Jövő, 1921. február-március (1. évfolyam, 1-31. szám)

1921-03-18 / 21. szám

-Vélitek, 1921 március 1fó­j­é­v­e volt, azt te, hogy a hatalmi ideológia rabja és a konjunktúrák kihasználója volt. A real is vádolja, hogy passzív vált a novemberi szocialistákkal aaerabea,­anal is, hogy a tömegeknek ő szuggerálta a sres­­s kárt okozó törekvéseket. A szakszervezetekről még keményebb az ítélete. Keményebb, de nem kevésbé ellent­mondó. Azt állítja ezekről, hogy 1914-ben azon a végzetes — hadi hitelt megszavazó — augusztus 4-én azért cselekedtek úgy, ahogy cselekedtek, mert a militarizmus és a tekintélyűr adás szelleme már bennük volt. De azt is mondja, hogy a bolseviz­­mus ellen nem harcoltak elég eréllyel; azt is, hogy a tömegek hatalmi tébolyának ők voltak az előidézői, azt is, hogy meg­álltak és csökönyösen megvetették a lá­bukat, amikor a tömegek a forra­dalmat tovább akarták hajtani. Azt is, hogy csak köznapi „reális“ érdekekért harcoltak, nat te, hogy a szakszervezeti tagok véreztek a frontokon. Végül azt is, hogy reakciósak voltak és azt is, hogy a reakciót leverték. Nem mondhatunk mást, csak azt, hogy kevésbé lapidáris formu­lákra kényszerített keretek között Sz. bi­zonyára nemcsak enyhítő körülményekre bukkant volna, de az ellentmondásokat ki­békítő szintézisbe tudta volna össze­foglalni és arra is talált volna módot, hogy a párt és a szakszervezetek szerepét a forradalomban,megbízható okmá­nyok alapján ítélje meg. Végül még azt is kénytelenek vagyunk megegyezni, hogy különösen a ma­gyar párt és szakszervezetek­­ről kimondott ítélete nemcsak igazságtalan, de határozottan s­értő­je. Ezekről ugyanis Sz. ezt mondja szószerinti „A kommunisták győzelme Magyarországon legfőképen a szociáldemo­krata párt és a szakszervezetek hatalmi mámorának és opportunizmusának a kö­vetkezménye... Megengedték a választó­jog elkótyavetyélését... És amikor a párt baloldali szárnya (?) a breszti béke ellen tün­tetett, nyugodtan nézték ezeknek a vésetök­nek bebörtönöztetését...“ Ezeket az állításo­kat mégis csak illett volna­­ bizonyítani. Ezek a megállapítások valóban ellenkeznek úgy a tényekkel, mint azzal a­­ lelki­állapottal, amelyet a magyar uralkodó politika a magyar munkásság vezetőire rékényszerítet­ Bnohlagor Kuá Külföldön minden magyarnak kötelessége, hogy a jövő számára híveket szerezzen. £ PflPKISASSZOHD. Irta kar­kas AataL 11 .— Nem bánom. Én már valamennyit kiolvastam. Majd hoz a főszolgabíró, ha a jegyzőnő nem ad. — Csak hallgass a főszolgabíróval. Kisebb gondja is nagyobb annál, hogy olyan csipisz lánnyal foglalkozzék. A papkisasszony hamiskóa mosollyal, huncutkodva felelte: — Vagy ki tudja ! Muszáj nekem rektorhoz, vagy asztaloshoz mennem? Ezt a boldogságot Sárikának meg Zsuzsi­kának hagyom. — Megköszönik és nem kérnek a te léhaságodból. Azt hiszem, hogy eljön az idő, amikor akkora káplánnak is örülnél, mint a kisújjam. — De nem ilyen fekete kakasos káplánnak — incselkedett Erzsike. — Tán azért haragszol rá, mert rád sem néz? — Nem néz ? Hiszen akkorákat só­hajtozik mellettem, hogy majd elfut. No, ebben a dicsekvésben volt egy kis ártatlan füllentés is. De hát ki venné rosz néven ezt olyan leányzótól, aki tudja, hogy szép és akinek a hódító­­képességét vonják kétségbe? — Édes atyád ia, káplán volt és sóhajtozott is. — Meghiszem. De most tán a fejét is vakarja, amikor sóhajtozik. Erre a rosszmájúságra már kijött a flegmájából a nagytiszteletűnk asszony. — Eredj rögtön a konyhába és tisztíts burgonyát. Ha így viselkedel, nem kapsz ebédet. Erzsike fölugrott, erőnek erejével megcáfolta a protestáló édes­anyját. — Megyek, édes­anyára, megyek. Engedje meg, hogy elől megbosszant­­sam azt a kukorékolót , plánt ott sitifikál a kakasával a kertben. — Tanulgat, ne zavarjad. — De mikor olyan jól esik — és a csintalan papkisasszony a következő pillanatban már ott termett a tanulgató káplán széles háta mögött. Lábujjhegyen lépegetett utána. Tudta, hogy az édes­anyja az ablakon át lesel­kedik: nézi őt, a gonosz csontot. Hirtelen mozdulattal előre nyu­lt és a mit sem sejtő káplán keséből kikapta a könyvet. Meghökkent a káplán. Hátrafordult. A meglepetése még nagyobb volt, mint a meghökkenése. Niai, hát a kisasszony tréfál vele? — Megijesztett, kiaaa Monykám. — Magam is úgy akartam. Mit csinál ?­­ — Tanulgál Tudja­ hogy a jó papnak holtig kell tanulni. — Gondolja, hogy magából jé pap lesa. — Olyan dolog, amire nálunk azt szokták mondani, hogy viselve val­­ még. — Jen est modora, hogy e tiszt­elet­es ur nem papnak való Szegény Sinóros .«»Kó Péter tisz­telete« ur még a legszigorúbb profes«­­szorától sem kapott ilyen kegyetlen kritikát. Nézett rá neki jó nagyot. —­ Aztán miért, ha szabad tudnom ? — Ne haragudjon meg, a papának sem áruljon el, de én úgy találom, hogy maga sokkal jobban illenék be­tyárnak. No, tessék! Ez a kisasszony meg­tisztelte a papi palástot. Vagy tán nem jól értette a tiszteletes ur? ! — Hogyan tetszett mondani? Erzsike nem akart a gyávaság szé­gyenébe esni. Megismételte: — úgy tartom, hogy magából nagy­szerű betyár lenne. A tiszteletes ur elnevette magát — Köszönöm a előlegezett bizal­mat, de óh már csek pap maradok. Azt a másik mesterséget nem tanultam. És nem is tudom, miből tetszik következ­tetni, hogy nekem az említett pályára kiváló képességeim volnának. Olyan leiványnak, vagy betörőnek látszom? Puff, a játék mindjárt rosszul vég­ződik. Nem ezt akarta mondani Erzsiké, ak­i bolondos eMecskéje csak azt akarta valahogy kikotyogni, hogy iyen Map, barna legényből olyan nyalka betyár lenne, mint amilyet­­ a pesti színházban látott és akivel annyit álmo­dott már. De hát ezt nem mondhatta meg. Fülig pirult és zavartan dadogta: — úgy értettem, hogy a tiszteletes ur­­a alföldi. . . — Teremtő Atyám, hát azt tetszik gondolni, hogy nálunk mindenki betyár? — Nem éppen mindenki, de . . . Mondja, nem ismert« Rózsa Sándort? — Nem volt hozzá Kerenesóm. — Hát Sobri Jóskát? — Ezt az urat se». Miért? — Azt hittem, hogy földiák. Vagy magának nincs más földije, ugy­e, csak Fánika ténsasszony ? Most meg a káplán pirult el,­­azt érezte, hogy ennek a kérdésnek egy kis fullánkja van. — Már hogyne volnának ! Csakhogy azok nincsenek itt — És szereti maga a földijeit? — Egytől-egyig. — Fánika ténsasszonyt is? A káplánból most már kitört a deb­receni diák, aki nem hagyja magát sa­rokba szorítani. — Persze hogy őt is. Hát nem szeretetreméltó, kedves asszonyság? — Hát akkor — valamit akart mondani Erzsike, de jónak látta el­hallgatni, mert az már meg sem illett volna — itt van a könyve! A tisztelet m­ár a könyve okán nyúlt és abban a pillanatban olyan körmönt kapott a dresnóbőrkötéses példánnyal, asaillyet saintaxiata kora óta nem élvezete, Erzsike elfutott és tán sem­­ halotta, hogy a töméletes ur kacagva kiabált utána: — Könzönöm. Én kapok ki és mégis maga szalad el A nagytisztaletű­né aaszeny mindent látott a csipkefüggönyön keresztül. Kiszaladt a konyhába a krumplihá­­m­orákhoz készülődő Ercsikém­». — Mindent láttam. Megmondom édes­apádnak. Ne próbálj délben az­asszaihoz ülni, csak annyit mondok. Ez már mégis neveletlenség. A tiszteletem ur ne:a játszópajtásod. — Tudom, ilyan játszópajtást nem is akarok, édes anyám. Meghagyom Fánika téniasszonynak. — Jézuskám, te lány, mi lés van még te belőled — Márnyikod*tt a nagytiszteletünk sawvony. — Pille, aztán «lazállok. — Csakhogy egyelőre a saobaiban maradsz. Ott beeubóehatuz. — Még jó, hogy nem térdeltetnek a sarokba a kakasos káplán miatt? És délben Erzsiké nem volt az asz­talnál. A káplán ur szeme ide-oda vil­logott. — Hát a kisasszony ? — Karcért kapott. Illetlen volt a tiszteletes úrral szemben.­­ (Volytatjak..) b­ia Any. 7 KÖZGAZDASÁG Megtört a jég. Középeurópa gazdasági regenerációja felé. — A J S v 6 munkatársától. — JBÓCS, Máreius 1T. A brneki tárgyalásoknak rendkívül nagy és messzemenő hatása van Kö­­zépeurópa gazdasági regenerációs folya­matában. Fontosak voltak az osztrák­­csehszlovák-román-jugoszláv tárgyalá­sok is, de egyiknek sínesen olyan jelentősége, mint a brneki tárgyalá­soknak. Középeurópa és főleg a volt monarchia területén alakult új államok gazdasági lábraállásának legfőbb akadálya volt Magyarország. Ennek a beteg, gazdasági válságok enyésző lázában gyötrődő Középeurópának kellős közepén, mint valami nagy seb tátongott Magyar­­ország. Az irredentizmus tüzével kényel­­műen látszó, gazdasági kérdések iránt semmi fogékonyságot nem mutató magyar politikusok rövidlátása elzárta a lehető­séget a szomszédokhoz való közeledés elől. Miután pedig a forgalmi utak, az égési vasúthálózat kiépítésének alap­­gondolata az újonnan keletkezett nem­zeti államok egymással való közleke­dését csak Magyarországon át teszik lehetővé, Magyarország elzárkózottsága folytán megakadt a közlekedés. A köz­lekedés hiánya megbénította ennek a nagy területnek egész gazdasági életét. Magyar­or­ság és elsősorban Budapest, a régi magyar vasúti politika hatása­­képen tényleg a központja lehetett volna az utódállamok egymásközt ln­bonyolódó forgalmának. Ma már nagy­részt Bécs foglalta le ezt a szerepet. A brieki tárgyalások jelentősége abban van, hogy Magyarország megint bele fog kapcsolódni középeurópa s így a világ gazdasági forgalmába, a köz­lekedési utak eddigi lekötöttsége okozta zsibbadt sorvadást föl fogja váltani a meginduló forgalom életet adó Mse vér­keringése. Amennyire a belpolitika kérdése volt eddig, hogy Magyarország nem kapcsolódhatott be az európai gazdasági élet forgatagába, mert restaurációs, irredenta politika, a biztosítékok nyúj­tására egyáltalában nem alkalmas vi­szonyok hasították el a szomszédokat tőle, annyira valószínű, hogy a forga­lom megindulása hozzá fog járulni a mai rendszer összeomlását előidéző okokhoz, mert legelsősorban a gazdasági élet veti le magáról a terror béklyóit. A fontos gazdasági tárgyalásokról sóló legújabb híreink a következők : A m­agyar-csehszlovák tár­gyalások menetért­ a J 4 v 6 női atlau­­­tai részletesei kerelmek­. Közgazdsági mi­pontos legfontosabb részei ezeknek a tárgya­lásoknak a ktelekedési kérdések és a forga­lom megkönnyítésére vonatkozó megbeszél­ések. Ezek a megbeszélések a eddigi jalen­tések szerint eredményr» fognak Tvrttsi. A­ két állan kfteötti gazdaség-l viscool a UgnagTobfc kedvezmény «Irén fog tölépilni. A áfá­sokat hasvét után folytatják, a k«r«akté«imi és közlekedési kérdéseket Budapesten fogja * illetéke« anakbiaetkság letárgyal». * Magyarország: részt vett a római konferencián. Budapesti jelen­tések (erint Magyarorsz­g koraiaya meg­hívást kapott a Baroához megtartandó kon­ferenciára, amelyen az utódállamok gvéávági közeledését fogják megvitatni. * Az osztrák-csehszlovák tár­gyalások — mint a „Korr. Herceg“ jelenti — ma kezdődtek meg a­ oeetrák kor­mány és a csehszlovák kormány képziselői közük. A tárgyalások, am­elyek célje kereske­­delmi egyezmény megkötése, négy hiketteág­­ban fognak folyni. Az etrt bteptertg­­e álta­­lános kereskedelmi politika, a másik a ana­­ális szakkérdéseket, a harmadik a­sztertedési politikai kérdéseket, a negyedik pedig az állategészségügyi kérdéseket fogja térgyalni. A bécsi tárgyaltakkal párbmB Msn Prágá­­ban a pénzügyi kérdésekről kesárd at értekezlet. * Magyarország és Románia gazdasági viszonya. Budapesvol je­lentik: Tatáréért: budapesti remin komái Bukarestben jártában as ,Argos* dmi köz­­gazdasági kp február 28-iki szóm­ák«* a Ma­­gyarorszég és Románia kteörti nscongr* vo­natkozólag a következő nyilatkozatok tette: — Jiagyarorazág és Rántani» Water a mitginditandó gazdasági kapcsolatok újra­­fölvétele, szorosabbra fűzése, elhidyitén le» k­a­vét',ei és legsirgősebb tan­ni valóak. Magyar­­országnak, fejlettebb ipari teamének tea­­tartása végett legekátorban nim van szükség«, azon fölfit benainra, peri Hean»» és iára. Mind« meg nem soksa a Boasámiában, amelynek nemeseik ipaxi de BMaegaz­­tatégi gépekre, ben­nn legelsősorban moodeayakra van szükség«, hogy legyenedekneeabb bajáé, a stámiréti mizériáit megsimatam. Végül még ezeket mondotta a kenni: — nem tagadhatok, ad­ÜGSégtak van an», hogy »indán sao»módunkkal, tekéé Magyaroms.ággal » jó viszonyban éljünk. Magyarországot kikerülni nem lahat; a Nyugat és kelet között a gazdasági kereskedelmi utak a tani létén vetsetnek keresztül. Magyarország tudatos megkerüslése a ÜKÍTSEk ts vámtételek tehetetisn negdrigilájéhez vezet. Ez* nem tüterbaguk, « mm hite tataik Olanorniág mám követel a német árak vételárának ötven •s&B&lékát, Londonból jelentik, hogy odaérkezett rém« megbizható tudósí­tások AMund­ as olasz kormány el­­határozta, hogy njra nyújt be a kama­rába törvényjavaslatot a némét árak vételára 30%-ának lefoglaláséról. Mam*4 hitel Osehsalovákiá­­nak. Német nagybankok egyik cso­portja a csehszlovék kormánynak 90 millió márka hitelt nyújtott, legelső­sorban a márkaadósságok­ visszafizetése céljából. Továbbá a Deutsche Bank drezdai fiókja 60 millió márka hitelt adott Csebazlovákiának, abból a célból, hogy néme­tons­ágból vsterrolhasson lisztet. Fölemelik a német Ara díj­szabást. Hamburgi ase­tte-tagek értesü­lése szerint a fölemelt Arnáijanebás április 1-én lép ékébe Németországban. A fölemelés átérve a darabáruknál 88%, etajnál, benzin­­né, petratenaftal, ptraftnital, résaft, ónnál, kávénál, teáal, kakaón*1­00%, irodánál, hamilék­nál, msnél 78%, tyekvasnál, szu­­perfosatetsál 80%. UJ eeekeslovak beviteli vám motorkerékpárokra. Prágai jelentés nevcet a m­amatertuáes megengedte, hogy a beviteli vámok teljes újbóli rendezése előtt s »•terfcatakpároki* kivétele»«« étetbeUpteanák m új bevételi vénet. LétsilUtik sue ipari cakor árát Ceekeslovákiában. A csehszto­vák líulwu tinettcég elhatározta, hogy a bel­­fildi enkerkagyártás célján kiutalt énkor ártó IS csebtitktrák koronáról 10 ceehadovák koronára szétihja te­­niográmiaoBként. A kivitair«­k és a teét rakortravisái­m a feanAIMte azár ségvbbec­­eegt­rtésrt. A rotációs papír soabaddá­­tétele Haigyo­orsáagtm. Mint »»Di» Bérse* értesül, a magyar kormány április etedével szabaddá fogja tenni Magyarorságon a rotációs papír forgaknát és ami egyide­jűleg megiizeteti as aleté puphleiatalást es Bjeágok réejére. EzmA az tatézeedéssel kap- ; oeotaShan a NemzeteöH Import ée Export Rt. Budapest közelében papirgyárt fog fölállí­tani, amelyik az újságokét olcsóbb retéoiée papírral látja majd . Általánossárban elfog­adták a magyar vagyonváltózó­-javasla­tot. A armaetgyülés pénzügyi te­­gasségügyi bizottságának kedden délelőtt tartott egyflyen ülésén a ha»táságok eltagadta s vegyonvált­­óágról szóló ja vezetet azokkal a naadeeitfolok­­kal, amelyek at a pénvagyin in water a seakértők haveo­sával «artet* tanácsk»céa«a »szközök­.

Next