Jogtudományi Közlöny, 1875

1875-12-08 / 49. szám

Tizedik évfolyam. 49. sz. Budapest, 1875.decz. 8. SZERKESZTŐI IRODA: üllői-ut l-fő sz. JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY III. emelet. U U U L UU UifJAii 11 liUiJUUiii A MEGRENDELÉSEK KIADÓ­CL I£OIOZSVCLT­i és Temesvári bérmentve 4-dik szám alatt. Megjelenik minden szerdán, a szerkesztőhöz. TARTALOM : Nyilt levél. Horánszky Nándor úrtól. — A czégvezető. Apáthy István, egyetemi tanár úrtól. — A vagylagos (alternativ) kötelmek. Dr. Sághy Gyula, egyet, tanár úrtól. — Törvénykezés szemle. A telekkönyvi hitelről. Grulich József, ügyvéd úrtól. — A kolozsvári ügyvédi kamara felterjesztése az ig. miniszter úrhoz. — Különfélék. MELLÉKLET: Törvényjavaslat. ELŐFIZETÉSI DIJ: félévre ... 6 frt negyedévre 3 „ a kiadó­­ hivatalhoz intézendők. A­ kéziratok EGYETEM-UTCZA ÜGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS KÖZLÖNYE. HIVATAL: Nyilt levél. Tisztelt Szerkesztő úr! Az igazságügyminiszter úr felhívása következtében néhány hóval ezelőtt egy törvényjavaslatot készítettem az úgynevezett bagatell eljárásról, és azt az illető helyen be is nyújtottam. Hogy szükségesnek látja-e a kormány még továbbá is egy ily törvény meghozatalát vagy sem, azt nem tudom; annyi azonban tény, hogy ujtabbi időben ezen — szerintem sürgős — alkotás érdekében semmi komo­lyabb törekvés nem nyilvánult. Miután pedig a szóban forgó törvényjavaslatról a legkülönbözőbb hírek hozatnak forgalomba a nélkül, hogy az eddigelé a nyilvánosság elé került volna, szük­ségesnek és feljogosítottnak érzem magam arra, hogy ezen javaslatot a közvélemény ítélőszéke elé állítsam és ez által a komoly kritikának tért nyissak. Felkérem tehát a t.­szerkesztő urat, hogy az ide zárva megküldött javaslatot — ha az ügy érdekében jónak véli — becses lapjában közölni sziveskedjék. * Nagyra becsülésem kifejezése mellett stb. Budapest, dec£. 5. 1875. Horánszky Nándor. * Közöljük lapunkhoz csatolt mellékletekben. Szerk. A czégvezető. I. A kereskedelmi meghatalmazásnak egy sajátszerű nemét képezi a czégvezetés,­­ vagyis azon felhatalmazás, melylyel a főnök valakit a bíróság előtti és bíróságon kívüli minden ügyletre és jogcselekvényekre, melyeket a kereskedelmi üzlet folytatása magával hoz, feljogosít . A c­égvezetői jogosítvány helyes körvonalazását illetőleg a német keresk. törvény szerkesztőit illeti a kezdeményezés érdeme: kiknek a czégvezető fogalmát nem sikerült ugyan minden tekintet­ben helyesen megállapítani —­La köv. jegy.. — de a zavart, mely e tekintetben a kereskedelmi törvény keletkezése előtt létezett, két­ségtelenül eloszlatták. A német doctrina a mellett, hogy a czégveze­tést a segédi minőséggel kapcsolatosan fogta fel, nemcsak az elneve­zésre, hanem magára a jogosultság jelentőségére nézve is ingatag alapból indult ki, a­mennyiben a czégvezetést mint oly megosztható felhatalmazást tekintette, melynek körét a főnök kénye szerint sza­bályozhatta. Igy Brinckmann szerint — id. m. 457. 1. a czégvezetés egyes ügyletekre, azok bizonyos nemére, vagy az üzlet körébe eső összes ügyletekre kiterjedhet, mire nézve kétség esetében a szokás s a biró belátása határoz. A német kt. a képviseletnek több nemét ismeri ugyan, de a procura alatt oly meghatalmazást ért, mely befelé, vagyis az üzlet körén belül különféle korlátozások által szabályoz­ható ugyan, de kifelé, vagyis harmadik személyek irányában kor­látlan és nem korlátolható meghatalmazásnak, a czégvezető pedig a főnök alteregójának tekintendő, a végből, hogy őket korlátlan és nem korlátolható hata­lommal képviselje. Ki e czélból a kereskedelmi üzlet tulajdonosától — főnökétől — egyenesen czégvezetési meghatalmazást nyer, vagy határozottan czégvezetőnek nyilváníttatik, vagy végre arra jogosíttatik fel, hogy a főnök czégét per procura jegyezhesse, czégvezetőnek neveztetik.­­ E meghatározásból következik, hogy a czégvezetés mint kereskedelmi meghatalmazás tisztán formális, melylyel a főnök valakit csakis a törvény által kijelölt alakban ruházhat fel; ugyanazért ha a keres­kedelmi üzlet tulajdonosa valakit mindazon jogokkal, melyeket a c­égvezetés magában foglal, felruház a­nél­kül, hogy ezt a törvény által kijelölt alakban tenné, az általa kinevezett képviselő kereskedelmi meghatalma­zott lehet ugyan, de czégvezetőnek nem tekinthető. 2­1 Kt. 37. §. Német kt. 41. cz. Wer von dem Eigenthümer einer Handelsniederlassung (Principal) beauftrag ist, in dessen Namen und für dessen Rechnung das Handelsgeschaft zu betreiben und per pro­cura die Firma zu zeichnen, ist Prokurist. Die Bestellung des Pro­kuristen kann durch Ertheilung einer ausdrüklich als Prokura bezeichneten Vollmacht, oder durch ausdrückliche Bezeichnung des Bevolmachtigten als Prokuristen, oder durch die Ermachtigung, per procura die Firma des Principals zu zeichnen, geschehen. Die Pro­kura kann mehreren persone­n gemeinschaftlich ertheilt werden (Kol­lektivprokura). A német ki­. 41. czikke, melynek első és második bekezdései, a módosított porosz javaslat 39. czikkének és a bádeni képviselő indítványának egyesítéséből keletkezett, mindennek, csak correctnek nem mondható. Míg ugyanis a második bekezdés egyedül a meghatalmazás tényét, tehát a főnöknek azon nyilatkozatát tartal­mazza, mely által ez czégvezetőt nevez ki, az első bekezdés a czég­vezető fogalmát kettős momentumhoz köti; egyrészről a czég jegyzé­sére, és másrészről az üzlet szelére irányzott meghagyáshoz. A n. kt. tehát a czégvezető fogalmának és a kirendelés módjának meghatá­rozásánál, határozott ellenmondásba keveredik, incorrect megállapo­dásra jut. Incorrect az érintett meghatározás azért, mert a procura, mint fentebb már érintetett, jogi természeténél fogva oly intézmény, mely egyedül külső viszonyát tekintve, bir fontossággal; mert az, hogy valaki procurával bir-e vagy sem, magár­a az üzletre nézve tel­jesen közömbös, s arra nézve, hogy valakit a főnök irányában mily jogosítványok illetnek, a czégvezetői állásból következtetést vonni nem lehet. Igaz, hogy a czégvezető nem ritkán az egész üzlet folyta­tásával — vezetésével — megbizatik, de ez esetleg történik és jogi­lag nem szükséges. Viszont az sem ritka eset, hogy a czégvezetőnek, az üzlet körében, igen csekély hatáskör jelöltetik ki; azonban bár­mint legyen is a meghatalmazott befelé korlátozva, kifelé mindig korlátlan és nem korlátolható czégvezető marad, kinek harmadik személyekkel a czégvezetésnek megfelelőleg kötött ügyleteit a főnök mindig és minden körülmény közt érvényeseknek elismerni tartozik. A keresk. törvény 37. §-a az által, hogy a c­égvezető fogalmának meghatározását a kirendelés módjával egyesítette, kizárta azon kéte­lyeket, melyekre a német keresk. törvény meghatározása alkalmat szolgáltathat és tettleg szolgáltatott; a magyar keresk. törvény meg­határozása egyszerűbb a nélkül, hogy ez egyszerűségnek a szükséges szabatosságot feláldozná. 2 Anschütz és Völderndorf: id. m. I. k. 301. 1. A kereskedelmi törvény életbelépte előtt adot­t c­égvezetői jogosítványra nézve a ker.

Next