Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-02-01 / 9. szám

T­eljes számú példányokkal még szolgálhat a’ sz­erk­esz­tőség. FOGI.AEAT. Magyar- és Erdélyország. (Kinevezések, elő­léptetések ’s n­évm­agyaritás; a’ tiszavölgyi társulat alakitó gyű­lése egész terjedelmében 's az egyesületi sz­erződvény az aztalá­­irtak sorozatával; borsodmegyei új tisztikar névsora; hontmegyei közgyűlés; budapesti napló; egyesületi közlemények. A­m­e­r­i­k­a. (Whitney vasút vállalata; Amerika városainak különféle nevezetei.) Spanyolország. (Válaszfelirati ügyben ingerült hangu­latú viták a’ képviselőknél.) F­rancziaország. (Válaszfelirati vitatkozások vázlata; a’spanyol királynő teljesü­lési ügye; a’ miniszterség szilárd állá­sa; az orosz kall­, üldöztetése ’s a’ lengyel emigratio). P­o­r­t­u­­g­á­l­i­a. (Cartes-m­egnyitás; a’ trónbeszéd neveze­­tesb pontjai. Olaszország. (A’propaganda fényes ünnepélye Ró­mában ) II. 1 e­g­y h­i­r­e k. Értesítő­­ i Hagyik­­­én Erdélyomág (­ cs. ’s ap. kir. Fü­ls. f. évi jan. 17kei legfensőbb elhatá­­rozáta következtében báró V­é­c­s­e­y Alajost, nemes Pl­a­t­­t­h­y Dienest és báró Sach­lhausen Lipótot a’ cs. k. Teré­ziámmá növendékeit cs. k. apródokká kinevezni, az alsó-ma­gyarországi megürült sóbánya-grófsági ülnök- és főerdő­­mesteri állomásra Balasicz Manó idriai főerdőszemlészt érdemesíteni, továbbá Zách János szeredi ellenőrködő sómázsamestert nyugalmazni, végre Singer fivérek, t.i. Li­­pót pesti kereskedő, Lajos, Feldmaier Antal ur meghatalma­zottja, és János színtannak könyvvezetője vezetéknevének ,D­a­l­n­o­k ú‘ra változtatását kegyeim, megengedni méltóz­­tatott. A’ rm. magy. kir. helyt.tanácsnál T­a­rl­­­á­n Sándor e­­lőléptetése által ürességbe jött valóságos fogalmazói állo­másra ettre­ karcsai G­e­ö­re Iz­lingo eddigi díjas fogalmazó gyakornok lón kinevezve ’s az ez által megürült díjas fogal­mazó gyakornoki állomás Borsiczky Flórián eddig ikta­tói díjtalan gyakornokra Hibáztatott. A tűznvlügyi társulat 3lk vagyis alak­ító gyűlése. Január 26-án elnök ő m­alya megnyitván az ülést a’ megbízott választvány jelentését tűzé ki tanácsko­zás tárgyául. E’ választványi jelentés pedig következő: „Tisztelt gyülekezet! Folyó év január 22kén tartott ülésből lévén kiküldetve a’ Tiszavölgy czélba vett szabá­­lyoztatását érdeklő minden kérdés felől előkészítésül vé­leményt adni, megbízatásunkban eljártunk, ’s tanácskozá­saik eredményét következő javaslatban van szerencsénk benyújtani.­­ Mielőtt azonban­ annak, részletes bírálatába bocsát­koznék a’tisztelt gyülekezet, szükségesnek látjuk eljárá­sunk eredményeinek igazolására következőket megjegyezni: Széttekínténk a’ téren, mellyre állítva vagyunk ’s mérlegezve minden körülményt, nem lehet­ nem látnunk, mikép mind azon bizodallgat gerjesztő szándék mellett, mi kormányunknak a’ Tiszavölgy-szabályozásra intó felhívá­sában ’s a’ költséges előmunkálatok felsőbb megrendelé­sében nyúlványul; másfelől mindazon férfias készség ’s ál­talányos buzgóság mellett, mellyel ezen fölhívás az érdek­lett vidékeken fogadtaték’s mindenütt hó pártolással ápol­­taték, minek egyik elmagyarázhatlan jele a szép számban öszszesereglett képviselők gyülekezete, mind­ezek csak reményekre nyujtanak a’ választványnak kilátást, semmi esetre pedig nem adhattak még elegendő felbátoritást, hogy azon ügyet, mellynek sikeréért annyi kebel hen bu­zog,a cselekvés mezejére mielőbb átvezethesse. Ehez já­rult még azon aggodalom is, melly nem csekély figyelmet érdemlőnek mutatkozék, miszerint a’ vidéki társulatok he­lyenként már huzamos idő óta megalakítva, mozoghatásuk irányát e’ gyülekezet végzéseitől várják,’s méltó a’ félelem, nehogy’ a’ meszsze ágazó társulati gépezet hoszszas veszteglése, vagy lassú megindulása kifáraszsza a’ vára­kozásban elzsibbadó tagokat­ s lankadásra sülyeszsze azon buzgóságot, mellyhez a’ közhazának annyi reményei mél­tán csatlakoznak. Adja végre mindezekhez a’ liszt, gyüle­kezet azon végkörülményt, hogy mérlegbe vetve a’ tehető­ségi kört is, mellyben a’ képviselők testületének az elejök­­be szabott utasításnál fogva küldési legjobb szándéka mel­lett most mozognia lehetett, úgy találtuk, hogy a’ kiszabott körben olly valamit, mivel közelebbről ügyünket a’ cselek­vés mezejére vihetjük,tenni egyáltalában képesek nem va­gyunk. — Éreztük ellenállhatlanul, hogy tennünk kell határozó lépést most, vagy tán soha. Ezt követelé tőlünk önéltünk ’s azon szellemi ragaszkodás, mellyet hazánkfiaiban ez ügy­nek megnyerni kikerülhetlen szükség gyanánt állott előt­tünk. —­llly helyzetben, hol ennyi ellenkező körülmény levig­yásán kelle adni életet az ügynek, mellynek sikeresitése ke­zeinkbe tétetek le, nem valamás ösvény előttünk, mint megóva küldőink csatlakozási és rendelkezési szabadságát, eltérni azon ösvényről, hol mint képviselők álltunk ’s egye­diségünket vetve a’ mérlegbe saját birtokainkat nyújtani biztosítékul addig is, mig küldőink tiszta szándékukhoz ’s buzgóságukhoz mért cselekvéseinkhez kétségbevehetlenűl csatlakozni fognak, így jón tisztelt gyülekezet, hogy az ügy azon térre téteték át, hol mi már mint vidéki egyesületek képviselőji többé nem állhatunk, de állunk úgy egyedileg mint a’ „Ti­szavölgy-szabályozásra alakult társulat,“ mert csak igy mutatkozott előttünk a’lehetőség, hogy a’ jelen év nagy­szerű törekvésinkre részt elveszve nem leend. Meg vala igy vetve az alap, megtéve az első lépés, mellynél megállnunk nem lehete. Mert ám e’ gyülekezet a’ meszsze terjedő társulati gépezetet annyira legalább nem műszerezi, hogy a’ további mozoghatás lehetővé váljék, az egyes részek szükségképeii veszteglésében az egésznek élete el van fojtva. Be kelle azért ereszkednünk a’ műsze­rezés (rétegesités,organisatio)azon kérdéseinek eldöntésé­be, melly nélkül a’ további mozoghatás az elfogadott e­­gyesületi téren lehetetlen lett volna. Gondosan óvakodtunk azonban mind­azon kérdések mostani eldöntésétől, mellyek meghatározása későbbre halasztható; kötelességünknek érezve a­ forma szerint még csak ezután alakulható vidéki társulatok tehetőségének és befolyásának minél tágabb tért felhagyni. Ezek előrebocsátása után, alulirt választvány kikül­detésének megfelelni óhajtva, mielőtt annak különböző részleteibe bocsátkoznék, a’ fenforgó esetben czélhoz ve­zethető működési módok közt kívánt széttekinteni ’s azon alakot igyekezett föltalálni, mellyet magára ölteni kell azon ügynek, melly itt küldőjének szemei előtt lebeg a’ végből, hogy a’ sikerhez nem csupán hiú remények, hanem józan számítás szerinti valószínűség is mutatkozzék. Ezen tekintetekből indulva, a’ választvány figyelmé­nek mintegy önként és magától a’ századnak, mellyben é­­lünk, legjótékonyabb szülöttére, az egyesületi szellemre ’s azon erőre kelle irányulnia, mellyet erméhében hord, va­lahol csak olly tárgyakra alkalmaztatik, mellyek természe­te a’ működés ezen fajával benső ellentétben némái. Illyen tárgynak tartja e’ választvány teljes joggal a’ Tiszavölgy rendezését; mert akár azt tekintsük, hogy a’ vállalat nagy­szerűsége egyesek erejét meghaladja, míg az általa érin­tett érdekek szétágrása sikeres magány-működést lehetet­lenné tesz; akár pedig arra figyelmezzü­nk, mikép honunk körülményei között,’s illy czélokra fordítható országos köz­jövedelmek hi­ányában, jelen vállalat nem hasonlítva egyéb közlekedési eszközök­ mint vasutak vagy csatornákhoz,arra sem nyújt kilátást, hogy nyerészkedő tőkék foglalkozási mezeje lehessen; ezekből meg kell­ győződnie a­ választ­mánynak, hogy ez ügy az egyesületi munkásságnak legsa­­játabb tere; sőt ez egyedül azon it, mellyen a’ czél elér­hető még azon esetben is, ha az ország pénzügyi ’s teher­viselési viszonyai már czélszerüleg el volnának is rendezve. Ugyanis a’ vizek által elborított földek birtokosainak pénz­erejét igénybe venni, a’ közállománynak azon szerencsésb helyzetben is mulaszthatlan föladatai közé tartoznék, ha­csak a’ nép egyik osztályának vagyonosságát a’ másiknak rovására előmozdítani nem lenne szándék. ’S ha ez így van a’ miénknél kifejlettebb állapotokban, mennyivel természe­­tesb, hogy hazánk mostani helyzetében, nem csupán azok­nak, kiket a’dolog közvetlenül érdekel, pénzerejét, hanem azon erkölcsi és szellemi erőt is lehet sőt kell használni, melly több egyenlő érdeknek szövetkezésében rejlik, ’s mellyel, ha az kellő alkalmazást nyert, sem hatály, sem e­­redmény tekintetében a’ közállományi működés felérni nem képes. — Illy elvekből indulva nem tétovázhat alulirt választ— vány kimondani, miszerint a’ fenforgó ügyben a’ társulati működés azon emeltyű, melly kellőleg alkalmazva, bizo­nyos sikerhez vezethet. És midőn a’ választvány a’ társulati eszme miképeni alkalmazhatását venné vitatás alá, fölmerült azon kérdés is: milly eljárással szereztessék meg az egész vállalat vég­­rehajtására megkívántaté pénzöszveg’s ez mikép kezeltes­sék? Melly alkalommal minden idevágó körülménynek gon­dos megfontolása után egyetemes meggyőződésként kö­vetkezőkben állapodott meg a’ választvány. Annak előleges kijelentése után, hogy a’ Tiszavölgy rendezése alatt ezen választvány azon folyókat és mocsá­rokat érti, mellyek a’ Tiszával közvetve vagy közvetlen kapcsolatban állanak, el­len ismerve mindenek előtt, mi­kép a’ kérdésben forgó nagyszerű czélt hasonlag egyéb gyakorlati feladatokhoz máskép nem érhetni el, mint ha a’ siker minden kelléket előre megszereztetvén, a’ szükséghez képest minél czélszerűbben el is rendeztetnek. Mi már e’ kellékeket illeti, azokat következőkben ta­lálhatni fel: 1) a’ szükséges pénzerő előállításában, 2) czél­­szerű műtani terv létezésében, ’s végre 3) a’czélnak minél inkább megfelelő végrehajtási rendszerben. Figyelm­ezve az első kellékre következő nézetekben pontosultak a’ vélemények: 1. Hogy a’ Tisza kártékony árja korlátoztatásá­­ra irányzandó munkálatoknak nem kellene kirekesztőleg az érdeklett birtokosok költségeire történni, mert az ezen fo­lyam az ország kereskedelmi és közlekedési fővonalainak egyikét képezvén, a rendezési költség a’ hon lakosainak csupán egy részére méltányosan nem hárítható; b) mert az ország száraz közlekedéseinek megmentése’s jobb kar­ba helyzése a’vizek árjainak korlátozását föltételezi, efelett a’ közállomány ezen munkálatok által stratégiai, közegész­ségi és általányos közjólléti tekintetben is közvetlen érde­kelve van; c) mert különösen a’királyi kincstár, sóból eredő jövedelmeit tekintve, mennyiben ezen munkálatok a’ folyam hoszát nevezetesen megröviditnék, nem megveten­dő költségmegtakarításra nyervén kilátást, ebből az ország lakosira is nevezetes haszon háramolhatnék. Miknélfogva 2) a’ választvány véleménye az, hogy a’ felemelt só­ári pénztárból adandó segedelem kieszközlése már annál­­fogva is kisértessék meg, mert ez az ország törvényei ál­tal illy köz czélokra rendeltetett,és mivel a’ czélba vett vál­lalat mellett az ország igen tetemes része az elsorolt tekin­tetekből közvetlen érdekeltetik, és annak folytán 3) közös jön arra nézve is a’ meggyőződés, hogy ő cs. kir. felségénél,a’ közállománynak mint illyennek, a’mon­­dott költségekben az igazság és méltányosság arányábani részvéte, alázatosan és haladék nélkül kikérendő — hogy 4) továbbá igénybe veendő az illető törvényhatósá­goktól azon természetbeni közmunka, mellyet a’törvények vagy általában, vagy a’ mennyiben a’ czélba vett rendezés által úrbéri földek is árvizektől mentesíttetnének, illy czé­lokra fordíttatni engednek; ’s hogy mindezeknél fogva­n) noha ezeket tekintve az árvizeknek kitétetett föld­területek birtokosit csak azon költségviselés illetheti, melly a’ közállományi részvétel ’s a’ törvény­ engedte közmun­kák használatán felül még fenmarad, mindazáltal a’választ­­vány ingatlan meggyőződése szerint a’ Tiszavölgy rende­zése mind a’partbirtokosoknak mind az egész hazának any­­nyira érdekében fekszik, miszerint az, még azon esetben is végrehajtandó lenne, ha a’ felebbi második pontban fog­lalt kérelem ha reményeink ellenére foganatlan maradna. A’ költség-előállításra nézve mindenek előtt az de­rült ki elvitázhatlan igazságként, hogy miután ezen csupán több éven át végbevihető munkálatoknak minden esetre tetemes költségűt, ugyanazon idő alatt a’ pártbirtokosoktól beszedni azért nem lehet, mert igy részükről tetemes előt­leges fizetésekre volna szükség; ezeket pedig, mielőtt nem tudalik, milly arányban részesültek egyesek a’vállalat hasz­naiban? igazságosan kivetni az illetőkre nem lehetne, és a’ költségek beszedése az érdekelt vidéknek nagy részben a’ vizek kártékonysága által okozott pénzügyi állása miatt szerfölött nehézzé válnék, ezeknél fogva olly módokról szük­ség gondolkozni, mellyek a’ megkivántató költségekreli rendelkezhetés tüsténti és folytonos lehetőségét egy rész­ről magokban foglalják,más részről pedig az érdeklett bir­tokosokat azon jótékonyságban részesítsék, miszerint ezen költségeket több évre felosztva ’s a’ czélba vett munkálatok sikereinek élvezése közben téríthessék meg. Midőn az eszmefejlődés ezen során a’ választványnak önként azon itt ajánlkoznék, melly a’ dolog illy fekvésében mint a’szükséges pénzerő-megszerzés legczélszerűbb mód­ja tűnik fel, t. i. a’ kölcsönvétel, egyszersmind abban köz­pontosunk a’ nézetek, miként e’ kétségkívül legczélsze­­rűbb eljárás megkisértése, tekintve az általányos tapaszta­lást, bizonyos sikert csak azon esetben igér, ha a’ kere­sendő hitelező nemcsak azt látja, miként tőkéjének viszsza­­fizetésére elegendő vagyonnal fölruházott birtokosak kö­­teleztették, hanem egyszersmind a’ tőke’s illetőleg járulé­kainak pontos viszsza- és megfizetése kellőleg biztosíttatik. Melly meggyőződés nyomán közös­­ön arra nézve az érte­lem, hogy ezen a’ közállománynak annyira érdekében fek­vő vállalat ő cs. kir. Felsége legkegyelmesb pártolására 9dik szám 1846. PEST, vasárnap február 1 jén Megjelenik .V Társalkodóval m emeletében , egyebütt pedig minden inden héten kétszer­­­s, vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik szám alatti Trattnar-Károlyi ház első minden királyi nosta-rivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivomtató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostaluvalal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvetetik ’s pontosan és ^jutányosan KOTOltetne^_______________________=====,===========.

Next