Jövő, 1921. április (1. évfolyam, 32-57. szám)
1921-04-08 / 38. szám
6 A népköztársaság napjaiban. Olvasgatjuk a Károlyi-korszak idején megjelent ujságokat étenk egyikében-mátikában találtunk egy-két ér-dekességret Miért csak mi háborodjunk föl? (vágj: miért csak mi merenfzjsunk el a régi hónapok írásain ?) Egy-két idézetet kiírunk a forradalom klerikális sajtójának a hasábjairól — megjegyzés, magyarázat nélkül 1918 mnember 8-ikán jelenti a* »Alkotmány“, hogy a Katolikus Népszövet ■ és Haller litván vezetésével bejelentette csatlakozását a Magyar Nemzeti Tanácshoz. Ugyanekkor csatlakozott az Ő i s a Kát. Szövetség (Zsembary—Hindy), a Központi Sajtó vállalat, a Nemzetvédelmi Szövetség ás a Tártaelek rendje. November 6-ikán jelenti az Alkotmány* (a Me de a mai .Nemzet Újs ág‘-nak, amelyet ugyancsak Tari Béla szerkesztett), hogy a Kát. Népszövetség a Nemzeti Tanács intézőbizottságába Zboray Mikicet, a sinkabb választmányába Ernszt Sándort, Qiesawein Sándort, Haller Istvánt, Huszár Károlyt, Túri Bálát ás Tass Józsefet óhajtja beválasztani*. November 8-ikán Túri Béla azt írja az ,Alkotmányiban, vezércikkben : ,Akket a Nemzeti Tanács gyűjtőfogalma alatt látuak működni, azt a reményt nyújtják, hogy megteremtik a rendet. November 12-ikén, abból az alkalomból, hogy a Nemzeti Tanács körkérdést intézett a városi és falusi Tanácsokhoz, akarják-e, hogy Magyarország államformája a köztársaság (tehát kat héttel azután, hogy a közös hadsereg parancsnokság ugyanezt a kérdést a küzdő csapatokhoz tette föl), Turi Béla ezt írja: »Máskor az ilyen lépés forradalmi lépés volna, mort a forradalom által teremtett helyzetben egyenesen annak a fxpontnak a kerésése és megtalálása, amely nagyobb biztosságot hozhat a világon helyzetbe. Ha köröskörül a monarchiákat megbuktatta a háború és elsöpri a forradalom, a köztársasági államformában meg kell találni az államnak azt a szilárdságát, amely megmenthet az anarchiától. A köztársaság az össz a s é g nak az uralma. Ma valóban az összeségnek kell megmenteni a civilizációt*. November 18-án jelenti az „Alkotmány* „A keresztényszocialisták a köztársaság mellett* címen .Az új államalakulást mi, mint olyat üdvözöljük, amely minket az igazsághoz közelebb hoz és így a haladás és erkölcsi tökéletesedés útján előre visz. Üdvözöljük a Nemzeti Tanácsot, mint a magyar köztársaság előkészítőjét.“ November 14-én az »Alkotmány« vezércikke a forradalom hangulatáról így ír .Mi ezt a hangulatot történelmi erőnek és valóságnak nézzük. A nemzet lelkének lüktetését érezzük benne.* November 17-én megállapítja a lap: „Az október 81-iki forradalom a magyar nemzeti érzés jegyében folyt 1”.* November 19-ikéről, a Perczel féle leendőrobogtaás évfordulójáról így emlékszik meg: ,Ha majd a történetíró egyszer ki fogja nyomozni azokat a szálakat, amelyek Magyarország összeomlásától visszafelé vezetnek, a forradalom okaira, a háborúra, a munkapárti uralmon, a parlamenti erőszakon, a jópénzeken, az 1910-iki választásokon, a darabonturalmon át a november 18-iki csínyhez fog jutni, mint egyik alapvető okára annak, a forradalmi átalakulásnak, ami most megy végbe szemünk előtt. Ha gróf Tiaia István bepillanthatott volna a jövőbe, alig hisszük, hogy Perczel zsebkendőt lobogtatott volna 1904 november 18-án. November 21-ikén jelenik meg az Oraz Keresztény Szociális Néppárt kiáltványa: ,Ni képzelje senki egy pillanatra sem, hogy a múlt, akár politikailag, akár gazdaságilag, akár szociális vonatkozásaiban visszahozható.* A pártnak aznap tartott értekezletén Simrecsányi Györgyazt hiszi, hogy nincs az értekezletnek egy tagja sem, aki a rohamlépteken haladó demokratikus átalakulást a legmelegebben ne köszöntené*. December 8-án arról panaszkodna a keresi tényezőb álisok lapja, az „Alkotmány*, hogy nem érti a ridegséget, „amely nem képja megbocsátani tehetsége* ás jóskarsta egyéb magyarok ami hibáját, hogy azelőtt más politikai nézetet vallottak*. December 20-án ija az »Alkotmány* : „Az igazságnak nincs szüksége az erőszak fegyverére. Az örök természeti törvények és az emberek jogi érzése a szabad szólás, a szabad gondolkodás és a gyülekszés és a tervezkedés szabadságának alapját áll, ak iktatta törvénybe a népkormánya.* December K-ikén Írja Túri Béla, az „Alkotmány* főszerkasztője .A polgári pártok (a tegnapi gyűlésen) egyenkint kém(■éggel ajánlották All a támogatásukat olyan demokrata és nzoerális átalakulásra, amely hozzájárul ahhoz, hogy a régi rendszer is hozzátehetjik mi is, hogy a kapitálisatikai rendszer rág! formájában megdőljön.* December 29-ikén önt ajánlja a keresztényszociálisok lapja: „Itt amira mit okoskodni, polgárok. Szocializálod a, proletárizálódni kell.* 1919 január 2-ikán Könyvün-Tét Mihály ezt írja azAlkotmányiban .Károlyi ma a magyarság sorsét tartja a kezében Hunyadi János, Bettum Gábor, Rákóczi Ferenc ás Kossuth Lajos történelmi szerepét juttatja neki a forradalom viharzó eseményein kivül a blattom is.* A január ő-iki ,Alkotmány*-ban olvassuk: „A háború legfőbb előidézője a gyűlölet szelleme, amelyet egyaránt szolgált a sajtó, az irodalom, a művészet, sőt bizonyos fokig az iskola is, többnyin a hazaszeretat lepa adatA* Heller István ugyancsak azAlkotmányában (1919 január 23-án) ezeket írja: .A terror, az elnyomás, az izgatás csak addig becstelen eszköz, amíg élő ellenem irányal éa rögtön megengedett, ha én vagyok az ura a helyzetnek ! Aki a latint hatalmak arzenáljának rozsdás fegyvereivel dolgozik: az elnyomásul, a brutalizálással, a szóelfojtásal, a ráfogással, a karmérgezéssel, a trecceléssel, az állásból való kidobással, a kenyáral va véssel, a más meggyőződés üdülésével, az reakciónárius. A lakcimiáriás az, aki a maga véleményét, akaratát, ábrándját bottal, fegyverrel, terrorral akarja rákényszeríteni másokra. Ennek az országnak elgyötört milliói egy pillanatig ám gondoltak, nem gondolnak és bátran prófétálhatjuk, hogy nem is fognak gondolni arra, hogy élenforradalmat csináljanak a királyságért, a demokratizálódás megakautásáért. Ki vállalkozhatik arra, hogy visszafelé fordítsa a időhíreket, amelyet milliók előrefelé fordítanak ? Ha a nyílt és becsületes politikai agitációt a terror bénítja, akadályozza és tehetetlenné teszi, akkor felelőtlen politikailag iskolázatlan és túlzó elemek veszik kezükbe az iniciativát és ebből haszna makinak sincs.* * Menjünk tovább és állapítaak meg, hogy ugyancsak azAlkotmány* 1919 február 2-iki számában Tun Béla ezeket írta: „A magyar, nép természete nem sokáig tűri a brutalitást, amellyel nézeteket és fölfogásokat ráaktivizálni igyekeznek. Sokkal féltékenyebb szabadságára, jogaira, semhogy tartósan belenyugödték abba, hogy ezeknek használatában bármilyen erőhatalom is korlátozza. Nagyon rossz szolgálatot tesznek tehát önmaguknak azok, akik a velük ellentétes politikai felfogásnak politikai szervezkedését iparkodnak megakadályozni.* Egy hét múlva, február 8 én közli az »Alkotáséig* : „A Keresztény-Szociális Pártnak gzadasági és poltikai programja kiállja a objektív bírálatot ás összehasonlítást a legradikálisabb politikai programokkal is*. Február 18-ikán közli „a Keresz tény- Szociális Párt határozatát*: „A Magyarországi Kerestény-Szociális Párt minden föltártál Bárkit és azonnal beleilleszkedett a népköztársasági államformába és fölismerte a radikális politikai és gazdasági átalakulás aükséges-Ságét*. Az »Alkotmány* 1919. március 9-ki vezércikkében ezt olvassuk: .Minden Szavánkkal, minden sor irásunkkal azt magyarázzák, bizonyítjuk, hogy ami október 81-ikén ma azóta jött, annak jönnie kellett, valamennyiünknek, ennek az országnak minden polgára, ennek az egész világ emberiségének az érdekében. És ezt nem a sámításbó, ijedt meghunyásykodásból és a jövőre való spekulációból mondottuk, hanem azért, mert azok, akik ebbben a mi táborunkban mondani hivatva voltak, igy éreztek és igy mondották.* Március vékén (egy héttel a proletárdiktatúra kikiáltása előtt!) a Keresztény- Szociális Párt, a 48-as párt, a polgári párt és a földmíves párt élén a következő deklarációt teszi közzé: .Nincs józanéért ember Magyarországon, aki elhinné, hogy a megnevezett pártok bármelyike vissza akarja hozni a monarchiát, akár a militarizmust, akár a régi rendet. E pártok mindegyike a forradalom vívmányainak alapján áll. úgy, amint azokat a november 18-iki néphatározat megállapította. Ennélfogva e pártok tántoríthatóan hűséggele elszántsággal ragaszkodnak a köztársasági államformához, a népuralom rendszerához, az egyesülés, gyülekezés és a sajtó teljes szabadsági kor, és el vannak határozva, hogy a vívmányokat bárhonnan lövi támadások allen megvédelmezik.* % Eddig ras, du lehetne tovább is. Magyarázat, megjegyzés egy sornyi nem hall Beszélnek magukért ezek az idézetek. »ooooooooeoeoeoeeooeeooeeeooeaeeeiMeoeoeos Megy,a gőzös... IV Megy a gőzöe, megy a gőzös, de nem Kanizsára. A masiniszta elől ál, bital pedig egy sápadt, magtört, szerencsétlen fiatalember. Gany ne érje őt! Szánalmat nem érdemel Siralmas Ittvány se a kis vixszsmő hadnagy, aki tagnap király volt és aki most lefüggönyzött ablak mögött száguldja végig az országokat, amelyekről elhitették vele, hogy az ő országai. Habsburg Károly azt hitte, hogy méretik. Sohasem gondolkozott azon, hogy tulajdonképen ni merszni való van szánalmas személyén. Hagy, völgy, masaiés házak tűrnek el és törnek al mágiát. Ezeken a hegyeken át csapatok rohantak. Ezeket a völgyeket hadizaj verte föl. Ahány ház, mindenik házból, nyugalmas szobákból, hitvestársak egymást ölelő roszolyáiból ki-kiráncigáltak egy-egy embert hogy adja oda látó szemét, futó lábát, bő szivét, ránő testét a hadak legfőbb urának. Milyen barátságosan jut a nap arra a zaindalytetőre. Hogyan füstöl a kémény és hogyan száll föl barátságos füstje a levegőbe. Kinek főzik az ebédet? A ház ára nincs othon. Kiment. Hova ment el? Mi keresni valója van a ház urának a Kamion vagy Duberdón? Nem kirándulni ment el. A szomszédok azt mondják, hogy csöndes, jó, pocakos ember volt. Sohasem rándult ki. Még vasárnap sem. Szerette a feleségét és a gyerekeit és nem szerette sem a Doberdót, sem a Kamtot, ftigis odament, ahol semmi keresnivalója. Odament és nem jött többé vissza. A kilátást élvem, úgy látszik. Csak ne élvezné olyan sokáig ás na élvezné olyan különös módon. Mert nem a hegytetőről tekint azé jel, hanem a hegy mélyére feküdt bele, másod-, de sőt százsdmagával olyan tömegkvártélyba, ahonnét csak az itéletnapi ramie fogja kimozdítani. A királyérti Most a házak megmaradt népa aa állomásra gyülekezik. Meg akarja állítani a vonatot. Egy szónok köszörű fi a torkát, hogy elmondja annak a lefüggönyözött ablak mögött ülő sápadt egyénnek a népi körűségét. Soha király előtt ilyen lelkeeiló hősedet nem mondtak. Soha ilyen igaz beszédet. Grófok ülnek a király körül. Hódoló lakájok. Utalitják a vonatat. Alkudoznak. Király na halljon igazságot, még a volt király mi. Ezzel a hódolattal tartatik a gróficselédség s legfölsőbb badarnak. Innsbrucktan. A sebben a függöny. A király viaszait»* . . . .. . Mint liirámüzött király országa «létéről, visszapillant a nap az ég, pereméről, — visszanéz még egy szar, — mérges tekintettel — a mire élés a hmm a talaó határra —leseik fejéről véres koronája . .. Az idézet tellau. alá fát. Bár nem találó. Mert a vmj parfakas ée mert a hasonlat grandiéra*. El a volt király pedig nem érdemel pátoszt. Qrendiant mm benne ■emuit. Egy függöny lelátott, agy függöny folyatott. Egy vizazambea tükrözött a táj. En ennyi na egem. Péntek, 1921 április 83 - 8 oooooooeooooooeooooooooeoooooooeoeooeooeoo Masaryk János nam lass pásti, köVet. Prágai munkatársunk jelenti: Dr. Manryk János követség tanácsos úgy nyilatkozott előttem, hogy teljesen alaptalan a csehszlovákiaián külföldi lapoknak az a hire, hogy őt budapesti követté fogják kinevezni. Ez a kombináció valószínűen onnan ered, hogy Massaryk, aki beszél magyarul és bizonyos magyar körökkel baráti vizmgben van, a brucki tárgyalásokban részt vett. Valószínűen elkíséri apját Capriba , azután elfoglalja londoni diplomáciai állását Az angliai szénválság. Meghínankt az egyezkedés. — Ront o.ágyújtogatás, és az estü köré az U. Loadon, április 11. A szénválságban ma fordulat történt: Lloyd George levélben fölhívta a bányamunkásokat és a bányatulajdonosokat, hogy kezdjenek tárgyalást. Ezzel a miniszterelnök kilépett kezdetben kinyivánított érdekttlenségéből, de beavatkozása nem vezetett eredményre. Úgy a munkások, mint a munkáltatók szervezetei azt válaszolták, hogy hajlandók tárgyalni, de a miniszterelnök és a bányamunkások mai értekezlete eredménytelen maradt és emiatt a bánysmani késők és a bánya- ■ tulajdonosok képviselőinek értekezlete e l■ aratt. Az allék Az 170 szavazattal 60 ellelkes rájárult a kormánynak a kivételes állapot életbeléptetéséről szóló rendeletéhez. A bányászok mozgalma egyre jobban érezteti hatását. A szivattyúzási munkálatok szünetelése miatt számos bánya hónapokra üzemképtelen. A szénsztrájk miatt egyes iparokban fennakadás állt be. A Tyne-kerületben több vas- és acélmű bizonytalan időre elbocsátotta munkásait. A hajózási társaságok ezen hiány miatt beszüntették a parti hajózást. Cardiffban, a kőszénkereskedelem szünetel. Tork grófság északi részében a vas- és fémgyárak beszüntették az üzemet. Gowdenbeath skót városban a sztrájkolókás rendőrök közt összeütközés volt, amelynek során többen megsebesültek. Heves összecsapás támadt, amikor a rendőrök egy bányaigazgatót ki akartak szabadítani a sztrájkolók kezei közül. A zavargások késő estig tartottak. Hattenringben négyszáz bányász kalapácsokkal és vasszerszámokkal felfegyverezve megtámadta a bányatársaságok épületeit és megrongálta azokat. Shotsban a bányászok szétrombolták azösszes automobilokat, fölgyújtották a gyárépületeket és a szénakazalokat. A kormány szigorú dvóintézkedéseket rendelt el. A londoni Kensington-kertben egy dandár katonaság záboroz. A kikötőkben torpedórombolók jelentek meg, hogy szükség esetén támogassák a szárazföldi katonaságot. 'ibömllíí'" wichimsT (•) Bathhiai élet Erdélyben. Kolosa' várról írják Békánk: Ás erdélyi színházak aj ■»•sorát főleg modern operettek foglalják le, ■melyeknek literét s darabok bécsi, illetőleg lnapeati karrierje annál inkább biztosítja, men az erdélyi színházlátogató közönség szereti a könnyűlenét. A kolozsvári nemzeti színház ebben s szezonban egész operettsorozatot mutatott be, mint a „J*»li‘-tiszta műsorára. Hogy a komoly teas is jogsihoz jusson, április 9-én s kolozsvári operszenekar neves nemzetközi énekesek közreműködésével nagyszabású filharmonikus koncertet rendel. Nagyváradon kedden sete premiere volt. Csermely Grain „Ad eu Madame” ciml csinművét mutatta be a nagyváradi zsiadás. Déván a minap mutatkozott be Kovács Imre társulata aGül Baba* gondolán rendezett előadása keretében. (*) Barner István távozik az Opera áléról. Kerner István, az Opera főzeneigazgatója, a jövő szezonban nem vállalja többé az Opera igazgaását Elkedvetlenedésének oka asokban és áldatlan állapotokban keresendő, amelyet a hársáénak politikai szempontú operai gazdálkodása maga után vonz. Utódjáél Stehnányit emlegetik. Megjelent Hatvany Lajos könyva: Das verwundete Land Egy kis nép nagy regénye. Száz magyar esztendő története. Széchenyitől Tina Istvánig és Kasinczytól Ady Endréig sorra, élettől szikrázó jellemrajzokban vonulnak föl a magyar politika és irodalom nagyjai. A magyarság lelke beszél e könyvből a világhoz kapható minden könyvkereskedésben és a „Jö v ö" kiadóhivatalában, Béta, a» Recht« Wie melle 79 Olvasóinknak a művet ajánlott küldéssel, as esemag beérkezte után a következő árakon szállíthatják. (A sárjelben lévő összeg a bekötött példányok ára.) Ausztriába 180 korona (210 korona), Németországba 11'bó márka (83 márka), Amerikába 1 dollár (1*24 doll.), Romániába 8+ lej (4) lei), Csehszlovákiában 84 o.k. (40 ö.k.), Jugoszláviában 96 dinár (SO dinár) és Olaszországban 20 Ura (25 Ura)