Jogi Hirlap, 1939. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1939-07-02 / 27. szám
BUDAPEST, 1939. JÚLIUS 2. ХШ. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, BUDAPEST, V. SZENT ISTVÁN KHT. 15 TELEFON : 111—005. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. DÖNTVÉNYTÁRUNK kedvezményes ára előfizetőink részére Magánjog III.: 1040 Pf Hiteljog III . : 4 200 Eljárási jog III.: 5 20 „ Büntetőjog 1... . ............................................4*20 „ Felelős szerkesztő: ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Negyedévre ............................................. 3'— & Felévre .,.•••••••••• 6'— r# Egész évre 10*— & Postatakarékpénztári csekkszámla : 57.645. TÖRVÉNYTÁRUNK az összes fontosabb törvényeket és rendeleteket közli hetenként zsebkönyv alakban. Ára oldalanként: 15 fillér. Elszámolásra előre beküldendő 4 pengő Dr. Boda Gyula ügyvéd Mellékletül: Törvénytár 425.: Igazságügyi szervezeti és eljárási szabályok Kárpátalján A Kúria határozatai a magánjog 5.11. Jelzálog eredeti érvénytelensége és a jogerős sorrendi végzés. A jelzálogtárgy elárverezése után megtartott sorrendi tárgyaláson a hátrább álló jelzálogos hitelező (a felperesek jogelődje) kifogásolta az egyik, őt megelőző rangsorú hitelező ( II. r. alperes) követelését, akit a bíróság erre perre utasított vele szemben. A perre utasítás folytán megindult per még folyamatban van. A hátrább álló és kifogást tévő jelzálogos hitelező jogutódai ezután külön pert is indítanak az előző rangsorú hitelező ellen, melyben kérik, hogy ezen hitelezőnek, ( II. r. alperesnek), jelzálogjoga eredeti érvénytelenség okából töröltessék, avagy állapíttassák meg, hogy jelzálogjoga eredetileg érvénytelen volt. Előadják felperesek keresetükben, hogy ezzel a megállapítással azt a célt kíváják elérni, hogy a még bírói letétben lévő árverési vételárból a II. r. alperes ne jusson kielégítéshez, hanem azt ők kaphassák meg. A Kúria a következő indokolással utasítja el a keresetet: A jelzálogjog, az azzal terhelve volt ingatlannal, mint a jelzálogjog tárgyának, bírói árverésen történt eladásával megszűnik, azonban a bírói árverésen való eladás jog következményeként egyrészt az ingatlan, mint jelzálogjog helyébe az árverési vételár, mint most már közvetlen kielégítési alap lép, másfelől a telekkönyvben megszűnt jelzálogjog a végrehajtási tömegből való kielégítési joggá alakul át. Az ingatlan árverési vételárából való kielégítés módja pedig a vételárnak bírói felosztása, amelyet az 1881:LX. tc. 188. és következő §-ai, valamint a 24.000~ 1929. I. M. számú rendeletnek idevonatkozó 15. és következő §-ai akként szabályoznak, hogy minden hitelezőnek, aki a sorrendi tárgyalásra idézést és a kielégítési sorrend megállapításáról értesítést kapott, elég alkalmat és módot nyújtanak nyilván könyvi jogainak érvényesítésére. Ezen alapszik a m. kir. Kúria 50 sz. teljesülési határozatában (399. sz. alatt, közölve egyúttal a Polgári Jogi Határozatok Tárában is), valamint a 400. sz. elvi jelentőségű határozatban kitezésére jutó az a jogszabály, amely szerint: az a jelzálogos hitelező, aki a sorrendi tárgyalásra megidézettet és ott a követelését megelőző sorrendben bekebelezett zálogjog tekintetében, annak rangsora, vagy a zálogjog alapjául szolgáló és felszámított követelés elleni kifogásait megtette, ezzel a végrehajtási törvény alapján őt megillető jogait a kielégítési sorrend tekintetében érvényesítette és így, amennyiben kifogásainak figyelmen kívül hagyásával a kifogásolt követelés, vagy a követelés a kifogásolt rangsorba soroztatott és ez a végzés akár a jogorvoslat elmulasztása folytán, akár pedig felsőbb bírósági jóváhagyás alapjait jogerőre emelkedett, a kifogásoló jelzálogos hitelező 0 jogerős sorrendi végzés után nincs jogosítva arra, hogy az illető hitelezőnek a sorrendi végzés alapján való kielégítését utóbb, per útján megtámadhassa. Ugyanez a jogkövetkezmény fűződik ahhoz is, hogy ha a jelzálogos hitelező szabályszerű idézés ellenére a sorrendi tárgyaláson meg nem jelent, vagy megjelent ugyan, de kifogással nem élt. Mégis kiváltkép az 50. sz. teljesülési határozat indokolásának utolsó bekezdésében kifejezésre jutó jogelv alapján kifejlődött joggyakorlat értelmében helye lehet a jogerős sorrendi végzésen alapuló kielégítésnek, külön perrel való megtámadásának azon az alapon, hogy valamelyik hitelező részére szmleges, vagy fenn nemi álló követelés soroztatott, a hátrábbálló hitelező pedig ezeket a körülményeket annak idején nem ismerte, hanemt később jutott tudomásukra s ezért nem emelt azok miatt kifogást, vagy nem élt felfolyamodással, mert ezekben, az esetekben a törvény és igazsággal ellenkeznék, hogy az egyik hitelező rosszhiszeműen a másik kárára jusson kielégítéshez. A jelen perben azonban felperesek fel sem hozták, hogy utólagosan megtudott körülmények alapján támadják a II. rendű alperesnek a jogerős sorrendi végzés, alapján, a perreutasítás eredményétől függő, kielégítését. A kereset tény- és jogalapja tehát hiányzik. Ebből a szempontból nincs jelentősége a felpereseЦ által felhozott annak a körülménynek, hogy II. rendű, alperes a követelésére jutó összeget nem vette fel, hanem az még bírói letétben van. Ugyanis, habár az 50. sz. teljesülési határozatban és a 400. sz. elvi jelentőségű határozatban oly esetekről van szó, amikor a megtámadás már a pénz felvétele után, megtörtént kielégítésre vonatkozott, azokból az indokokból azonban, amelyekből a hivatkozott teljesülési és illetve elvi jelentőségű határozat a sorrendi végzés jogerejének kifejtett joghatályát lejára 20 fillér. Pénzküldeményeknél a rendeltetés rövid feltüntetését kérjük