Jogtudományi Közlöny, 1892

1892-04-08 / 15. szám

Huszonhetedik évfolyam. 12. sz. Budapest, 1892. márczius 18. JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY SZERKESZTOSÉG: Zoldfa-utcza 32-ik szám. Megjelen minden pénteken. KIADO-HIVATAL: Egyetem-utcza 4-ik szám. félévre­­ írt Előfizetési dij: negyedévre" " 3 . A megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. -- A kéziratok bérmentve a szerkesztői irodába. KAPCSOLATBAN A DÖNTVÉNYEK GYŰJTEMÉNYÉVEL Tartalom: Liszt Ferencz előadása. —­­ — Jogirodalom : Szemle az egyházjogi irodalom köréből. Handbuch des Kirchenrechtes. R. v. Scherer. Dr. REINER JÁNOS budapesti ügyvédtől. — Törvénykezési Szemle: Az egyesbirósági hatáskör az uj javaslatban. TÓTH GÁSPÁR selmeczi ügyvédtől. — Adalék a korrektionalisatio kérdéséhez. Dr. SÁNTA ELEMÉR kaposvári kir. alügyésztől. — A végrehajtási törvény 224. §-ához Dr. RÓNAI JÁNOS balázsfalvi ügyvédtől. — Az Institut de droit inter­national. Sz. — Különfélék. — Nemzetközi Szemle. Melléklet: Curiai Határozatok. — Kir. táblai határozatok. — A magy. kir. pénzügyi közigazgatási biróság határozatai. — Kivonat a­­­Buda­pesti Közlöny»-ből. Lapunk azon t. előfizetőit, kiknek előfizetési ideje múlt hó végével lejárt, felkérjük, hogy további megrendeléseiket lehetőleg rövid időn szíveskedje­nek megtenni, nehogy a lap küldésében fennaka­dás történjék. A kiadóhivatal­ Liszt Ferenci előadása, Liszt Ferencz szombati előadása, melyet a jogászegylet és a nemzetközi büntetőügyi egyesület együttes ülésén tar­tott, a legjobb alkalmul szolgált annak nyilvánulására, hogy a nemzetközi büntetőügyi egyesület programmja Magyaror­szág jogászainak mily széles köreit volt képes eddig meg­hódítani. És a próba még jobb eredményt mutat, mint a minőt magunk is remélni mertünk volna. Az a nagyszámú közönség, mely Liszt előadásán jelen volt, a magyar jogász­ságnak összes rétegeit képviselte, és, — ez volt legalább a benyomás, melyet mi az előadás alatt és után nyertünk, — nagyrészt magáéinak vallja azon alapeszméket, a­melyekre a nemzetközi büntetőügyi egyesület programmja építve van. Nem akarjuk most Liszt előadásának tartalmát ismer­tetni. Magát a programmot olvasóink ismerik, és azt, a­mi az előadásnak egyéni érdekességét képezte, t. i. azon szem­pontokat, a­melyekből a programm egyik fő megalkotója azt felfogja és kifejti, egy czikk keretében ismertetnünk nem lehet. Erre nézve olvasóinkat magára az előadásra utaljuk, mely a jogászegylet kiadásában fog megjelenni. , Addig is azonban egy oly pontról akarunk szólani, a­melyre nézve mi a Liszt által kifejtett felfogástól eltérünk, és ez a pont az, mely a reformok megérett voltára vonat­kozik. Liszt, valószínűleg a németországi viszonyok hatása alatt, a­hol most a magánjogi törvénykönyv megalkotása foglalja el a hivatalos körök munkásságát és a jogászközönség ér­deklődésének legnagyobb részét, a reformkérdéseket nem az aktuális keresztülvitel, hanem a theoretikus kifejtés szem­pontjából tekinti. Ezen szempontból kiindulva­­ egyforma érdeklődéssel viseltetik a feltételes elítélés és a deportatio, a pénzbüntetés reformja és a gyermekek kényszernevelésének kérdései iránt. Neki egyik kérdés éppoly kevéssé aktuális, mint a másik, és az ő szempontjából a kérdések összege még az akadémikus vitatkozás stádiumában van. Mi a reform megérett voltának kérdését más szempont­ból tekintjük. A nemzetközi büntetőügyi egyesület programmja nem oly egységes egész, hogy annak egyes pontjai külön is meg­valósíthatók ne volnának. Szerintünk a feltételes elíté­lés kérdése megoldható, ha a nagy bűnösök deportaciójá­nak kérdése még megoldva nincs is, és a pénzbüntetésnek az eddiginél észszerűbb végrehajtása vagy közmunkával való lerovása törvénybe iktatható akkor is, ha a gyermekek kény­szernevelésének kérdése még nem jutott is a keresztülvihetés stádiumába. Szerintünk tehát a kérdés helyes felfogása az, hogy míg a nemzetközi büntetőügyi egyesület programmjának egy része ma még a vizsgálódások és indítványok stádiumában van, addig annak másik része teljesen megérett arra, hogy a megvalósulás stádiumába lépjen. E mellett szólnak nálunk a kérdés kodifikatórius előz­ményei is. Nálunk az igazságügyi kormány elkészíttette a Schedius­féle novelláris javaslatot, melyet a szakközönség csak azért nem tartott elfogadhatónak, mert a benne foglalt reformokat elégségeseknek nem találta. Ezen véleménynek adott kife­jezést az e tárgyban összehívott enquéte, mely egészen konkrét alakban formulázta azon pontokat, a­melyekkel a a Schedius-féle javaslat kibővítendő. Az enquéte munkálata számos oly pontot foglal magában, a­melyek a nemzetközi büntető-egyesület programmjával azonosak. Megvan az enquéte munkálatában a kis lopások, petite criminalité, büntetésének némi enyhítése és a visszaeső tolvajok büntetésének szigorítása. Megvan benne az ifjú bűnösök büntetésének reformja, a javító­intézetek intézményének kifejlesztése, és a feltételes elítélés. Megvan benne a pénzbüntetés reformja, a női szemérem foko­zottabb védelme, a dinamit-paragrafus és végül több részleges ugyan, de együtthatásában az igazságszolgáltatást egyen­letesebbé tevő intézkedés. És konstatálhatjuk azt, hogy az enquéte munkálatai, melyek Magyarország elsőrangú jogászai­nak és köztük a büntető­ törvénykönyv kodifikátorának is közreműködésével készültek, mindenütt, úgy a szakközön­ségben, mint az igazságügyi kormányzat faktorainál helyes­léssel találkoztak, és hogy azok ma már a törvényelőkészí­tés stádiumában vannak. Az e munkálatban foglalt javas­latok keresztülvitelét véleményünk szerint nincs semmi okunk attól függővé tenni, hogy a büntető törvényhozás egyéb távolabb eső, bármily fontos kérdései mikor fognak megoldást nyerhetni. •N­a­mint hogy a Francziaország, Belgium, Olasz­ország és Anglia törvényhozásai által az utóbbi időben keresz­tülvitt büntetőjogi reformok sem egyebek a nemzetközi büntető­ügyi egyesület programmjában foglalt tételek részleges meg­valósításánál. Szükségesnek találtuk ezek elmondását most azért, mert az enquéte javaslatainak keresztülvitelét nemcsak fontosnak, de sürgősnek is tartjuk, és mert bizonyos köreinkben mu­tatkozó azon újabb felfogás, mely a megérett kérdések meg­oldását a meg nem érettek megoldhatásától akarja függővé tenni, gyakorlati eredményében a megérett kérdések meg­oldásának ellenzésével egyenlő értékű. _­l --

Next