Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)

1848-04-02 / 40. szám

PEST vasárnap április 2-ánJELENKOR. 40 ik szám 1848. V s­z­e r. t.­­ a’ Jelenkor vasárnap, ""kedden és csütörtökön; a’ Társalkodó pedig pénteken, mindegyik minden ízben egyegy ivén. Előfizethetni helyben a’ szer­­íj es/ló b­íTho t­ilajdonosnal un utcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első emeletében, egyebütt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokra kivon­y­s­zázó példányok iránt csupán a­ bécsi cs. fópostahivatal útján történhetik a megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hürdetvény feivetatik pontosan es hranyosan közölt Piti- FOGLALAT. Magyarország és Erdély. (Pesti események mart. ifikétől 31 kéig; országgyűlési tudósítások mart.24kétől 30káig; kir. vá­lasz a’ független felelős miniszterium-alakitás ’s a' közös tehervise­lés iránt’s az urbériség és papi tized megszüntetése ügyében, az e­­zekre vonatkozó orsz. határozatokkal; mart. 31 kei megnyugtató leirat a’ f. nádorhoz, m­ellynél fogvást a’ független miniszterek tár­­czáikat elvállalták; törvényjavaslat az országgyül követeknek nép­­képviselet alapjáni választásáról; Debreczen csatlakozása a’ pes­ti 12 ponthoz. Orsz.gy. legújabb megállapodások Elegy. Értés i­t ó. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Pest, mart. 30án 1848. A’ tegnapesti hír, h­ogy fels. királyunk a felelős nemzeti kormányt megállapító tozikkelyre megadá a szentesítést, min­den polgárit a’ fővárosnak kellemes megnyugvásba ejtő. A’ csoportozások nem olly gyakoriak ’s az izgatások is inkább csak a’ nemzeti őrsereg fölfegy­verzése, ’s elvállalt honfias kötelessé­gei teljesítésére buzdítás körül öszpontosult. A’lőpornak az alsó vidékekbe szándékolt szállittatása nagy ingerültséggel hatott ugyan a’kedélyekre, mennyiben a’ vész­ben forogható főváros a’ saját védelmére szükséges készlettől megfosztatni ’s a’nyakaszegekt kormány fás politikájának ótal­­mazása végett azzal az alsó vidéki katonai állomások elláttatni czéloztattak. — A’ népre lőni bűn. ’S a’katonai kormány mégis lő­port akart gépei számára küldeni, hogy a’népre tüzelhessen. Havraviczkét mázsa lőport a’ katonaságnak!— Ezzel akarja tán egész Bánságot levegőbe röpíteni?— Miként előbbi számunkban érintők, a’ lőport nemzetőreink elfoglalták,’s a’ városi hatóság kezelése alá adták. Egyébként az előzvényi tapasztalatok a’ csupa elfoglalásnál megállapodást nem engedhettek, hanem ennek nyomán a’ teljes ingerültségben álló tömeg a’ fegyver-és lőportárak teljes átengedését sürgeté, ’s mivel olly hatósággal vagyunk e’ téren szemközt, mellynek lábaira kötözött drótot Bécsben rángatják, ’s igy az intézkedé­sek nagyon lassan sikerülnek, nemzeti minisztereink egész e­­réllyel léptek közbe, ’s a’ fegyver és lőpor-kiszolgáltatás iránt az illető katonai főparancsnoknál újólag intézkedtek.’S ez már nem marad eredmény nek­­­­; mert a’ lőporos házakat, úgy a’ fegyver ’s az új épület t­árgyi.­­akat nemzetőreink rögtön őrködés alá vevék. — És mivel egy névtelen levél folytán készületek tétettek a’ budai kincstárból minden arany és ezüst pénzkészle­tét apróbb szakaszokban Bécsbe elszállítani, ennek megakadályzására mi­niszteri rendelet nyomán a’ kir. kamra ’s a’ hajóhíd nemzetőrsé­gi őrizet alá vétetett. Most az őrségi pontok minden nevezetesb­­jeit—vagy kizárólag polgári őrvitézink tartják elfoglalva, vagy­ közösen teljesitik a’sorkatonasággal, kik mozgalmunk iránt a’ legbarátságosabb sympathiát tanúsítják, ’s viszont részünkről a’ testvériség nyilatkozatával találkoznak.—A’nap délutáni része őrhadi-tanács rendelte szerint a’nemzetőrségi dandárok fegy­vergyakorlatában töltetik, ’s örömmel mondhatjuk: miként van­nak csapatok, mellyek a’ fegyverforgatás könnyűsége , a’ for­dulatok egybevágása, ’s a’ lépések pontosságában bármellyik sorezreddel is bátran kiállhatják a’ versenyt. E’ nap estére egyike volt mozgalomdús életünk ama jele­neteinek, mellyekben az ember mintegy levetkezve magáról min­dent,mi anyagi­ szellem,könnyűség és fensőséggel ragadja meg a’pilanatot,melly a’ gondolatokat egy pontban egyesíti’s ez ama focus,mellyből a’hazaszeretet, a’ nemzeti függetlenség és sza­badság szent érzete lángol ki. Fiatalságunk, melly martins lake óta folyvást viraszt, ’s melly ha pihen is, az első rezzenésre cselekvéskészen áll — mint villanytól áthatott szőkéit fel féltizenegy óra táján egy kiál­tásra, melly először általán­os meglepetést, de nyomban kö­zönséges fölkelést támasztott.—A’világot, ’s benne fővárosun­kat nagyszerű színpadnak vélted,mellyen véletlenül L­á­z­árt a’ pásztort játszák színészink, ’s midőn az éj elsötétült,’s a’ fe­jedelem álomba merült, fölkelt a’gonoszság, ördögileg kacza­­gott, mellyre becsületes embernek vére jegesül, ’s megindult az ártatlanság az igazság legyilkolására. De a’ gondviselés lát­táikul utakon működik, a’ 15 évig némaságban szenvedő Sal­via­ti mint Lázár lekiált az ablakokon: őrök vigyázza­tok; és e’ kiáltás megmenté, meg az ártatlan életet, meg a’ fejdelem érdekét,Genua becsületét,’s a’már száműzött igazságot. E’ 1­5 esztendős némaság fájdalombilincseit véléd széttör­­teknek ’s egy harsány örömhangba oldvadtaknak, midőn a’ sza­badság terén a’sötét és zajtalan csendében e’rezgő kiáltás: fegy­verre polgár­ok! hangzott el, melly az utczák tekervényiben másod perczenként ismételve tova zúgott, úgy hogy két perez el­­folyta alatt már az uj épület rejtélyes falai, ’s a’ tömetlen álgyuk érez gyomrai viszhangzák azt. Mint odvából kizavart darázsraj hullámzott elő a’nép a’sza­badságtérre. A’ pislogó lámpák homályos fényinél egy egy szu­ronyszázad csilláma ütközött a’ szembe, ’s minden részről kardok csörömpölése tette zajossá az éjt, melly néhány perez előtt még néma volt, mint a’ sír, ’s élettelen mint a’ halál. A’ megjelenők közt első volt választványi buzgó elnökü­nk N­y­á­r­y P.,majd meg­érkeztek Szemere B. bel’s Klauz­ál G. kereskedési minisz­tereink, ’s velök P­ul­s­zky F. Már ekkor a’tágas tér bontva volt emberekkel, kiknek sziveikben tűz és szemeikben e’tűz lángja csapongott; a’ párkányzatot szuronyos nemzetőreink tevék. Meg vagyunk csalva­ a’ királyi szó nem tartatott meg! E’ hangok találkoztak legsűrűbben, ’s keltenek viszhangot,melly el­­haland a’ Habsburgok hatszáz éves ősi lakába, ’s ott a’ kormos falak közt dörgi el az igazságot,mellynek szavára a’ terrorismus emberei elsápadnak. Mert ha p.o.bukás lesz, ezt ők készítők. A’ nemzetek nem enyészhetnek többé el, mert a’ népszabadság lel­ke mintegy a’ levegővel szivatik be. A’ függetlenség oltáránál az egész mívelt Európa találkozik. A’ fejdelmektől függ e' találko­záshoz baráti kezet nyújtani. — És jaj az embereknek, kik silány önzésük, sötét vasfejű­ségökkel romba döntenek trón- és népér­dekeket, mert ezekre az idő mond ítéletet, mellynek feljegyzé­sében a’ hisztéria olly hű, mint minő bűnösek voltak ők. N­y­áry P.egy asztalról elmondd: mikép az aggodalom,hogy felelős kormányunk némelly tárczáit a’ felség megerősitni vona­kodik, teljesült. Ebből egyszersmind valósult szólónak azon ko­rábbi állítása is, miszerint a’ kígyó, mellynek a’martiusi napok fejére sújtottak, csak elkábult, ele el nem veszett. Metternich u­­gyan láthatólag nem működik, de hátrahagyott szelleme által i­­gazgattatnak azok, kik a’ fejedelem jóságából helyét elfoglalák. —A’ leiratra térve: ez,a’ kanczelláriát hatalmában ezentúl is fen­­tartani akarja. És itt világosan nyilatkozik ama bureaucratia tö­rekvése, melly Európát lázadásba ejté. Ez, hogy magát fentart­­h­assa, lételét biztosítsa, a’ trón érdekét dobja koczkául a’játék­asztalra, hol milliók vagynak jelen, mint részvevők.—A’ financz- és hadügyek­­ csakhogy világosan meg nem tagadtatnak, de kö­rülírásuk teljesen a’törvényeink ’s országunk alkotványán kívül álló ausztriai miniszterség ’s bureaucratia hatalma alájátsza a­­zokat. Ez kijátszatása lenne a’ nemzetnek, kijátszatása az adott kir. szónak , melly egész Európa jelenlétében tétetett ’s mellyre népmilliók dörögték az A m e­n t. E’ leirat ellen egyenesen til­takozunk. Ha már oda jutottunk, hogy a’ koronás király adott szavában sem bizhatunk, ha a’ hatalom, melly ellen háromszáz év óta küzdünk, még vonaglásiban is illy országos botrányt idézhet elő, akkor készen kell államink minden perezben védelmére azon állásnak, mellyet martius lökén kivíttunk ’s melly fokán fejdel­­mileg szentesittetett Szóló megemlité: mikép az országgyűlés a’ jelen komoly perczekben kellőleg fogva föl rendeltetését, olly válasziratban nyilatkozott, melly nemzetünknek becsületére válik. Ők huszon­négy órai várakozást határoztak, mellynek elmúltával intézked­nek a’ terhes körülményektől látogatott haza igényeihez mérten. Pest népe pozsonyi testvéritől a’jelen perczekben el nem válha­­tik, be kell neki a’ fejleményeket várnia Addig azonban a’nem­zetőrség teljes fegyverzetben készen tartassák, ’s ezenfölül min­den becsületes lakosa Pestnek házanként szólittassék fel a’nem­­zeti őrsereghez állásra ’s fegyverfogásra. A’ vészt, melly terhes felhőként közelit felénk, csak úgy háríthatjuk el, vagy győzhet­jük le, ha készen leszünk minden perezben.— P­ul­sz­ky F. a nép zajos kivonatára fölolvasá a’ válasz­­föliratot, mellyet a’rendek határoztak azon leiratra, melly Po­zsonyban ünnepélyesen megégettetett. Kívánták, némellyek a’ leiratot is hallani összefüggő értelmezhetés végett, de szóló azt olly boszszantónak tartja, hogy a’ felolvasásával töltendő idő­lopásnak tekintethetnék. A fölirat erélyes és határzott nyilatko­zatiban harsány éljenzéssel üdvözöltetett. E’fölirat ollyan , mil­­lyet az öszszes nemzet képviselőitől várni lehetett.—Majd olvasá szóló az elnökminiszternek a pesti orsz. miniszteri bizottsághoz intézett hivatalos levelét is, mellyben elnökminiszter úr tudatja, miként a’ leirat homlokegyenesti ellentétben az adott kir. szó szentségével a’ rendek és minisztérium teljes helytelenítésével találkozott. Tovább, hogy az arra kelt válaszirat fölvitelére ná­dor kir. helytartó mint a’ király és ország közti közbenjáró vállal­kozott a’rt. felhívására olly kijelentés mellett, hogy vagy a’ fe­lelős kormány szentesítésével térend viszsza, vagy megszűnik lenni Magyarország nádora; és ez esetben miniszterelnök úr is miniszter­társai nevekben lelépést mondott ki, minthogy a’ lei­rat szerinti értelemben felelősséget a­’ nemzet irányában nem vállalhat. —Viharos éljenek zúgták át e’ férfias nyilatkozatok hallatára a’tért, mellyen a’ szabadság koporsója töretett szét, ’s a’ halvány szinhalott vidám életre támasztatott. Osztatlan tetszés a’minisztérium, és István nádor eljárásai iránt. Klauzál Gábor és Szemere B. szinte szóltak a’ néphez ’s habár mint felelős kormánytagjai jelennek is meg az uj nem­zetnek, de kivált az utóbbi még sem állhatják meg, hogy a’ lei­rat által keblükben támasztott fájdalomsajgásokat el ne pana­szolják. E’ leirat,melly a’ kir. szó szentségéről letépte a’ sérthet­­lenség pecsétét, legkiméletesb szóval gyalázatos. Itt ismét azon fásult rendszer embereivel kell a’ nemzetnek találkoznia, kikkel háromszázadon át eredménytelenül küzdött Szólók is, mint pozsonyi társaik a’törvény szentesítését nem hozó leirat e­­setében tárczájokat leteszik, ’s mint egyszerű polgárok lelép­nek a’ nép közé, küzdeni ennek jogaiért, melly szent, sérthetet­len. De, mig a’ válasziratra leirat nem érkezik, ők is a’ pozsonyi testvérekkel egyetértve várakozást javasolnak, azonban e’ vára­kozás ne legyen tétlen és tespedő, mint az eddigi, hanem éber és cselekvő, mint az idő nagy fontossága kívánja. Fegyverez­­tessék föl a’ nemzeti őrsereg, ’s Budapest minden lakosa csatla­kozásra szólittassék. Közös akarattal elhatároztatott, hogy a’nép holnap reggeli 9 órakor választványi,’s 11 órakor a’ muzeum e­­lőtti téren népgyűlésekre hivassék meg. Ezzel a’ fáklyák elolta­­tának,’s a’ nép elszélyedt, nem aludni, mert e’ perczekben az á­­lom vétek, hanem őrködni és virasztani a’ szabadság fölött, mellynek annyi ellensége van; mert a’ szabadság olly kincs, melly világteremtés óta kizáratván a’ miveiteknek gúnyolt emberek köréből, a’ vadonokba a’ természet gyermekei körébe szoritta­­tott, de mert ide űzetett, sértetlenül, eredeti szent tisztaságában őriztetvén meg, végre eljutott hozzánk, mi megismertük kedves barátunkat, kezet szok­tánk vele, ’s igy gyámolitva szeretetünk által hadat üzent minden gonoszság, hízelgés, önzés, önkény, zsarnokság és szolgai alárendeltségnek. Ezért kincs a’ szabad­ság,’s ezért bir annyi ellenséggel; de megteremti az egyenlő­séget, é s ez biztosít számára győzelmet akár az egész világ fölött, ha történetesen ez barátja nem volna. (Folyt.) K. P. O­RSZÁGGYÜLÉS. Kerületi ülés Mart. 24-én d. e. 10 órakor, elnö­kök: Bíró J.és Széchenyi István. Az elnökség néhány választ­mányi jelentést mutatott be, mellyek az idő drágasága miatt az illető minisztériumhoz utasittatának. A’ kerületi jegyzőkönyv vezetőjének Kocsics Péternek jelentése is a’belügyi miniszter­hez utasíttatott, — az illető fáradozásainak megjutalmazása arra bizatván.Esztergom és Debreczen város követei népgyű­­léseikből vett utasításaikat jelenték be, mellynélfogva az alsó táblának erélyes föllépéséért hálás köszönet szavaztatik, ’s a’ pesti 12 pont figyelembe vétetni kéretik. Debreczen külö­nösen ama nagy férfiút,ki a’ századokon át uralkodott bureau­­cratiának nyakát szegő, díszpolgárává szentelő. Bern­á­ti). Fölszólitá a’ minisztériumot, hogy a’ még élő adminisztráto­ri rendszert, egy törvényben megszüntetni törekedjék. Egy­szersmind kéri a’ rendeket, hogy az országgyűlés szétosztá­sakor megint egy nyilatkozatot bocsásson közre a’ követi kar, mellyben lépéseik a’ küldők előtt mindenütt egyenlőn i­­gazoltassanak.—Bóni­s. Az adminisztrátori rendszer kü­lönben is törvénytelen lévén, most magában öszszerogyik , mert törvényes kormány előtt a’ törvénytelen hivatal nem állhat meg. A’követi kar végnyilatkozatát nem ellenzi, vé­leménye szerint azonban a’ hazaviendő törvények eléggé fognak szólani lépéseik felől. — Madarász­ Ung követe utóbbi indítványára Szabolcs kifejté már nézeteit.—Az admi­nisztrátori rendszer megszüntetésére hozandó törvény initiá­­lása midőn a’ miniszterre bízatnék, nem szeretné elvül meg­­ürökittetni,hogy az initiativa egyedül a’miniszteriumot illesse. —Még egypár követ ő felségének bonunkban lakását kiváná, mi viszhangra nem igen talált.—Ezután néhány üzenet ol­vastatott, Szemere a’ sajtótörvényekre nézve módosításo­kat ajánlván az ülés szétoszlott. Mart. 26kánd. é. 10 órakor kerületi ülés. Elnökök: Szentkirályi M. és Szabó Pest és Temesmegye követei. Ma­­kay.Krassómegye népgyűléséből érkezett petitio nyomán az országgyűlésnek bizodalom és hála szavaztatik; a’ krassóiak a’ pesti 12 pontot egy szívvel lélekkel magukévá tevék.— Újvidék követe szintilly értelemben nyilatkozott. A’ pesti 12 ponton túl kívánnak még, vallási háborittatlanságot a’ szerbek számára, ’s e’ végett conventet Újvidéken, az egyen­lőséget a’ zsidókra is kiterjesztvén. Egyébiránt a’szerbek a’ magyar alkotvány iránt tántoríthatatlan hűséget ígérnek. Ró­na­y:Csanádmegye szinte elfogadá a’ 12 pontot, ’s az or­szággyűléssel tökéletesen megelégszik. Máriássy Sáros részéről hasonértelemben nyilatkozik, — kívánván egyúttal hogy ő felsége hazánkban lakjék.— Ezeken átesve fölolvas­­tatott a’ kir. városok iránti másodüzenet, továbbá az úrbéri fajzás és legelőelkülönítést szabályzó törvényjavaslat. —Ez utóbbiba többek felszólalására pótlólag beigtattatott, hogy a’miniszterium jövő országgyűlésre törvényjavaslatot nyújt­son be az erdészet szabályzását illetőleg,hogy az erdő­pusz­­titások sikeresen meggátoltathassanak. Fölolvastatott a’ha­szonbérlő és tulajdonos közti viszonyt szabályzó törvényja­vaslat is. Majd megint Vi­do­s olvasá a’szombathelyi népgyű­­lés petitióját, mellyben a’ pesti 12 pont sürgettetik, ’s az or­szággyűlés eddigi lépései hálás elismeréssel h­elyeseltetnek. —Olvastatik a’nemzeti őrsereg iránti üzenetre kelt főrendi válasz. A’ rendek kijelenték, hogy előbbi nézeteikhez ragasz­kodnak’s a’qualiticatiót fölemelni nem hajlandók, sőt Kos­suth előre elvül kimondá, hogy a’ választási census sem le­­end ezeknél magasabb, mert szerinte csak az a’ stabilismus helyes elve, ha annak adatik fegyver, ki politikai joggal bir , ennek lévén érdekében föntartani a’rendet.—A’ főrendek a­­zon kivánata, hogy a’ király személyes és vagyoni védelmé­re is esküdjék az őrsereg,—elmellőztetett, miután az a’ mo­narchia iránti pietással meg nem egyeztethető,elég a’ hűségi ígéret, melly mindent mivel a’ fejedelemnek tartozunk, ma­gában foglal. Ezek után országos ülés tartatott, hol a’ fő­rendektől átküldött válaszüzenetek olvastatának a’jászkun és hajdú kerületek iránti törvényjavaslatot elfogadván. Némelly főrendekhez,küldendők pedig meghitelesittetének. Délutáni 6 órakor folytattatott a’ kerületi ülés. A’szin­­házak iránti törvényjavaslatra tett főrendi észevétel, miszerint a’nemzeti színház vétessék ki a’helybeli hatóság alól, az elő­adandó darabokra nézve elfogadtatott. A’ polititialis ható­ságot azonban a’fölött is a’város gyakorlandja, csupán va­­lamelly darab előadatását nem tilthatja meg, sem pedig ezért a’ színházat pénzbírságra nem ítélheti, annál kevésbbé zárat­hatja be, mint a’magánvállalkozókét. Az egyetemről szóló tér-

Next