Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-01-04 / 1. szám
főisp.helyettes úr a nevezetes többség kívánatéhoz képest az említett kérdést szavazásra bocsátotta. De mivel az elnök az elégedetlenek által okozott nagy tolongás miatt az írásban akadályoztatva volt, a szavazatszedő küldöttségi neveinek leírására hivatali szobájába vonult. Ekkor átlátván az elégedetlenek, hogy a’ 39 névvel aláit vádakat a dolgok állását jól ismerő közönség bizonyára nem pártolandja, sőt nevezetes kisebbségben hagyandja, ingerültségükben minden erőködéseiket oda irányozták, hogy a’ szavazatszedésre kinevezendő küldöttséget működhetésében meggátolhassák. Innen az jön, hogy mintegy 60—70 elégülellen féktelen kicsapongásokra vetemült, többen t. i. közülök föltett süvegekkel az asztalra ugráltak , ’s éktelen szitkok és ordítás közt néhányan kardot is rántottak , úgy hogy, midőn a’ főisp. helyettes a’ szavazatszedő küldöttség neves felolvastatására néhány perczczel későbben a’ terembe viszszatért, B.G. tb. az asztalról leugorván őt dühösen mellen ragadta ’s közellevő elnöki székétől eltaszitván, széke elfoglalhatásában meggátolta , a’ dühöngőnek feltett süveggel ’s kivont karddal asztalon hadarászott fia pedig B. G. a’ főisp. helytartó fejéhez kardvágást irányzott. Hogy e’ borzasztó merények gyászos következvényt nem vontak magok után, egyedül némelly körülállók közbevetésének ’s annak tulajdoníthatni, hogy azon pillanatban az elnököt hátrarántották, ki is azonnal újra hivatali szobájába vonult ’s a’ bűntettesek elfogatására rendelést tőn, *) de mivel elfogás végett a’ terembe küldött néhány hajdúnak többen ellenszegültek ’s őket viszszariasztották, az elfogatás nem sikerült. Meghűlt e’ borzasztó látványra minden jobb kebelben a’ vér’s fellázadt minden jobb érzelem, mert a’ főisp. helytartó személyének gyilkosszerű megtámadtatása által polgári szabadságunk legszentebb ereklyéje t. i. a’ személyes bátorság is megdöntetett ép azon szent helyen, hova minden polgárnak nemes érzelmeket vinni ’s honnét a’ nyomasztások ellen hozni kellene vigasztalást.Később azonban az előparancsolt katonaság megérkezését előzőleg a’ dühöngök részint elvonulván, részint csendesülvén az elnök ismét viszszatért a’ terembe, ’s ott jelen volt tiszt. aljegyző L. I. által a’ szavazatszedő küldöttség neveit, ’s az elkövetett és netalán még történhető merények nyombani elintézésére kinevezett törvényszéki tagok névsorát is felolvastatá. Ezalatt a’ féktelenkedő elégületlenek használván az elnök távollétét két ízben conventiculumot képeztek ’s az elnöki bársonyos székbe H. M. tbirót ültették, kit másod ízben B. L. tbiróval a’ főisp. helyetteshez küldöttek azon kéréssel, hogy a’ kérdéses szavazattól állana el, mi által világosan elismerték, hogy kisebbségben *) Más tudósítás szerint, midőn igy veszély elől a’főisp. helyettest viszszatolják,ez egy hajdúnak czédulát azon parancsat nyújt át, hogy a’ lovas-katona tüstint sebesen vigye. Néhány perez múlva H. újra elnöki székbe ül, miután dobpörgés hallik ’s katonaság jó. Ekkor a’ gyűlésből az ellenzékiek kimennek; kevés időre a’főisp. helyettes bejő, a’lárma folyvást tart; de ő maga a’jegyzőket kérdi, hol vannak ’s minthogy jelen sem fő-, sem aljegyző nem volt, egy L. nevű tiszteletbelinek parancsolja, hogy üljön helyre’s átadja a’szavazatszedő küldöttség névjegyzékét; ez felolvassa, de a’ zajtól nem hallik ’s ekkor (lárma közt) kérdik: miért hagyta el a’ széket? Feleli, mert a’rá feküdt tömeg miatt irni nem tudván,a’küldöttségi tagok följegyzése végett kelle szobájába vonulni.Erre többen, Lz. G.,Sz.J.,Th.M. szolgabiró kiáltanak a’ tömegtől viszhangozva, hogy,megszökött. Th-nak ő mga kijelenté, hogy többé nem ismeri szolgabirónak. Ismét nagy zsibaj, mialatt a’ kiment tagok B.T.M.L. és a’főjegyző is bejövén, ez utóbbi kijelenti, mikép ő azt gondolta, hogy a’gyűlés el van oszlatva, azért ment ki; megtudván azonban ő mga viszszajöttét, ismét helyet foglal ’s ekkor az aljegyző kezéből kiveszi a’ kijelölt küldöttség névjegyzékét azon nyilatkozattal, hogy mivel a’ magokat föl íratott szónokok nem nyilatkoztak, ha váljon a’ fölterjesztés el vagy nem fogadására akarnak szavazni, ő pedig a’ megye által van helyére ültetve, azt föl nem olvassa. Ekkor a’ főisp. helyettes kéri, hogy adja át neki a’jegyzéket; de a’jegyzőtől azon feleletet nyeré, hogy az már övé ’s viszsza nem adja.Ezzel ő maga újra kimegy; a’ küldöttség a’két teremben öszszeül, szavazat szedéshez fog’s a’mint kisebb és nagyobb terem van egy végtében, a’nagy teremben a’ tömeg zsibong, a’más végében, egy szobán keresztül menve, szavaznak ’s nem tudni,hány szavazattal a’ 39 egyed fölterjesztése nem fogadtaték el a’ megye tényeül, mellyet főszolgabirák, esküttek, nemesi hadnagyok, kir. tanácsosok ’stb. aláírnak, a mga viszszajött kimondandó az eredményt; de szóhoz sem jutván, a’lárma daczára fölolvassa.Midőn az ingerültség legnagyobb fokra fejlenek, ő migát viszszatartóztatják ’s kimenni nem engedik. Erre ő miga, mindjárt teszek róla,—úgymond—azután emberei által utat nyittatván magának, kimegy, a’ gyűlést bezárja ’s csak hamar halljuk, hogy szuronyokkal tolulnak föl, ’s midőn a’ katonaság feljön, már a’ terem üres, csak néhányan voltak ben. Másnap kilencz órakor ismét feljövünk. A’ katonák rendbeállitva ’s ismét kezdik a’ tegnapit. Szóhoz jutván M. főjegyző, elősorolja a’tegnapi eseményt’s mondja, hogy mivel ő kimondva végzést nem hallott, jegyzőkönyve nincs, nem is lehet. Erre a’ főisp. h. megjegyzi, hogy a’ helyettesitett jegyző föltette azt,, tehát hiány nincs. Ebből ismét iszonyú lárma kerekedett’s föláll L. és 1 alispán. A’ tömeg egy része L. másik P. kiált ’s ez igy tart délután fél-egyig.Ekkor a’ gyűlést másnap kilencz órára halasztja ő maga. E.H. maradandnak. Ezután megkezdetvén a’ szavazás a’ többség 849 szavazattal 26 ellenében a panaszos magány vádat a’ megyéének nem fogadta el, ’s így helytelennek nyilvánította. — ’S midőn a’ főisp. helyettes ezen beadott szavazási eredménynek végzésleg kimondása végett a’ terembe ment, rakonczátlanok ismét asztalra ugrándozással, fenyegetőzéssel, kardcsörtetéssel ’s egyéb aljas törekvéssel zajongtak, de mindezek ellenére főisp. helyettesünk a’ szavazat nevezetes töbségéhez képest a’ végzést délután 4 órakor kimondotta.• Másnap reggeli 9 órakor folytatván a’ közgyűlést aggasztó érzés fogott el, mert a’ szárnyalt hir szerint az elégületlenek még alábbvaló rakonczátlankodások ’s rendbontásra készültek. E’ napi gyűlést főisp. helyettes ismét személyesség-kerülésre,a’helyszentséghez illő csendre intő beszéddel nyilván meg tiszteletbeli aljegyző L. I. által a szavazatszedő küldöttségi eljárás eredményéről kelt végzést a’ kis részből álló elégületlenek által támasztott zaj és folytonos ingerültség daczára is felolvastatá, miért is a’ vesztesek látván, hogy törekvésüktől a’ többség által elültettek, az előbbi napon gyakorlott féktelenség rohamához következetesen minden ármányt és erőszakot elkövettek, hogy legalább a’ tanácskozást ’s annak rendjét megzavarhassák, hogy így a’ közgyűlés eloszlatásában helyzeti végreményeket elérhessék. Így történt, hogy miután a’ felszólalt főjegyző beszédjére első alispánunk válaszolni akart, őt közönségesen ismert folytonos gyakorlat ellenére is nagyobb részben becsőditett tanuló ifjuság és szavazattal nem biró zavargók zajgása ’s ordításaival közbeszólhatási szabadságában meggátolták, ’s ellenében L. Gy. ügyvéd nevét kiabálták,ki többszöri felszólittatásra sem hajlott elállani a’ szólástól, sőt még akkor sem, midőn főisp. helyettesünk azt, hogy a’ többség az első alispán szólását kívánja, határozatkép is kimondotta. így történt, hogy a’ polgári ’s elhanyaglott közigazgatási dolgok elintézhetésiben legkisebb eredményre jutni a’ gyűlés nem vala képes; ez okból néhány órai szerénytelen kifakadások ’s magányéletből is merített alacsony piszkolódások után délutáni 1 óra tájban főisp. helytartónk a’ gyűlést eloszlatván folytatását más napra halasztani kényszerült. Dec. Izén hasonló csapás érte a’ közigazgatási tárgyak elintézése után sóvárgó közönséget.Főisp.helyettes ur t. i. ismét csendre, higgadt komolyságra ’s ingerültség-kerülésre buzdító beszéddel nyitván meg a’ közgyűlést, fájdalommal emlité, miként a’ folytonos zaj és személyeskedés miatt a’ halomra gyűlt közügyek szenvednek szörnyű hátramaradást ’s ez által a’ megyének közel 500 ezer főnyi népe suttatik legérzékenyebben, mivel az ezen közgyűlés üdvös intézkedéseitől várja sok tekintetben bajai orvosoltatását, kéri tehát a’ őket, hogy miután a’ némellyek által vitatni szándéklott tárgy szavazat útján már eldöntetett ’s a’ határozat törvényszerüleg kimondatván, e’fölött a’jegyzőkönyv is felolvastatott’s meghitelesíttetett, ne keressenek törvénytelen ürügyeket a’ tanácskozás lehetetlenitésére. De ezt a’ zenebonáskodók tekintetbe nem vévén újólag a’ szólás rendén kötelezködtek. Jelesen mai napi szólás rendén S. F. tb. ’s utána B.M. k. tan. jelentvén magukat, miután az előbbi szólásjogát tiszteletből emennek általengedte, nem volt igazságosabb, mint hogy B. M. szónoklatát kihallgassák. •— azonban ez alig emelt szót, a’ kicsapongó izgágák, hir szerint előre kiszámított tervek szerint,csakhogy a’közgyűlés eredményhez jutását megsemmisíthessék, szakadatlan kiáltozások közt újra L. Gy. nevét harsogtatták, ki tegnapi feliratásánál fogva ma is elsőségi jogot követelt a’szólásban, ámbár az előbbi napon történt feljegyzés csupán akkor vétethetik tekintetbe, midőn valamelly hoszszú vitákra okot szolgáltató tárgy ugyanazon napon be nem végeztethetvén másnapra halasztatik, ’s jóllehet, a’ szembetűnő többség említett B. M. szólása mellett nyilatkozván, ez határzólag elnök főisp.helyettes úr által ki is mondatott, hasztalanul szólalt fel az elnök, hasztalan a’ csendre ügyelő főügyvéd, mindenintés, ’s az elnökileg mondott törvényes végzésnek hódolni tartozó kötelességre ismételve történt fi . gyelmeztetés kigúnyoltatott, kaczagtatott, lezúgtatott, így néhány órai pántolódás, rendzavarás ’s alacsony piszkolódások után látván főisp. helyettes ur, hogy illy felcsigázott ingerültség ’s lázongás közt kellő eredményre nem juthatni, e’ napi gyűlést eloszlatva másnap reggeli 9 órára tette által. (Vége köv.) Szabolcsmegyei közgyűlés." Múlt nov. 24- kétől kezdve egy hétig közgyűlésünk volt, aztán decembertől két hétig törvényszékeink tartattak,s ezek végeztével dec. 15től ismét közgyűlés szokás szerint. Mostoha időben jobb, ha a’ politikai magas csillagzatokról lábaink elibe veszszük le nyomozó szemeinket ’s vizsgáljuk: mikép élendünk, mikép élendnek azok meg, kiknek verítékén élünk? Megyénk ugyan, hála istennek, nem a’ legszükölködőbbek egyike, de mégis szép vonását mutatták Rendes nép iránti igazságszeretetöknek ’s közjó-előmozditás körüli buzgalmuknak, midőn közörömmel értették meg ’s fogadák a’ nm. h.tanács intését, az ö dtok.28án kelt körlevelét, mellyben, a naponként öregbedő közszükség azon szokásnál fogva is, miszerint az ország némelly részeiben a’ szeszes italoknak gabona ’s burgonyábéli égetése által tetemes tápszer vonatik el, éber figyelmet igényelvén, a’ megye arra szólittatik fel, hogy a’ helybeli körülmények tekintetbe vételével gondosan intézkedjék az iránt, hogy az első szükségbeli tápszerek a’ szeszégetés által súlyos csorbulást ne szenvedjenek. K. Ö. főstb. örömmel üdvözlé a’ kormányt e’ téren, ’s a’ pálinkakazánok és szeszgyárak bezáratását igenis igazságosan czélhoz vezetőnek látta; de egy szó nem elég. Vannak, kik a’ szónoklatokból mind felmerülőnek hivék azt, hogy kinek van kazánja, kinek nincs; mi ezt azonban itt nem vizsgáljuk, mert távol van az tőlünk, hogy a’ közügyekkel szabadelvűleg bajlódóktól minduntalan anyagi áldozatokat kívánnánk, ha a’ másik pártiak hasznot reméltnek ’s nyernek is színezetükből, miért irigyelnék azt ollykor ollykor a’jobb résztől egyedül? Tekintsük a’tárgyat elvontan, nézzük: vájjon nem lehet e kifogásunk azon nézpont iránt, mellyből a’ többség kiindult? A’ BR. — hogy a’ végzés szavaival éljek — elismerik ugyan a’ közállomány azon jogát, hogy szükség esetén, midőn a’ mindennél becses!) személy forog kérdésben, magányosak vagyonadói is rendelkezhetik; de kívánják, hogy az intézkedés ne csak kevés egyest, a’ szeszgyárak birtokosait sújtsa, hanem a’ tehetősbek mind aránylag járuljanak hozzá; ’s midőn az éhezőknek a’ pálinkagyárak bezáratása által csak nemleges segély nyujtatik, e’ megye idei akarják, hogy azok tényleges segedelemmel gyámolíttassanak, mi a’ megyei öszszes birtokosság jótállása mellett termesztvényekben vagy ezek megszerzésére szükséges pénzben az adózók által idővel viszszatéritendő kölcsön utján legczélszerűbben volna eszközölhető. Ila minden adandó segély ezen kölcsönbül állna csak, úgy az öszszes birtokosság csupán hitelével járulna hozzá, melly hogy miilyen, kivált hat,öszszes létetik, egyesek helyett, jól tudjuk. Erről tehát szó se legyen, ebből semmi sem lesz. Hanem mi azon elvet illeti, hogy a’ tehetősbek mind ,aránylag járuljanak a’ tényleges segélyhez, legyen szabad kérdenünk: ha váljon elérhető é ez a’ nélkül, hogy épen a’ dolog veleje, a’ szűkén levő tápszerek czélellenes fogyasztóji a’ kazánok is aránylag fogassanak a’ segélyhez, azaz aránylag korlátozhassanak?“ Egyszerű az adóztatás elve, miszerint t. i. a mint kiki részesül a’ közjóban azon arányban járuljon a’közteherviseléshez; de semmi sem, létesíthető nehezebben,mint épen ezen elv a’ statusban.Ámde az mégis eléggé világos, miszerint a’ pálinkafőző, ki vagyonához vagy jövedelméhez aránylag részt vesz ugyan a’ tényleges segélyben, hanem egyszersmind tömérdek tápszert főz fel, nemcsak egyszerűn paralyzálja az ő adta tényleges segélyt, de paralyzálja azt azon mértékben sokszorozva, mellyben a’ tápszereket a’ közszükségtől elvonja; ezenfelül hozzá kell tudni még, miszerint nemcsak egyszerűn vonja el az eleséget, hanem belőle még népmérget állít elő, melly, a’ szegénységet iparkodásra, élelemkeresésre alkalmatlanná, henyévé, tékozlóvá teszi. Ne következtesse ezen megjegyzésből senki, mintha alulirt a’ kazánok és szeszgyárak kivétel nélkül erőhatalommali bezáratását vélné szükséges és czélszerűnek; világos élete is, milly sokfélekép sújthatná itt véletlenül meglepő kényszerítő törvény azon egyeseket, kik a’ szeszégetésre már mindennel elkészültek vagy már szeszszállitást köteleztek ’stb.; de sajnálja, hogy a’ megyei végzés az intézmény irányától csaknem egészen elfordult, és a’ népméreg és szeszégetés korlátozására még azon erkölcsi ösztön sem fordittaték, melly,miként alantabb látandjuk, a’ tényleges segély nyújtására a’ tehetősbek irányában használtatott. Ez esetben jó, hogy, mint a’végzés mondja, e’ megyében a’ szeszégetés burgonyától történik. Tehát decemb. 1 Okára e’ megyebeli birtokosak a’ sz.birák által részint kör részint magánylevelek, a’ kún lakók pedig alispáni hivatal utján megkereső levél által a’ segedelem miképeni kiállítása feletti tanácskozásra öszszehivatni rendeltettek, ez ’s a’ fogházi rabok élelmezésének miképeni beszerzése iránti javaslattételre küldöttség neveztetvén, munkálatát dec. 16ára beadandó. Ezúttal a’ gabona megdrágulása okát abban is látván a Bt.,hogy a’ magyar tengerpart és Ausztria felé a’ gabonakiviteli vámok épen ez évben szállíttattak le, megkérni határozák ő felségét, hogy a’gabonakivitel megszoritásáról gondoskodni méltóztassék. Ezenfelül még köv. czélszerű intézkedések létettek: a) A’ szolgalmaknak erősen meghagyatott a’ felügyelés, miszerint a’ vásárokon déli 11 óráig, míg a’ népélelmi szükségére nem vásárolt, a’ nyerészkedők nagyobb öszszevásárlásokat ne tehessenek. b) A’ népnek ivásbani korlátoztatása végett az italok terményekkeli kicserélését akadályozzák a’ szolgabirák, dec. 1 Őkétől hitelbe adandó italok ára megvehetetlennek nyilványittatik. c) Azok iránt, kiktől a’ tápszerek régibb korcsmai adósságok fejében köt