Jogtudományi Közlöny, 1948
1948-06-20 / 11-12. szám
1948 június 20 JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 143 Akarathiányok a megegyezéses házasságfelbontás esetében A közös megegyezéssel történő házasságfel essé debenti elv érvényesül, a Hr-ben is érvebontás kérdéséről a Jogtudományi Közlöny 1947 nyelül a favor matrimonii és a bontásban való decemberi számában Dr. Simor Antalnak az intéz- előzetes megegyezés, mint visszájára fordított mény lényegét jól megvilágító és azt sok megszív-jegyesség, jogkövetkezményei tekintetében a »hilelést érdemlő megjegyzéssel kísérő cikke után a vortia libera esse debent« elv fokozott mértékben gyakorlati életben immár három év óta alkalma uralkodik. zott új házasságfelbontási eszközt nem a Simor Ez azonban nem változtat azon, hogy a Antal gondolatainak továbbfűzésével, hanem megfelelő formában és módon kifejezett, a házasmás oldalról kívánom az alábbiakban szemügyre jog felbontását eredményező megegyezés nemcsak venni. bíróság előtti eljárásjogi (nem éppen perbeli) I. A házasság felbontására irányuló alapos cselekmény, hanem szerződés is. kereset előterjesztése eddigi jogunkban az II. Ha azonban szerződés, akkor abban a anyagi jog szempontjából — amint ezt különösen felek jogilag jelentős, valóságos akaratának kell Almási Antal világította meg élesen — jogviszonyt kifejezésre jutnia éppen úgy, mint a házasság alakító jog, hatalmasság gyakorlása. A bontóper megkötésekor. Csakhogy míg a Ht. a házasságbeli cselekvések tehát — éppen úgy, mint a megkötés esetére szólóan az akarathiányokkal nagyontámadó perbeliek — egyszersmind magánjogi is számot vet, sőt szinte túlságos aggodalmaskojogcselekmények is adással építi ki az akarathiányok következményeit. Ugyanez a helyzet a 6.800/1945. M. E. sz. r. addig a Hr. 6. §-ában erre a kérdésre még allúziót (az alábbiakban : Hr.) két új bontó oka esetében sem találunk, azzal a hatalmasság lényegét nem érintő eltérés- Nézzük tehát, mi lehet mégis a megoldás a jel, hogy az alakító jog keletkezését az egyik fél megegyezéses bontásnál közbejött akarathiányok oldalán nem a másik fél vétkesnek minősített esetén, cselekvése, hanem objektív tényállás keletkezi. Nem lehet kétséges, hogy a cselekvőképtetltelen házasfélnek a házasság felbontására irányuló Lényegesen más a helyzet azonban a Hr. akaratkijelentéséhez jogi hatás nem fűződhetik. 6. §-a esetében. A házasságkötéstől számított Elég, ha a házasfél eszének használatától csak a két év elteltével ugyanis nem keletkezik hatalmas két bíróság előtti kijelentés egyike alkalmával mág egyik házasfél javára sem a házasság bírói volt megfosztva. Azt, ha csak a közös kérvény felbontásának kezdeményezésére, hanem arra előterjesztésekor volt a felek valamelyike cselekvőnyílik módjuk, hogy a Hr. által megszabott alak képtelen, nem tudnám hasonló módon értékelni, szerűségek megtartásával hatályosan létesíthet- mert a megfelelő tartalmú kérvény csak az eljárás fenek megegyezést a házasság felbontása tekin- megindításának előfeltétele, a bontás igazi alaptetében. Mául pedig nem a kérvény, hanem a bíróság előtt A Hr. a feleknek a házasság felbontásában tett kétszeri egyező akaratkijelentés szolgál, való megegyezését nem ruházta fel közvetlenül Kérdés mármost, váljon a megegyezéses kötelező erővel olyan értelemben, hogy az előzetes bontásra irányuló eljárásban alkalmazható-e a megegyezés alapján mindkét fél követelhetné a Ht. 87. §-a? Ebből a szempontból érdekes, hogy másiktól, hogy a felbontáshoz szükséges nyilat- a Ht. 7. §-ának (4) bekezdése a Pp.-nek a bontakozatot a bíró előtt megtegye. Nyilván éppen perekre vonatkozó szabályait a megegyezéses úgy semmis lesz az előzetes megegyezés megszegése bontás esetére kiterjeszti, a Ht. hasonló terméezetére szóló kötbér kikötése, mint a Hr. 2. §-a szerű rendelkezéseit azonban nem. Nézetem szóértelmében az eljegyzés esetében. Az is világos, mint abból, hogy a Hr. 6. §-a a megegyezéses hogy az egyik fél nem követelheti egy kötendő bíró előtti személyes kijelentését kívánja meg, másik házasság céljából pl. az első tárgyalást éppen úgy ahogy a házasság megkötéséhez is határnap után teljesített költekezésének megtért- személyes kijelentés kell, a cselekvőképtelen szetését a másiktól pusztán azért, mert az előzetes mélyes kijelentéséhez pedig joghatás nem fűződkötelezettségvállalása ellenére a második tárgya- hetik, világosan következik, hogy az elmebeteg lási határnapon nem jelent meg, vagy megjelent, házastárs nevében törvényes képviselője a gyámde kijelentette, hogy nem akarja a házasság felhatóság felhatalmazásával sem teheti meg a bontását. Nem tartom kétségesnek azt sem, hogy bíróság előtt a felbontáshoz szükséges akarata bontásban való megegyezés visszavonása semmi kijelentéseket. A cselekvőképtelen számára tehát körülmények közt sem minősülhet magánjogi a megegyezéses bontás igénybevehetetlen intézkártérítési kötelezettséget eredményező tiltott ménycselekménynek sem, nem is szólva arról, hogy a 2. Viszont a korlátolt cselekvőképesség a bontásba magát beleélő, de végül mégis »kötve« megegyezéses bontást nem gátolja. A Ht. 86. §-a maradó házasfél kedélybántalom címén sem követ értelmében a cselekvőképességében korlátort hátelhez ahhoz hasonló erkölcsi kártérítést, mint tastárs a házasság felbontása végett indított az elhagyott jegyes a jegyszegő vőlegénytől, perben perképes. Ehhez képest joghatályosan Meg kell tehát állapítanom, hogy ha az elgyakorolhatja az eddigi jogunk által a másik féljegyzés szabályozásában a »matrimonia libera vétkessége esetében javára biztosított kötelék-Jogtudományi Közlöny 17