Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-06-11 / 46. szám
46dik szám 1846. PEST, csütörtök június l1kén Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál uri utcza 453dik szám alatti Trattner-Károlyi ház első emeletében, egyebütt pedig minden királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföld''tartományokba kívántató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle füirdetvény fölvétetik 's pontosan és jutányosan közöltetik._______________________________________________ Végére jutandván c’ hónappal a’félév, bizodalmas tisztelettel vagyunk figyelmeztetni bátrak a’ két testvér hazai olvasó közönséget, hogy kik kettős lapunknak eddigi munkaosztályosi és levelezni mellett jeles több közredolgozó által becsesbitendő ’s julius elejétül kezdetét veendő 2dik félévi folyamára, Medárdvásárkor fel nem küldék az előfizetést,—azt gyors-vagy szorgalomkocsin, vagy más biztos alkalom által hozzánk (uri-utcza 453. sz. Trattner-Károlyi ház lsó emelet) méltóztassanak intézni—ezek hiányában pedig a’ lakásukhoz legközelebb eső posta-hivatalnál rendelkezni. Kettős lapunk félévi ára marad az előbbi, f.i. Budapesten borítékosan ’s házhoz küldve — ugyszinte postán is 6 pfrint; boritéktalanul pedig szinte házhoz küldve 5 pfrint. 4’ cs. kir. örökös tartományokba valamint külföldre járatandó példányok iránti megrendelés csupán a bécsi cs. kir. főpostahivatalnál történhetik meg. A Jelenkor és Társalkodó szerkesztősége. FOGLALAT- Magyar-és Erdélyország. (Kinevezések: pápa őszentsége halála; eskü vallási erkölcsi és társadalmi szempontból M. M Nyitra, Győr, Ung és Pest megyék közgyűlései; czáfolat a’ P. Z. balaton-füredi levelezőjét érintőleg; az Iső pesti lóverseny; szatmári gazdasági fiók-egyesület alakulása; igazítás a’dunántuli evang. egyházkerület superintendens választása körül; módositvány S.Patakról; medárdi vásár; budapesti napló.) Ausztria. (Bécsben cs. k. tudományos akadémia-alapitás; ügyeimet érdemlő találvány a’ vasutügyre; elegy.) Amerika. (A’tanácsban a' főpostahivatalnak jövő számadási évre teendő pénzbeli javaslatai taglalása; hadnyilatkozvány az egyesült státusok katonai és polgári hivatalnokihoz Mexico ellen.) Portugália (A’lázadás folyvást tart; az uj miniszterség megalakulása.) Angia. (A’gabnabill másodszori felolvastatása feletti viták a’ felsőházban; Lajos Fülöpnek Londonba leendő megjelenése; a’ M. Post nyilatkozata Bonaparte Lajos elillanta iránt; elegy.) Francziaország. (Bonaparte Lajosnak hamvárbeli börtönéből megszökése; a’ minisztérium ez iránti intézkedése.) Értesítő: Tiíkferé** Ordélyroraság. Rendkívüli sürgöny, mellyet az ausztriai cs. kir. követ Rómából junius 1 jén indított el, hoza azon bírt, hogy ő szentsége XVI. Gergely pápa ugyanazon nap délelőtti 9*/2 órakor ollu«»»úl. ő szentsége rövid időig volt beteg ’s hirtelen kimúltát orbáncznak tulajdonítják, melly a’ mell nemesi belrészeire szállott ’s véget vetett az egyházra és státusra nézve dicső fejdelemnek 81 éves korában! W. Z. Ő cs. ’s ap.kir.fels.a’hétszemélyes főtörvényszéknél megürült ülnökségekre a’főrendből báró Vécsey Miklóst Szatmármegye főispánját, továbbá Vághy Ferenczet a’ hétszemélyes törvényszéknél váltóügyi előadót, Jeszenszky János, és Just Ferencz k. tábla biráit a’ hétszemélyes törvényszék ülnökeivé, Császár Ferencz és Lipovniczky Vilmos váltófeltörvényszéki ülnököket pedig a’ hétszemélyes törvényszékhez váltóügyi előadókká; a’ megürült nagybányai pénztárellenőri állomásra Gotthard Mihály eddigi körmöczi pénzverő-hivatali szergondnokot kegy. kinevezni; Glanzer Eduárdot körmöczi bányagondnoki segédet urvölgyi bányai, gondnokká; Lechner Józsefet nagybányai szentkereszti kir. bányaműgondnokot felsőbányai kir. bányamérnökké , Seitz Jánost felsőbieberstollni bányamérnöki segédet nagy- bányai szentkereszti kir. bányaműgondnokká; végre Reinisch Ágostont offenbányai kir. bányaintézet abrudbányai bányakerületi felügyelőségre, mellyel az első aranybeváltói ülnök és,királyi emberi hivatala van kapcsolatban,érdemesíteni méltóztatott A’ nmgu magy. kir. udv. Kamra a’ károlyvárosi kir.harminczad-hivatalnál megürült áruvizsgálói állomásra Bogdánovics Jánost, varasdi k. harminczad-vizgálóvá Komlósy József zsuppaneki áruvizsgálót, aki harminczadossá Neisz János vöröskuli harminczadost;a’carlopagoi k.harminczadnál megürült árvizsgálóságra Pauer Fer. pesti áruvizsgálói gyakornokot, Meják Feriin, rónaszéki kir.szergondnokot pedig szlatinaisóaknahivatali ellenőrködő mázsamesterré léptette elő. E«küvallá»-erkölcst a táraadmini szempontból. II. Mielőtt egyszerű nézelimet az erkölcsi érzelemnek esküt illető képezésmódja és eszközeiről elmondanám: szükségesnek vélek mintegy praeambulumul, de az előbbi czikkben is már némileg érintettek recapitulatiójául egy kis kitérést’s a’bűntények genesisére nézve egy és másnak elsorolását. Két ellenirányú erő működik az emberben létele minden perezében; egyik: a’ kívánó vagy vágyó erő, melly ösztöne egész hevével óhajtása tárgyait minden áron létesíteni vagy bírni ’s elérni akarván, vis motrix a’ tényekre.Másik: a’félelem,melly fontolóra véve a’tényekből szálemlő rész következéseket, elbágyasztja a’ vágy ’s kívánat ruganyosságát’s akadályt vet annak tettre igyekeztében.Két ellensarkú rugó, az erköltsiség mérlegét a’ kedélyekben vagy emelő vagy sülyesztő. Ha az első diadalt ví ki magának, a’ vágy ténybe mozzan által ’s a’ kívánság melegágyából cselekvény csírázik föl; ha pedig kiábrándultan fontolóra vétetvén a’ tény kedvetlen eredményei, a’ borzalom emelkedik túlnyomósságra: a’ tény a’ vágy és kívánság stádiumán hal el. És így itt a’ tények előszülemlése vagy fölfüggesztése egyedül csak attól függvén, mellyik erő nyert tulnyomóságot a’másik fölött — hogy a’ bűntények végrehajtása megakadályoztassék ’s mentül kevésb erkölcsi rész teremjen meg: a’ félelem ösztönét kell hatályra emelni a’ vágyak fölött ezek erejét csökkentvén, amazét nagyitván. Ez szoros ’s elengedheti kötelessége a’ polgárzatnak, mellyben mindenek olly szoros viszonhatásban vannak, hol a’ lények különféle idomokban másokat érintve viszhangzanak. A’ terrorisms, mint láttuk, nem felel meg a’ kívánt czélnak. Hogy a’ bitó, azon erkölcsi máglya, mellyen a’belső ember öszszeég, guillotine, gályarabság ’s mit tudom én, mi más pokoli találványai a’ kiontott alattvér által undokitott barbárkornak, csak nagyon tökéletlen gyógymód: kétségtelenül mutatják a’hatóságok gyalázatos bűnöktől hemzsegő rab-statistikáji,mellyeknek csak drámákban viszszatükrözött képe is képes megjegeszteni becsületes ember vérét. Tehát a’ vágy azon vis motrix hatását kell csökkenteni. Mikép lehetne pedig ezt czélhozvezetőbben eszközleni, mint hogy magasb erkölcsi természetünk követelései kívánatéban lerázva az aljas érzékiség uralmát, nem gyönyörkés vagy más ingerek, hanem a’ keblünkbe isten kezekkel írott erkölcsi törvények szerint határozzuk el magunkat cselekvésekben,teljesítsük föltétlenül,mit azok parancsolnak, kerüljük mit tiltanak, bár szivvórunkig nyomulna is be a’ kívánság csiklandoztad tövise, szóval — ha ama két ellenes természetű ösztön fölött egy harmadik, hozzánk illőleg nemes, az erény ösztöne nyer praepotentiát. Ez általányosan van érintve a’ bűntények genesisét illetőleg. Fiat applicatio. Most általmegyek kitüzött tárgyamhoz ’s előadom röviden az erkölcsi érzelemnek esküt illető képezésmódját’s eszközeit, csak és egyedül erkölcsileg kiművelt kedély adván morális kezességet annak. Első helyre sorozom mindenek fölött a’ vallásos nevelést. Mi válhatnék az emberből, mond Kant nevelés tanában, csak akkor tudhatnók meg igazán, ha nevelését fensőbb lények, angyalok vennék által. És Kantnak teljesen igaza van. Azon magasztos erő és tehetségcsirák, azon nemes hajlamok és képességek, mellyek az emberlényt a’ lények világfokozatán első helyre emelik, mélyen szunnyadnak,mélyen mint tenger fenekén Rialto gyöngyei,vagy mint hangszerben a’ bajló harmónia. Búvár kell, ki azokat kihalászsza, művész, ki a’ szeráf-hangokat előcsalja, így van a’ dolog az emberben rejlő erők ’s képességekkel is. Ezeket ha rendeltetésének — melly sem több sem kevesebb mint tökélyesedés igazban, jóban és szépben—meg akar felelni, a’legszentebb kötelességet kifejteni, alakitni. Csak így lesz ó ember — másként állat, benne csak az állat fejlődvén ki természetszerűleg a’ puszták állatihoz hasonló, sőt azoknál is roszabb, minek például kétely-kirekesztő tanúságok szerint Amerika és Ausztrália vad népei. Tehát nevelés for ever’s pedig mentül avatottabb kezek közt, és leszen ő akkor arany, ha salakját, — salak, ha aranyát elveszed.— És pedig ezen nevelés a tehetségek czéljaik felé való harmonikus kifejlesztésére, az öszszes képességek észkivonatábani kimivelésére legyen irányozva. Az egyoldalú és fonák műveltség nem sok köszönetet érdemel. Ész és kedélynek vallásos kiműveltetése teszi a’ tökélyes műveltséget. Ha értelmileg művelődünk, de nem vallásosan ’s erkölcsileg; ha agyunk fölvilágosodik, de az akarat nemesbítése bűnösen elhanyagoltang jó éjszakát akkor neked erkölcsi világrend az illy minden egyensúlyt’s öszhangzást förduló nevelés fiainál lesz eszélyesség, lesz minden, csak az nem, mi az emberi műveltség mézanyagát teszi, a’ tiszta erköl- J ősiség. Gyökeret ver a’socialis kapcsokat átkosan megmérgező egoismus, azon üdvtelen frivolitas, melly csak saját hasznát bálványozza,’s neme a’ materialismusnak, mint a’ múlt évszáz végin egy akkor politikai hagymázban sinylelt népnél elharapózott. Hogy aztán az illy tévelyes irányban vitt egyoldalú és ferde műveltség átkos következvényei, a’ társadalomnak, csakhamar megáshatják érdemlett sírját: nem nehéz átlátni. — Nem vagyok pessimista,hogy fekete szemüvegen nézvén a’dolgokat, mindent olly színben látnék. Ama Frauschwester és pange-szesztraféle vakbuzgó, ábrándosságig tévelyedett képzelgésen, vagy nagymesterünk jellemző szavait használva, „szivborjazáson“ alapult vakhitet sem akarom, — de még sem állhatom meg, hogy panaszt ne emeljek a’ köztünk mindinkább terjedező vallási közönyösség,hidegség sőt pláne hitetlenség ellen. Vallásos cselekvények, szertartások?... Csak pro forma gyakoroltatnak. Vallásos eszmék, ezen túlvilági báju virágai a’ kedélynek? hervatagon állanak a’ kebel ugarrá lett hitföldén.Ez veszélyes kórjel, ostoba frivolitás, melly meszszire vive, a’polgárzatot aláássa ’s földulja annak üdvét, czélját és mindenét. Nem tudom bizonyosan, mellyik német iró, de azt hiszem Seume mondja valahol, miszerint a’vallástalan ember’ lehet becsületes ember. A’tisztelt urnak igaza lehet, de én nem hiszem. Hogy a’ vallástól elkülönítve, minden vallásos eszmét megtagadva az erényt pusztán mint ész követelését, valahai jutalom vagy büntetés tervénye ’s illetőleg félelme nélkül gyakorolhatni: ez ha in thesi állana is, gyakorlatban kereken tagadom. Általában merem állítani: miként az erény a’ vallásnak a’ túlvilág eszméinek gyümölcse; midőn a’ vallás, isten és öröklét eszméji által, az ész parancsit a’ legfelsőbb lény akaratává magasítja, érvényeket az öröklét végtelenségéig terjesztvén ki, ekként azoknak legnagyobb terjedelmet és szentesítést ad. Ellenben hol a’ vallásos eszmék igazsága által nem hatja ihletével a’ lelket; hol a’ legmagasb dolgok hiú képzelgéseknek tartatnak: ezen vélemény áthat a’ cselekvésekre is, mert a’ mint az ember hiszen, úgy él—és élete bizonyítja, miként hiszen? Midőn tehát a’státus a’ vallásos nevelést minden módon ápolja, önhaszna ’s kötelessége szerint cselekszik, ez lévén fönállhatásának ’s czéljai létesithetésének conditio sine qua non-ja. Ez fogja a’ cselekvények indokait finomítani, nemesíteni, a’ tényező tisztaságát ’s ruganyosságát magas hatályra emelni, a’ pusztán törvényes cselekvényeken túl még erkölcsieket is előteremteni. Hogy csak az illy módon kiképzett kedélynél lesz már aztán morális kezessége az eskütétel olly fontos cselekvényének, hoszszadalmas mutogatást nem igényelvén,elég annyit röviden érinteni, miszerint kiben a’ vallásos érzelem felhajnállott, annak derűs lelkéből éjszinti tettek nem születhetnek elő;az isten nagy gondolatára elhal bűntényre késztő vérösztöne ’s fölhiván nevét állitványi megpöcsétlésére, reszketne azt bűnösen lepelül használni hazugság’s csalás megerősítésére. Egy puszta fölvillanása a’vallás magas eszméinek,az öröklét végtelenséginek, a’ jutalom és bünhődés képzetének, harmóniába hoz gondolatot ténnyel, érzelmet annak kifejezésével. — Az erkölcsi érzelemnek esküt illető képezésmódja és eszközei közt, második helyre sorozom: az eskütétel cselekvényének mentül ünnepélyesbbé tételét. Elharapózott kör időnkben,miszerint az eskü olyannyira fontos és nagy érdekű czélokra, úgymint a társadalmi viszonyok bonyodalmának fölfejtésére, azoknak tévegéből kimenekülésre, titokszerűség-borítja ügyek tisztába hozatalára szánt és rendelt vallásos cselekvény, akár kell akár nem, kívánja bár az ügy természete vagy nem, könnyelműig és bűnösen ajkán pengettetik, sőt fájdalom! még beszéddísz és czafrangnak is használtang Ottrombaszokás, meg könnyelműség ’s nevetséges meztelenitése az erkölcsi hitványságnak! Miért ezt bitorlani után útfélen, ollykor a’legdisztelenebb’s aljasb ügyekben is mintegy czifrának, hasonlag a’ tolvajhoz, ki gazténye elkövetésére kéri isten segélyét? avagy nem nyilványitja é az illy gyönyörű madár az eskütétel szent cselekvényénél könnyelműsködésével implicite azt, miszerint ő egy erkölcsileg mélyre sülyedt lény, egy alacsony hazug, kinek — mert erkölcsi maximák követésére gyalázatosan gyáva — nincs mit hinni, hacsak untalan nem eszküszik mennyre földre?És ő ezt önmaga vallja meg magáról! a’nyomoru erkölcs! árcsökkentett esküd ellenkezőt eredményez azzal, mit vele akarsz elérni. Hol illy sublimált quintessentiája van a’könnyelműség’s erkölcsi sülyedtségnek; hol isten neve említése semmi komolyan megdöbbentő hangulatot nem idéz elő: ott eskü-muriaszok sem képesek, de csak szemernyi hitelt is szerezni.__ Tehát legyen az eskü cselekvénye mentül ünnepélyesb. Legyen azon értelemben, hogy ne használják azt csupán a polgári élet komolyabb ügyeinél, hol a’törvény, a’polgárok üdve és nyugalma szükségkép követeli’s akkor is tisztelettel és szent borzalommal, mint a’ múlt század egy nagy embere Newton, ki valahányszor isten nevét emlité, mind annyiszor födetlen fővel tévé azt. Nemde vádolják az embert,ki csak a’ társadalom fensőbb fokozatin levőkrül is tiszteletlenül’s könnyelmüleg beszél? Pedig mik ők a’ végtelen lényhez! Legyen továbbá az eskü cselekvénye ünnepélyes abban is, hogy a törvény, az ügyek kétes helyzetében úgy kívánván: az illető esketést végrehajtók által komoly vallásos hangulattal vitessék véghez. Ammon azt mondja va