje ollyannyira vezéreszméje,hogy nemzetünk egy fractiója szerint fejezzem ki magam —minden létező politikai pártnak, hogy, ha nemzetiségünk alapjául egyedül nyelvünket ismerném el, nyíltan kimondanám, hogy az alkotványi védelemre nézve sokkal több erő ’s kevésb idővel kieszközölhetendő egység létezik köztünk, mint magára a’ nemzetiségre nézve! Átalakulásunk észrevehetőbb kezdete óta, melly csekély véleményem szerint mintegy 12 évet teszen, — következő pártok léteztek ’s léteznek nagy részben még most is hazánkban: Elször van két nagy általányos párt, t. i. átalakulást kívánó és azt nem kívánó párt, rövidebben: reformer és conservativ párt. 26r Vagyon 49, illetőleg 52 kisebb párt,—ezen pártot azon 52 megye alkotja, mellyeknek meglevőn különkülön saját érdekeik, azokat pótló utasitási jogaiknál fogva a’ hongyűlésen gyakran szokták mérlegbe venni a’nemzet érdekei ellenében, kitűnik ez leginkább akkor, midőn anyagi kérdések kerülnek szőnyegre, akkor letétetik (sans géné)a’ honszereteti köpeny, és a’ provinciális érdek, sőt ollykor magány-érdek képviselőji ott állnak egész tisztaságukban f élénk példát nyújthat ehez a’legközelebb múlt hongyülés, midőn a’ közlekedési eszközökrül folytak a’ viták. —kor Van oppositionalis és conservativ párt, a’ sajtómozgalmak előtti, ’s per Oppositionalis és conservativ párt a’ sajtómozgalmak ótai. Ezen párt egymást politikai enyelgésből egy időig rohanva haladó és fontolva haladó pártnak nevezgeté; jelenleg azonban aristokrata és demokrata névvel tiszteli egymást a’ politika mezején.—• Kör Centralista és municipalista párt. Mindkettő a’legközelebb múlt hongyülésnek szüleménye, szintúgy mint a’ védegylet; mindkét párt életbe léptét erősen elősegíté a’sik decemberi végzés, szintúgy mint a’ védegyletét. A’municipalisták tágítni akarják cselekvési erejüket a’socialis téren; a’ centralisták öszpontosítni kívánják a’ nemzet erejét az országgyűlésen. A’ municipalisták munkálkodásának már megvan első eedvénye,’s ez eredvény a’védegylet! a’centralisták eredvénye még tovább nem haladt az eszmék terjesztésénél; ők valódi eredvényeket egyedül az országgyűléstől várhatnak ’s hiszem, hogy csak attól várnak is. — Mindazáltal koránsem kívánom azt vitatni, mintha egyedül a’ municipalisták lennének a’ védegylet létrehozóji ’s annak buzgó fentartóji; sőt erősen hiszem, hogy a’ centralisták közt aránylag szint annyi és szintolly buzgó elősegitője van a’ védegyletnek, mint a’ municipalisták közt; de az eszme, t. i. a’ védegylet eszméje Magyarországban a’municipalistáké, haladás a’ socialis téren! — Ám ez az egész, miként viszont a’ centralistáké kitünőleg: a’pótló- vagy sokszor inkább gátló—utasítások eltörlése, a’verificatiónak országgyűlésrei bizatása, évenkénti országgyűlés ’sat.—eszmék;— a’ vallási pártokat itt érinteni nem akarván. —■ Az idegen nyelvmozgalmakat pártnak — politikai pártnak legalább nem nevezhetem, —mert mihelyest politikai párttá emelkednék Magyarországban egy szláv, illyr vagy más nem magyar nyelvű propaganda, az egyszersmind törvényen kívül állana; miután honunkban csak egy a’ nemzetiség, és ez a’ magyar. — P. I. (Folyt.) Pentalozzi-ünnepély. Pest, jan. 11 kén. „Édes hangok szálltának fel, Örömtől zengő a’terem.“*) Igen, örömtül zenge a’ terem, melly egy Örök nymbus körözte szellem dicsőítésének tanúja volt. Pestalozzi születésének évszázados emlékünnepélyét ülltük ma déli tizenkét órakor a’ pesti kör nagy teremében ’s megbocsátnak. olvasóink, ha mielőtt az igen érdekes ünnepélyt leírnók, némelly vonalait ’s árnyéklatit adjuk azon érzelmeknek , mik az alatt bennünk keletkeztenek. — Csodálva ’s kegyletes érzettel függesztők szemeinket a’képre, melly az ünnepeltet ábrázolva, a’ terem falszőnyegéről édesdeden mosolyga ránk, mint mosolygott egykor a’ boldogító körébe gyűjtött kisdedek ’s növendékekre; ’s a’ dalzaj és zenemoraj az üdvözültnek szellemét látszanak öszszevarázsolni az élettelen kép szende vonaladba. Széles homlokán ugyanazon derüfénye ragyogott az önbecsérzetnek, mellyel reá magasztos czéljának világos öntudata lehelt; szemeiből ugyanazon lelkesülés buzgalomtüze, ugyanazon szivöröm sugáréi tündöklőttek, mellyel örökvégzetü rendeltetése göröngyös pályáján sziklaszilárdan ’s rendületlenül haladott, 's mellyet nagyszerű tervei ’s vállalata sikerülten osztatlanul érezett; ajkain ugyanazon kegy és nyájasság, ’s egész valóján ugyanazon szelídség mondhatlan kifejezése ült, melly őt hivatása szent körében egész életén át végső perczeig jellemzé.Pestalozzit a’természet jelölte ki az emberiség nevelőjéül. Legnehezebb hivatás, mellyre csak rendelhet az ég valakit. Vagy nem fáradságos , a’ gyémánt, rubin vagy zafír érdes göröngyét köszörülni ’s azon fényességre csiszolni, mellyben aztán a’ fejdelmi koronák arany lemezein ragyog?—nem fáradságos , a’ durva érczkőbül előteremteni a’ drága aranyat ’s azon fokára emelni a’ becs és szilárdságnak, mellyen aztán a’ tűzpróbát kiállhatja? mennyivel csüggedetlenebb erő és munkásság kívántatik arra, hogy az ember szinte durva érczkint lővén az anya méhéből, szellemi’s anyagi tulajdonira nézve oda képeztessék ’s müveltessék, miszerint méltólag foglalhassa el a’ teremtés alkotványai közt azon helyet és polczot, mellyre mint annak legremekebb műve öröktül fogva rendeltetett! ’S az emberi foglalkozások ezen ágának legterhesb, legfárasztóbb osztálya: a’ népnevelés. Nemcsak azért, mert az a’munkához aránylag szerfölött csekély díjjal kecsegtet óvót és oktatót, ’s nem lebegtet szemeik előtt fényes ígéreteket ’s gazdag kárpótlási tündérvárat; de legfőkép azért, mert maszlagos előítéletek ’s vak babonahit rémserege tanyáz rendesen a’ nép keblében, ’s a’ ki ezeket kiirtani ’s a’ nép fiait igaz,tiszta, jóllét ’s erénygyümölcsöző ismeretekre vezetni vállalkozik, valóban nagy áldozatot ten az emberiségnek. Tiszta szándék, szilárd akarat ’s hő lelkesülés kell e’ vállalathoz, és e’ hárommal kítünőleg ajándékozá meg a’ természet Pessalozzit — atyját ’s teremtőjét a’ józanabb, czélszerűbb népnevelés új rendszerének—vagy tulajdonkép megalapítóját a’ valódi népnevelésnek. Nekünk magyarokut, kik a’ népnevelésnek úgyszólván még csak alphájánál sem vagyunk,nekünk illett és volt leginkább szükséges a’ nagy néporó „népvezetők szellemét közénk varázsolni, hogy emlékénél feladataik e’ legkiáltóbbikára haladék nélkül gyuladjunk fel ’s a’ minek titokkulcsát az névszerint az egész emberiség birtokába juttatá, mi azt nemzetileg alkalmazni siessünk, „mert nemzeti egymásutánunk első talpköve a’ nemzeti nevelés.“ ’S a’ mint kétkedés nélkül vártuk ’s remélltük is,az ünnepélynek megvolt maga hatása. Mintegy ismeretlen ösztön rezgett keblünkön , ’s agyunkban hathatósan villant meg ama szent eszme, miszerint szükséges a’ népet, melly a’társaság magkövét képezi, czélszerű nevelés által valahára végre megnyernünk az erény, munka, gazdálkodás ’s önbecsülés boldog országának. ’S ez mintegy láthatólag a’ nagy népnevelő körünkbe varázsolt szellemének működése volt.—Az ünnepélyt, mellyet nagyszámú hölgykoszoru ’s férfiközönség érdekelbe—előbbiek sorában többi közt a’ magyar nevelésügy, kisdedovás, ’s jótékony egyletek történetében örökké ragyogandó gróf hölgy Brunswick Teréz ő mlga, tündökölvén—symphonia nyitá meg Riesztől, szabatosan ’s andalítókig előadva, mit Ney Ferencz által felolvasott szózat Pestalozziról követe. Felolvasó kissé hoszadalmas de végig érdekes szózatában híven festé Pestalozzi lángszellemét, mikint az e’ töretlen pálya minden akadályin hősileg ’s dicsőséggel diadalmaskodott, ’s jóllehet nem hazánk kebléből származott, mégis méltó köztiszteltetésre ’s hálánk legforróbbikára; különben is őt, mint „szabad hazának szabad fiát nem tekinthetni idegenül e’ szabad hazában.“ — Ezután Tatai István nevelő „Urihölgyét“ szavalá el Vörösmartynak, mit Davidson iskolai növendék által előadott ábrány követe „Stranierából“ Thalbergtől. Erre Pestalozzira vonatkozó némelly közlemények, olvasva Teichengraeber— az ünnepély főrendezője által, kinek is e’ részbeni fáradalmiért az ügy ’s egész közönség nevében méltán szíves köszönetet mondhatunk , ’s egy a’ dicsőültnek életét ’s jellemét élénk színezettel ’s jeles hasonlatokkal vázoló ballada , ettől következett—az egészet hangászegyleti leánynövendékek férfihang kiséretü karéneke zárván be. A működők mindnyájan szíves éljenekkel jutalmaztattak. Mintegy délutáni két órakor öröm és vidámságteljesen oszlottunk el. Szabad legyen itt néhány vonással rajzolni élettörténetét az ünnepelt férfiúnak. Pestalozzi Henrik jan. 12-én 1746ban*) született Zürichben. Atyja, gyakorló orvos, korán elhalván, őt hőnszerelő anyja gondja alá jutott, ’s innen jön P, alapjelleme egész a’ sírig: forró emberszeretet.Gyermek-évein, mikben főleg tanulótársai iránti szívélyessége ’s az akkori tanmódszer formáinak irányábani egykedvűsége által kivált, átesvén, Rousseau Emil-je megjelentekor a’ házi ’s közoktatás hiányosságát átlátván e’ felett az eszményileg megalapított szabadságérzelemtől elkapatván, nagy ’s áldásdús hatáskör után sóvárgott a’ nép jóllétének előmozdítására. E’ miatt a’papi állapotról, mellyre magát előbb elhatározta, lemondván, polgári állásban keresett hona helyzetére tevékeny befolyást. 1747 ben Neuhofban telepedett le, megnősült ’s mezei gazdászatot kezdett űzni. De vállalata nem sikerülvén, gazdászattal később nevelési czélokat kötött öszsze. ’S. igy támadott 1775 ben a’ neuhofi szegények intézete, mellynek növendékszáma csakhamar ötvenre szaporodott. Nyárban a’ gyermekek főleg mezei munkával, télen fonással ’s egyéb kézművekkel foglalkoztak. De az intézet több oknál fogva öt év múlva megszűnt’s P. helyzete iszonyú jön. 1781 ben egy könyv jelent meg tőle „Lienhard és Gertrud“ czím alatt, melly nagy figyelmet gerjesztett’s ezer meg ezer kézen fordult meg. Az anyai nevelés példányát rajzolja benne Pestalozzi—a’ nép helyzete ’s viszonyaihoz alkalmazva. Többi közt így szól:„Láttam a’ nép nyomorát, a’ könyv, melly érzetimet e’ helyzet fölött ártatlanságomtól kicsikaró, Lienhard és Gertrud, belső gyámoltalanságom műve volt, úgy állott ottan kortársaim előtt mint egy kő, melly életről beszél és halott.—Életemben nem akartam egyebet, mint a’ nép üdvét, mellyet szeretek ’s nyomorultnak lenni érezem, mint sírzik fölötte kevesen, mert szenvedéseit együtt viseltem vele, mint viselték fölötte kevesen.“—Lehet e valódibb jellemzése P. lelkűidének ? 1781—1798ig csendesen folytató szegényes életet Neuhofban, hol mindöszsze 30 évig lakott. Ez időszakban keveset vagy épen mitsem foglalkodott nevelési vállalatokkal ’s e’ közben kijött iratai is leginkább philosophiai ’s politikai tartalmúak. Franczia forradalmi seregek beütvén Schweizba, sept.bén Stanz Unterwaldenben a’ francziák által megrohantatott ’s az egész canton elpusztittatott; számtalan atya ’s anyanélküli gyermek lézengett elhagyatva ’s menhely nélkül idestova. Pestalozzi felszólittatott, hogy Stanzba jőjön ’s e’ gyermekek pártját fogja. P. ment, az ottani orsolyazárdát elfoglaló, ’s csakhamar mintegy 80 gyermeket gyűjtött maga köré, iszonyúan elhanyagoltakat, minden testi és szellemi bajban sinyletteket. Ez volt P. legterhesb vállalkozása, de csak egy évig tartott, mert az újólag megjelent francziák a’ zárdát hadikórházzá alakították. Ekkor P. rövid pihenés után Burgdorfba ment alsóbb iskolatanitónak, de mellfájdalmakba esvén, itt is csak egy évig maradhatott. 1800. telén három segéddel nevelőintézetet nyitott meg Burgdorfban, melly lassan lassan nagy figyelmet gerjesztett, és számos látogatót vont oda meszsze távolból is. De a’ berni kormány újólag változván, Burgdorf vára egy főhivatalnok lakává rendeltetett ’s Pestalozzinak ismét távozni kellett. Intézete számára azonban a’ buchseei zárda jelöltetett ki, hol is P. az intézet igazgatójául nevezett Fellenbergtőli függést czéljaira hátráltatón nehezülőnek találván, örömest fogadó el következő évben az yverdoni tanács azon ajánlatát, miszerint intézetét nevezett városba tegye át. Itt működött ezentúl Pestalozzi egész 1825ig, midőn mint 80 éves életfáradt Neuhofba viszszatért ’s két év múlva február 17-én 1827ben kevés napi betegeskedés után jobb világra szenderült. Ez P. sokat hányatott éltének rövid vázlata, kinek emlékét mi jobban nem tisztelhetjük, mintha tanulságos iratait ’s nevelésmódját vizsgálgatva, hasonlag lelkesülni fogunk a’ nép javáért, melly neki minden ’se annak mindene volt. Schultz Auguszt. A Tiszaszabályozás ügyében*) Honunk anyagi jóllétét bármennyi pénzzel sem lehet olly biztosan előmozdítani, mint Tiszánk szabályoztatása által,mellynek haszna kiszámithassan; ’s ha ezen vállalat sikerülend , a’ jelen kor örök emléket vivand ki magának. Ennélfogva buzgó óhajtásom az, hogy az erre megkivántató pénzt, és pedig sok pénzt kölcsönözni, ’s azt e’ munkára fordítani ne irtózzunk, mert bizonyosan dús kamattal pótolandja viszsza a’ Tiszafolyam a’ reá fordított költséget;’s így a’kerecseni átvágást elmellőzni—attól tartva hogy sokba kerülend—kipótolhatalan hiba ’s kiszámithatlan kár volna; mert ennek bizonyos hasznát, a’ Kerecsen és Veresmart közt létező kanyarulaton tervezett és történendő részleges átvágásoknak pedig kártékonyságát, következőkkel látom nyilványítani szükségesnek : Köztudomás az, hogy mennél egyenesebben foly valamelly viz, annál mélyebb medret csinál magának, és kevésbbé vannak partjai beszakadásoknak kitéve. Mármaros *) Az ünnepély alkalmasabb megtarthatás végett P. születésének évszázados előnapjára tétetett át. *) A’ szerző különös kivonatát a minden lapszerkesztőséghez ennek közlése végett intézett kérelemmel a B.P.Hiradó után közli a’ szerk. 20