Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-06-04 / 44. szám

szédekben ezután a’ megye erkölcsi, szellemi, anyagi és e­­gészségi állapotáról említés fog tétetni, hogy ebből, mint tükörből a’ megye állása kitűnvén czélszerű intézkedés tör­ténhessék, ’s e’ határozat főispán ő­nmagának meg fog kül­detni. Tiszteletbeli jegyzőknek Nagy Pál és Bereczki József, táblabirónak Csiszér Farkas esküitek föl. Zarándmegye másod évnegyedes közgyűlése május 5 én tartatott. A’4 óráig tartott gyűlés főbb eredmé­­nye következő: 1) A’ hazából kiköltözött b. Miske Ferencz javainak törvényes zár alá vételét ’s kezeltetésükre gond­nokok kineveztetését tárgyazó leirat a’megyében köröztetni határozatott. 2) Körösbánya város közönségét népisko­láink számára a’ városi pénztárból ajánlott évenkénti ado­mánytól egy most olvasott kormányszéki leirat felmentetni rendelvén, a’ fr. újabb felírást határoztak, mellyben hivat­kozni fognak a’ kormányszék azon korábbi leiratára,melly­­ben a’ rr. felhatalmaztatvák a’ népiskolai pénztár gyarapí­tása végett a’ helységeket segedelmezésre szorítani. 3) Pestmegyének a’ nádor ő fens. 50 éves ünnepélyébeni rész­vétre szólító levelét, mivel a’ kitűzött határnap eltelvén,ha­bár a’ rendek akarnak is, benne részt nem vehetnek, tudo­másul vették. Szintigy vették 4) Barsmegyének a’ sátoros czigányokat tárgyazó felszólítását is, mellyre nézve a’ me­gyének már van régibb intézkedése. 5) Háromszéknek a’ keblében utazó vagy vásárba viendő idegen lovakra nézve tett határozatát tudató levele kihirdettetni rendeltetett. 6) Kolosmegyének az évenkénti országgyűlés tartatását sür­gető levele, megjegyezvén, hogy e’tárgyban már ezelőtt és épen így intézkedett Zaránd is, pártoltatok. 7) Végre Zala, Zágráb és Pest megyék isméretes körlevelei melegséggel fogadtattak ’s követi utasításul adandó sérelmekül följe­­gyeztettek. Az E. Híradóban Maros-Vásárhelyről apr­­iáról kö­vetkező elbeszélést olvashatni: „Azon megyében, mellyben a’ Kemény Pál, afias Guzmics Vaszi és Habákuk korai an­nyi való és valótlan regényre nyújtanak alkalmat, névnapi társaság gyűlt öszsze J. J—nél R .­falván ebédre. Volt köz­tük egy kerületi tiszt, egy járási dúló, egy árvabiró, egy jegy­ző, egy derékszékbiró, két nyugalmazott hadnagy ’s több számfeletti t.biró a’ megyeiek sorából. A’ társaság tagjai a’ mérsékleti egyletnek mind igen buzgó részvényesei a’ ven­­déglési ünnepélyt valóságos bachanaliákká aljasiták azáltal, hogy ebéd felett a’bort mérges ó szilvapályinkával kezdet­ték vegyíteni ’s inni, ’s mi csoda, ha a’ mérges ital bűvös erővel véré le a’ társaság tagjait; már délután, midőn a’ társaság helybeli birtokos S.S.hez vonula folytatni a’ bor­nak szentelt ünnepet, a’ pálinkás bor annyira elszédité a’ társaságot, hogy csak nevetséges tántorgások közt mellé­tének le — vasárnap lévén — az utczára csődült nép gú­­nyolási közt a’ lakomára, ’s itt aljas verekedés zajában lel­ték mámoradta kedvöket. Sz. S. kebelbeli árvabiró részeg dühhel vonszolá ki a’ helybeli dúló testvérét, és a’ nyílt udvar közepén, senkitől nem gátoltatva, agyba főbe vé­ré ’s annyira öszszerontá, hogy alig leh­ete­tt járása falvai­nak életben viszszaajándékozni. Míg a’ testvérmészárlás e­­ként folyt az udvaron, ben a’K.tisztur ugyan testvérét ver­te öszsze viszsza, ki hatalmas sirás közt állott ki az udvar­ra, maga mentségére égrekiáltó panaszok közt hivá az ud­var körébe csődült köznép véleményét. A’ tréfa (?) alatt bealkonyodott, ’s a’ társaság egy része — nem tudni: bel­­ösz­tön vagy borsympathiából­s a’ közel Fény folyóba hullt, honnét a’ csillagok világánál bizonyos r.falvi czigányok von­szolók ki. Volt még azon tréfa is, hogy a’ verő és vert két tiszt a’hatóságuk alatti faluban bírót és hitességet csődítet­­tek öszsze, bilincset hozatva a’ verő és vert testvérek meg­­vasaltatásukra,de a’józan póroknak több eszék lévén, tiszt uraimékat kinevették.“ Éhez sem kell ám commentár! A’ belső szolnokmegyei tisztség, a’ M. és J. szerint május 13k án véve volt főispánja ifjabb gróf Bethlen Páltól ünnepélyes búcsúját. Idősb főbíró Nemes József vezető a’ küldöttséget, ki érzelemdús beszédében gyönyörűen tolmá­csoló azon közszeretetét és bizodalmát,mellyel a’derék fér­ fia iránt a’megyei rendek viseltetének, kit tiz évi köztük tartózkodása óta minden párton fölülemelkedett szilárdsá­gában, részrehajlatlan igazságszeretetében sem a’ hatal­masok tekintete, sem polgártársai heve meg nem tántorí­tott. Élénk színekkel festé a’megválási fájdalmat, mellyet csak az enyhíthet némileg, ha a’ sok viszontagságot átélt ’s viharokkal küzdött megyének vezetése egy olly minden te­kintetben érdemes hazafira bizatik, mint Bethlen Pál volt. A’megye politikai élete igen egyhangú, mondhatni, pangó állapotban van, közgyűlés több mint félév óta nem volt(szé­­pen vagyunk­ ezen őszinte vallomás a’ fönebbi glyceriával miként egyeztethető?) szóval: egy erélyes ’s hazafius buz­galmu főispán hi­ányát nagy mértékben érezhetni. B.Szol­nokmegyében a’ nagybányai postaután az úgynevezett­­járszói- szorosnál történt borzasztó hegyomlást, melly a közlekedést megakasztó, a’ közjóra munkás és érdemes al­ispán P. D. két ezer ember segítségével négy nap alatt ke­resztül vágatá’s az országutat könnyen járhatóvá tévé; ’s hacsak az elemek rombolása nem ostromolja, bizonyosan jó ideig állandó lesz ’s így azok véleménye megczáfolva,kik ez óriási munkának állandó sikert nem jósoltak. Bézs város határkövén május 18 án délután délnyu­gatról sötét fellegek vonulanak fel, mellyekbe 31 félóránál to­vább lat nehézségű jégdarabok hulltanak, mi a’nagy Sza­mos partjával szomszédos falvak aratási és szüreti remé­nyit meghiúsító. A’kolosvári feloszlott szinésztársaság egy része most itt (Dézsen) adja mutatványit; Hegedűs mint vendég lépett fel többször; Gyulai méltó tapsokat arat. — Néhány würtembergi család e’ városban is bolyong. Egy családfőt 5 — 7 apró gyermek kisér.Reájok tekintve eszünk­be jut Fáraó hét szűk esztendeje; képükön a’csalódás ijesz­tő váza. Imádkozzatok Both pap lelkéért, mert ő nem tudó, mit cselekedett. — Ilir szerint junius tödikén a’ megyének gyűlése leend. Főispáni kinevezést várnak a’ rendek. A’ megye jó és lelkes fiainak egy közéhajtása van azon férfiút látni kormányuk élén, kinek a’ haza javára czélzó vezérczik­­keivel az Érd. Híradóban gyakran találkoztak.—Magyar­­csesztvei Miske László és Felső-Fejérmegye érdemteljes táblabirája, hoszszasabb sorvasztó hideglelés következté­ben kora 54 évében Nagyszebenben május 12én, Kendeffi Elekné szül. gr. Mikó Borbála a’ felsőbb körök tisztelt asz­­szonya pedig hoszszas betegeskedés után Szászvároson május 19én jobb életre költöztek. Béke poraikra. Cineslian­om­. A’ pestbudai hangász-egyesület kormánya alatti nyilványos énekiskola némelly jeles­ nö­vendékei az intézet pénzereje gyarapításául jövő szomba­ton (június sikán) délelőtti 11 órakor Pesten a’városi na­gyobb redutteremben adandják folyó évi vizsgálati „dal­versenyüket,amellyre mérsékleti belépti dij mellett (szám­jegyes székért 30 kr., második helyre 10 kr. pengő pénz­ben) a’ budapesti t. ez. műpártolók ’s a’ hazai miveltség haladásának előmozditója ezennel számos megjelenésre tiszteletteljesen. Kéretnek a’ részvényesek közgyűlése ha­tározatából Mátray Gábor énekiskolai igazgató. Testgyakorló-intézet. A’pesti testgyakorló­­intézet részvénytársulata folyó évi junius 15ikén délutáni 4 órakor Intézeti elnök­­. Szentkirályi Móricz úr elnöklete alatt a’ vármegyeház teremében tartandja ez évi rendes közgyűlését, mellyre a’ t. ez. részvényes urak tisztelettel hivatalosak.—Tárgyai: 1) egy intézeti pártfogó, igazga­tók ’s választványi tagok választása; 2) az alapszabályok módosítása’s megváltoztatása; 3) az 1845ik évi száma­dás előterjesztése. E’ közgyűlésbe mindenkinek szabad a’ bemenet.Pest,máj. 29. 1846. A’ pesti testgyakorló intézet korm. választ­vány­a által. Budapesti napló. (Júniusi én.) Hiedelmünk sze­rint nem kezdhetnék kedvesbbel ujdonságinkat, mint azon hírrel, hogy a’ lelkes hazafiság újabb gyümölcse, az iparmu­­­tár,Nagy József ur igazgatása alatt jelen vásárkor megnyílt. (Bálvány utcza Blühdorn ház 213 sz. alatt) Milly sikert ígér­hetni ezen a’ hazai ipar virágoztatását előmozdító intézetről, elég annyit mondanunk,hogy Nagy József vezérli ügyeit. Most nincs egyéb hátra, csak hogy a’ már eddigi kérdezősködést még több kövesse. Azért legczélszerűbb lenne mennél szá­­mosab fiók ipartárt alakítani,hogy az iparműtár mentül több­re ’s hatályosabban áraszthassa ki jótékony befolyását a ha­zai iparra; kinek tehát nélkülözhető , pengő forintja van, ipar­­műtári jegyet váltand ’s azzal reménye lehet 100 ezer, vagy 1000 pengő forinthoz. Kellemessel kezdettük ’s nagyon fon­tossal folytatjuk, mire csakugyan ki is kérjük érdemes olva­sóink figyelmét,halljuk! A’madridi kalap újra beköszönt elő­fizetőinél! hogy hogy? kérdi tán a’ kiváncsi olvasó, csak las­san! nem megy az olly hamar;köszönjék meg a’­ olvasók,hogy nem fizetnek e’ fontos hírért! a’Nemzeti Ujság 2h­d. számában azt mondja,hogy Algírban is franczia akadémiát akarnak ala­pítani ’s hogy Bugeaud, az öreg Haudegent nevezé ki el­nökének! Nem tudom,mit teend Bugeaud, ha a’Nemzeti újság ez alapos hírét hallandja, hogy t.i. általa neveztet ki mást olly hivatalra, mellyet maga is kész lett volna elvállalni! Szegény Bugeaud! mit vétettél te a’ Nemzeti újságnak, hogy az ö­­reg Haudegent elődbe tévé! de vigasztalódjál! a’ Nemzeti új­ság bizonyosan szerfölött rohanva haladónak tart(bár a’fran­­cziák mást mondanak) ’s fel akar tartani rohanásodban’s e’ rettentő ’s leverő hírrel, mellynél csak az a’ jó szerencse rád nézve, hogy eddig még magad sem tudsz e’fontosságról sem­mit, ’s azért sietünk megnyugtatni, hogy mi e’ hirt az Ungar máj. 26. 123dik számában igy olvastuk: Algírban is franczia akadémiát akarnak alapítani ’s Bugeaud tábornokot, az öreg bajnokot, Bloch Móricz zsebszótára szerint az öreg vasgyú­rót (Haudegen-sabreur) elnökének kinevezni. Bár tehát a’ Nemzeti újság az öreg Haudegent, mint személyt állitja is az akadémia elnökének, szerintünk mindazáltal, mivel az öreg Haudegen nem más mint te magad, még is csak te leszesz az elnök. — Hallottuk, hogy múlt szombaton történt a' vasúton az első halál. Egy mesterember a’ vasút mentiben valahová akarván menni, megkéré a’ mérnököt, venné fel a’ homokos kocsira; ez szívesen engedett kérelmének, ’s az ember leült egy kocsi hátulsó deszkájára lelógatván lábát a’két kocsi közti térbe­ a’ második őrháznál megállották, valamit vizsgálni kí­vánt a’mérnök, elvégezvén dolgát, fel­adatik a’ tovább me­netre de a’ hirtelen lökés által a’ mesterember elvesztvén a’súlyegyent a’két kocsi közé bukott. A’mozgony ugyan mind­járt megállott, de még is későn, mert egy kerék átmenvén testén, élet nélkül húzták ki a’ kocsi alól. Szegény­ nem hitte­m volna, hogy Pü­nköst napját nem érendi el! Meg akar- t­­a kímélni a’kis utat’s éltét veszté! — A­ Pesti hírlap ujdon-­i­srlgozója azt irá minap, hogy a’ kocsigyártók uj kocsijaikat a J­ezukor utczán kétszer vontatták végig s ha el nem törtek, bi­zonyosak voltak tartóságukról.Mi az illatgyárosoknak tudnánk ajánlani egy utczát, mellyen ha csak egyszer átviendik illat­at­aikat, ’s az utcza szegletén még értendik eredeti szagukat, úgy biztosak lehetnek, hogy azt sohasem vesztendik el. És ez:a’város major utcza.A’ budai fonógyárf­ild építész igaz­gatása alatt már épül sőt a’gépek is megvannak. — Régen fúrta oldalunkat, végre csak kimondjuk, hogy a’ Religio és Nevelés,a Nemzeti Újság és az Ungar majd minden lapjára ki­nyomja, hogy ők magyar papírost használnak, valamint e’la­­pok is 1839tól kezdve a’ fiumei, nagyszlabosi ’s már több év óta a’ hermaneczi géppapírt, azért ezélszerű lenne, hogy te­gyen hasonlót minden a’ két hazában megjelenő bármi nyelvű lap: miféle származású papirost használ?— Napokban furcsa kis történetket hallóink, melly följegyeztetésre méltó.Bizonyos úr kérdeztetvén: mellyikébejár a’pesti társalgási bármi nevű köröknek, ő kettőt nevezett meg, de azt mondá, hogy a’ csen­desebbe jár, mert a’ másikban csupa­­literátusok ’s tudósok vannak,már pedig miről beszélhetni illy emberekkel?(köszön­­jék meg szépen a’ pesti kör érdemes tagjai) ő tehát inkább a­­zon testülettel tart, melly csakugyan megmutató, milly sza­bad ’s eltántorithatlan a’ magyar ifjúság nagy része? Azonban csak azt sajnáljuk, hogy nem tudhatjuk meg, hogy már aztán miféle emberekkel beszélhetni valamiről; mert ha legalább azt mondotta volna, hogy azon érdemes urakkal nem lehet semmi ostobaságot beszélni, úgy mi magunk is utasíthattuk volna olly társulatba, hol bizony okos szót alig fog éltében hallani! — Harllebenés Altenburgernál megjelent,’s általok minden hiteles könyvárusnál kapható ,,A’ hóhér kötete“ irta Petőfi Sándor.Szerzőnek az irodalom terén avatott s kedélyes tolla sokkal ismeretesebb az olvasó közönség előtt, semhogy ezen újabb müvét, keresett szavakkal kelljen ajánlanunk; ő egyik termékeny tollú költője a’magyar földnek, ’s mint ülvén jelen müvével egy újabb repkényágat tűzött koszorújába.— Ma délután fog tartatni Rákos gyepén az idei első lóverseny­ eredményéről jövő számunkban. — Épen midőn e’ sorokat ír­juk, jan. 2-án délután 3 óra tájban kondulnak meg a’ vészha­rangok órás és órátalan tornyainkban, azt hirdetők, hogy a’ soroksári utczában a’fűzőri laktanya istállója belül hihetőleg pipától vagy szivartól meggyűlt Mit az onnan felgomolygó fúsfelleg leghívebben tanúsított azt nyilványit­va egyszersmind hogy ott valódi tüzőrség szállásol. A fedél elégte után a nagy szél daczára is elfojtatott a’tűz — Heckenast G. könyvkeres­kedésében megjelent a’ „Szónokok könyvének“ negyedik kötete is Szalay Lászlótól szerkesztve. Tartalma: Chatam és Guizot. Politikusink ’s kiknek a’ haza polgári ügye lel­kükön fekszik, sietni fognak e’jeles gyűjteményt kül— és bely tartalmilag sajátjokká tenni’s azt hazánk javára fordítani. — A­ héten megnyílt medárdi vásárra tömérdek ember ’s kül és belföldi áru gyűlöng. Az ide sereglők jobbatlán szárazságról panaszkodnak, mi ha egyebet nem is,de a’ korán ’s kedvező­­leg beállott tavaszszal reméllt széna- és szalmamenny­iséget tetemesen ’s okvetlenül csökkenti a gyümölcs némelly vidé­keken semmi vagy igen csekély lesz a’máj.elején volt kemény dér vagy inkább fagy miatt. Portu­gu­lla- A’Minho-tartományi és szomszéd kerületekben april közepetáján kiütött zendülési mozgalmakról bővebb adatok e’ következők: Braga város april­iökén legnagyobb zavar­ban volt; minden ház elzáratott. Prados,Lago,Turiz’s egyéb helységbeliek fegyveresen jöttek a’ városba e’ kiáltozással: az alkotvány, királyné ’s adócsökkentés­ a’ Bragában állo­másozó 8 számu gyalogezrednek sikerült ugyan a’ betolak­­vókat 16 halott és sebesült veszteséggel viszszanyomni; a­­zonban a’ katonaság erősítés nélkül tovább alig szegülhet ellen, miután Soutello, Villa Verde, Giro de Regalados ’s e­­gyéb helységek az említettekkel egyesülve újabban a’ város ellen nyomulának. A’ bragai tiszthatósági kar ugyanazon nap felszólítást bocsátott ki’s a’kerületi lakosokat engedel­mességre intő. April Isikán a’hatóságok a’közpénzeket az ezredi laktanyába vitték biztosságul; az ezred valamennyi kün levő osztálya parancsot kapott gyors benyomulásra.Va­­lamennyi egyházban vészharangok zugnak a’város környé­kén ’s elöljáróik mind ez utóbbiba menekültek.N­asonlag szól egy levél Guimaraesből april tékéről: „Néhány közel hely­ség lakosai ma fegyveresen nyomultak a’városba azon szán­dékkal,hogy a’ kerületi hatóságnál találtató ’s adóra vonat­kozó papírokat megsemmisítsék. Miután a’ városi hatóság előadásai mit sem használtak, csakhamar ténylegességre került a’dolog; azonban mind a’fegyveres rendőrség, mind a’ Bragában állomásozó ezred később érkezett osztálya kénytelen volt a’ tért odahagyni. A’ házak ugyan mind be vannak zárva, de a’ lakosok,a’ földnéptől nem bántatva,sza­badon járnak’s kelnek az utczákon.“ A’föld népe — igy hangzók a hir Portóban april 17dikén —hatalmába ejté végre a kerületi kormánylakot ’s minden adóra vonatkozó írományt elégetett. 17kén Portóból több ezredosztály vala oda indulandó. Egy szemtanú hiteles levele Guimaraesből erősiti a fenebbi tudósításokat’s hozzáteszi, miszerint a’be­tolongott pórság több ezer főnyire megy; a’ 7­.sz. ezred e­­gyik osztálya lefegyvereztetvén, a’fegyverek a’nép között osztattak el; ez utóbbi a’börtönöket feltörte, az egész kerü­let fegyver és forrongásban áll; mindenütt e’ kiáltás hallha­­tó: „Éljen a’királyné, halál Cabral miniszternek!“ Bizonyos­sággal állítják, mikint Arcos, Barca és Ponte de Lima la­kosai is a’népmozgalomhoz csatlakoztak’s Barcellos és kör­ 263

Next