Jogtudományi Közlöny, 1870
1870-11-08 / 45. szám
ANTI * Megjelenik minden kedden. Szerkesztői Iroda: Váczi-utcza Szentkirályi-féle ház, III. em. Előfizetési dij: Kiadó-hivatal: Félévre 6 ft., negyedévre 3 ft. o. ért. Egyetem-utcza 4-dik szám alatt. A kéziratok bérmentve a szerkesztőhöz, a megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. a budapesti, nagy-váradi, kassai és kolozsvári ügyvédi egyletek közlönye. A budapesti kereskedelmi és iparkamara emlékirata „A kir. jegyzőkről és a jegyzői dijakról" szóló törvényjavaslatok tárgyában. *) Folyó 1870. évi szept. 17-én 2564. sz. a. kelt magas rendeletével méltóztatott Excellenciát a tiszteletteljesen alálírt kamarát fölszólítani, hogy a közjegyzői intézmény behozatala és a jegyzői illetékekre vonatkozó törvényjavaslat fölött véleményt adjon. Mielőtt a kamara ezen feladatának megoldásához fogna, kötelességének tartja. Nagyméltóságodnak azon elhatározásáért, hogy hazánk jogszolgáltatását czélszerűen szervezett közjegyzőség behozatala által államunkhoz méltó álláspontra emelje, továbbá ezen czél elérésére a kamarának oly szabadelvűleg nyújtott lehetőségért, hogy erre vonatkozó nézetét nyilváníthassa, mélyen érzett háláját kifejezni. A kamara nem tarta magát hivatottnak arra, hogy a rendszeresség-, beosztás- és szövegezésre, az idegen törvényhozásokhoz való viszonyra, valamint arra nézve, váljon a javaslat helyesen beillesztetett-e törvényhozásunk fejlődési menetébe, szóval oly mozzanatokra nézve, melyek jogi szakképzettséget tételeznek föl, véleményt adjon, de igenis arra nézve: I. váljon a közjegyzői intézmény behozatala szükséges-e a kereskedelmi forgalomra nézve, és II. váljon a velünk közlött javaslat megfelel-e hazánk tényleges kereskedelmi és gazdászati viszonnyainak. Az 1. pontra nézve. Átalánosan ismeretes és nyert tapasztalatokon nyugvó tény, hogy az Európa legfőbb kulturállamaiban kedvező eredménynyel behozott közjegyzői intézmény nemcsak alkalmas emeltyűje az igazságszolgáltatás előmozdításának, hanem, hogy az jelenleg, midőn az államok a soknemű közlekedési eszközök által mindinkább közelebb hozatnak egymáshoz, és a kereskedelem mindenütt új lendületet nyer, egyszersmind a kereskedelem érdekében fölötte szükséges. Az újkor találmányai, melyek a közlekedési eszközöket rendkívüli módon előmozdították, azt eredményezték, hogy térbeli távolság alig képez már akadályt az élénk üzleti forgalomra nézve. A nemzetek közelebb jutottak egymáshoz, és a nemzetközi forgalom növekvő könnyebbülése folyton-folyvást kívánatosabbá és szükségesebbé teszi, hogy az egymással szoros üzleti viszonyokban álló népek és államok jogi intézményei hasonlóak legyenek. Magyarország nem léphetne föl, mint az európai népcsalád egyenjogúsított tagja az ipar és kereskedelmi forgalom nagyfontosságú mezején, ha lakosai nélkülöznék a legfontosabb — a művelt Európa minden törvényszékei előtt kiváló bizonyító erővel felruházott — bizonyítékokat, vagyis a közjegyzői okmányokat. A nemzetközi üzletforgalomban ily közokmányok nélkülözhetlenek. Elismertetett ezen tény már akkor, midőn az Ausztria és Francziaország közt a két állam consulainak kölcsönös előjogai és hatásköre fölötti államszerződés 1866. évi decz. 11-én létrejött, melynek 9 ik czikkében kimondhatott, hogy az ezen consulok előtt, az idegen államban kötött szerződéseknek ugyanazon hatály és érvény tulajdonítandó, mintha azok az illetékes nyilvános közegek előtt rolevant les officiers publics köttettek volna. A két pesti kereskedelmi testület már 1866. évben egy emlékiratot intézett a képviselőházhoz, melyben a közjegyzőség újbóli behozatala sürgettetik. Az erre vonatkozó passus így hangzik: „Minden czélszerű intézmény más országokban is fölkelti annak szükségét. A közjegyzők intézménye majdnem egész Európában fenáll, és ha annak behozatalát makacsul elleneznék, ez csak forgalmi fejlődésünk, és csak azon vélemény rovására történhetnék, melylyel a műveit külföld culturhaladási intézményeink iránt viseltetik, mely velünk való üzleti összeköttetéseit ezekhez alkalmazza." Ezen nézetet teljes kiterjedésében magáévá tette a budapesti kereskedelmi és iparkamra is 1866. jan. 30-án tartott ülésében, különösen hangsúlyozván azt, „hogy a forgalmi élet mai fejlettségében ezen intézményt többé nem nélkülözheti." Az 1848-ik év óta Magyarország a közgazdaság terén oly haladást tett, melyet állam valaha ily rövid idő alatt csak tehetett. A létezett úrbéri kapcsolatnak és az ebből folyó jogok, járandóságok és kötelezettségek megszüntetése, az iparszabadság behozatala, az uzsoratörvények eltörlése, végre egy a szabad kereskedelmet előkészítő vámpolitika a termelő erők majdnem teljes emanczipáczióját eredményezték. Valamely nép termelő erőinek további fejlődése és virágzása, azonban igazságszolgáltatásának szükségleteihez mért reformja és szervezésétől függ. Ennek ellenében polgári jogszolgáltatás mezején, úgyszólván mi haladással sem találkozunk. A jogbiztonság hiánya, a polgári perek szaporodása, a törvényszékek túlságos elfoglaltsága mindennemű teendőkkel, a lassúság a perek eldöntésénél, melyek vitele amúgyis sok költséggel össze van kötve, mind oly mozzanatok, melyek nemcsak a termelő erők fejlődésére és virágzására, hanem a hitelre is zsibbasztólag hatnak. *) Közöljük a kereskedelmi kamarának ezen emlékiratát egész terjedelmében, hogy a hazai jogászközönség és a törvényhozás a kereskedelmi nézpontok iránt is kellő tájékozást nyerjen. Szerk.