Jövő, 1921. április (1. évfolyam, 32-57. szám)

1921-04-08 / 38. szám

6 A népköztársaság napjaiban. Olvasgatjuk a Károlyi-korszak ide­jén megjelent ujságokat ét­enk egyi­­kében-mátikában találtunk egy-két ér-­dekességret Miért csak mi háborodjunk föl? (vágj: miért csak mi merenfzjsunk el a régi hónapok írásain ?) Egy-két idézetet kiírunk a forradalom kleriká­lis sajtójának a hasábjairól — meg­jegyzés, magyarázat nélkül 1918 mnember 8-ikán jelenti a* »Al­kotmány“, hogy a Katolikus Nép­szö­ve­t ■ é­s Haller litván veze­tésével bejelen­tette csatlakozását a Magyar Nemzeti Ta­nácshoz. Ugyanekkor csatlakozott az Ő i s a Kát. Szövetség (Zsembary—Hindy), a Központi Sajtó vállalat, a Nem­zetvédelmi Szövetség ás a Tárta­­elek rendje.­­ November 6-ikán jelenti a­z Alkotmány* (a Me d­e a mai .Nemzet Újs ág‘-nak, amelyet ugyancsak Tari Béla szerkesztett), hogy a Kát. Népszövetség a Nemzeti Tanács intéző­bizottságába Z­b­o­r­a­y Mikicet, a sinkabb választmányába E­r­n­s­z­t Sándort, Q­i­e­s­a­­wein Sándort, Haller Istvánt, Hus­zár Károlyt, Túri Bálát ás Tass Józsefet óhajtja beválasztani*. November 8-ikán Túri Béla azt írja az ,Alkotmányiban, vezércikkben : ,Ak­ket a Nemzeti Tanács gyűjtőfogalma alatt látuak működni, azt a reményt nyújtják, hogy meg­teremtik a rendet­. November 12-ikén, abból az alkalomból, hogy a Nemzeti Tanács körkérdést intézett a városi és falusi Tanácsokhoz, akarják-e, hogy Magyarország államformája a köztársa­ság (tehát kat héttel azután, hogy a közös hadsereg parancsnokság u­gyanezt a kérdést a küzdő csapatokhoz tette föl), Turi Béla ezt írja: »Máskor az ilyen lépés forradalmi lépés volna, mort a forradalom által teremtett helyzetb­en egyenesen annak a fxpontnak a kerésése és megtalálása, amely nagyobb biztosságot hozhat a vil­ágon hely­zetbe. Ha köröskörül a monarchiákat meg­buktatta a háború és elsöpri a forradalom, a köztársasági államformában meg kell találni az államnak azt a szilárdságát, amely meg­menthet az anarchiától. A köztársaság az össz a s­­ é g n­a­k az uralma. Ma valóban az összeségnek kell megmenteni a civilizációt*. November 18-án jelenti az „Alkotmány* „A keresztényszocialisták a köztársaság mel­lett* címen­ .Az új államalak­ulást mi, mint olyat üdvözöljük, amely minket az igazsághoz közelebb hoz és így a haladás és erkölcsi tökéletesedés útján előre visz. Ü­d­­vözöljü­k a Nemzeti Tanácsot, mint a magyar köztársaság előkészí­­tőjét.“ November 14-én az »Alkotmány« vezér­cikke a forradalom hangulatáról így ír­ .Mi ezt a hangulatot történelmi erőnek és való­ságnak nézzük. A nemzet lelkének lüktetését érezzük benne.* November 17-én megállapítja a lap: „Az október 81-iki forradalom a magyar nemzeti érzés jegyében folyt 1”.* November 19-ikéről, a Perczel féle leendő­­robogta­ás évfordulójáról így emlékszik meg: ,Ha majd a történetíró egyszer ki fogja nyomozni azokat a szálakat, amelyek Magyarország össze­omlásától visszafelé vezetnek, a forradalom okaira, a háborúra, a munkapárti uralmon, a parlamenti erőszakon, a jópénze­ken, az 1910-iki választásokon, a darabont­­uralmon át a november 18-iki csínyhez fog jutni, mint egyik alapvető okára annak, a forradalmi átala­kulásnak, ami most megy végbe szemünk előtt. Ha gróf Tiaia István bepillanthatott volna a jövőbe, alig hisszük, hogy Perczel zsebkendőt lobogtatott volna 1904 november 18-án. November 21-ikén jelenik meg az Or­az­ Keresztény Szociális Néppárt kiáltványa: ,Ni képzelje senki egy pillanatra sem, hogy a múlt, akár politi­­kailag, akár gazdaságilag, akár szociális vo­natkozásaiban visszahozhat­ó.* A pártnak aznap tartott értekezletén Simrecsányi György­­azt hiszi, hogy nincs az értekezlet­nek egy tagja sem, aki a rohamlépteken haladó demokratikus átalakulást a legmele­gebben ne köszöntené*. December 8-án arról panaszkodna a keresi tényezőb álisok lapja, az „Alkotmány*, hogy nem érti a ridegséget, „amely nem képja megbocsátani tehetsége* ás jóskarsta egyéb magyarok ami hibáját, hogy azelőtt más politikai nézetet vallottak*. December 20-án ija az »Alkotmány* : „Az igazságnak nincs szüksége az erőszak fegyverére. Az örök természeti törvények és az emberek jogi érzése a szabad szó­lás, a szabad gondolkodás és a gyülekszés és a tervez­­kedés szabadságának alap­ját áll, ak­ iktatta törvénybe a népkor­­m­ány­­a.* December K-ikén Írja Túri Béla, az „Alkotmány* főszerkasztője­ .A polgári pártok (a tegnapi gyűlésen) egyenkint kém­­(■éggel ajánlották All a támogatásukat olyan demokrata és nzoerális átalakulásra, amely hozzájárul ahhoz, hogy a régi rendszer is hozzátehetjik mi is, hogy a kapi­tálisa­ti­kai rendszer rág! formájában megdőljön.* December 29-ikén önt ajánlja a keresz­­tényszociálisok lapja: „Itt amira mit okos­kodni, polgárok. Szo­cial­izá­lod a­­, pro­letár­izál­ódni kell.* 1919 január 2-ikán Könyvün-Tét Mihály ezt írja az­­Alkotmányiban­ .Károlyi ma a magyarság sorsét tartja a kezében­­ Hunyadi János, Bettu­m Gábor, Rákóczi Ferenc ás Kossuth Lajos történelmi szerepét juttatja neki a forradalom viharzó eseményein kivül a blattom is.* A január ő-iki ,Alkotmány*-ban olvassuk: „A háború legfőbb előidézője a gyűlölet szelleme, amelyet egyaránt szolgált a sajtó, az irodalom, a művészet, sőt bizonyos fokig az iskola is, többnyin a haza­­szer­etat lep­­­a adatA* Heller István ugyancsak az­­Alkotmányá­­ban (1919 január 23-án) ezeket írja: .A terror, az elnyomás, az izgatás csak addig becstelen eszköz, amíg élő ellenem irányal éa rögtön megengedett, ha én vagyok az ura a helyzetnek ! Aki a latint hatalmak arzenáljá­nak rozsdás fegyvereivel dolgozik: az elnyo­másul, a brutalizálással, a szóelfojtásal, a ráfogással, a karmérgezéssel, a treccelés­sel, az állásból való kidobássa­l, a ke­n­yár­a­l v­a v­és­s­e­l, a más meg­­győződés üdülésével, az reak­ció­n­á­r­i­u­s. A lakcimiáriás az, aki a maga véleményét, akaratát, ábrándját bottal, fegyverre­l, terrorral akarja rákény­szeríteni másokra. Ennek az országnak el­gyötört milliói egy pillanatig ám gondoltak, nem gondolnak és bátran prófétál­hatjuk, hogy nem is fognak gondolni arra, hogy é­­len­­forradalmat csináljanak a király­ságért, a demokratizálódás megakautá­­sáért. Ki v­állalkozhatik arra, hogy visszafelé fordítsa a idő­h­í­reket, amelyet milliók előre­felé fordítanak ? Ha a nyílt és becsületes politikai agitációt a terror bénítja, akadá­lyozza és tehetetlenné teszi, akkor felelőtlen politikailag iskolázatlan és túlzó elemek veszik kezükbe az iniciativát és ebből haszna maki­nak sincs.* * Menjünk tovább és állapítaak meg, hogy ugyancsak az­­Alkotmány* 1919 február 2-iki számában Tun Béla ezeket írta: „A magyar, nép természete nem sokáig tűri a brutalitást, amellyel nézeteket és fölfogásokat ráaktivizálni igyekeznek. Sokkal féltékenyebb szabadságára, jogaira, semhogy tartósan belenyugödt­ék abba, hogy ezeknek használatában bármilyen erő­hatalom is korlátozza. Nagyon rossz szolgá­latot tesznek tehát önmaguknak azok, akik a velük ellentétes politikai fel­fogásnak politikai szervezkedé­­sét iparkodnak megakadályozni.* Egy hét múlva, február 8 én közli az »Alkotáséig* : „A Keresztény-Szociális Pártnak gzadasági és poltikai programja kiállja a objektív bírálatot ás összehasonlítást a leg­radikálisabb politikai programokkal is*. Február 18-ikán közli „a Keresz tény- Szociális Párt határozatát*: „A Magyarországi Kerestény-Szociális Párt minden föl­tártál Bárkit és azonnal beleillesz­kedett a népköztársasági állam­formába és fölismerte a radikális politikai és gazdasági átalakulás aükséges-Ságét*. Az »Alkotmány* 1919. március 9-ki vezércikkében ezt olvassuk: .Minden Szavánk­kal, minden sor irásunkkal azt magyarázzák, bizonyítjuk, hogy ami október 81-ikén ma azóta jött, annak jönnie kel­lett, valamennyiünknek, ennek az országnak minden polgára, ennek az egész világ emberi­ségének az érdekében. És ezt nem a sámí­tás­b­ó­­, ijedt meghunyásykodás­­b­ó­l és a jövőre való spekulációból mondot­tuk, hanem azért, mert azok, akik ebbben a mi táborunkban mondani hivatva voltak, igy éreztek és igy mondották.* Március vé­­kén (egy héttel a proletár­diktatúra kikiáltása előtt!) a Keresztény- Szociális Párt, a 48-as párt, a polgári párt és a földmíves párt élén a következő dekla­rációt teszi közzé: .Nincs józanéért ember Magyarországon, aki elhinné, hogy a meg­nevezett pártok bármelyike vissza akarja hozni a monarchiát, akár a mi­l­ita­rizmust, akár a régi rendet. E pár­tok mindegyike a forradalom vívmányainak alapján áll. úgy, amint azokat a november 18-iki néphatározat megállapította. Ennél­fogva e pártok tántorítható­an hű­séggel­­e elszántsággal ragaszkodnak a köztársasági államformához, a népuralom rendszerához, az egyesülés, gyüle­kezés és a sajtó teljes szabadsági kor, és el vannak határozva, hogy a vívmányokat bárhonnan lövi támadások allen megvédelmezik.* % Eddig ras, du lehetne tovább is. Magyarázat, megjegyzés egy sornyi nem hall Beszélnek magukért ezek az idézetek. »ooooooooeoeoeoeeooeeooeeeooeaeeeiMeoeoeos Megy,a gőzös... IV Megy a gőzöe, megy a gőzös, de nem Kanizsára. A masiniszta elől ál, bital pedig egy sápadt, magtört, szerencsétlen fiatal­ember. Gany ne érje őt! Szánalmat nem érdemel Siralmas Ittvány se a kis vixszsmő hadnagy, aki tagnap király volt és aki most lefüggönyzött ablak mögött száguldja végig az országokat, amelyekről elhitették vele, hogy az ő országai. Habsburg Károly azt hitte, hogy méretik. Sohasem gondolkozott azon, hogy tulajdon­képen ni merszni való van szánalmas személyén. Hagy, völgy, masaiés házak tűrnek el és törnek al mágiát. Ezeken a hegyeken át csapatok rohantak. Ezeket a völgyeket hadi­zaj verte föl. Ahány ház, mindenik házból, nyugalmas szobákból, hitvestársak egymást ölelő r­oszolyáiból ki-kiráncigáltak egy-egy embert hogy adja oda látó szemét, futó lábát, b­ő szivét, ránő testét a hadak leg­főbb urának. Milyen barátságosan jut a nap arra a zaindalytetőre. Hogyan füstöl a kémény és hogyan száll föl barátságos füstje a levegőbe. Kinek főzik az ebédet? A ház ára nincs othon. Kiment. Hova ment el? Mi keresni valója van a ház urának a Kamion vagy Duberdón? Nem kirándulni ment el. A szom­szédok azt mondják, hogy csöndes, jó, pocakos ember volt. Sohasem rándult ki. Még vasár­nap sem. Szerette a feleségét és a gyerekeit és nem szerette sem a Doberdót, sem a Kamtot, ftigis odament, ahol semmi keresnivalója. Odament és nem jött többé vissza. A kilátást élvem, úgy látszik. Csak ne élvezné olyan sokáig ás na élvezné olyan különös módon. Mert nem a hegytető­ről tekint azé jel, hanem a hegy mélyére feküdt bele, másod-, de sőt százsdmagával olyan tömegkvártélyba, ahonnét csak az itéletnapi ramie fogja kimozdítani. A ki­rályérti Most a házak megmaradt népa aa állo­másra gyülekezik. Meg akarja állítani a vo­natot. Egy szónok köszörű fi a torkát, hogy elmondja annak a lefüggönyözött ablak mö­gött ülő sápadt egyénnek a népi kö­rűségét. Soha király előtt ilyen lelkeeiló hősedet nem mondtak. Soha ilyen igaz beszédet. Grófok ülnek a király körül. Hódoló la­kájok. U­talitják a vonatat. Alkudoznak. Király na halljon igazságot, még a volt király mi. Ezzel a hódolattal tartatik a grófi­cselédség s legfölsőbb badarnak. Innsbruck­­tan. A sebben a függöny. A király viaszait»* . . . .. . Mint liirámüzött király országa «lé­téről, visszapillant a nap az ég, pereméről, — visszanéz még egy szar, — mérges tekintettel — a mire élés a hmm a talaó határra —­­leseik fejéről véres koronája . .. Az idézet tellau. alá fát. Bár nem ta­láló. Mert a vmj parfakas ée mert a ha­­son­lat grandiéra*. El a volt király pedig nem érdemel pátoszt. Qrendiant mm benne ■emuit. Egy függöny lelátott, agy függöny fol­yatott. Egy vizazambea tükrözött a táj. En ennyi na egem. Péntek, 1921 április 8­­­3 - 8 oooooooeooooooeooooooooeoooooooeoeooeooeoo Masaryk János nam lass pásti, köVet. Prágai munkatársunk jelenti: Dr. Manryk János követ­ség­ tanácsos úgy nyilatkozott előttem, hogy teljesen alaptalan a csehszlovákiai­­án kül­földi lapoknak az a hire, hogy őt budapesti követté fogják kinevezni. Ez a kombináció valószínűen onnan ered, hogy Massaryk, aki beszél magyarul és bizonyos magyar körökkel baráti vi­zmgben van, a brucki tárgyalások­ban részt v­ett. Valószínűen elkíséri apját Capriba , azután elfoglalja londoni diplomáciai állását Az angliai szén­válság. Meghínankt az egyezkedés. — Ront o­.á­­gyújtogatás, és az estü köré az U.­ ­Loadon, április 11. A szénválságban ma fordulat történt: Lloyd George levélben fölhívta a bányamunká­sokat és a bányatulajdonosokat, hogy kezd­jenek tárgyalást. Ezzel a miniszterelnök ki­lépett kezdetben kiny­ivánított érde­kttlenségé­­ből, de beavatkozása nem vezetett eredményre. Úgy a munkások, mint a munkáltatók szer­vezetei azt válaszolták, hogy hajlandók tár­gyalni, de a miniszterelnök és a bányamun­kások mai értekezlete eredménytelen maradt és emiatt a bánysmani késők és a bánya- ■ tulajdonosok képviselőinek értekezlete e l­­■ aratt. Az allék Az 170 szavazattal 60 ellel­kes rájárult a kormánynak a kivételes állapot életbeléptetéséről szóló rendeletéhez. A bányászok mozgalma egyre jobban érezteti hatását. A szivattyúzási munkálatok szünetelése miatt számos bánya hóna­­pokra üzemképtelen. A szénsztrájk miatt egyes iparokban fenn­­akadás állt be. A Tyne-kerületben több vas- és acélmű bizonytalan időre elbo­csátotta munkásait. A hajózási társaságok ezen hiány miatt beszüntették a parti hajózást. Cardiffban, a kőszénkereskedelem szünetel. Tork grófság északi részében a vas- és fémgyárak beszüntették az üzemet. Gowdenbeath skót városban a sztrájkolók­ás rendőrök közt összeütközés volt, amelynek során többen megsebesül­tek. Heves összecsapás támadt, amikor a rendőrök egy bányaigazgatót ki akartak sza­badítani a sztrájkolók kezei közül. A zavar­gások késő estig tartottak. Hattenringben négyszáz bányász kalapácsokkal és vasszer­­számokkal felfegyverezve megtámadta a bányatársaságok épületeit és megrongálta azokat. Shots­ban a bányászok szétrombolták az­­összes automobilokat, f­ö­l­g­y­ú­j­t­o­t­­ták a gyárépületeket és a szénakazalokat. A kormány szigorú dvóintézkedéseket ren­delt el. A londoni Kensington-kertben egy dandár katonaság záboroz. A kikötőkben torpedórombolók jelentek meg, hogy szükség esetén támogassák a szárazföldi katonaságot. 'ibömllíí'" wichimsT (•) Bathhiai élet Erdélyben. Kolosa­' várról írják Békánk: Ás erdélyi színházak aj ■»•sorát főleg modern operettek foglalják le, ■melyeknek literét s darabok bécsi, illetőleg ln­apeati karrierje annál inkább biztosítja, men az erdélyi színházlátogató közönség szereti a könnyű­lenét. A kolozsvári nemzeti színház ebben s szezonban egész operettsorozatot mu­tatott be, mint a „J*»l­i‘-t­iszta műsorára. Hogy a komoly teas is jogsihoz jusson, április 9-én s kolozsvári operszenekar neves nemzetközi énekesek közreműködésével nagyszabású filhar­monikus koncertet rendel. Nagyváradon kedden sete premiere volt. Csermely Grain „Ad eu Madame” ciml csinművét mutatta be a nagyváradi zsiadás. Déván a minap mutat­kozott be Kovács Imre társulata a­­Gül Baba* gondolán rendezett előadása keretében. (*) Barner István távozik az Opera áléról. Kerner István, az Opera főzeneigazga­­tója, a jövő szezonban nem vállalja többé az Opera igazga­ását Elkedvetlenedésének oka asok­ban és áldatlan állapotokban keresendő, amelyet a hársáénak politikai szempontú operai gazdál­kodása maga után vonz. Utódjáél Stehnányit emlegetik. Megjelent Hatvany Lajos könyva: Das verwundete Land Egy kis nép n­agy regénye. Száz magyar esztendő történe­te. Széchenyitől Tina Istvánig és Kasinczytól Ady Endréig sorra, élettől szikrázó jellemrajzokban vonulnak föl a magyar politika és irodalom nagyjai. A magyarság lelke beszél e könyvből a világhoz kapható minden könyvkereskedésben és a „J­ö v ö" kiadóhivatalában, Béta, a» Recht« Wie melle 79 Olvasóin­knak a művet ajánlott kül­déssel, as esemag beérkezte után a kö­vetkező árakon szállíthatják. (A sár­­jelben lévő összeg a bekötött pél­dányok ára.) Ausztriába 180 korona (210 korona), Németországba 11'bó márka (83 márka), Amerikába 1 dollár (1*24 doll.), Romániába 8+ lej (4)­ lei), Csehszlovákiá­ban 84 o.­k. (40 ö.­k.), Jugoszláviában 96 dinár (SO dinár) és Olaszországban 20 Ura (25 Ura)

Next