Jogtudományi Közlöny, 1866
1866-11-26 / 48. szám
Pest, november 26. 48. 1866. évi folyam. Jogtudományi Közlöny. Megjelenik hetenkint egyszer, minden hétfőn délután. — Előfizetési dij egész évre 8 ft., félévre 4 ft., negyedévre 2 ft. — Előfizethetni helyben a lapkiadói, s vidéken a cs. kir. postahivataloknál. — Szerkesztői iroda Pest, kecskeméti-utcza, 13. sz. a. I. emelet. — Kiadó-hivatal Pest, egyetem-utcza 4. sz. a. — A kéziratok, bérmentve, a szerkesztőhöz, az előfizetések és reclamatiók a kiadó-hivatalhoz intézendők. Tartalom: Megtartási jog. (Ökröss Bálinttól.) — Észjogi elmélkedések. (Folytatás.) Gaszner Lajostól. — Poroszország statistikai vázlata. (Folytatás.) — Tárgyalási terem. 24. A közpolgári biztosítás hatálya. — Jogirodalom. 13. Az uj porosz bányatörvény. (Vége.) — Különfélék. A megtartási jog. (Ökröss Bálinttól.) Azon jogintézmények, melyekben a hitelező követelésének törvényes biztosítéka nyugszik: részint hivatalos, részint magán jelleggel birnak, a szerint, amint a biztosíték megszerzése és fenntartása bírói közbejövetel mellett, vagy csupán a hitelező és adós közt, minden egyéb tényező kizártával megy végbe. Törvényes biztositékot, hivatalos úton és birói közbejövetel által, a végrehajtás szerez, mint azon módja a törvénykezési eljárásnak, melyben a biróilag oda itélt, illetőleg megítéltetni kért jog megvalódittatik, s mely a nyertes félnek lehetővé teszi, hogy itéletileg meghatározott kielégítését az elmarasztalt adósnak javaiban megtalálja. A végrehajtás, lett légyen előleges biztosításra vagy kielégítésre intézve, a végrehajtó félnek minden szabályszerüleg összeirt s birói zár alá vett javakra zálog- és elsőbbségi jogot ad; az ily tárgyak pedig mind a foglalás alá került, mind a megbízott személynél oly letétekkép tekintetnek, melyek szándékos rongálása vagy elidegenítése a legsúlyosabb beszámitású tolvajság büntetésével fenyítendő). Biztosítékot hivatalos beavatkozás nélkül részint a zálog-, részint a megtartási jog szerez. A zálog ismét vagy törvényes vagy szerződési, s tárgya ingó vagy ingatlan, mely a törvény által vagy az adós akaratából a hitelezőnek avégre engedtetik, hogy a zálogkép átadott vagy lekötött tárgyban követelésének biztosítását s a kielégítés feltételének beálltával kielégítését megtalálja. A törvényes zálog, kapcsolatban a megtartási joggal, hazai törvényeinkben már régtől fogva ismeretes. Megtartási jog illette a testvéreket és leányági örökösöket, oly adományi javakban, melyek tulajdonosa leszármazók nélkül elhunyt s a javakról nem volt világos, vájjon az említett örökösöket illetik-e, vagy királyi jog alá tartoznak). Megtartási jog illette az adományos javakból az első szerző leányörökösét, az adományos javak aránylagos részében, ha a leánynegyed becsű szerint az örökösök által készpénzben ki nem adathatott2). Megtartási jog illette az özvegyet. ') 1844. VI tcz. 17. §. ') Hármaskönyv I. R. 29. czim 1 §. ») I., 88., 89.