Jogtudományi Közlöny, 1949
1949-02-20 / 3-4. szám
82 ellene pedig egész hatalmas tábor zúdult fel. A magyar ügyvéd Kölcsey, Kossuth, Deák, Eötvös nyomdokain haladt és kíván mindig haladni és hagyományaiban, a jogvédelem, a jogegyenlőség kérdése a legelső helyen áll. Mélyen sértő és megalázó ezeknél fogva a külföldi sajtó egy része által való feltételezése annak, hogy akár a Mindszenty .perben, akár más bűnügyben a védői szabadság korlátoztatott és hogy a korlátozásokat a védők tudomásul vették. Mi, akik naponta állunk a fórumon, naponta látjuk és gyakoroljuk a védői hivatást , tudjuk és vallhatjuk, hogy a védői szabadságnak a sok évtizeddel ezelőtt alkotott bűnvádi perrendtartásban lefektetett biztosítékai mai is fennállanak. De tudjuk és vallhatjuk azt is, hogy a népi demokrácia büntető jogszabályai sem állítanak gátat a védői szabadság elé, sőt a gyakorlat még a védői szabadossággal szemben sem érzékeny. A Mindszenty-perben mindnyájunk köztudomása szerint a védők egyetlenegy semmisségi panaszt jelentettek be éspedig a bizonyítás kiegészítésének kérdésében tett indítványok elutasítása miatt. Ha ebben a kérdésben a védők akadálytalanul terjeszthettek elő jogorvoslatot, nem lehet vitás, hogy az eljárás bármely szakában észlelt szabálytalanság miatt is módjukban állott volna semmiségi panaszt bejelenteni s minthogy közben egyetlen egy semmiségi panasz bejelentése sem történt, kétségtelen, hogy a nagy port felvert és propagandaeszközzé vált per tárgyalása jogszabálysértés nélkül folyt le. A magyar ügyvéd, régtől elismerten, a világ ügyvédei közt a legelsők egyikének helyét vívta ki magának és senkinek sincs joga ahhoz, hogy ezt a világszerte elismert jó hírnevét bemocskolja, — nem közvetlen tapasztalat, s nem meggyőződés alapján, — hanem akár ujságszenzáció, akár politikai propaganda céljából. A magyar ügyvédség az alaptalan rágalmakat emelt fővel, megvetéssel utasítja vissza s határozottan kiáltja el a kezekkel a magyar ügy-Dr. Vekerdy Géza VII. Az elmúlt és az elkövetkező napokban az egész ország viharos tiltakozástól visszhangzik. A nép tiltakozása felelet a nyugati imperialisták támadására a Mindszenty-ügyben. Magyarország dolgozó népe adja meg a választ az imperialista hatalmak beavatkozására belső ügyeinkbe, igazságszolgáltatásunkba. A tiltakozásban mi jogászok is részt veszünk nemcsak azért, mert a dolgozó néppel — amelynek országa, rendje ellen megy a támadás — teljesen egynek érezzük magunk, hanem, mert ez az ügy a magyar népi igazságszolgáltatás ügye is. Nem a jogász kari elfogultsága beszél belőlünk, — mikor az elhangzott ítéletet helyesnek mondjuk — mert a jogász feladata nemcsak a bűnös elítélése, hanem az ártatlan védelme is. Ezért a jognak az eljárási szabályai, ezért a tárgyalások nyilvánossága, ezért a védelem szabadsága, hogy megállapíthassuk a való tényállást és az ítéletben kifejezésre juttassuk a társadalom, a társadalmi rendünk, az országunk biztonsága ellen vétők elítéltetését vagy az ártatlanok felmentését. Mi, vidéki jogászok, akik csak a sajtóból, a Sárga Könyv adataiból és a rádióból ismerjük a per anyagát és ezekből az adatokból is megállapíthatjuk, hogy a büntető tárgyalás a védelem szabadságának legteljesebb biztosítása mellett folyt le, túl a beismerő vallomáson a tárgyi bizonyítékok olyan súlyosak, meggyőzőek voltak, hogy emberi, jogászi, bírói felelősségünk tudatában ország-világ előtt állíthatjuk, a nyugati imperialistáknak bátran odamondhatjuk. Mindszenty bűnös és a kiszabott büntetés nemcsak, hogy nem túl szigorú, hanem a bíróság, a nép bírósága bölcs mérsékletét, minden körülményt figyelemre méltató körültekintését tanúsítja — ezzel is igazolván, hogy az ország népe nemcsak a munkában, hanem az ország rendjének védelmében, az ítélkezésben is megállja a helyét. Innen, mint bíró, felteszem a kérdést a világ összes bíráihoz, van-e olyan ország, van-e olyan bíróság, amely el nem ítélné azt az embert, aki az ország törvényes államformáját, társadalmi rendjét meg akarja dönteni és pedig külföldi befolyások és külföldi pénz segítségével. És mint bíró, felteszem a kérdést , hogy igazságnak tartanák-e, hogy ugyanolyan természetű, de mind tárgyi, mind az elkövető személyéből eredő alanyi súlyánál fogva sokkal kevésbé súlyos cselekmények miatt a kis embereket elítélje, a nagy bűnöst meg futni hagyja. A bíráskodás, az igazságszolgáltatás és az emberi igazság kívánja, hogy a nagy bűnös is feleljen, mégha védője a monopol-kapitalizmus és a vele társult nagyhatalmak és azok nagy és kis kiszolgálói. Mi, vidéki bírák, akik a vádlottak padján láttuk azokat, akik, hogy úgy mondjam, áldozatai voltak a bűnös, a vallásos mezben öltözött, és ezért még bűnösebb Mindszenty agitációinak, és vidéki ügyvédek, kik ezeknek a kis embereknek védelmét látták el és beletekinthettek a vádlottak és családtagjaik lelkébe — csak azt mondhatjuk : a népi demokrácia igazságszolgáltatása megtalálta magát, méltó büntetését veszi el az az ember, aki emberileg, de jogilag is bűnös oly sok ember bűnében és szenvedésében , aki bűnös volt, hogy ez a sokat szenvedett ország nem találta meg a nyugalmát. Ezért igazságos az ítélet. Dr. Sztodolnik László VIII. Mint a pécsi ítélőtábla elnöke szólok hozzá mind a saját, mind az egész pécsi ítélőtábla és kerülete nevében a Mindszenty gyűjtőnéven közismert bűnügyhöz. Minálunk a vidéken is terjesztették azt a hírt, hogy itt a pap, a vallás van a vádlottak padjára ültetve és itt vallásüldözés folyik. A leghatározottabban szembetűnik azonban ennek a rágalomnak a teljes alaptalansága, ha egy kissé is megnézzük ennek a pernek az anyagát és menetét. A vádlottak egyike sem, egy szóval sem hivatkozik arra, hogy ő mint pap lenne vádolva, bármily vallási tényekedéséért. Dr. Baranyai, aki legjobban kidolgozta védekezését, hosszú védőbeszédében egyetlen egy gondolattal sem tért ki erre. Az ítélet ellen elhangzott rágalmak között kiemelkedik az, hogy a vádolás, az egész eljárás és az ítélet nem lenne törvényszerű. Ha azonban szemügyre vesszük az eljárásra érvényes alaki és eljárási jogok előírásait, napnál világosabb az, hogy ez a rágalom is teljesen légből kapott. Az eljárásnak nyomozási részére nézve a legnagyobb nyilvánosság mellett tartott főtárgyaláson sem a vádlottak, sem a védők részéről legkisebb panasz sem merült fel arra nézve, hogy a vádlottakkal szemben a nyomozás során a legkisebb törvény a JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY IMS február :20