Jogtudományi Közlöny, 1922

1922-05-15 / 10. szám

1­1 . sz­ám. JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY. javaslata helyezkednek megvan az az előnye, hogy a kérdésnek szabályozása egyszerűbb és átlátszóbb. Ezt hangsúlyozta nyomaté­kosan Teleszky az 1885-iki Jogászg­yűlésen. Ezen érvvel szemben Jancsó nagyon helyesen arra mutatott rá, hogy a magánjogi intézmények célja elsősorban az, hogy a fel-, merülő vitás kérdések igazságosan oldassanak meg. A germán nép­faj rendszeretetének, alaposságának talán megfelel a taxatív­rendszer. A francia és olasz kódexek nagyobb súlyt fektettek az igazságos, mint az egyszerű megoldásra. E­bben a kérdésben a magyar fajnak úgy életfelfogása vala­mint temperamentuma a taxativ-rendszer ellen szól. Láttuk, hogy a régi magyar jog öntudatlanul, de a magyar felfogásnak meg­felelően a taxativ-rendszer ellen foglalt állást. Láttuk, hogy év­tizedeken át semmi nyoma sem volt a taxatív­ rendszernek sem a jogirodalomban, sem a Ptv. előmunkálataiban, sem a bírói gyakor­latban. A P. H. T. elvi határozata tehát nem felel meg a magyar jogfejlődésnek, nem elégíti ki igazságérzetünket. Semmi okunk sincs arra, hogy a régi jogfejlődéssel szakítva a germán kódexek taxativ­ rendszerére térjünk át. Dr. Teller Miksa: Részvényjogi vitás kérdések. I. A közgyűlési határozat megtámadásának joga. Az 1186/1910. V. sz. kúriai határozat szerint (Hiteljogi Dtár V. 138. 1.) a törvénybe ütköző vagy alapszabályellenes közgyűlési határozat megtámadásához csak azoknak a részvényeseknek van kereseti joguk, akik már az illető közgyűléskor is részvényesek voltak. A KT. 174. §-a, amely a kereseti jogot szabályozza, akként intézkedik, hogy a kereseti jog minden egyes részvényest meg­illeti. Arról nincs említés a törvényben, hogy nem a perindítás­kor, hanem a közgyűléskor fennállott részvényesi létszám az irány­adó és ennélfogva önként felvetődik az a kérdés, hogy miképen egyeztethető össze az idézett kúriai határozat a törvénnyel ? Erre a kérdésre a kúriai határozat nem tartalmaz feleletet és ennélfogva a kérdés megvitatása nem mutatkozik célszerűt­lennek, még­pedig annál kevésbé, mert megállapodott és meg­másíthatatlan bírói gyakorlatról még nem lehet szó. A jogok megszorított értelmezésének csak a kivételes jogok tekintetében lehet helye és ennél az ősrégi jogelvnél fogva a bíró nem arra keres módot, hogy miképen tagadhassa meg a hozzá folyamodók kérésének a teljesítését, hanem elsősorban azon van, hogyha ez mások méltánytalan megterhelése nélkül lehetséges, a jogkereső igényét kielégítse. Egyenesen kiterjesztő magyarázatot követel az általános érvényű jogelv akkor, ha közjogi jelentő­ségű jogosítványról van szó, mert ezek a jogosítványok nem von­nak maguk után mások terhére külön kötelezettséget és ezen a téren a jogkiterjesztés nem jelent egyúttal mások terhére köte­lezettségnövelést, hanem a jogkiterjesztés mások jogának a meg­szorítása nélkül foganatosítható. A kereseti jogra vonatkozó szabályokat tehát inkább kiter­jesztően kell magyarázni és ennélfogva megszorító értelmezés­nek semmiképen sem lehet helye. Abból, ha valaki jogosultság nélkül gyakorol kereseti jogot, elenyészően "csekély baj származhatik ahhoz a nagy veszedelem­hez képest, amely a kereseti jog alaptalan megtagadásából zú­dulhat az anyagi igazságra. A KT. 174. §-a szerint minden egyes részvényest kereseti jog­il­let a közgyűlési határozat ellen, ha ez a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkezik. Amidőn a törvény azt mondja, hogy minden egyes részvényesnek van kereseti joga, kivételt megálla­pító szabály hiányában, sem a nyelvtani, sem az értelmi magya­rázat nem nyújt semmiféle módot arra, hogy a per megindítha­tásának törvényes határidején belül akár egyetlenegy részvényest is jogszerűen ki lehessen zárni a kereseti jogból. H­a közelebbi megjelölés vagy vonatkozás nélkül minden egyes részvényesről beszélünk, akkor józanul senki sem gondol­hatja, hogy nem az összes részvényesekről van szó. Legfeljebb az lehet kérdéses, hogy mely időpontbeli összes részvényeseket kell számításba venni; nevezetesen a közgyűlés vagy a perindítás időpontját vegyük-e irányadóul, de ezt a kétséget is teljesen el­szlatja az a körülmény, hogy a törvény a kereseti jogról intéz­ődik, tehát nyilván azokról­­van szó, akik a perindítás idejében részvényesek. Minthogy a közgyűlés és a perindítás ideje nem eshetik egybe, logikai képtelenség volna minden egyes részvé­nyesről beszélni és csak azokra gondolni, akik a közgyűlés ide­jében voltak részvényesek, mert az időközben a részvények tulaj­donában beállott változások folytán a részvényeseknek csak egy része és nem minden egyes részvényes gyakorolhatná a kereseti jogot. Ha a törvény a közgyűlés idejét tekintette volna irány­adónak, ezt nyilván külön kiemelte volna, mert minden egyes részvényesnek csak úgy lehet kereseti joga, ha a részvényesek létszámát a perindításkor állapítjuk meg. Ha csak azokat illetné a kereseti jog, akik a közgyűlés ide­jében voltak részvényesek, akkor nem lehetne logikusan azt mon­dani, hogy a közgyűlési határozatot minden egyes részvényes megtámadhatja, mert azok, akik a közgyűlés óta megszűntek részvényesek lenni, emiatt nem gyakorolhatnák a kereseti jogot, az új részvényeseket pedig, minthogy a közgyűléskor még nem voltak részvényesek, emiatt nem illetné meg a kereseti jog. De lege ferendia lehetne talán azzal érvelni, hogy az új rész­vényeseknek nem való a megtámadás joga, de az érvényben levő törvényből sehogy sem lehet azt kiolvasni, hogy csak azoknak van kereseti joguk, akik a közgyűléskor már részvényesek vol­tak. Minden egyes részvényesnek csak akkor lehet kereseti joga, vagyis a törvény rendelkezése egyedül abban az esetben érvé­nyesülhet teljes mértékben, ha a részvényeseknek a perindítás idejében fennállott létszámát vesszük irányadóul. A törvénynek világos és félreértést kizáró rendelkezésével szemközt az idézett kir. kúriai határozat egymagában nem lehet irányadó. Ha a törvénynek a logikai és nyelvtani magyarázat szabá­lyaival mindenben megegyező az az értelme, amely szerint egyetlen egy részvényest sem szabad a kereseti jogból kizárni, egymagá­ban nem is volna teljesen megnyugtató körülmény a kérdéses szabály helyessége és célszerűsége­­ tekintetében, minden aggály könnyen eloszlik­ annak következtében, hogy nem nehéz kielégítő feleletet adni arra a kérdésre, miért szükséges az, hogy minden egyes részvényesnek kereseti joga legyen a törvényellenes közgyű­lési határozat megtámadására? A kereseti jognak széleskörű sza­bályozása nemcsak a részvénytársaság és a részvényesek érdekét mozdítja elő, hanem a közérdek szolgálatában is áll. Minél szé­lesebbb körre terjed a kereseti jog, annál több a biztosíték arra, hogy törvényellenes, tehát a közérdekbe is ütköző közgyűlési határozatok érvényesülni nem fognak. A részvényesek egyes érdek­csoportja könnyen szövetkezhet­ik a többiek megkárosítására és ily szövetkezéssel a közgyűlésen elkövetett­­ merényletek annál gyakoriabbakká és merészebbekké válhatnak, minél szűkebb körű a megtámadásra vonatkozó kereseti jog, vagyis minél kisebb a lehetősége a felelősségrevonásnak. A közgyűlési határozat hatása nem jelentkezik azonnal, ha­nem csak idők múltán szoktak a jótékony vagy kellemetlen követ­kezmények nyilvánulni és a kereseti jogot sem lehet nyomban a közgyűléskor gyakorolni, hanem jóval későbben, amidőn a rész­vények tulajdonában már lényeges változások állhattak be és esetleg csak azok maradtak régi részvényesek,­­akik a törvény­ellenes közgyűlési határozat megalkotásában bűnrészesek. A mű­ködési szabadság szempontjából kívánatos ugyan, hogy a rész­vénytársaság ne legyen sokáig bizonytalanságban közgyűlési hatá­rozatainak az érvényessége tekintetében, de ha a bizonytalanság­nak nemcsak a megtámadási jog időhözkötöttségével, hanem egyes részvényesekre nézve a kereseti jog teljes kizárásával vesz­szük elejét, akkor épen a visszaélések biztonságát alapozzuk meg. (Bev. köv.) Dr. Alföldi­ Ede: Szerzői jog — kiadói jog. A szerzői jogról szóló 1921 : LIV. tc. új törvény, valamint a berni unióhoz történt egyidejű csatlakozásunk gyökeres átalakí­tását jelzi eddigi egész szerzői jogunknak. Belekapcsolódtunk a szellemi alkotások védelme tekintetében fennálló nagy nemzet­közi közösségbe és modern új törvényünk a legmesszebbmenő védelmet adja meg a szerzőknek. A szerzői joggal a legszorosabban összefügg a kiadói jogi Ez idő szerint erre vonatkozólag még mindig a KT.-nek kiadó, ügyletre vonatkozó rendelkezései vannak érvényben. A szerzői jogi törvény tárgyában megtartott ankéten úgy a szerzői, mint

Next