Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-01-15 / 4. szám
tól Tittelig nincs illy rendetlen nagy kanyarulata a’ Tiszának, mint Kerecsen és Veresmart közt, és midőn az átmetszések tervezete szerint majd mindenütt egyenes irány adatik folyamának, csak ezen említett közön, azon nézetnél fogva, hogy itt l'/i mérföldnyi hoszszu átvágás kívántatik, ’s hogy ez sokba kerülne, czélba vétetett az említett egy átvágás helyett magán a’ kanyarulaton 14 kisebbnek létesíttetése, mellyek alkalmasint csak annyi hoszszuságra ütnek, mint radical orvoslása szerint Tiszánknak Kerecsennél az egy átvágás ’s igy itt az átvágás területére kívántaté földveszteség egy mennyiségben áll a’ 14 kisebb átvágáséval, habár mégegyszer annyival több pénzbe kerülne is a’ kerecseni nagy átvágás; valamint a’ kisebb átvágásnak haszna van, úgy a’ nagynak nagyobb haszonhajtónak kell lennie. Itt pedig az említett területen homlokegyenest azt merem állítani, hogy a’ részleges átvágásoknak épen semmi hasznuk, sőt több igen nagy káros következései leendőének. ( 1) Azért, mert Kerecsentől Veresmartig 9 mföldnyi kanyarulata maradna a’ Tiszának, melly a’ kerecseni átvágás által 1 */a mföldre olvadna,’s ezen a’ vontató út minden költség nélkül használható alakban tűnnék fel, holott a’nagy kanyarulaton tömérdek sok gyümölcsös kert és erdők részei megsemmittetése mellett az uj átvágásoknál a’ régi vizű medreken csak nagy idővesztéssel, költséges dereglyék segedelmivel válhatnék a’ vontató-út használhatóvá: ezen roppant nagy kártékonyságok a’ hajózásra nézve annyira szembeötlők, hogy erről minden bővebb elmélkedés fölösleges. De ezen kanyarulaton a’részleges átvágásoknak szórom és kártékony következése bizonyosan még abban is létezik , hogy a’ Tisza folyama ezen átvágások daczára 20—30 év múlva ismét annyi átvágást igényelne; mert azon helységek, mellyek mostani távolságuk miatt még a’ Tisza elsodrásától mentesítve vannak, a’ viz folyásának megváltoztatása által ki leendnek végpusztulásra téve; és igy az itteni kanyarulatra fordítandó költség nemcsak sikernélkili, hanem mint már mondám, kiszámithatlanul kártékony. Előttünk a’ szomorú példa. Záhony helység határán ezelőtt mintegy 26 évvel létesült egy átvágás, a’ vizen járónak ez által mintegy nyolcz percznyi nyeresége talán van, de Záhony határából vesztett; mert nem úgy áll a’ tény, mint némellyek képzelik, hogy ó medrét beiszapolja a’ Tisza: igen is beiszapolja az ó medernek két torkolatát néhány ölnyire, maga pedig a’ meder örökké haszonvehetlen marad. Többi rész következései a’ záhonyi átvágásnak,hogy az ugyanakkor zsinórmértékű egyenességbe vetült Tiszaraeder már most a’ falu felé bekanyarult, ’s pusztulására szolgáland az említett helységnek; az alább fekvő helységek pedig házaikat látják a’ viz által elpusztítva. Történt Zsurk helység határán is egy átvágás, de a’ viz nem vette belé folyását; mert a’ mint ezen átvágás munkálatba vétetett, úgy mutatkozott a’ viz sodra, hogy belé menend, de míg ez megkészült, az átelleni part elsodortatván a’ viz folyása az uj csatornát elhagyta ’sem az egész munka sükeretlensége előttünk áll. Nem elég tehát az átvágást megtétetni, hanem annak torkolatát, ’s átelleni part oldalát partvédekkel ellátnia is kell, nehogy a’ folyam régi útját megtartsa; ezeknélfogva a’ szent igazság azt sugalja,hogy könnyebb egy torkolatot, mint szetköltséges partóvószerekkel ellátni és örökre elláttatni. Ha Tiszánkat nem imigyamügy, hanem valódilag jó és használható állapotba hozni akarjuk, partjainak általánosan szorgos felügyelés mellett jó karbani fentartása mellőzhetetlen. Föltévén tehát, mennyivel kevesebb költség kitvántatnék a’ Tisza l Új, mint 9 mföldnyi partjainak conservatiójára, ide számítván még Kerecsentől leendő egyenességét a’ folyamnak, következőleg kevesebb partveszélyt, a’ részleges átvágásoknál pedig a’rendkivüli kanyarulatot, bizonyosan nem lesz állításom vakmerő, ha mondom: valahányszor a’ részleges átvágásokra 1 forintot költünk,a’kerecsenire, minden jótékonyságit ide értve, mindannyiszor 30 forintot még nyereséggel költhetünk. 2) A’ Tisza-szabályozásnak egyik fő czélja az, hogy vizármentesittessenek a’Tisza mentiben levő városok,helységek, ’s ezek határai. Itt körültem az illető törvényhatóságok eddig nagy szorgalommal és fáradhatlan igyekezettel csináltatták a’Tisza töltéseit, és mégis mi oka, hogy nem zabolázhatták a’ Tisza árját? röviden mondva ez: Szabolcsmegye 36 ezer öl, más oldalán a’ Tiszának Bereg, Ung és Zemplény megyék csupán ezen a’ Kerecsentől Veresmartig tartó területen szinte 36 ezer öl töltéseket kénytelenitettek csináltatni, ’s igy öszvesen 72 ezer ölet. Ezen nagy munka erejüket felülmúlta ’s az árvíz zsákmányává vált minden nedvesebb évben a’ gazdaember vagyona. Ha a’kerecseni nagyszerű átvágás megtörténnék, 72 ezer öl töltés helyett csak 12 ezer öl töltés kívántatnék; —’s ime itt a’ második kiszámíthatlan nyereség, melly isttlét olcsóbbitja a’ nagy költséggel végrehajtható átvágást, , biztosítva egyszersmind az érdeklőket a’ viz-kicsapástól; mert a’ megkívántaké 12 ezer öl töltések megcsináltatása, ’s azok jó karban tartása az illetők munkabeli erejüket felül nem múlja. 3) Nem fölösleg a’ földnyereséget felhoznom: vájjon minő hasonlatosságban áll a’ földnyereség a’ kerecseni nagy és a’ részleges átvágások között.Mellőzve a’ részleges átvágások mellett az által is történendő földveszteséget, hogy a’ kisebb átvágásoknál töltések mindenütt nem léteznének, mi is szinte tetemes földveszteséget okozana, megkisértem számítással a’ 72 ezer ölre terjedő töltések közt haszonvehetlenül elmaradó földet; a’ Tiszától a’ töltés legalább 40 ölre teendő, ’s igy a’ viz prédájának kitételik 2618 hold föld; a’ kerecseni átvágásnál pedig a’ töltések közötti földveszteség csak 436 holdra megy, ’s íra 2182 hold volna a’ földnyereség. Ezen mondottakból kiviláglik tehát, hogy mind hajózási, kereskedelmi’s igy pénznyereségi, mind árvizektől menekülhetési állapotunk a’ kerecseni átvágást javasolják. Ó hajtásom végre csak az, hogy ezen igen nagy fontosságú tárgyat honosim illő figyelemre szíveskedjenek méltatni.*) Győröcskey Mihály: Aráádmegyei kötzgyülés. Gyűlésünk ebbe feszült várakozással tekinténk. Elhatározónak hívők politikai pályánkon az eredményt, melly tisztujitásunk eseményivel olly szoros kapcsolatban állott. És a’ folytonos viták éber pillanatiból meglehetősen kezünkbe adatott jövőnk kulcsa, és az iránytű, melly átalakulásunk közel éveinek nyílt tengerén vezetőül szolgáland. Mind két párt öszpontositá erejét a’ várt napon, amott láthatlan kéz titkosan működő hatalma ébresztgeté az alig ébredőket; emitt önkint vállalkozott a’hazafiság önzéstelen buzgalmától lelkesült értelmiség őszinte csatára a’ tespedőkkel; — amott gyanúsítás epébe mártott nyilas készittetének az önérdek sötét gyáraiban; mig itt az ész elvitázhatlan erejével az igazság és haladás tűzetett ki jelszavuk És jön az értelmiségnek diadalünnepe. Elsorolandom részletesen érdekes tárgyainkat. Ő mga főispán-helyettesünk előterjesztést tön megyénk múlt gyűlése ótai helyzetéről. Elmondá az adózó nép buzgalmát, melly szerint adóját ez évre esőleg nemcsak lerová,de még a’ múlt évekről fenmaradt tartozásából is fizetett szép öszveget. Mondá hogy a’ hadi adó-kezelés hanyag karban van, ’s iránta tanácskozni óhajtana. Az iskolákat szomorú helyzetben találta, kivévén a’ kath. és ref. iskolákat. A’ radnai oktatót különösen kiemelte, ki idegen ajkú tanitványit annyira megmagyaritá,hogy atyjaik e’ miatti panaszaik örömgerjedelemre buzditák keblét. A’ g. n. egyesültek iskoláit legbotrányosabb elhagyatottságban találta. Iskolai kézikönyv, szakértő tanító, sőt még iskolai épület hiánya, vagy elpusztulása jőve tudomása alá. Részvéte bánatos szavain emlité meg Aczél József kir. kamrás elhunyta felett érzett közsajnot,ki mint fáradhatlan hazafi e’hontolly hő szeretettel ölelte gyermekévei óta, ’s kit egyik legkitűnőbb megyei kapacitásunk közé sorozott az elismerő méltánylat ,és ezért őt érdemeiért jegyzőkönyvileg óhajtja megemlíttetni. Ezen előadásra Fábián Gábor táblabiró válaszolt, és ő maga előterjesztését annyival inkább örömmel hallgatá, mert abból ő magának megyénk beléletét kisérő dicséretes szorgalma tűnik elő, pedig ezen jelentés évnegyedenkénti felmutatását első alispánunk kötelességei közé sorozta határozatunk. Mi végett alispánunkat ő maga előterjesztése mellett ezen kötelességétől feloldatni épen nem tudván, felszólítja őt határozatunk teljesítésére. És Török Gábor alispánunk rögtön előterjesztést ten. Elmondá hidaink rész karban állását, rabjaink számát és dolgozóházunk pangó állapotját. Rabjaink száma mondá elterjedt megyében 150re megy ’s ezt igen csekélynek veszi az évszak mostohaságához képest, mit ő egyenesen tisztviselőink emberiesen szelíd bánásmódjának tulajdonít, mert bot és kínzás erkölcsnevelői szerepet nem viselt, megrovatott egyik táblabiránk által alispánunk, hogy inkább az igazság-kiszolgáltatásnak mibenlétét fűzze másszor jelentése sorai közzé.—Az előterjesztések után kisgyűlésünk jegyzőkönyvei olvastatának. Csodálkozva halják a’ RR. ő maga azon eljárását, miszerint a’ tisztaújításkor önmaga nyilatkozata és kívánságához képest kinevezett megyei szakértő kertész helyett időközben más neveztetett ki magánylag és a’RR. ajánlkozási jogának tökéletes elmellőztével. Itt megkezdeték az elvnek személyeskedési térre erőszakoltatása. Hoszszasabb viták után azonban meg lévén nyugodva a’ BB. ez ujdon kinevezett nem kertész, hanem már selyemtenyésztésre ügyelő egyediségében, ajánlhatási joguk fentartása mellett a’ jegyzőkönyven módosítást nem tevének. Ugyane tárgygyal rokonságban hozatott fel ő maga azon ténye, melly szerint kinyilatkoztatása ellenére tisztújitáskor első helyre megválasztott egyik szolgabiránk helyébe, a’ másod ízben megválasztottat iktathatván jegyzőkönyvbe, ez által a’BB. választási jogán sebet ejtett.(Jólga tévedését nyíltan elismeré’s megkell ismerni, hogy e’ tárgy, mellyszerünél más megyékben elolthatlan láng gyűl a’ kedélyeken,nem izgatá fel az ellenzéket sértő szavak felhozására, ’s méltánylattal kell megvallani conservativeink gyanakodó részének azt, hogy az ellenzéket nem személyes megtámadás viszketege, hanem a’ közjog-szerűség vezérelte nyilatkozatiban. A’ hoszszabb ideig tartott vita eredménye jön a’következő tartalmú határozat: „főispáni helyettes ő maga a’ lunkai és eleki szolgabiróságok iránt a’ tisztújitási jegyzőkönyvben történt és hitelesítéskor észre nem vett változtatásra nézve, miszerint t. i. a’ jegyzőkönyvben jelenleg fordítva álló két szolgabiróság közül tisztválasztáskor az eleki tudatott első, a’ lunkai pedig másod-szolgabiróságra választottnak lenni, előadá, hogy az ő meghagyása következtében jött a’ választással ellenkezőleg a’jegyzőkönyvbe és pedig tisztujitási jegyzékével kimutatott azon oknál fogva, minthogy a’ tisztujitási zaj közben a’ jegyzékében kitűzött rendet átugorván, az első helyre írt lunkai szolgabiróság előtt a’ második helyen álló elekit tévedélyesen jelölte ki.“Tudomásulvétetett.Előterjesztetett ezután a’ honti levél. (3 maga megkérdező, hogy miután e’ levél ismeretlen magány-pecséttel van ellátva, akarják e a’ RR. tárgyalni vagy sem. Majd közakarattal elhatároztatott a’ felette leendő tanácskozás. Nem akarok részletes leírásába bocsátkozni a’ viták sokféleségének, melly egész nap tárgyául szolgáltatott alkalmat, ide írom a határozatot, melly eredménye a’ tanácskozás hosszadalmas folyamának: „Hontmegye közönségének aláirtával ellátott ’s magány-pecsét alatt érkezett tudósításának, de Pestmegyének imént felolvasott tudomásul szolgáló figyelmeztetésénél ’s egyéb köztudomásra levő adatoknál fogva tudatván, miképen a’ nevezett megyében ollyaton események fordultak elő, mellyek a megyei közigazgatás törvényes rendének megzavarására ’s ezen rendkívüli tudósításnak keletkeztére szolgáltának alkalmid, ő felsége jobbágyi hódolattal megkéretni határoztatik, kegyeskedjék Hont megyének jelen állapotja tekintetében az illető törvények értelmében orvoslást szerezni.“ Száraz szerkezet megtetszik rajta hogy akaratlanul teljesittetett a’ szerkesztési kötelesség.— Ezután Pestmegyének a’horvát viszonyok ügyében irt levele jön tanácskozásunk tárgya. Egy nap múlt el ismét felettünk, mig eredményre kelt a’ vitatkozás. És felirandunk ő felségének Horvátország tartománygyűlésének a’ köz haza irányában elkövetett lépései törvénytelensége miatt a’pesti levél értelmében szerkesztendő de mérsékeltebb modorban. —Végül erős vitára szolgált okul a’ megyeház benső rendezése. Az ellenzék előadta, miszerint már nemcsak a’ törvényszékre berendelt tanuk kénytelenek zivataros hidegidőben hajléktalanul nyomorgani, hanem a’ törvényszéki rendes terem is magány-használatra elfoglaltatván, a’ törvényszék bizonytalan helyeni öszszeülése kellemetlen zavarra nyújt alkalmat. Ezen egyedül jó akaratból, adózóink iránti gyöngédségből ’s megyénk érdekében tett kívánat az ellenpárt egyedeitől azonnal átvitetett személyeskedési mezőre. Az igaz is, hogy ok fő hiányában a’ gyanusítási ürügy leghatalmasb népszerűtlenítője a’ kívánt sikernek. És a’nagy szavak megtevék hatásukat, mert nem akará az ellenzék, hogy általa „még soha illy mértékben érzett keserű nap“ idéztessék elő, és küldöttség neveztetett gunyaul a’ tartós vitának, melly a’ lakok iránt vizsgálatot tartván, véleményét előterjesztendi. Meglátjuk mikor!—Egyik újonnan kinevezett esküttünk váltóhamisitási váddal terheltetvén , ügye törvényszéki tárgyalás alá bízatott. Különös esetet érne meg Aradmegye, ha törvényeink világos tartalma ellenére polgári törvényszéki eljárás alá bocsáttatnék e’nem tudom mi okból takargatott ügy. No de hiszen ő m. főispáni helyettesünk váltótörvényinkbeni igen jeles tudománya biztosit bennünket, hogy a’tévedni akarókat felvilágositandja teendőik iránt. Jövő közgyűlésünk martius 23án tartatandik.— cT Eszergom vmegye közgyűlése. Multévi dec. 28—30 napján m. helytartónk elnöklete alatt folyt le évzáró közgyűlésünk, annak nevezetesb részeit köv. soroljuk elő: 1) Pestmegye ama felszólítására, hogy fenséges nádor József féiig fényesen megünneplendő félszázados ünnepén a’ megye RRei részt vegyenek, határozták a’RK. és RR. addig is, mig a’ nemes Pest megye által tervezett ünnepély létrehozásában együttmunkálva abban részt veendhetnek, ő cs. kir. fenségének, ki bár fejedelmi vérből származott, nem rettegve a’bokros foglalkozásodul és előgördülő nehézségedül Magyarország kormányát a’ vészes és századnegyedre kiterjedt harczok közepett vette át, azt az átalakulási korszak tövises pályáján erős karokkal vezette, ’s a’ nemzetiség felvirágozása, a’ pártok kölcsönös kibékitése, a’ különböző eszmék egyesítése, az anyagi jóllét előmozdítása ’s a’ fejdelem és nemzet közti viszonyok kiegyenlítésére fordította kitűnő munkássága életét; ki ötven éves hivataloskodási korszakát a’ honboldogság esz