Jelenkor, 1847. január-december (16. évfolyam, 1-104. szám)
1847-03-25 / 24. szám
nádorrá választatása tárgyában viszhangra talált, már mi február 1jei közgyűlésben, országgyűlésre menendő követeinknek eleve utasításul adtuk főlig István nádorrá választatása iránti közakaratunkat. Temes indítványát a nádori emlék érdemében magunkévá tettük. A tiszai gőzhajózás elősegéllésére ’s ezzel a’ honi ipar élesztésére, azon fölül, miket magányosak tehetségük mértékéhez képest elég bőven adakoztak, a’jászkun kerületek közpénztárukból ezer pengő forintig j árulni közakarattal elhatározták. A marhahus ára 13 és 14 óra emeltetett. Haladunk hát, legalább nem maradunk hátul. ERDÉLYI ORSZÁGGYŰLÉS. (Az úrbéri állományok szabályzása feletti tanácskozások folytatása.) XXXIX. Országos ülés mart. 4kén Jegyzőkönyvhitelesítés közben felolvastatott Szamosujvár követének jegyzőkönyvbe igtatott beszéde,mire némi észrevételek megtétele után tovább olvastatott a’jegyzőkönyv, mellyben a’ határozat azon pontja, hol az állománybeli illetőségek kiegészítése után fenmaradandó feleslegről van említés, eképpön szerkesztve: „Miután a’ fenebbiekhez képest valamelly helységnek úrbéres telkei száma megállittatott, alt a nézve, hogy azon helységre az osztályonként megállított mennyiség miképen alkalmaztassék, az úrbéri végrehajtás alkalmakor a’ következő szabály követendő. A’ már megállapított elv szerint a’jelen szolgálatból indulólag fog megállapittatni, hogy a külsőségekkel ellátott úrbéres egész, fél, vagy kisebb telkes úrbéresnek tekintessék; mindenesetre kezén hagyatván azon mennyiség, melly 1820ban telke után öszszeiratott ’s ha abból az úrbéri törvényben határozott aránylagos telki illetőségeszerint, mint az egyes telkek egészeknek, vagy kisebbeknek előre megállittattak, ki nem telnék, a már megtett határozás értelmében pótoltatni fog az úrbéresnek netalán kezén meglevő, és határzatlag pótlásra kijelölt földekből, a hol pedig a földhiánya miatt az illy pótlás meg nem történhetnék, a szolgálat alkalmaztassék az úrbéresnek kezén levő földekhez. Önként értetik, hogy a fenebb említett és a’jegyzőkönyv 109 száma alatti határozat értelmében az 1819/1oban feljegyzett colonicaturák szükséges mennyiségre kipótoltatván, azonfelül bármi czím alatt netalán még egyes úrbéres használata alatt található földek, mint allodiumok, földesúri kezeken maradnak. Hogy ha pedig az egyes úrbéres birtokoknak eddigi mennyisége változás alá jöne, az úrbéres szabad választásától függő valjon illetőségében eddig birtokolt földeiből mellyiket akarja megtartani. Az egyes úrbéri telkek illyetén megállapítása után az úrbéresek a’jelen úrbéri törvényben határozandó úrbéri tartozásokat azon arányban fogják tenni, melly arányban a’megállitott illetőségek az úrbéri törvényben kiszabott telki illetőséghez vannak, egyébaránt a’ szolgálat nyolczados mérték szerint számíttassák.“ Ezen szerkezet következő kitételét: földe s uri kezeken maradnak Kolozsm. követ igy akarná módosíttatni az enuncipatio szerint:Földesuri kezeken mennek át. Mi nem fogadtatván el, im e’ nyilatkozatát kívánta jegyzőkönyvbe igtatni: „Az épen most megállított jegyzőkönyvben e’ következő kifejezés találtatik: „Önként értődik, hogy a’jegyzőkönyv 109 száma alatti határozat értelmében az 1819-1820ban feljegyzett colonicaturák, a’ szükséges mennyiségre kipótoltatván, azon felül bármi ez alatt netalán még úrbéres használata alatt található földek, mint allodiumok földesúri kezeken maradnak“. Szóló a’ nélkül, hogy most ezen tárgy érdemleges bonczolásába elegyedjék,ezen kifejezést helytelennek tartja, mivel olly földekről, mellyek épen ezen határozat szavai szerint úrbéres használata alatt találtatnak, helyesen nem lehet azt mondani, hogy földesúri kezeken maradnak; csak az maradhatván valaki kezén, mi eddig is ott volt, ’s igy ha az illy fölösleget a’ kk. és rr. allodiaturának kívánják tekinteni, arról azt kell kimondani, hogy mint ilyen az urbéresi kezekre jó által, miután ezen kifejezésnek megigazítását többszöri sürgetéseire sem nyerhette meg, szükségesnek találta ezen észrevételét jegyzőkönyvbe igtattatni. (Néhányan pártolják.)Közügyig, a’ határozat azon pontjára, melly allodialis helyeken lakó parasztokról szól, következő módosítást indítványoz: kik ollyan helyeken laknak, vagy ollyan külsőségeket használnak, mellyek a’ már megállított elvek szerint nem urbériségek“. (A’ többség elfogadta.) ELŐLEGES KÖZLÉS. A’ XLIdik országos ülés idejét egészen az előbbi ülésről készült jegyzőkönyv módosítása és hitelesítése húzta ki. A’ közelebbi ülésben kelt határozat azon pontját, melly szerint „azon esetben, ha valamellyik földesúr legelőbeli illetőségét elkülönitni kívánná, azt a’ végrehajtó bizottság útján megtenni szabadságában áll“ Kővárvid. főkap. h. nagyobb tisztaság tekintetéből oda indítványozta módositni,hogy e’ szavak helyébe „valamellyik földesúr“ tétessék: ,,a’ birtokosság“ e’ szó után pedig: „kívánná“ tétessék oda: „az úrbéresektől“. A’ k. közügyig, e’módosítás azon kifejezése után: „birtokosság“ oda kívánta tétetni „közmegegyezéssel“ A’ vita hoszszasan folyt; 39 nyilatkozat történt a’ módosítás mellett és ellene. Végre elnök őnmaga illy értelemben szólott. Nem kívánja szólástól elzárni, kik magokat felíratták ; de miután szinte három órai tanácskozás semmi eredményre nem vezetett, sőt e’ vita alatti tárgyat még inkább elbonyolitotta, legyen szabad egy javaslatot tennie. A’ közelebbi határozat vitatás alá vett pontjának, a’ felhozott jegyzőkönyv szerint, kétségtelen tiszta értelme az, hogy egyes birtokos legelőbeli illetőségét, úgy az úrbéresek mint más birtokosokéitól elkülönítheti; más felől a’kővárv.főkap.h. és még inkább a’ közügyi g. urak által inditványzott módosítás azt teszi, hogy egyes birtokos illetőségét teljességgel el nem különítheti. Ez a’ határozattal lényegesen ellenkezik; valóságos két extremum. Középutat kellene találni, mire igen czélszerű módot inditványzott Fogarasvid. érd. követe, melly szerint ez alkalommal csak az allodialis legelőbeli illetőségnek a’ colonicalis legelőtőli elkülönítése ’s az úrbéresek illetősége határoztatnék meg, az egyes birtokosok közötti osztály kulcsának meghatározása pedig akkorra halasztatnék, mikor a’ tagosítási rendszőnyegen.De mivel némellyek azt mondják, hogy még csak úrbéresei illetőségétől sem különítheti el a’ földesur a’ maga részét úgy,hogy ez által egyszersmind más földesurak birtokviszonyai érintve ne legyenek, leghelyesebb lesz mindkét esetre nézve a’ kulcs meg határozását akkorra halasztani, mikor a’ tagosítás kérdése leend tárgyalás alatt. Sokan, helyes! elfogadjuk. A’jegyzőkönyv e kép még pár pontnak küzbevett módositásával meg lön állítva,mire elnök ő nmlganyilványitja, miszerint az idő már három negyed lévényre a’ napirenden levő törvényjavaslat további tárgyalását fel nem vétetheti, hanem a’ tanácskozás holnap fog folytattatni. Kéri egyszersmind a’kk. észrét,hogy az udv.kanczellárválasztást tárgyazó már köziratra adott felirási javaslatot is méltóztassanak a’ holnapi ülésre felhozni. XXXIX. Országos ülés martius 4-én. (Tárgy: az úrbérieik törvényjavaslat). A’jegyzőkönyv hitelesítése után, elnök: Napirenden van a’ 3dik törvényjavaslat, melly szól azon javadalmakról, mellyek az úrbéri állományon kívül az úrbéreseket illetik; felszólítja a’ kir. és rr.ket méltóztassanak hozzá szólani. A’tanácskozás könnyítése végett ezen t.czikknek három része lévén,u. m. legelő, erdőzés és más apróbb javadalmak, egyenkint ajánlja felveendőknek. E’javaslat fölötti vitatkozás három orsz. ülésen át,— u. m. a’ 39, 40, és 41ken tartott, míg végre elnök ő amaga a’XLIIik országos ülésben 38 szónok nyilatkozata után következőleg adta elő a’ tanácskozás vázlatát. A’mai tanácskozásnak több tárgya volt. Egyik az úrbéreseket illető korcsmárlási jog. Ez iránt különböző nézetek fejlettek ugyan ki, mindazáltal két fővélemény körül forogtak a’ nyilatkozatok. A’ kk. és rr.nek egy része pártolta a’ rendsz. bizottság II. törv. javaslatának 12dikkát, melly igy hangzik: „Az egyes úrbéreseket sz. Mihály naptól uj esztendőig illetett korcsmárlási jog az úrbéres közönségre ollyképen ruháztatik által, hogy valamint eddig elő az említett idő alatt a’földesurak csak az utazók szállásozhatására épített vendégfogadókban korcsmárolhattak, e’ gyakorlat ennekutána is pontosan tartassák meg. A’sz. Mihály nap és ujesztendő közti korcsmáriás a’ falu közjövedelmét tevén, minden egyes úrbéresnek korcsmárolhatási joga ezennel megszűnik.“ Más rész gr. T. F. kir. urnak következő javaslata mellett nyilatkozott: „Jóllehet a’ borkorcsmároltathatás, pálinka, serfőzés és árultathatás jogai kivétel nélkül a’ földesuraságot illetik, mindazonáltal az egyes úrbéreseknek sz. Mihály naptól uj esztendőig engedett borkorcsmároltatási jog, a’ földesúri bővebb engedély kimutatásául, ezennel átengedett pálinka- és selárultathatási szabadsággal, ezen törvénynél fogva az úrbéres közönségre közjövedelem alapjául ollyképen ruháztatik altal, hogy azon gyakorlat, melly szerint az említett idő alatt a földesurak csak az utazók szállásozhatására épített vendégfogadókban korcsmárolhattak, ezutánra is pontosan megtartassák, önként értetvén, hogy az úrbéresek a’ fenebbi időn kívül, bor- és pálinkabeli saját termesztvényeiket, csak vederszámmal adhatják el.“ E’ két javaslat között szóló elnök inkább csak szóbeli, mint lényeges különbséget lát. Egy adalék van a’ gr. T. F. javaslatában, mi a’ r. bizottsági szerkezetben nincs, miszerint t. i. szabadság van engedve az úrbéreseknek, hogy bor- és pálinkabeli saját termesztvényeiket vederszámmal eladhassák. Voltak azonban különböző észrevételek mindkét javaslatra nézve. Némellyek az úrbéres községek korcsmárlási jogát nem újesztendőig, csak karácsonig akarták kiterjeszteni. Mások a bortermő helyeken ezen korcsmárlási időszakot sz. Mihály napjától sz. György napig kívánták nyújtani. Továbbá mivel úgy a’ r. bízott, mint gróf T. F. javaslata által a földesurak el vannak rekesztve, hogy másutt mint utasok szállásozhatására épített vendégfogadókban korcsmárolhassanak , némelly szónokok azt kívánták, hogy a’ földesurak az említett rövid korcsmárlási időszak alatt bármi nemű korcsmár joggal élhessenek. Végre némellyek a’ vederszámmali árulhatást kívánták korlátozni,miszerint a’ vederszámmali árulhatás vagy bizonyos esetekre szorittassék, vagy csak bizonyos számú vedres hordókkal történhessék meg. De ezen egyes nézetek mind elestek, és szemben áll a’ r. bízott, javaslata gr. T. F.-ével, kitűzi azt: Azok, kik gr. T. F. javaslatát pártolják, álljanak fel. (A’ többség felállván, gr. T. F. javaslatát elfogadta.) Elnök: Tovább menne már a’ r. bízott, javaslatán, következik a 13. §, melly a’ mészárszékről szól. Itt már a’ r. biz. és gr. T. F. javaslata közt stilaris tekintetben is alig van egy pár szóbeli különbség, a’ mi egyébiránt a’ dolog lényegén nem változtat. A’ gr. T. F. javaslata ezen uraimer: A’ mészárszéktart hatás joga a’ földesurat illetvén, ha a’ földesur mészárszékén a’ község szükségére elegendő hús nem vágatik, ez esetben a’ község a’ földesurnak előre teendő törvényes jelentés után húst vágathat. Ha pedig valamelly úrbéresnek különben egészséges marhája történetesen elbénulna, annak kivágatását a’ földesúr saját mészárszékén minden fizetés nélkül megengedni köteles. Ez ellen senki sem szólván, elfogadottnak nyilványitja. A’141k §. nézve ismét csak szerkesztési különbség van a’r. b. és gr.T. F. javaslatai közt. Senkinek sem lévén ellen-észrevétele,határozatul enunciálja a’ gr.T. F. javaslatát, melly igy hangzik: „A’ malomépitési és tartási jog kirekesztőleg a földesurat illeti; mindazonáltal ha valamelly helyeken az úrbéres közönség, vagy egyes úrbéresek által bizonyos kiváltságok vagy kötések mellett malmok biratnának, e’kötések és kiváltságok foglalatja fog megtartatni, ’s úgy ezen, mint szinte azon esetben is, midőn az úrbéresekből malmaikra nézve bárminemű követeléssel lépnek elő, ’s e’ követelést a’ mostani valóságos használat támogatná,a földesurak malom felett támasztott jogai követelésének, a’ rendes törvényszékek előtt leszen helye. Minden más esetben ha úrbéri közönség, vagy úrbéres, földesur engedélyéből, elnézéséből bárminemű malomnak is lenne birtokában, azt a földesur a’ dolog eddigi állapotának épségben tartása mellett,úrbéri után, a’ tett épületnek és minden javításnak törvényesen eszközlendő megbecsültetése által megállított öszszeg megtéritése után viszszaveheti.“ Következik a’ 15. §. Ez iránt már lényeges különbség van a’ r. b. és T. F. javaslata közt. A’ r. bizottság javaslata ugyanis igy szól: ,,A’ vadászat, halászat és madarászat ennekutána is a’ földesurak jogaihoz tartozik ugyan; mindazonáltal a’ kisebb és nem annyira halas vizekben a’halászat, az eddig elő megvolt szokás szerint, ennekutána is az úrbéreseknek és községeknek szabadságukban hagyatik, az ártalmas eszközökkel e’ czélra való élés tilalmaztatván.“ A’ gr. T. F.-é pedig következő: ,,A’ vadászat, halászat, madarászat, ennekutána is kirekesztőleg a’ földesurat illeti, minélfogva ezen javadalommal az úrbéresek csak földesuraikkal kötendő egyezkedés útján élhetnek.“ E’ pontra nézve voltak egyes észrevételek, mint például, hogy a kártékony madarak pusztítása engedtessék meg. A' kérdés azonban igen tiszta. Kívánják a’ kir. és rr. hogy a’ kisebb folyóvizekben! halászat joga a’ r. b. javaslata szerint meghagyassék az úrbéreseknél, vagy gr T. F.-nek ezzel ellenkező javaslatát fogadjuk el? (A’ többség gr. T. F. javaslatát emelte határozattá.) A’ 16§ra nézve ismét lényeges különbség van a’ két javaslat közt. A’ r. biz. ezt mondja: „A’ sokadalmi jövedelmek, kivéve ha különös szabaditéknál fogva másoknak ajándékoztattak volna,ennekutána is a’ nyert vagy nyerendő szabaditék mellett az uraság részére hagyassék; nemkülönben a’pálinka- és serfőzésbeli javadalmak is, úgy mindazonáltal, hogy ott,hol az úrbéresek bizonyos taxafizetés mellett vagy a’ nélkül, a’ pálinka és serfőzés gyakorlatában voltak, abban az eddigi gyakorlat szerint ennekutána is megtartassanak.“ A’ gr. T. F. javaslata pedig imez: „A piaczi és sokadalmi jövedelmek, (hanem ha törvényes kiváltságlevélnél fogva, a’ közönségnek ajándékozvák) törvényesen felállított vám, mint szinte boltnyitás és tartás javadalmai, mint földesúri jogot illetők, jövendőre is a’ földesurak által biratnak.“ Egyik különbség a’ két javaslat között az, miszerint gr. T.F. a’ boltnyitási jogot is földesurnak adja, miről a’ r. b. nem tesz említést, ’s mit némelly szónokok nem kívánnak regale beneficiantnak tekinteni. Van továbbá azon különbség, hogy a’ gr. T. F. javaslat nem szól a’ pálinka- és serfőzésről. Itt is tehát azon kérdést látja kitüzendőnek: a rendsz. biz. javaslata vagy gr. Toldalagié? Fogarasv. köv. Ezt jó lesz szavazással dönteni el, mert igen fontos kérdés — (Folyt.) 143 társulati élet. PÁPA tavaszelő ván. Hogy már olly rég nem hallatszik körünkből semmi szó, — nem kell egyébnek tulajdonitni, mint,hogy a’boldog japáni zárkózottság örök egyformaságában lengünk, úgy annyira, hogy a’ pénteki rendetlenség, vásári koldus-kornyika ’sat. ’sat agyon meg agyon csépelt themáin kid alig lehetett volna egyebet megemlítenünk,a’vakbuzgó talmudista köznépnek — a’felvilágositást.