Jelenkor, 1847. január-december (16. évfolyam, 1-104. szám)

1847-03-25 / 24. szám

nádorrá választatása tárgyában viszhangra talált, már mi február 1jei közgyűlésben, országgyűlésre menendő köve­teinknek eleve utasításul adtuk főlig István nádorrá válasz­tatása iránti közakaratunkat. Temes indítványát a nádori emlék érdemében magunkévá tettük. A­ tiszai gőzhajózás elősegéllésére ’s ezzel a’ honi ipar élesztésére, azon fölül, miket magányosak tehetségük mértékéhez képest elég bő­ven adakoztak, a’jászkun kerületek közpénztárukból ezer pengő forintig j árulni közakarattal elhatár­ozták. A mar­hahus ára 13 és 14 óra emeltetett. Haladunk hát, legalább nem maradunk hátul. ERDÉLYI ORSZÁGGYŰLÉS. (Az úrbéri állományok szabályzása feletti tanácskozások folytatása.) XXXIX. Országos ülés mart. 4kén Jegyzőkönyvhite­­lesítés közben felolvastatott Szamosujvár követének jegy­zőkönyvbe igtatott beszéde,mire némi észrevételek megté­tele után tovább olvastatott a’jegyzőkönyv, mellyben a’ ha­tározat azon pontja, hol az állománybeli illetőségek kiegé­szítése után fenmaradandó feleslegről van említés, ekép­pön szerkesztve: „Miután a’ fenebbiekhez képest valamelly helységnek úrbéres telkei száma megállittatott, al­t a nézv­e, hogy azon helységre az osztályonként megállított mennyi­ség miképen alkalmaztassék, az úrbéri végrehajtás alkal­makor a’ következő szabály követendő. A’ már megállapított elv szerint a’jelen szolgálatból indulólag fog megállapittat­­ni, hogy a külsőségekkel ellátott úrbéres egész, fél, vagy kisebb telkes úrbéresnek tekintessék; mindenesetre kezén hagyatván azon mennyiség, melly 1820ban telke után ösz­­szeiratott ’s ha abból az úrbéri törvényben határozott arány­­lagos telki illetőség­eszer­int, mint az egyes telkek egészek­nek, vagy kisebbeknek előre megállittattak, ki nem telnék, a már megtett határozás értelmében pótoltatni fog az úr­béresnek netalán kezén meglevő, és határzatlag pótlásra ki­jelölt földekből, a hol pedig a földhiánya miatt az illy pót­lás meg nem történhetnék, a szolgálat alkalmaztassék az úrbéresnek kezén levő földekhez. Önként értetik, hogy a fenebb említett és a’jegyzőkönyv 109 száma alatti határo­zat értelmében az 1819/1oban feljegyzett colonicaturák szükséges mennyiségre kipótoltatván, azonfelül bármi czím alatt netalán még egyes úrbéres használata alatt található földek, mint allodiumok, földesúri kezeken maradnak. Hogy ha pedig az egyes úrbéres birtokoknak eddigi mennyisége változás alá jöne, az úrbéres szabad választásától függő val­­jon illetőségében eddig birtokolt földeiből mellyiket akarja megtartani. Az egyes úrbéri telkek illyetén megállapí­tása után az úrbéresek a’jelen úrbéri törvényben határozan­dó úrbéri tartozásokat azon arányban fogják tenni, melly arányban a’megállitott illetőségek az úrbéri törvényben ki­szabott telki illetőséghez vannak, egyébaránt a’ szolgálat nyolczados mérték szerint számíttassák.“ Ezen szerkezet következő kitételét: f­ö­l­d­e s u­r­i ke­zeken maradnak Kolozsm. követ igy akarná módo­síttatni az enuncipatio szerint:Földesuri kezeken mennek át. Mi nem fogadtatván el, im e’ nyilatkozatát kívánta jegyzőkönyvbe igtatni: „Az épen most megállított jegyzőkönyvben e’ következő kifejezés találtatik: „Önként értődik, hogy a’jegyzőkönyv 109 száma alatti határozat értelmében az 1819-1820ban feljegyzett colonicaturák, a’ szükséges mennyiségre kipótoltatván, azon felül bármi ez­ alatt netalán még úrbéres használata alatt található földek, mint allodiumok földesúri kezeken maradnak“. Szóló a’ nélkül, hogy most ezen tárgy érdemleges bonczolásába e­­legyedjék,ezen kifejezést helytelennek tartja, mivel olly föl­dekről, mellyek épen ezen határozat szavai szerint úrbéres használata alatt találtatnak, helyesen nem lehet azt monda­­ni, hogy földesúri kezeken maradnak; csak az maradhatván valaki kezén, mi eddig is ott volt, ’s igy ha az illy fölösleget a’ kk. és rr. allodiaturának kívánják tekinteni, arról azt kell kimondani, hogy mint i­lyen az urbéresi kezekre jó által, mi­után ezen kifejezésnek megigazítását többszöri sürgetéseire sem nyerhette meg, szükségesnek találta ezen észrevé­­telét jegyzőkönyvbe igtattatni. (Néhányan pártolják.)Köz­ügyig, a’ határozat azon pontjára, melly allodialis helyeken lakó parasztokról szól, következő módosítást indítványoz: kik ollyan helyeken laknak, vagy ollyan külsőségeket hasz­nálnak, mellyek a’ már megállított elvek szerint nem urbé­­riségek“. (A’ többség elfogadta.) ELŐLEGES KÖZLÉS. A’ XLIdik országos ülés idejét egészen az előbbi ülésről készült jegyzőkönyv módosítása és hitelesítése húzta ki. A’ közelebbi ülésben kelt határozat azon pontját, melly szerint „azon esetben, ha valamellyik földesúr legelőbeli illetőségét elkülönitni kíván­ná, azt a’ végrehajtó bizottság útján megtenni szabadságá­ban áll“ Kővárvid. főkap. h. nagyobb tisztaság tekintetéből oda indítványozta módositni,hogy e’ szavak helyébe „va­lamellyik földesúr“ tétessék: ,,a’ birtokosság“ e’ szó után pedig: „kívánná“ tétessék oda: „az úrbéresektől“. A’ k. közügyig, e’módosítás azon kifejezése után: „birtokosság“ oda kívánta tétetni „közmegegyezéssel“ A’ vita hoszszasan folyt; 39 nyilatkozat történt a’ módosítás mellett és ellene. Végre elnök ő­nmaga illy értelemben szólott. Nem kívánja szólástól elzárni, kik magokat felíratták ; de miután szin­te három órai tanácskozás semmi eredményre nem vezetett, sőt e’ vita alatti tárgyat még inkább elbonyolitotta, legyen szabad egy javaslatot tennie. A’ közelebbi határozat vitatás alá vett pontjának, a’ felhozott jegyzőkönyv szerint, kétség­telen tiszta értelme az, hogy egyes birtokos legelőbeli ille­tőségét, úgy az úrbéresek­ mint más birtokosokéitól elkü­lönítheti; más felől a’kővárv.főkap.h. és még inkább a’ köz­ügyi g. urak által inditványzott módosítás azt teszi, hogy e­­gyes birtokos illetőségét teljességgel el nem különítheti. Ez a’ határozattal lényegesen ellenkezik; valóságos két extre­mum. Középutat kellene találni, mire igen czélszerű módot inditványzott Fogarasvid. érd. követe, melly szerint ez al­kalommal csak az allodialis legelőbeli illetőségnek a’ colo­­nicalis legelőtőli elkülönítése ’s az úrbéresek illetősége ha­­tároztatnék meg, az egyes birtokosok közötti osztály kul­csának meghatározása pedig akkorra halasztatnék, mikor a’ tagosítási rendszőnyegen.De mivel némellyek azt mond­ják, hogy még csak úrbéresei illetőségétől sem különítheti el a’ földesur a’ maga részét úgy,hogy ez által egyszersmind m­ás földesurak birtokviszonyai érintve ne legyenek, leghe­lyesebb lesz mindkét esetre nézve a’ kulcs meg határozását akkorra halasztani, mikor a’ tagosítás kérdése leend tár­gyalás alatt. Sokan, helyes! elfogadjuk. A’jegyzőkönyv e kép még pár pontnak küzbevett mó­­dositásával meg lön állítva,mire elnök ő nmlganyilványitja, miszerint az idő már három negyed lévén­yre a’ napirenden levő törvényjavaslat további tárgyalását fel nem vétetheti, hanem a’ tanácskozás holnap fog folytattatni. Kéri egyszer­smind a’kk. és­zrét,hogy az udv.kanczellárválasztást tárgya­­zó már köziratra adott felirási javaslatot is méltóztassanak a’ holnapi ülésre felhozni. XXXIX. Országos ülés martius 4-én. (Tárgy: az úr­béri­eik törvényjavaslat). A’jegyzőkönyv hitelesítése után, elnök: Napirenden van a’ 3dik törvényjavaslat, melly szól a­­zon javadalmakról, mellyek az úrbéri állományon kívül az úrbéreseket illetik; felszólítja a’ kir. és rr.ket méltóztassanak hozzá szólani. A’tanácskozás könnyítése végett ezen t.czikk­­nek három része lévén,u. m. legelő, erdőzés és más apróbb javadalmak, egyenkint ajánlja felveendőknek. E’javaslat fölötti vitatkozás három orsz. ülésen át,— u. m. a’ 39, 40, és 41ken tartott, míg végre elnök ő amaga a’XLIIik országos ülésben 38 szónok nyilatkozata után kö­vetkezőleg adta elő a’ tanácskozás vázlatát. A’mai tanács­kozásnak több tárgya volt. Egyik az úrbéreseket illető korcs­­márlási jog. Ez iránt különböző nézetek fejlettek ugyan ki, mindazáltal két fővélemény körül forogtak a’ nyilatkozatok. A’ kk. és rr.nek egy része pártolta a’ rendsz. bizottság II. törv. javaslatának 12dik­kát, melly igy hangzik: „Az egyes úrbéreseket sz. Mihály naptól uj esztendőig illetett korcs­­márlási jog az úrbéres közönségre ollyképen ruháztatik ál­tal, hogy valamint eddig elő a­z említett idő alatt a’földesu­rak csak az utazók szállásozhatására épített vendégfoga­dókban korcsmárolhattak, e’ gyakorlat ennekutána is pon­tosan tartassák meg. A’sz. Mihály nap és ujesztendő közti korcsmáriás a’ falu közjövedelmét tevén, minden egyes úr­béresnek korcsmárolhatási joga ezennel megszűnik.“ Más rész gr. T. F. kir. urnak következő javaslata mellett nyilat­kozott: „Jóllehet a’ borkorcsmároltathatás, pálinka­, serfő­zés és árultathatás jogai kivétel nélkül a’ földesuraságot il­letik, mindazonáltal az egyes úrbéreseknek sz. Mihály nap­tól uj esztendőig engedett borkorcsmároltatási jog, a’ föl­desúri bővebb engedély kimutatásául, ezennel átengedett pálinka- és selárultathatási szabadsággal, ezen törvénynél fogva az úrbéres közönségre közjövedelem alapjául ollyké­pen ruháztatik altal, hogy azon gyakorlat, melly szerint az említett idő alatt a földesurak csak az utazók szállásozhatá­­sára épített vendégfogadókban korcsmárolhattak, ezutánra is pontosan megtartassák, önként értetvén, hogy az úr­béresek a’ fenebbi időn kívül, bor- és pálinkabeli saját ter­­mesztvényeiket, csak vederszámmal adhatják el.“ E’ két ja­­vaslat között szóló elnök inkább csak szóbeli, mint lényeges különbséget lát. Egy adalék van a’ gr. T. F. javaslatában, mi a’ r. bizottsági szerkezetben nincs, miszerint t. i. szabadság van engedve az úrbéreseknek, hogy bor- és pálinkabeli sa­ját termesztvényeiket vederszámmal eladhassák. Voltak a­­zonban különböző észrevételek mindkét javaslatra nézve. Némellyek az úrbéres községek korcsmárlási jogát nem új­­esztendőig, csak karácsonig akarták kiterjeszteni. Mások a bortermő helyeken ezen korcsmárlási időszakot sz. Mihály napjától sz. György napig kívánták nyújtani. Továbbá mivel úgy a’ r. bízott, mint gróf T. F. javaslata által a földesu­rak el vannak rekesztve, hogy másutt mint utasok szállásoz­hatására épített vendégfogadókban korcsmárolhassanak , némelly szónokok azt kívánták, hogy a’ földesurak az emlí­tett rövid korcsmárlási időszak alatt bármi nemű korcsmár joggal élhessenek. Végre némellyek a’ vederszámmali árul­­hatást kívánták korlátozni,miszerint a’ vederszámmali árul­­hatás vagy bizonyos esetekre szorittassék, vagy csak bizo­nyos számú vedres hordókkal történhessék meg. De ezen egyes nézetek mind elestek, és szemben áll a’ r. bízott, ja­vaslata gr. T. F.-ével, kitűzi azt: Azok, kik gr. T. F. javas­latát pártolják, álljanak fel. (A’ többség felállván, gr. T. F. javaslatát elfogadta.) Elnök: Tovább menne már a’ r. bízott, javaslatán, következik a­ 13. §, melly a’ mészárszékről szól. Itt már a’ r. biz. és gr. T. F. javaslata közt stilaris tekintet­ben is alig van egy pár szóbeli különbség, a’ mi egyébiránt a’ dolog lényegén nem változtat. A’ gr. T. F. javaslata ezen ura­imer: A’ mészár­széktart hatás joga a’ földesurat illetvén, ha a’ földesur mészárszékén a’ község szükségére elegendő hús nem vágatik, ez esetben a’ község a’ földesurnak előre teendő törvényes jelentés u­­tán húst vágathat. Ha pedig valamelly úrbéresnek különben egészséges marhája történetesen elbénulna, annak kivága­­tását a’ földesúr saját mészárszékén minden fizetés nélkül megengedni köteles. Ez ellen senki sem szólván, elfogadott­nak nyilványitja. A’141k §. nézve ismét csak szerkesztési kü­lönbség van a’r. b. és gr.T. F. javaslatai közt. Senkinek sem lévén ellen-észrevétele,határozatul enunciálja a’ gr.T. F. javaslatát, melly igy hangzik: „A’ malomépitési és tartási jog kirekesztőleg a földesurat illeti; mindazonáltal ha vala­melly helyeken az úrbéres közönség, vagy egyes úrbéresek által bizonyos kiváltságok vagy kötések mellett malmok bi­­ratnának, e’kötések és kiváltságok foglalatja fog megtar­tatni, ’s úgy ezen, mint szinte azon esetben is, midőn az úr­béresekből malmaikra nézve bárminemű követeléssel lép­nek elő, ’s e’ követelést a’ mostani valóságos használat tá­mogatná,a földesurak malom felett támasztott jogai köve­telésének, a’ rendes törvényszékek előtt leszen helye. Min­den más esetben ha úrbéri közönség, vagy úrbéres, föl­desur engedélyéből, elnézéséből bárminemű malomnak is lenne birtokában, azt a földesur a’ dolog eddigi állapo­tának épségben tartása mellett,úrbéri után, a’ tett épület­nek és minden javításnak törvényesen eszközlendő meg­­becsültetése által megállított öszszeg megtéritése után visz­­szaveheti.“ Következik a’ 15. §. Ez iránt már lényeges kü­lönbség van a’ r. b. és T. F. javaslata közt. A’ r. bizottság javaslata ugyanis igy szól: ,,A’ vadászat, halászat és mada­rászat ennekutána is a’ földesurak jogaihoz tartozik ugyan; mindazonáltal a’ kisebb és nem annyira halas vizekben a’ha­­lászat, az eddig elő megvolt szokás szerint, ennekutána is az úrbéreseknek és községeknek szabadságukban hagyatik, az ártalmas eszközökkel e’ czélra való élés tilalmaztatván.“ A’ gr. T. F.-é pedig következő: ,,A’ vadászat, halászat, ma­darászat, ennekutána is kirekesztőleg a’ földesurat illeti, minélfogva ezen javadalommal az úrbéresek csak földesu­raikkal kötendő egyezkedés útján élhetnek.“ E’ pontra nézve voltak egyes észrevételek, mint például, hogy a kár­tékony madarak pusztítása engedtessék meg. A' kérdés a­­zonban igen tiszta. Kívánják­­ a’ kir. és rr. hogy a’ kisebb folyóvizekben! halászat joga a’ r. b. javaslata szerint megha­­gyassék az úrbéreseknél, vagy gr T. F.-nek ezzel ellenkező javaslatát fogadjuk el? (A’ többség gr. T. F. javaslatát e­­melte határozattá.) A’ 16§ra nézve ismét lényeges különb­ség van a’ két javaslat közt. A’ r. biz. ezt mondja: „A’ soka­­dalmi jövedelmek, kivéve ha különös szabaditéknál fogva másoknak ajándékoztattak volna,ennekutána is a’ nyert vagy nyerendő szabaditék mellett az u­r­a­s­á­g részére ha­­gyassék; nemkülönben a’pálinka- és serfőzésbeli javadal­mak is, úgy mindazonáltal, hogy ott,hol az úrbéresek bizo­nyos taxafizetés mellett vagy a’ nélkül, a’ pálinka és serfő­zés gyakorlatában voltak, abban az eddigi gyakorlat szerint ennekutána is megtartassanak.“ A’ gr. T. F. javaslata pedig imez: „A piaczi és sokadalmi jövedelmek, (hanem ha törvé­nyes kiváltságlevélnél fogva, a’ közönségnek ajándékozvák) törvényesen felállított vám, mint szinte boltnyitás és tar­tás javadalmai, mint földesúri jogot illetők, jövendőre is a’ földesurak által biratnak.“ Egyik különbség a’ két javaslat között az, miszerint gr. T.F. a’ boltnyitási jogot is földesur­nak adja, miről a’ r. b. nem tesz említést, ’s mit némelly szó­nokok nem kívánnak regale beneficiantnak tekinteni. Van továbbá azon különbség, hogy a’ gr. T. F. javaslat nem szól a’ pálinka- és serfőzésről. Itt is tehát azon kérdést lát­ja kitüzendőnek: a rendsz. biz. javaslata vagy gr. Toldala­­gié? Fogarasv. köv. Ezt jó lesz szavazással dönteni el, mert igen fontos kérdés — (Folyt.) 143 társulati élet. PÁPA tavaszelő ván. Hogy már olly rég nem hallat­szik körünkből semmi szó, — nem kell egyébnek tulajdo­­nitni, mint,hogy a’boldog japáni zárkózottság örök egyfor­maságában lengünk, úgy annyira, hogy a’ pénteki rendet­lenség, vásári koldus-kornyika ’sat. ’sat­ agyon meg agyon csépelt themáin kid alig lehetett volna egyebet megemlíte­­­nünk,a’vakbuzgó talmudista köznépnek — a’felvilágositást.

Next