Jövő, 1921. február-március (1. évfolyam, 1-31. szám)

1921-03-18 / 21. szám

-Vélitek, 1921 március 1fójéve volt, azt te, hogy a hatalmi ideológia rabja és a konjunktúrák kihasználója volt. A real is vádolja, hogy passzív vált a novemberi szocialistákkal aaerabea,anal is, hogy a tömegeknek ő szuggerálta a sress kárt okozó törekvéseket. A szakszervezetekről még keményebb az ítélete. Keményebb, de nem kevésbé ellentmondó. Azt állítja ezekről, hogy 1914-ben azon a végzetes — hadi hitelt megszavazó — augusztus 4-én azért cselekedtek úgy, ahogy cselekedtek, mert a militarizmus és a tekintélyűr adás szelleme már bennük volt. De azt is mondja, hogy a bolsevizmus ellen nem harcoltak elég eréllyel; azt is, hogy a tömegek hatalmi tébolyának ők voltak az előidézői, azt is, hogy megálltak és csökönyösen megvetették a lábukat, amikor a tömegek a forradalmat tovább akarták hajtani. Azt is, hogy csak köznapi „reális“ érdekekért harcoltak, nat te, hogy a szakszervezeti tagok véreztek a frontokon. Végül azt is, hogy reakciósak voltak és azt is, hogy a reakciót leverték. Nem mondhatunk mást, csak azt, hogy kevésbé lapidáris formulákra kényszerített keretek között Sz. bizonyára nemcsak enyhítő körülményekre bukkant volna, de az ellentmondásokat kibékítő szintézisbe tudta volna összefoglalni és arra is talált volna módot, hogy a párt és a szakszervezetek szerepét a forradalomban,megbízható okmányok alapján ítélje meg. Végül még azt is kénytelenek vagyunk megegyezni, hogy különösen a magyar párt és szakszervezetekről kimondott ítélete nemcsak igazságtalan, de határozottan sértője. Ezekről ugyanis Sz. ezt mondja szószerinti „A kommunisták győzelme Magyarországon legfőképen a szociáldemokrata párt és a szakszervezetek hatalmi mámorának és opportunizmusának a következménye... Megengedték a választójog elkótyavetyélését... És amikor a párt baloldali szárnya (?) a breszti béke ellen tüntetett, nyugodtan nézték ezeknek a vésetöknek bebörtönöztetését...“ Ezeket az állításokat mégis csak illett volna bizonyítani. Ezek a megállapítások valóban ellenkeznek úgy a tényekkel, mint azzal a lelkiállapottal, amelyet a magyar uralkodó politika a magyar munkásság vezetőire rékényszerítet Bnohlagor Kuá Külföldön minden magyarnak kötelessége, hogy a jövő számára híveket szerezzen. £ PflPKISASSZOHD. Irta karkas AataL 11 .— Nem bánom. Én már valamennyit kiolvastam. Majd hoz a főszolgabíró, ha a jegyzőnő nem ad. — Csak hallgass a főszolgabíróval. Kisebb gondja is nagyobb annál, hogy olyan csipisz lánnyal foglalkozzék. A papkisasszony hamiskóa mosollyal, huncutkodva felelte: — Vagy ki tudja ! Muszáj nekem rektorhoz, vagy asztaloshoz mennem? Ezt a boldogságot Sárikának meg Zsuzsikának hagyom. — Megköszönik és nem kérnek a te léhaságodból. Azt hiszem, hogy eljön az idő, amikor akkora káplánnak is örülnél, mint a kisújjam. — De nem ilyen fekete kakasos káplánnak — incselkedett Erzsike. — Tán azért haragszol rá, mert rád sem néz? — Nem néz ? Hiszen akkorákat sóhajtozik mellettem, hogy majd elfut. No, ebben a dicsekvésben volt egy kis ártatlan füllentés is. De hát ki venné rosz néven ezt olyan leányzótól, aki tudja, hogy szép és akinek a hódítóképességét vonják kétségbe? — Édes atyád ia, káplán volt és sóhajtozott is. — Meghiszem. De most tán a fejét is vakarja, amikor sóhajtozik. Erre a rosszmájúságra már kijött a flegmájából a nagytiszteletűnk asszony. — Eredj rögtön a konyhába és tisztíts burgonyát. Ha így viselkedel, nem kapsz ebédet. Erzsike fölugrott, erőnek erejével megcáfolta a protestáló édesanyját. — Megyek, édesanyára, megyek. Engedje meg, hogy elől megbosszantsam azt a kukorékolót , plánt ott sitifikál a kakasával a kertben. — Tanulgat, ne zavarjad. — De mikor olyan jól esik — és a csintalan papkisasszony a következő pillanatban már ott termett a tanulgató káplán széles háta mögött. Lábujjhegyen lépegetett utána. Tudta, hogy az édesanyja az ablakon át leselkedik: nézi őt, a gonosz csontot. Hirtelen mozdulattal előre nyult és a mit sem sejtő káplán keséből kikapta a könyvet. Meghökkent a káplán. Hátrafordult. A meglepetése még nagyobb volt, mint a meghökkenése. Niai, hát a kisasszony tréfál vele? — Megijesztett, kiaaa Monykám. — Magam is úgy akartam. Mit csinál ? — Tanulgál Tudja hogy a jó papnak holtig kell tanulni. — Gondolja, hogy magából jé pap lesa. — Olyan dolog, amire nálunk azt szokták mondani, hogy viselve val még. — Jen est modora, hogy e tiszteletes ur nem papnak való Szegény Sinóros .«»Kó Péter tisztelete« ur még a legszigorúbb profes«szorától sem kapott ilyen kegyetlen kritikát. Nézett rá neki jó nagyot. — Aztán miért, ha szabad tudnom ? — Ne haragudjon meg, a papának sem áruljon el, de én úgy találom, hogy maga sokkal jobban illenék betyárnak. No, tessék! Ez a kisasszony megtisztelte a papi palástot. Vagy tán nem jól értette a tiszteletes ur? ! — Hogyan tetszett mondani? Erzsike nem akart a gyávaság szégyenébe esni. Megismételte: — úgy tartom, hogy magából nagyszerű betyár lenne. A tiszteletes ur elnevette magát — Köszönöm a előlegezett bizalmat, de óh már csek pap maradok. Azt a másik mesterséget nem tanultam. És nem is tudom, miből tetszik következtetni, hogy nekem az említett pályára kiváló képességeim volnának. Olyan leiványnak, vagy betörőnek látszom? Puff, a játék mindjárt rosszul végződik. Nem ezt akarta mondani Erzsiké, aki bolondos eMecskéje csak azt akarta valahogy kikotyogni, hogy iyen Map, barna legényből olyan nyalka betyár lenne, mint amilyet a pesti színházban látott és akivel annyit álmodott már. De hát ezt nem mondhatta meg. Fülig pirult és zavartan dadogta: — úgy értettem, hogy a tiszteletes ura alföldi. . . — Teremtő Atyám, hát azt tetszik gondolni, hogy nálunk mindenki betyár? — Nem éppen mindenki, de . . . Mondja, nem ismert« Rózsa Sándort? — Nem volt hozzá Kerenesóm. — Hát Sobri Jóskát? — Ezt az urat se». Miért? — Azt hittem, hogy földiák. Vagy magának nincs más földije, ugye, csak Fánika ténsasszony ? Most meg a káplán pirult el,azt érezte, hogy ennek a kérdésnek egy kis fullánkja van. — Már hogyne volnának ! Csakhogy azok nincsenek itt — És szereti maga a földijeit? — Egytől-egyig. — Fánika ténsasszonyt is? A káplánból most már kitört a debreceni diák, aki nem hagyja magát sarokba szorítani. — Persze hogy őt is. Hát nem szeretetreméltó, kedves asszonyság? — Hát akkor — valamit akart mondani Erzsike, de jónak látta elhallgatni, mert az már meg sem illett volna — itt van a könyve! A tisztelet már a könyve okán nyúlt és abban a pillanatban olyan körmönt kapott a dresnóbőrkötéses példánnyal, asaillyet saintaxiata kora óta nem élvezete, Erzsike elfutott és tán sem halotta, hogy a töméletes ur kacagva kiabált utána: — Könzönöm. Én kapok ki és mégis maga szalad el A nagytisztaletűné aaszeny mindent látott a csipkefüggönyön keresztül. Kiszaladt a konyhába a krumplihámorákhoz készülődő Ercsikém». — Mindent láttam. Megmondom édesapádnak. Ne próbálj délben azasszaihoz ülni, csak annyit mondok. Ez már mégis neveletlenség. A tiszteletem ur ne:a játszópajtásod. — Tudom, ilyan játszópajtást nem is akarok, édes anyám. Meghagyom Fánika téniasszonynak. — Jézuskám, te lány, mi lés van még te belőled — Márnyikod*tt a nagytiszteletünk sawvony. — Pille, aztán «lazállok. — Csakhogy egyelőre a saobaiban maradsz. Ott beeubóehatuz. — Még jó, hogy nem térdeltetnek a sarokba a kakasos káplán miatt? És délben Erzsiké nem volt az asztalnál. A káplán ur szeme ide-oda villogott. — Hát a kisasszony ? — Karcért kapott. Illetlen volt a tiszteletes úrral szemben. (Volytatjak..) bia Any. 7 KÖZGAZDASÁG Megtört a jég. Középeurópa gazdasági regenerációja felé. — A J S v 6 munkatársától. — JBÓCS, Máreius 1T. A brneki tárgyalásoknak rendkívül nagy és messzemenő hatása van Középeurópa gazdasági regenerációs folyamatában. Fontosak voltak az osztrákcsehszlovák-román-jugoszláv tárgyalások is, de egyiknek sínesen olyan jelentősége, mint a brneki tárgyalásoknak. Középeurópa és főleg a volt monarchia területén alakult új államok gazdasági lábraállásának legfőbb akadálya volt Magyarország. Ennek a beteg, gazdasági válságok enyésző lázában gyötrődő Középeurópának kellős közepén, mint valami nagy seb tátongott Magyarország. Az irredentizmus tüzével kényelműen látszó, gazdasági kérdések iránt semmi fogékonyságot nem mutató magyar politikusok rövidlátása elzárta a lehetőséget a szomszédokhoz való közeledés elől. Miután pedig a forgalmi utak, az égési vasúthálózat kiépítésének alapgondolata az újonnan keletkezett nemzeti államok egymással való közlekedését csak Magyarországon át teszik lehetővé, Magyarország elzárkózottsága folytán megakadt a közlekedés. A közlekedés hiánya megbénította ennek a nagy területnek egész gazdasági életét. Magyarorság és elsősorban Budapest, a régi magyar vasúti politika hatásaképen tényleg a központja lehetett volna az utódállamok egymásközt lnbonyolódó forgalmának. Ma már nagyrészt Bécs foglalta le ezt a szerepet. A brieki tárgyalások jelentősége abban van, hogy Magyarország megint bele fog kapcsolódni középeurópa s így a világ gazdasági forgalmába, a közlekedési utak eddigi lekötöttsége okozta zsibbadt sorvadást föl fogja váltani a meginduló forgalom életet adó Mse vérkeringése. Amennyire a belpolitika kérdése volt eddig, hogy Magyarország nem kapcsolódhatott be az európai gazdasági élet forgatagába, mert restaurációs, irredenta politika, a biztosítékok nyújtására egyáltalában nem alkalmas viszonyok hasították el a szomszédokat tőle, annyira valószínű, hogy a forgalom megindulása hozzá fog járulni a mai rendszer összeomlását előidéző okokhoz, mert legelsősorban a gazdasági élet veti le magáról a terror béklyóit. A fontos gazdasági tárgyalásokról sóló legújabb híreink a következők : A magyar-csehszlovák tárgyalások menetért a J 4 v 6 női atlautai részletesei kerelmek. Közgazdsági mipontos legfontosabb részei ezeknek a tárgyalásoknak a ktelekedési kérdések és a forgalom megkönnyítésére vonatkozó megbeszélések. Ezek a megbeszélések a eddigi jalentések szerint eredményr» fognak Tvrttsi. A két állan kfteötti gazdaség-l viscool a UgnagTobfc kedvezmény «Irén fog tölépilni. A áfásokat hasvét után folytatják, a k«r«akté«imi és közlekedési kérdéseket Budapesten fogja * illetéke« anakbiaetkság letárgyal». * Magyarország: részt vett a római konferencián. Budapesti jelentések (erint Magyarorszg koraiaya meghívást kapott a Baroához megtartandó konferenciára, amelyen az utódállamok gvéávági közeledését fogják megvitatni. * Az osztrák-csehszlovák tárgyalások — mint a „Korr. Herceg“ jelenti — ma kezdődtek meg a oeetrák kormány és a csehszlovák kormány képziselői közük. A tárgyalások, amelyek célje kereskedelmi egyezmény megkötése, négy hiketteágban fognak folyni. Az etrt bteptertge általános kereskedelmi politika, a másik a anaális szakkérdéseket, a harmadik asztertedési politikai kérdéseket, a negyedik pedig az állategészségügyi kérdéseket fogja térgyalni. A bécsi tárgyaltakkal párbmB Msn Prágában a pénzügyi kérdésekről kesárd at értekezlet. * Magyarország és Románia gazdasági viszonya. Budapesvol jelentik: Tatáréért: budapesti remin komái Bukarestben jártában as ,Argos* dmi közgazdasági kp február 28-iki szómák«* a Magyarorszég és Románia kteörti nscongr* vonatkozólag a következő nyilatkozatok tette: — Jiagyarorazág és Rántani» Water a mitginditandó gazdasági kapcsolatok újrafölvétele, szorosabbra fűzése, elhidyitén le» kavét',ei és legsirgősebb tanni valóak. Magyarországnak, fejlettebb ipari teamének teatartása végett legekátorban nim van szükség«, azon fölfit benainra, peri Hean»» és iára. Mind« meg nem soksa a Boasámiában, amelynek nemeseik ipaxi de BMaegaztatégi gépekre, bennn legelsősorban moodeayakra van szükség«, hogy legyenedekneeabb bajáé, a stámiréti mizériáit megsimatam. Végül még ezeket mondotta a kenni: — nem tagadhatok, adÜGSégtak van an», hogy »indán sao»módunkkal, tekéé Magyaroms.ággal » jó viszonyban éljünk. Magyarországot kikerülni nem lahat; a Nyugat és kelet között a gazdasági kereskedelmi utak a tani létén vetsetnek keresztül. Magyarország tudatos megkerüslése a ÜKÍTSEk ts vámtételek tehetetisn negdrigilájéhez vezet. Ez* nem tüterbaguk, « mm hite tataik Olanorniág mám követel a német árak vételárának ötven •s&B&lékát, Londonból jelentik, hogy odaérkezett rém« megbizható tudósítások AMund as olasz kormány elhatározta, hogy njra nyújt be a kamarába törvényjavaslatot a némét árak vételára 30%-ának lefoglaláséról. Mam*4 hitel Osehsalovákiának. Német nagybankok egyik csoportja a csehszlovék kormánynak 90 millió márka hitelt nyújtott, legelsősorban a márkaadósságok visszafizetése céljából. Továbbá a Deutsche Bank drezdai fiókja 60 millió márka hitelt adott Csebazlovákiának, abból a célból, hogy németonságból vsterrolhasson lisztet. Fölemelik a német Ara díjszabást. Hamburgi asette-tagek értesülése szerint a fölemelt Arnáijanebás április 1-én lép ékébe Németországban. A fölemelés átérve a darabáruknál 88%, etajnál, benzinné, petratenaftal, ptraftnital, résaft, ónnál, kávénál, teáal, kakaón*100%, irodánál, hamiléknál, msnél 78%, tyekvasnál, szuperfosatetsál 80%. UJ eeekeslovak beviteli vám motorkerékpárokra. Prágai jelentés nevcet a mamatertuáes megengedte, hogy a beviteli vámok teljes újbóli rendezése előtt s »•terfcatakpároki* kivétele»«« étetbeUpteanák m új bevételi vénet. LétsilUtik sue ipari cakor árát Ceekeslovákiában. A csehsztovák líulwu tinettcég elhatározta, hogy a belfildi enkerkagyártás célján kiutalt énkor ártó IS csebtitktrák koronáról 10 ceehadovák koronára szétihja teniográmiaoBként. A kivitair«k és a teét rakortravisáim a feanAIMte azár ségvbbeceegtrtésrt. A rotációs papír soabaddátétele Haigyoorsáagtm. Mint »»Di» Bérse* értesül, a magyar kormány április etedével szabaddá fogja tenni Magyarorságon a rotációs papír forgaknát és ami egyidejűleg megiizeteti as aleté puphleiatalást es Bjeágok réejére. EzmA az tatézeedéssel kap- ; oeotaShan a NemzeteöH Import ée Export Rt. Budapest közelében papirgyárt fog fölállítani, amelyik az újságokét olcsóbb retéoiée papírral látja majd . Általánossárban elfogadták a magyar vagyonváltózó-javaslatot. A armaetgyülés pénzügyi tegasségügyi bizottságának kedden délelőtt tartott egyflyen ülésén a ha»táságok eltagadta s vegyonváltóágról szóló ja vezetet azokkal a naadeeitfolokkal, amelyek at a pénvagyin in water a seakértők haveosával «artet* tanácsk»céa«a »szközök.