Jogtudományi Közlöny, 1866

1866-11-26 / 48. szám

Pest, november 26. 48. 1866. évi folyam. Jogtudományi Közlöny. Megjelenik hetenkint egyszer, minden hétfőn délután. — Előfizetési dij egész évre 8 ft., félévre 4 ft., negyedévre 2 ft. — Előfizethetni helyben a lapkiadói, s vidéken a cs. kir. postahivataloknál. — Szerkesztői iroda Pest, kecskeméti-utcza, 13. sz. a. I. emelet. — Kiadó-hivatal Pest, egyetem-utcza 4. sz. a. — A kéziratok, bérmentve, a szerkesztőhöz, az előfizeté­sek és reclamatiók a kiadó-hivatalhoz intézendők. Tartalom: Megtartási jog. (Ökröss Bálinttól.) — Észjogi elmélkedések. (Folytatás.) Gaszner Lajostól. — Poroszország statistikai vázlata. (Folytatás.) — Tárgyalási terem. 24. A közpolgári bizto­sítás hatálya. — Jogirodalom. 13. Az uj porosz bányatörvény. (Vége.) — Különfélék. A megtartási jog. (Ökröss Bálinttól.) Azon jogintézmények, melyekben a hitelező követelésének törvényes biz­tosítéka nyugszik: részint hivatalos, részint magán jelleggel birnak, a sze­rint, a­mint a biztosíték megszerzése és fenntartása bírói közbejövetel mellett, vagy csupán a hitelező és adós közt, minden egyéb tényező kizártával megy végbe. Törvényes biztositékot, hivatalos úton és birói közbejövetel által, a vég­rehajtás szerez,­­ mint azon módja a törvénykezési eljárásnak, melyben a biróilag oda itélt, illetőleg megítéltetni kért jog megvalódittatik, s mely a nyertes félnek lehetővé teszi, hogy ité­letileg meghatározott kielégítését az elmarasztalt adósnak javaiban megta­lálja. A végrehajtás,­­ lett légyen elő­leges biztosításra vagy kielégítésre in­tézve, a végrehajtó félnek minden szabályszerüleg összeirt s birói zár alá vett javakra zálog- és elsőbbségi jogot ad; az ily tárgyak pedig mind a fogla­lás alá került, mind a megbízott sze­mélynél oly letétekkép tekintetnek, melyek szándékos rongálása vagy el­idegenítése a legsúlyosabb beszámitású tolvajság büntetésével fenyítendő­­). Biztosítékot hivatalos beavatkozás nélkül részint a zálog-, részint a meg­tartási jog szerez. A zálog ismét vagy törvényes vagy szerződési, s tárgya ingó vagy ingat­lan, mely a törvény által vagy az adós akaratából a hitelezőnek avégre enged­tetik, hogy a zálogkép átadott vagy lekötött tárgyban követelésének bizto­sítását s a kielégítés feltételének beáll­tával kielégítését megtalálja. A törvényes zálog, kapcsolatban a megtartási joggal, hazai törvényeink­ben már régtől fogva ismeretes. Megtartási jog illette a testvéreket és leányági örökösöket, oly adományi javakban, melyek tulajdonosa leszár­mazók nélkül elhunyt s a javakról nem volt világos, vájjon az említett örökö­söket illetik-e, vagy királyi jog alá tartoznak­). Megtartási jog illette az adományos javakból az első szerző leányörökösét, az adományos javak aránylagos részé­ben, ha a leánynegyed becsű szerint az örökösök által készpénzben ki nem adathatott2). Megtartási jog illette az özvegyet. ') 1844. VI tcz. 17. §. ') Hármas­­könyv I. R. 29. czim 1 §. ») I., 88., 89.

Next