Jóbarát, 1982 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1982-02-18 / 7. szám
HI FLAMINGO GUMIMOTOROS REPÜLŐMODELL A Flamingó kis gumimotoros repülőmodell, a legegyszerűbb motoros repülőmodell. Hajtóműve néhány szál gumiszalag, amely nyújthatóságánál, rugalmasságánál fogva hosszabb-rövidebb ideig forgatja a légcsavart. A légcsavar forgás közben jelentős vonóerőt fejt ki, mozgásba hozza a kis modellt. A kezdeti nagyobb sebesség következtében a szárnyakon felhajtó erő-többlet keletkezik, amely a modellt elég meredek szögben — földről indítva is — a levegőbe emeli. Lássuk, hogyan építhető meg a kis modell. Előre kell bocsátanom, hogy a modell megépítését a már kellő gyakorlattal rendelkező «modellezőknek» tanácsolom. Akik építettek és sikeresen kiegyensúlyoztak néhány vitorlázó modellt, azoknak már csak a légcsavar és kellékeinek elkészítése jelent újat. Munkánkat mindenekelőtt a rajzon látható háromnézeti elemek felnagyításával kezdjük. A szárny két félből készül a rajzon, megadott méretekkel, fenyőléc és vékony, 1,5—2 mm vastag rétegelt lemezből kivágott bordák segítségével. A szárnyvégek görbített részét igen könnyen elkészíthetjük 2 darab 2 mm szélesre vágott, hársvagy juharfurnér-csíkból. A két befejezett félszárny középen történő összefogását két meghajlított 0,8—1 mm vastag acéldrót darabkával oldhatjuk meg, amelyeket cérnázunk és ragasztunk is (lásd a rajzot). A szárny közepe alatt foglal helyet a szárnyfelerősítőléc, elülső részén a jól látható kis fenyődarabkával, a szögbeállítással. A csillapítófelületek elkészítése nem gond a rajz méreteinek betartásával. A törzs két szerkezeti elemből áll: a motortartó részből és a csillapítókat tartó részéből. A motordoiító rész elülső végén található a légcsavartengely csapágya 1,5 mm vastag alumínium lemezből készítve a rajz szerinti furatokkal és hajítással. Felerősítése cérnázott ragasztással történik. A motortartó hátsó részén látható a gumi motor hátsó kampója 0,8 mm-es acéldrótból készítve és megfelelő módon felerősítve. Az egész modell legfontosabb szerkezeti eleme a légcsavar. A lapátok anyagául (A) jól megfelel a hársvagy juharfurnér 0,8 mm vastagságban. A két lapát pontos összecsiszolása után megnedvesítjük őket,majd a rajzon látható ferde (kb. 15°-os) helyzetben egy literes üveg oldalára erősítjük, valamilyen szalag segítségével (B). Másnap a lapátok kiszáradt állapotban is megtartják a légcsavar működéséhez olyannyira szükséges elcsavarásokat. A légcsavar középrésze egy 5 x 8x60 mm-es hárs- vagy fenyőlécből készül a végeken befűrészelve és kifúrva. Elkészítéséhez és a lapátok beragasztásához figyelmesen tanulmányozzuk át tervrajzunk C-D-E-F jelzésű ábráit. Tengelye 0,8 mm-es acéldrót Működéséről, a légcsavart élűiről nézve balról-jobb irányba csavarjuk, amikor a gumimotort húzzuk fel. Elengedés pillanata után ellenkezőleg fog forogni. A futómű egy vékony acéldrót-váz a rajz szerinti méretben, és a rajta található két kerék. A kerekek anyaga vékony rétegelt lemez. Felerősítése ugyancsak cérnázott ragasztással történik. Ragasztóanyagok, bevonás. A váz ragasztása legjobban gyorsan száradó acetonos ragasztóval történik, míg a bevonáshoz használhatunk hígított aracetet is. Bevonóanyagként a vékony, színes vagy fehér selyempapírt használjuk. A bevonatot ne feszítsük meg nagyon — különösen vízzel vagy lakkal, mert elcsavarhatja a vékony vázat, ami befolyásolja a modell repülését Berepítés. A szárnyat vékony gumiszállal kötjük a törzsre és megpróbáljuk a modellt elsiklatni. Ha a siklórepülést kielégítőnek találjuk, rácsavarunk a gumimotorra előbb kevesebb majd egyre több fordulatot. Első repítéseinket kézből indítjuk, majd amikor minden rendben van, jöhet a földi start! Kellemes élmény, amikor a jól beállított kis modell, földről landolva kecsesen körözve emelkedik, majd szép siklórepüléssel földet ér. A köröző repülést a vékony papírból készült hajlítható oldalkormánnyal tudjuk szabályozni. Végezetül felhívom figyelmeteket, hogy ez a kis modell — Flamingó — néven a marosvásárhelyi I.P.L. üzemben igen nagy példányszámban látott napvilágot és számos helységben félkész dobozban található, tökéletes műanyag-alkatrészekkel (légcsavar, kerekek, csapágy). A lelkes építőnek sok sikert kíván a modell tervezője: HINTS OTTÓ A PESZTICIDÁK ÉS A MEZŐGAZDASÁG Az utóbbi időben egyre gyakrabban beszélnek a peszticidákról, amelyeket az ember fedezett fel, és alkalmaz a mezőgazdasági termelés növelésére, a társadalom javára ém öntudatlanul a kárára is használhatja. De miért szükségesek a peszticidák? Tisztázzuk ezt a kérdést. Az emberi társadalom számbeli növekedési üteme egyre nagyobb. Érthető, hogy egyre több élelemre van szükség. Növelni kell a szerves anyag, azaz a mezőgazdasági termékek mennyiségét De hogyan? Elsősorban új agrotechnikai módszerek bevezetésével, magas terméshozamú növények kitermelésével, kemizálással, új állatfajták létrehozásával. A kemizálás alatt értjük a műtrágyázást, a növényi betegségek, a kártevők ellen alkalmazott szereket, valamint a gyomirtószereket is. Egyébként az ember már rég megfigyelte azt, hogy a termés nagy részét a betegségek és a kártevők semmisítik meg. A legújabb kutatási eredmények alapján a mezőgazdasági termékek 30 százaléka a kártevők martalékává válik. De honnan kerülnek elő ezek a kártevők? A korszerű mezőgazdálkodás sok faj eltűnéséhez vezetett. Ugyanakkor sok fennmaradt faj az új környezetben (bőséges táplálék stb.) rendkívül felszaporodik, lelegeli, gyökeréből kirágja a termesztett növényt. Az ember ősidők óta igyekezett védekezni ellenük így kezdődött el korunkban a peszticidák gyártása és alkalmazása. Ma világviszonylatban kb. 900 hatóanyagot ismerünk, amely mintegy 100 000 vegyszerben kerül a forgalomba. E vegyszerek attól függően, hogy mi ellen használják, a következőképpen oszlanak meg: gombaölő, rovarölő, atkaölő, fonalférgeket irtó, csigaölő, rágcsáló irtó,varjúűző és gyomirtó szerek. A peszticidák hatása kétségtelen. Egyelőre világviszonylatban uralják a növényvédelmet. Amennyiben a peszticidákat hirtelen kivonnák a forgalomból, úgy a mezőgazdaság terméshozama felére csökkenne. De amint az előbbiekben említettem, a hatékonyság mellett az utóhatást sok esetben csak sokkal később észlelhetjük. Káros következményei a vegyszer növényekbe való felszívódásában, talajba és vizekbe való jutásában nyilvánul meg. A növényeken és a vizeken keresztül, a vegyszer a háziállatok, vadak és halak szervezetébe kerül, ahol lerakódik. Ebből a szempontból az ember még kedvezőtlenebb helyzetben van, mert nemcsak zöldségekkel, hanem állati eredetű termékekkel (tej, vaj,, hús stb.) és vadakkal is táplálkozik, így a vegyszerek könynyen a szervezetébe kerülnek. Hol van tehát a kiút? Elsősorban szelektív peszticidák gyártásában és alkalmazásában, amelyek csak a kártevőkre hatnak.