Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-01-22 / 6. szám

olly küldöttség által, amellynek tagjai a’ pártokat egyenlőn képviseljék, feje pedig pártatlan, —a’ megyekormányzó le­gyen, ’s a’ küldöttség meg is választatott, ő maga benne az elnökséget minden tovább innen vonható következtetés nél­kül, a’ BB. jogai tekintetiből óvást téve,fogadá el,’s a’ kor­teskedés üzésébeni higgadtságra szólitá fel a’ BRet; óhaj­tották volna,ha nemcsak a’ veres szalag, hanem a zöld sü­vegek is méltó megrovás tárgyai leendettek, no de, quod differtur, non aufertur, ő maga suppletorie azt is kipótolá; végre a’ gyertya fényénél 7 óra felé bevégzett gyűlés el­oszlott. Hallottunk benne sok szép szót a’ korteskedésről, sok jámbor óhajtást annak gátlására, de legtöbb tirádát ’s panegyrikát azoktól hallottunk, kikre igen felülik a’ német mondás: „nichtet euch nach meinem Munde, nicht nach meinen Thaten“ és mosolyogtunk rajtok ’s nevetséges e­­rőködésükön szép szavaikkal félrevezetni magok felől a’kér­­lelhetlen közvélemény szigorát. — Azóta a’ korteskedés tart és a’ bor foly,meg az ámitgatás, vesztegetés’sat. ki fog győzni az egyenetlen fegyverekkel vitt harcz után: pénz és ármányé vagy érdem és értelmiség? a’gondviselés mutat­ja meg. — Még hátra van a’ január­jai rendkívüli közgyű­lésről szólanunk,ebben a’BR.— a mértékletesség terjesz­tése tekintetéből(!)azon végzésüket,melly a’pályinkafőzést 1. évtől kezdve a’fe’­yegető szükség tekintetéből eltiltá—­bol­dogabb időkig levéltárukba tették csendes nyugodalomra. Requiescat in pace.—S.— Takarék-pénztári közgyűlés. Múlt va­sárnap tartatott a’ Pestmegye pártfogása alatt álló hazai el­ső takarékpénztár részvényeseinek közgyűlésük, mellynek nevezetesb tárgyai kör. voltak. Jelenleg 627 részvénye van aláírva az egyesületnek ’s minthogy már múlt év óta bezárt­­nak tekintetik a’ részvényeset névsora, inditványoztaték, hogy az aláírási ivekkel megbizottak iveik beküldésére szó­­líttasanak fel; ez azonban számos akadálylyal lévén öszsze­­kötve, mellőztetni határoztatott. Minthogy pedig a’ részvé­nyek forgandósága szerint ezek tulajdonosainak nevei is időnkint változni szoktak, a’mostanig bejegyzettek névlaj­stroma felolvastatván, ez kinyomatni határoztatott; ugyan­ez jövőre évenkint történendvén, midőn is részvényjegyeik (actióik) ki fognak szolgáltatni. A’ részvények átruházá­sára nézve rendeltetett, hogy ez mindenkor a’választvány­­nak jelentessék be ’s mindig csak bizonyos dij- (laudemi­­um) lefizetés mellett történhetik m­eg; mi annál méltányo­­sabb kívánat, mivel ha a’ szegény köznép verítékkel meg­takarított szerzeménye biztosításakor a’ betéteti könyvecs­kékért díjt fizet, illő hogy azok, kik ez intézetnek sajátképen csak nyereményeiben részesülnek, e’jogmegszerzéskor né­­mi terhet is viseljenek. Szőnyegre került a’ szavazhatási jog minő szempontbóli meghatározása, mi az ügykezelés körül sokféle viszszaélésre szolgáltatván alkalmat, szüksé­ges hogy e’ tárgy minél előbb tisztára hozassák. Volt, ki öt részvénytől egy szó­birhalást kívánt; de ez azon visszás el­méletet szülheté, hogy ki öt közöl egy részvényét eladá, teljesen kivetkeztetik jogából; másrészről meg akadhatná­nak, kik sok részvény-öszszevásárlással az ügy intézését más kevesebb birtokunk ellenében monopolizálhatnák, ’s igy gazdagabbak által a’ szegényebbek voksa paralyzáltat­­nék;de különben is, mivel a’ gyakorlat többször kijátsza az elméletet, a közgyűlés amaz elvi felállitást találta czélsze­­rűbbnek, hogy illy esetekben „személy-és nem részvény­szám határoz;“ azért, mivel ki egy részvénnyel bir, vagyo­nához aránylag szintúgy érdekeltetik, mint kinek száz rész­vénye van, az előbbi elv szerint több visszaélésnek eleje vétethetik, tehát a’ közgyűlés ebben állapodott meg.—(A’ részvények mostan 300 p­o írton kelnek). Határozatta jön az is, hogy ezentúl az ügynek nyereségesb kezelése tekin­tetéből bizonyos feltételek mellett a’ pénztárba hazai pa­pírok is elfogadtatnak ’s minthogy a’ státuspapirok, mint kézi zálog majd legbiztosabb hypothekául szolgálnak, ezek forgatása ne nehezítessék. (Eszterházy sorsjegyek 40 pgő írtban fogadtatnak el). Amazok közül, mivel az elnöki as­­signatio a’ betevők részéről teherrel jár, ezek könnyebbsé­ge végett annak elmaradhatása megengedtetik; de mivel bizonyos ellenőrködés mindig szükséges, a’ pénztári el­­lenőrségen kívül, az elnöknek is naponkint jelentés tétes­sék nagyobb—valamint az öszszes kiadásokról. Státus— papírokra a’bécsiek példájára 3/«,—Vsöd becsérték ada­tik.—A’ részvényivek kiosztatására nézve, kik későbben lettek részvényesekké, tartoznak viszszatérőleg (retrogra­­de)kiegésziteni a’fenmaradt öszszeget;’s igy mindenik szá­ma tiz esztendőre kiegyenlittetvén, csak ekkor részesülhet­nek a’ nyereség javadalmiban.—Olly községek, mellyek— úgyszólván gyámság alatt lévén, mint a’ pilisi — egyszeri részfizetés után, a további fizetést elhanyagolák, ez ha ne­talán elöljáróságuk hibájából történt volna, a’ származha­tó nyereségre figyelmesekké tétessenek; miután azonban sürgető szózat után is a’dologról hallgatni jobbnak tartják, az alapszabályok értelmében marasztaltalak. Kölcsönzé­sekre nézve budapesti betáblázott házakra, ezek közt nagy különbség lévén, fő tekintet legyen jó helyen fekvő ’s bizto­san jövedelmező épületekre,—’s rájok,nem mint eddig volt szokás, a becsár harmadrésze, hanem fele kölcsönöztes­­sék;—itt ugyan a’ pupillaris securitásról is volt szó; de mivel Pest városa is fél becsértéket kölcsönöz, miután jó­tékony intézet nemcsak közvetőleg másokkal, hanem köz­vetlen magával is jót tenni köteles, hol nyereség ajánlko­zik, azt elszalasztani nem kell,—mintsem a’ pénz heverjen, inkább illy biztosan kamatozólag kell beruházni. Ezután te­hát a’ becsüelv kidolgoztatásával—mint ez hypothecalis intézeteknél szokás—a’ választvány e’ tekintetben is szigo­rú leend, hogy midőn egy részrül veszteséget kerül, más részrül az intézetre hárulandó hasznot se mulaszsza el.— Távolabb fekvő kir. városokban betáblázás csak telkekre történhetik melléktekintetül vehetvén a’rajtok fekvő jöve­delmező épületeket, vagy birtokosaik iparüzletét; ’s káro­sodás elhárítása végett a’ becsülevél hitelesség tekinteté­ből tanácsi aláírással ’s városi pecséttel is láttassék el.(Mit azonban városi kezességül nem vehetni). Belintézkedésileg a’ biztosok állása könnyittetett, az írnok fizetésjavitást­ ké­relmező levelére a’ mostani drágaság és szorgalmas mun­kássága tekintetéből 100 pgő jutalomdíj rendeltetett ki, minden következtethetés nélkül jövőre nézve. A’ szolgák fizetése 300 pgőre egyenlittetett ki.—Végre uj választvány választatott, minek máskor czélírányosabban történhetése végett—minthogy egy kis korteskedés történt,mi azzal men­tetett, hogy nincs magyar intézkedés, melly körül ez ne tör­ténnék—rendszabályok életbeléptetése inditványoztatott. Több érdekes indítvány a’ választványi gyűléshez utasitta­­tott. Jövő közgyűlés február 22-én leend. A’köz- és tarta­lékpénztár 1845. évi állapota megvizsgált számadásokbéli kimutatásának rövid kivonata köv. A’ közp.tárnak a’társa­­ság keletkezte­dik évében volt pénzforgatási teher és va­­gyonállásáról tett számadás január lsejétől december 31 ig bezárólag: T­eher állás: 5^ betételek: 1,950,181 ft. 51 kr. 4^ betételek: 958,715 ft. 34 kr. Kölcsönöktül befizetett kamatok: 170,716 ft. 59 kr. Egész teherállás: 3,079,614 ft. 24 kr. Vagyon ál­lás pedig: 6^re kikölcsönzött tőkék: 1,894,067 ft. 52 kr. viszszafizetett betételek: 521,360 ft. 50 kr. viszszafizetett betételek: 437,897 ft. 22 kr. o°­0 kifizetett tőkésített kamatok: 25,189 ft. 31 kr. 4^ kifi­zetett tőkésített kamatok: 4494 ft. 50 kr. 4^ kifizetett fo­lyó járandó kamatok: 3731 ft. 16 kr. készpénz: 186,452 ft. 14 kr. Egész vagyonállás:3,079,614 ft. 24 kr. Jegyzék: az év végével marad kikölcsönözve: 1,894,087 ft. 52 kr. A‘ teher- és vagyonállás öszszeszámitásával maradt 1815 ik év december 31-én a’ pénztárban: 2,056,518 ft. 42 kr. pengő pénzben. A’ tartalékpénztár állapota: Bevételek: alapító ka­matok: 15,762 ft.; gyámolói adakozások és ajándékok: 304 ft. 20 kr.; díjak: 2127 ft. 48 kr. 6.?» kikölcsönzött tőkékből befizetett kamatok: 3031 ft. 2 kr. 6í£folyó­várandó kama­tok: 437 ft. 40 kr. Kezelési jövedelem a­ közpénztárból: 52,946 ft. 20 kr. Öszszesen : 74,609 ft. 10 kr. Kiadások: kikölcsönzött tőkék: 43,528 ft. Igazgató tiszteletdíja tisztviselők és szolgák fizetései: 4,597 ft. 30 kr. Kezelési költség: 1,312 ft. 18 kr. 6% folyó-várandó kamatok : 437 ft. 40 kr. Öszszesen: 49,875 ft. 28 kr. Az intézet tulajdona múlt év végével marad: 68,261 ft. 42 kr. pgő pénzben.— Igen kívánatos, hogy minden közgyűlési határozatok hiva­talos hitelességgel közöltetnének mind a’ közönség mind a’ közelebb érdeklettek kellő értesittetésök végett annál in­kább,mivel a’ Pestmegyével szomszédos hatóságokra is ki­­terjesztetvén a’pestitakarékp­tár hatásköre, annál többen tudni vágynak az intézet keblében történteket, ’s a rende­leteiben netalán szükségesekül talált é s mégis állapított mó­dosításokat. — Szerétnini egyis kiszer’űléséh­ez pótlékul ! 1) Az első alispán megyénk állapotárul tett jelentése kö­vetkeztében: a) Szolgabiráknak meghagyatott, hogy az al­­ispáni jelentésben említett rosz karú iskolák kijavittatásá­­rul gondoskodjanak; b) a’ középponti szolgabiró által tud­tál adatni határoztatott a’ vukovári uradalomnak, miszerint polg­ügyi uriszékeket is szintolly szorgalommal tartson mint fenyítőket; c) a’nm. httótanácsa’ karloviczi községnél kün levő 37,688 ft. 13 kr. öszszeget illetőleg kedvező k. k. lei­rat mielőbbi kieszközlésére megkéretni határoztatott. d)» Az egyes községek hátralevő adótartozásaik ügyében bár megtétetett is a szükséges előgondoskodás, mivel azonban e’ határzat létesítéséről csak általányosan létetik jelentés, jövőre szolgabiráktól részletes eredményi előterjesztés kí­vántatik; e) a’ helységi pénztárak kiadásinak előleges ki­mutatása a’ szolgabirák által az illető uradalmak közbejöt­tével jókor átnézetni rendeltettek; f) Ledincze község az 1844 ’s 1845ki illetőségének pontos lefizetése miatt meg­­dicsértetett; g) minthogy az 1846ki évreluj kulcs kidolgoz­tatása dicalis öszszeirás megelőzését teszi szükségessé,en­nek eszközlésére első alispán ur az illető szolgabirákkal küldetett ki. h) A’ közpolitikai tárgyakat érdeklőleg, mint­hogy azon fenálló törvény, melly a’ gyűlésekről szóló jegy­zőkönyvnek gyűlés-eloszlás előtti hitelesítését tárgyalja, nálunk is olly értelemben megtartatik,hogy az egyik napon hozott határzatok a’következőn azonnal meghitelesittesse­­senek, a’ jegyzői hivatal azonban e’ kötelességének csak úgy tehetvén eleget, ha a’ szükséges kivonatok készítésére megkivántató irományok gyűlés előtt neki általadatnak— szolgabiráknak’s a’pénztári, ügyészi és számvevőhivatalnak meghagyatott, hogy jelentéseiket gyűlés előtt néhány nap­pal nyújtsák be az illetőknek. Az uradalmak szinte nyilat­kozataik minél előbbi benyújtására utasittattak. —■ A tanácskozás alá veendő tárgyak jegyzéke készítésére szinte a’jegyzői hivatal bízatott meg.— Főispán ő mltga indítványára a’ tisztujítás minél előbbi megtartását illetőleg első alispán elnöklete alatt választvány küldetett ki tisztuji­­tási tervkészítésre, mellyben magát az eddigi törvényes szokáshoz alkalmazva—véleményét jövő gyűlésen terjesz­­sze elő. A’ nemesek jegyzékét pedig a’ szolgabirák adják át e’ választvány elnökének. — Az előfogatok szabályozását tartalmazó kü­ldöttségi munkálatra nézve határoztatott, minthogy a’ közhivatalnokok azok közé sorozandók,kiknek előfogatot szükségkép ki kell rendelni —naponként az al­ispán számára egy kétfogatu—minden szolgabí­réra négy fogatú — az állomáshelyeken pedig két két fogatú szekér álljon készen az illető községház udvarában — e’ szekerek pedig meghatározott heti rend’s előre kidolgozott arány­­szerint fognak helyeiken megjelenni , melly kidolgozott táblás rendezet sinórmértékül a’ szolgabiráknak fog kia­datni. (Folyt. köv.) Debreczen január l1kén. Múlt hónapban indult el Dobozy Károly körünkből 12 idevaló czigánynyal kül­földre. Elindulásuk előtt két hangversenyt adtak, mellye­­ket roppant közönség látogatott meg(Debreczenhez értve, mert mi még többnyire a’ hájas piritóson szoktunk kapni) és általányos tetszéssel működött a’barna sereg királyszin­­veres egyenruhájában. — Mi Debreczen felvirágozhatását a’ vasúttól és a’ királyi városok rendezésétől várván, kör­nyékünk és a' helybeli olvasó közönséget igen megrettenté a’ vasútra nézve az augsburgi Allgemeine Zeitung 1845ik évi 356 számában megjelent czikk. Óhajtanak,hogy a’nem­­zet boldogitását feltételező üzletekre szigorú f­e­­l­ügyeléssel lennének az illetők. — Téglával bur­kolt utczánk még e’ télen jól tartá magát, hosszasan tartó azonban aligha lesz, mivel annyi vasas téglát nem tudtak öszszeszerezni, mint a’ mennyi kellett volna az egész utcza burkolatához. Artézi kutaink száma mind inkább szaporo­­dik; már a’ harmadik is elkészült ’s reményük, hogy a’ ne­gyedik kutat még tavaszig megfúrják.— Megérdemlené,ha a’ rósz vizű Kunságon ’s általjában alföld minden rész v. ke­vés vizű helyén követnék a’Debreczenben jól sikerült kísérle­tet. A’jó ivóvíz mindjárt a’kenyér után következik. —iro­dalmi újdonságul írhatom, hogy Kerekes Ferencz profes­­ sor úrnak múlt évben egy mathematikai munkája került sajtó alá a’ helybeli könyvnyomdában; Lugossy József ur pedig még múlt november hó elején foglalta el a’ helybeli collegiumban a’ magyar irodalom oktatószéket. — E’ hét folytában indulnak fel a’ Tisza-szabályozásra alakult itteni társaság küldöttei a’ pesti gyűlésre; ’s mi azon óhajtással kisérjük őket, bár siker koronázná lépéseiket! „Barsmegyében előleg hat évre alakult gazdasági fiókegyesület m. évi dec. 15’s 16án tartott alakitó gyűlése.“ Hazánk, bár az európai civilisatio ösvényére sajátságos helyzete ’s viszontagsági­­nál fogva számos egyéb nemzetnél később térhetett is át, mégis olly reményekre jogosítja fiait erélyes tanulni és o­­kulni törekvése nyomán, hogy szerinte méltán hihetjük be­állottnak derűjét, hajnalát a’jövendő jobb napoknak! ’S hogy a’jövendő jobb napok bizonyosan bekövetkezzenek,, szükséges a’ sok egyéb tennivaló közt, különösen e’ hazá­nak alapelőállitását, a’ mezőgazdaságot oda helyezni, hol, az bőségszarujával nemcsak örökre biztosít bennünket ol­­lyatén nélkülözésekről, min­ket most hazánk nem egy me­gyéje, vidéke mutat, hanem oda, honnan Európa népes vi­dékeinek is életfentartási kellékekkel kifogyhatlanul szol­gálhasson. Szükséges tehát oda hatni, hogy Magyarország, a­melly olly félreismerhetlenül van Európa egyik legtermé­kenyebb, legboldogabb országának bélyegezve, melly olly elvitathatlanul hordja magában magvát a’jóllétnek,valóban boldog, termékeny és jóllétü legyen. Lesz pedig mind­ez akkor, ha a’ többi teendő mellett mezőgazdasági érdekeit különös figyelem- és ápolással dajkálandja. ’S im! midőn ez igy volna, kinek nem dobogna keblé­ben hazafiai szive magasra fel, midőn a’ mindig életrevaló Barsmegyét olly szándékkal látja fölemelkedni szeretett fő­ispánja vezérlete mellett mezőgazdaságának eddig ápo­latlan téréiről, hogy egyesülve erősödjék,egyesülve oktas­son, ’s egyesülve tanuljon, vezéreljen’s gyarapodjék! Ez­ egyesületi szellemet üdvözölj­ük mi ’s előttek egyelettel meg­hajolva kérjük hazánk nemtőjét, legyen folyton őre, gyám­ja, vezetője cselekvésieknek! ’S immár áttérek a’ történtek 31

Next