Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-02-01 / 9. szám
Teljes számú példányokkal még szolgálhat a’ szerkesztőség. FOGI.AEAT. Magyar- és Erdélyország. (Kinevezések, előléptetések ’s névmagyaritás; a’ tiszavölgyi társulat alakitó gyűlése egész terjedelmében 's az egyesületi szerződvény az aztaláirtak sorozatával; borsodmegyei új tisztikar névsora; hontmegyei közgyűlés; budapesti napló; egyesületi közlemények. Amerika. (Whitney vasút vállalata; Amerika városainak különféle nevezetei.) Spanyolország. (Válaszfelirati ügyben ingerült hangulatú viták a’ képviselőknél.) Francziaország. (Válaszfelirati vitatkozások vázlata; a’spanyol királynő teljesülési ügye; a’ miniszterség szilárd állása; az orosz kall, üldöztetése ’s a’ lengyel emigratio). Portugália. (Cartes-megnyitás; a’ trónbeszéd nevezetesb pontjai. Olaszország. (A’propaganda fényes ünnepélye Rómában ) II. 1 egy hire k. Értesítő i Hagyikén Erdélyomág ( cs. ’s ap. kir. Füls. f. évi jan. 17kei legfensőbb elhatározáta következtében báró Vécsey Alajost, nemes Platthy Dienest és báró Sachlhausen Lipótot a’ cs. k. Teréziámmá növendékeit cs. k. apródokká kinevezni, az alsó-magyarországi megürült sóbánya-grófsági ülnök- és főerdőmesteri állomásra Balasicz Manó idriai főerdőszemlészt érdemesíteni, továbbá Zách János szeredi ellenőrködő sómázsamestert nyugalmazni, végre Singer fivérek, t.i. Lipót pesti kereskedő, Lajos, Feldmaier Antal ur meghatalmazottja, és János színtannak könyvvezetője vezetéknevének ,Dalnok ú‘ra változtatását kegyeim, megengedni méltóztatott. A’ rm. magy. kir. helyt.tanácsnál Tarlán Sándor előléptetése által ürességbe jött valóságos fogalmazói állomásra ettre karcsai Geöre Izlingo eddigi díjas fogalmazó gyakornok lón kinevezve ’s az ez által megürült díjas fogalmazó gyakornoki állomás Borsiczky Flórián eddig iktatói díjtalan gyakornokra Hibáztatott. A tűznvlügyi társulat 3lk vagyis alakító gyűlése. Január 26-án elnök ő malya megnyitván az ülést a’ megbízott választvány jelentését tűzé ki tanácskozás tárgyául. E’ választványi jelentés pedig következő: „Tisztelt gyülekezet! Folyó év január 22kén tartott ülésből lévén kiküldetve a’ Tiszavölgy czélba vett szabályoztatását érdeklő minden kérdés felől előkészítésül véleményt adni, megbízatásunkban eljártunk, ’s tanácskozásaik eredményét következő javaslatban van szerencsénk benyújtani. Mielőtt azonban annak, részletes bírálatába bocsátkoznék a’tisztelt gyülekezet, szükségesnek látjuk eljárásunk eredményeinek igazolására következőket megjegyezni: Széttekínténk a’ téren, mellyre állítva vagyunk ’s mérlegezve minden körülményt, nem lehet nem látnunk, mikép mind azon bizodallgat gerjesztő szándék mellett, mi kormányunknak a’ Tiszavölgy-szabályozásra intó felhívásában ’s a’ költséges előmunkálatok felsőbb megrendelésében nyúlványul; másfelől mindazon férfias készség ’s általányos buzgóság mellett, mellyel ezen fölhívás az érdeklett vidékeken fogadtaték’s mindenütt hó pártolással ápoltaték, minek egyik elmagyarázhatlan jele a szép számban öszszesereglett képviselők gyülekezete, mindezek csak reményekre nyujtanak a’ választványnak kilátást, semmi esetre pedig nem adhattak még elegendő felbátoritást, hogy azon ügyet, mellynek sikeréért annyi kebel hen buzog,a cselekvés mezejére mielőbb átvezethesse. Ehez járult még azon aggodalom is, melly nem csekély figyelmet érdemlőnek mutatkozék, miszerint a’ vidéki társulatok helyenként már huzamos idő óta megalakítva, mozoghatásuk irányát e’ gyülekezet végzéseitől várják,’s méltó a’ félelem, nehogy’ a’ meszsze ágazó társulati gépezet hoszszas veszteglése, vagy lassú megindulása kifáraszsza a’ várakozásban elzsibbadó tagokat s lankadásra sülyeszsze azon buzgóságot, mellyhez a’ közhazának annyi reményei méltán csatlakoznak. Adja végre mindezekhez a’ liszt, gyülekezet azon végkörülményt, hogy mérlegbe vetve a’ tehetőségi kört is, mellyben a’ képviselők testületének az elejökbe szabott utasításnál fogva küldési legjobb szándéka mellett most mozognia lehetett, úgy találtuk, hogy a’ kiszabott körben olly valamit, mivel közelebbről ügyünket a’ cselekvés mezejére vihetjük,tenni egyáltalában képesek nem vagyunk. — Éreztük ellenállhatlanul, hogy tennünk kell határozó lépést most, vagy tán soha. Ezt követelé tőlünk önéltünk ’s azon szellemi ragaszkodás, mellyet hazánkfiaiban ez ügynek megnyerni kikerülhetlen szükség gyanánt állott előttünk. —llly helyzetben, hol ennyi ellenkező körülmény levigyásán kelle adni életet az ügynek, mellynek sikeresitése kezeinkbe tétetek le, nem valamás ösvény előttünk, mint megóva küldőink csatlakozási és rendelkezési szabadságát, eltérni azon ösvényről, hol mint képviselők álltunk ’s egyediségünket vetve a’ mérlegbe saját birtokainkat nyújtani biztosítékul addig is, mig küldőink tiszta szándékukhoz ’s buzgóságukhoz mért cselekvéseinkhez kétségbevehetlenűl csatlakozni fognak, így jón tisztelt gyülekezet, hogy az ügy azon térre téteték át, hol mi már mint vidéki egyesületek képviselőji többé nem állhatunk, de állunk úgy egyedileg mint a’ „Tiszavölgy-szabályozásra alakult társulat,“ mert csak igy mutatkozott előttünk a’lehetőség, hogy a’ jelen év nagyszerű törekvésinkre részt elveszve nem leend. Meg vala igy vetve az alap, megtéve az első lépés, mellynél megállnunk nem lehete. Mert ám e’ gyülekezet a’ meszsze terjedő társulati gépezetet annyira legalább nem műszerezi, hogy a’ további mozoghatás lehetővé váljék, az egyes részek szükségképeii veszteglésében az egésznek élete el van fojtva. Be kelle azért ereszkednünk a’ műszerezés (rétegesités,organisatio)azon kérdéseinek eldöntésébe, melly nélkül a’ további mozoghatás az elfogadott egyesületi téren lehetetlen lett volna. Gondosan óvakodtunk azonban mindazon kérdések mostani eldöntésétől, mellyek meghatározása későbbre halasztható; kötelességünknek érezve a forma szerint még csak ezután alakulható vidéki társulatok tehetőségének és befolyásának minél tágabb tért felhagyni. Ezek előrebocsátása után, alulirt választvány kiküldetésének megfelelni óhajtva, mielőtt annak különböző részleteibe bocsátkoznék, a’ fenforgó esetben czélhoz vezethető működési módok közt kívánt széttekinteni ’s azon alakot igyekezett föltalálni, mellyet magára ölteni kell azon ügynek, melly itt küldőjének szemei előtt lebeg a’ végből, hogy a’ sikerhez nem csupán hiú remények, hanem józan számítás szerinti valószínűség is mutatkozzék. Ezen tekintetekből indulva, a’ választvány figyelmének mintegy önként és magától a’ századnak, mellyben élünk, legjótékonyabb szülöttére, az egyesületi szellemre ’s azon erőre kelle irányulnia, mellyet erméhében hord, valahol csak olly tárgyakra alkalmaztatik, mellyek természete a’ működés ezen fajával benső ellentétben némái. Illyen tárgynak tartja e’ választvány teljes joggal a’ Tiszavölgy rendezését; mert akár azt tekintsük, hogy a’ vállalat nagyszerűsége egyesek erejét meghaladja, míg az általa érintett érdekek szétágrása sikeres magány-működést lehetetlenné tesz; akár pedig arra figyelmezzünk, mikép honunk körülményei között,’s illy czélokra fordítható országos közjövedelmek hiányában, jelen vállalat nem hasonlítva egyéb közlekedési eszközök mint vasutak vagy csatornákhoz,arra sem nyújt kilátást, hogy nyerészkedő tőkék foglalkozási mezeje lehessen; ezekből meg kell győződnie a választmánynak, hogy ez ügy az egyesületi munkásságnak legsajátabb tere; sőt ez egyedül azon it, mellyen a’ czél elérhető még azon esetben is, ha az ország pénzügyi ’s teherviselési viszonyai már czélszerüleg el volnának is rendezve. Ugyanis a’ vizek által elborított földek birtokosainak pénzerejét igénybe venni, a’ közállománynak azon szerencsésb helyzetben is mulaszthatlan föladatai közé tartoznék, hacsak a’ nép egyik osztályának vagyonosságát a’ másiknak rovására előmozdítani nem lenne szándék. ’S ha ez így van a’ miénknél kifejlettebb állapotokban, mennyivel természetesb, hogy hazánk mostani helyzetében, nem csupán azoknak, kiket a’dolog közvetlenül érdekel, pénzerejét, hanem azon erkölcsi és szellemi erőt is lehet sőt kell használni, melly több egyenlő érdeknek szövetkezésében rejlik, ’s mellyel, ha az kellő alkalmazást nyert, sem hatály, sem eredmény tekintetében a’ közállományi működés felérni nem képes. — Illy elvekből indulva nem tétovázhat alulirt választ— vány kimondani, miszerint a’ fenforgó ügyben a’ társulati működés azon emeltyű, melly kellőleg alkalmazva, bizonyos sikerhez vezethet. És midőn a’ választvány a’ társulati eszme miképeni alkalmazhatását venné vitatás alá, fölmerült azon kérdés is: milly eljárással szereztessék meg az egész vállalat végrehajtására megkívántaté pénzöszveg’s ez mikép kezeltessék? Melly alkalommal minden idevágó körülménynek gondos megfontolása után egyetemes meggyőződésként következőkben állapodott meg a’ választvány. Annak előleges kijelentése után, hogy a’ Tiszavölgy rendezése alatt ezen választvány azon folyókat és mocsárokat érti, mellyek a’ Tiszával közvetve vagy közvetlen kapcsolatban állanak, ellen ismerve mindenek előtt, mikép a’ kérdésben forgó nagyszerű czélt hasonlag egyéb gyakorlati feladatokhoz máskép nem érhetni el, mint ha a’ siker minden kelléket előre megszereztetvén, a’ szükséghez képest minél czélszerűbben el is rendeztetnek. Mi már e’ kellékeket illeti, azokat következőkben találhatni fel: 1) a’ szükséges pénzerő előállításában, 2) czélszerű műtani terv létezésében, ’s végre 3) a’czélnak minél inkább megfelelő végrehajtási rendszerben. Figyelmezve az első kellékre következő nézetekben pontosultak a’ vélemények: 1. Hogy a’ Tisza kártékony árja korlátoztatására irányzandó munkálatoknak nem kellene kirekesztőleg az érdeklett birtokosok költségeire történni, mert az ezen folyam az ország kereskedelmi és közlekedési fővonalainak egyikét képezvén, a rendezési költség a’ hon lakosainak csupán egy részére méltányosan nem hárítható; b) mert az ország száraz közlekedéseinek megmentése’s jobb karba helyzése a’vizek árjainak korlátozását föltételezi, efelett a’ közállomány ezen munkálatok által stratégiai, közegészségi és általányos közjólléti tekintetben is közvetlen érdekelve van; c) mert különösen a’királyi kincstár, sóból eredő jövedelmeit tekintve, mennyiben ezen munkálatok a’ folyam hoszát nevezetesen megröviditnék, nem megvetendő költségmegtakarításra nyervén kilátást, ebből az ország lakosira is nevezetes haszon háramolhatnék. Miknélfogva 2) a’ választvány véleménye az, hogy a’ felemelt sóári pénztárból adandó segedelem kieszközlése már annálfogva is kisértessék meg, mert ez az ország törvényei által illy köz czélokra rendeltetett,és mivel a’ czélba vett vállalat mellett az ország igen tetemes része az elsorolt tekintetekből közvetlen érdekeltetik, és annak folytán 3) közös jön arra nézve is a’ meggyőződés, hogy ő cs. kir. felségénél,a’ közállománynak mint illyennek, a’mondott költségekben az igazság és méltányosság arányábani részvéte, alázatosan és haladék nélkül kikérendő — hogy 4) továbbá igénybe veendő az illető törvényhatóságoktól azon természetbeni közmunka, mellyet a’törvények vagy általában, vagy a’ mennyiben a’ czélba vett rendezés által úrbéri földek is árvizektől mentesíttetnének, illy czélokra fordíttatni engednek; ’s hogy mindezeknél fogvan) noha ezeket tekintve az árvizeknek kitétetett földterületek birtokosit csak azon költségviselés illetheti, melly a’ közállományi részvétel ’s a’ törvény engedte közmunkák használatán felül még fenmarad, mindazáltal a’választvány ingatlan meggyőződése szerint a’ Tiszavölgy rendezése mind a’partbirtokosoknak mind az egész hazának anynyira érdekében fekszik, miszerint az, még azon esetben is végrehajtandó lenne, ha a’ felebbi második pontban foglalt kérelem ha reményeink ellenére foganatlan maradna. A’ költség-előállításra nézve mindenek előtt az derült ki elvitázhatlan igazságként, hogy miután ezen csupán több éven át végbevihető munkálatoknak minden esetre tetemes költségűt, ugyanazon idő alatt a’ pártbirtokosoktól beszedni azért nem lehet, mert igy részükről tetemes előtleges fizetésekre volna szükség; ezeket pedig, mielőtt nem tudalik, milly arányban részesültek egyesek a’vállalat hasznaiban? igazságosan kivetni az illetőkre nem lehetne, és a’ költségek beszedése az érdekelt vidéknek nagy részben a’ vizek kártékonysága által okozott pénzügyi állása miatt szerfölött nehézzé válnék, ezeknél fogva olly módokról szükség gondolkozni, mellyek a’ megkivántató költségekreli rendelkezhetés tüsténti és folytonos lehetőségét egy részről magokban foglalják,más részről pedig az érdeklett birtokosokat azon jótékonyságban részesítsék, miszerint ezen költségeket több évre felosztva ’s a’ czélba vett munkálatok sikereinek élvezése közben téríthessék meg. Midőn az eszmefejlődés ezen során a’ választványnak önként azon itt ajánlkoznék, melly a’ dolog illy fekvésében mint a’szükséges pénzerő-megszerzés legczélszerűbb módja tűnik fel, t. i. a’ kölcsönvétel, egyszersmind abban központosunk a’ nézetek, miként e’ kétségkívül legczélszerűbb eljárás megkisértése, tekintve az általányos tapasztalást, bizonyos sikert csak azon esetben igér, ha a’ keresendő hitelező nemcsak azt látja, miként tőkéjének viszszafizetésére elegendő vagyonnal fölruházott birtokosak köteleztették, hanem egyszersmind a’ tőke’s illetőleg járulékainak pontos viszsza- és megfizetése kellőleg biztosíttatik. Melly meggyőződés nyomán közösön arra nézve az értelem, hogy ezen a’ közállománynak annyira érdekében fekvő vállalat ő cs. kir. Felsége legkegyelmesb pártolására 9dik szám 1846. PEST, vasárnap február 1 jén Megjelenik .V Társalkodóval m emeletében , egyebütt pedig minden inden héten kétszers, vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik szám alatti Trattnar-Károlyi ház első minden királyi nosta-rivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivomtató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostaluvalal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvetetik ’s pontosan és ^jutányosan KOTOltetne^_______________________=====,===========.