Jövő, 1921. április (1. évfolyam, 32-57. szám)
1921-04-08 / 38. szám
KÖZGAZDASÁG Gazdasági világszemle. — A jövő munkatársától. — Bár, április 7. A riAar gazdasági életében az előtérben m még ma is az angliai bányászsztrájk áll, amely egyre nagyobb méreteket ölt, különösen azáltal, hogy a szállító és vasúti munkások is elhatározták a bányászok támogatását. Az antant által életbe léptetett gazdasági büntetőszankciók is egyre erősebbenéreztetik hatásukat az érintett országok gazdasági életében. Mind világosabban áll a világ szeme előtt az a tény, hogy Franciaország ezen szankciók keresztül előszakolásával új gazdasági háborút indított meg Németország ellen, amelynek végcélja, a kereskedelmi blokád. Egész világosan ad kifejezést ennek az eddig csak sejtett célnak Jacques Bainville-nek a „Liberté” legutóbbi számában megjelent cikke, amelyben világosan kifejti, hogy az 50%-os beviteli illetéket úgy kell kezelni, mint a Németország elleni blokádot. Tehát, nemcsak a négy nyugati állam, Franciaország, Anglia, Olaszország és Belgium részéről kell ezt a fegyvert alkalmazni, hanem meg kell nyerni e célra Lengyelországot, cs ad Szlovákiát és Jugoszláviát. Csak így lehet egy tökéletes körülzárást elérni. Amaddig ilyenformán ,a nyugat felé fokozódnak a gazdasági érintkezés útjába gördített akadályok, addig kelet felé úgy látszik napról-napra erősbödik a lehetősége a gazdasági forgalom megindulásának. Szovjetoroszország, amely mindinkább visszatér a magánjog alapján álló gazdasági berendezkedéshez, fokozza ezáltal kiviteli lehetőségeit, így legelsősorban jótékony hatással lehet Oroszország termelésére és kivitelére az az agrártörvény, amelyet most léptettek életbe és amely lényegileg a szabad forgalmat engedélyezi a mezőgazdasági terményekre vonatkozóan. Az Angliával megkötött kereskedelmi szerződés után most Lengyelországgal, Csehszlovákiával és Ausztriával folynak gazdasági tárgyalások, amelyek legközelebb kedvező befejezéshez fognak vezetni. Németországgal is megindultak a tárgyalások, amelyek a már folyamatban levő kereskedelmi forgalom szabályozást célozzák. Természetesen az orosz külkereskedelem még ma is racionalizálva van, aminek következtében a Berlinben működő orosz külkereskedelmi hiatal, mint jogi személy szerepel. Ennek a tárgyalásnak beláthatatlan jelentősége van, mert Németország és Szovjetoroszország forgalma már ma is igen jelentékeny. A külkereskedelmi népbiztosság berlini képviselőjének kimutatása szerint 1920 május 15-től december 31-ig háromszázhuszonegymillió márka értékű német árut vittek be Oroszországba. De még sokkal nagyobb a tényleges forgalom, mert annak nagy része a határ-, államok közvetítésével bonyolódik le. '' Az Egyesült Államok megtagadták Szovjetoroszországnak azt a kérését, hogy a kereskedelmi forgalom felvétele érdekében tárgyalásokat kezdjen. Annál erélyesebben szervezi az új amerikai külkereskedelmi miniszter, Hoover, a nyugat felé irányuló külkereskedelmét Amerikának. Már eddig is számos reformot léptettek életbe a külkereskedelem megkönnyítése érdekében. Május elejére pedig Clevelandban fog összeülni a nyolcadik nemzeti külkereskedelmi kongresszus Amerikában. Ezen a konerresszuson kizáróan az amerikai iparcikkeknek az európai piacokon való elhelyezésével fognak foglalkozni. Az amerikai exportra nézve rendkívül fontos az a határozat, amit az atlantióceáni hajós társaságok konferenciája hozott Newyorkban. Ez a konferencia ugyanis elhatározta, hogy a tengerentúli fuvardíjakat azonnali hatállyal tonnánként 16 dollárra emeli föl. Ezenkívül a francia hajósvállalatok követelésével számotvetve kimondották, miszerint Hamburgba és Rómába irányuló küldemények fuvardíjához még 10 százalék hozzászámítandó. A franciaországi kikötőkbe futó árukra ez nem vonatkozik. Hogy az angol hajósvállalatok milyen értelemben fognak állást foglalni ezzel a határozattal szemben, az ma még teljesen bizonytalan. A tengerentúli hajózás szenpontjából rendkívüli fontossággal bír a német kereskedelmi tengerészet újjászervezése is. A németországi hajógyárakban lázas munka folyik, hogy az elveszett hajótér mielőbb kipótoltaseék. Addig is, amíg Németország egész minimálisra csökkent kereskedelmi flótáját új építkezésekkel ki tudja fejleszteni, az amerikai nagy hajóivá tálatokkal karöltve oldotta meg a hajótér kérdését. A legelső ilyen érdekközösség a Harriman-koncern és a Hapag között jött létre, a második fontos megegyezés a Norddeutscher Lloyd és az U. S. Mail U. S. Co. között jött létre. Az amerikai vállalatok volt németországi hajókat bocsátanak a német hajósvállalatok rendelkezésére kétszázezer tonna befogadókénösségig. Hy módon a német tengerentúli hajózás kisebb mértékben is, de mindenesetre újra megindulhat. A német tengerentúli hajózás újbóli megkezdésével összeesik a német gyarmati érdekeltségek fokozottabb tevékenysége. Érdekes adatokatszolgáltat a németek szívós munkájához a német Togokoncom legutóbbi évi jelentése. A Togokoncorn öt olyan vállalatot foglal magában, amelyeknek üzemei Togoban és Kamerunban vannak. Ezen vállalatok érdekközösségbe léptek, üzemeik üzleti körét kiterjesztették és ma már Kolumbiában is sikerrel dolgoznak. Középeurópa gazdasági élete szempontjából a legfontosabb ez időszerint a római konferencia, amely tárgyalásait a megértés és békülékenység szellemében kezdte meg. Ez a konferencia minden eddigi jel szerint a középeurópai országok szorosabb gazdasági összeműködéséhez fog vezetni. Sajnos azonban, minden ellentét itt sem küszöbölhető ki, ami mindjárt a konferencia kezdetén kitűnt. Nagy ellenhatást válltott ki Csehszlovákiában a tárgyalásokon kiszivárgott az a hír, hogy a békeszerződés értelmében a volt monarchia utódállamaival szemben Csehszlovákiának biztosított gazdasági kedvezmények Olaszországra is ki fognak terjedni. Ez ellen a legerélyesebben a csehszlovák textilipar foglal állást, mert erre nézve katasztrófába lehetne az ólaTM textilipar versenye. Keleteurópa és a Balkán országai sem mentesek a gazdasági válság következményeitltt, így elsősorban Lengyelország van nehéz pénzügyi helyzetben. A lengyel márka rendkívül sokat veszített értékéből, annyira, hogy az országban a legnagyobb gazdasági zavarok állottak el. Az állam kénytelen volt a pénzmennyiséget újabb húsz milliárddal növelni, ami a pénz értékébe vetett hitet ismét megingatta. Most van Lengyelországban tárgyalás alatt az agrárreform is, amely a pártok között heves küzdelemre ad okot. Jugoszlávia az egyetlen balkáni állam, amely gazdasági életét egyensúlyban tudja tartani. A legutóbb időben belgrádi jelentések sterint a kereskedelmi minisztériumban külön idegenforgalmi osztályt szerveztak. Ezenkívül a selyemgyártást igyekszik a kereskedelmi minisztérium kifejleszteni. A legközelebbi napokban kerül a minisztertanács elé az új vámtarifa is, amely számos újítást tartalmaz. Ugyancsak Szljoe pénzügyi bajokkal küzd Bulgária is, amelynek évi deficitje legutóbb majdnem háromszázmillió levát tett ki. Az ország gazdasági helyzete a pénzügyminiszter kijelentése szerint rendkívül kedvezőtlen. Az egyetlen kivezető út a radikális adóreform. Ezenkívül Bulgáriát a gazdasági összeomlástól csak a külföldi tőkének a természetes gazdasági kincsek kiaknázásánál való nagymértékű részesedése mentheti meg. Perentényi PÁL 1 PAPsisTsszsny. BEDANY. irta S Farkas Antal. 28 Hagyja csak. Nem akarja tán dróton iderángatni azokat a fiatalokat? Hazajönnek azok a maguk lábán is. A halászokhoz bekopogtattak. Azoknak kiment az álom a szemükből, amikor maguk előtt látták az egyházi és világi hatalmasságokat és megtudták, hogy miről van szó. Csáklyákkal együtt igyekeztek a ladákokba. Szomorú előkészületek. — Merre evezzünk? — Nyugatra. Keletről jött az ítélet, mindent arra hajtott, — mondták a halászok. Két csónak szelte a szapora táncú habokat a hűvös reggelen a támadó napfényben. Egyikben a plébános, a másikban a főszolgabíró helyezkedett el. A halászok nem egyszer próbálták az ilyent. Éles szemük át-átbolházta a ló fölszínét. A csónakok hie-odaik toltak. Elemsztak egymástól. Közrefogtak egy nagy darab vzet, és megböngészték, egymáshozközeledvén. Aztán megint búcsút mondtak egymásnak. Egyik az innenső, másik a túlsó partot kémlelte. Feraini gyanús. 10 mm, amott mintha valami úsznék a vizen, valami fekete. — Mi az? — döbbent meg a főszolgabíró. A halász intett a kezével, hogy az semmi. Odaeveztek. Nem éppen semmi volt, havera eveződarab. Kihalászták. A főbíró megismerte. Elhalványodott. Ez a naarytiszteletű méh evezőjének a darabja. Ismerem. A halász megnézte, a fejét csóválta. — Markog legény lehetett, aki még ezt is el tudta törni, — nagyot fogott vele nagy erővel. Lassabban kellett volna. Úgy látszik, nem sokat birkózott a hullámokkal. De ez még nem jelent sokat. Hány evezőt hoztak? Úgy tudom, kettőt. — Akkor nincs baj. A másikkal partot érhetett. A főszolgabíró szomorúan nézte az eveződarabot. Jókorát haladtak nyugatnak. A plébánosok fogtak valamit. Sdkiabáltak : — Eveződarab! — A másik fele lesz. Még nincs baj, ugy e ? A halász odakiabált: — Nyél, vagy faj? — Fej ! — Akkor baj van, mert egy evezőnek nincs két feje. Úgy látszik, a másik evező is eltört. — Gyerünk ! Gyerünk! — türelmetlenkedett a főbíró. — Mi az ott? Valami iingott a part közelében a vizen. Odamentek. Egy női kalapot hintázott a víz. Sárga szalma kalap volt, kék szalaggal. A főszolgabíró megismerte. A halász megértette. Ebben a percben a másik csónakról egy másik szalmakalapot mutattak föl és a tenyérből szájuk elé formált tölcsér segítségével átkurjantották. — A káplán kalapja. A plébánosnak is vékonyodott a reménysége, amikor a másik csónakból az Erzsike kalapját mutogatták neki. A kezét összekulcsolta és a szája mozgott. Megint haladtak és pedig jókorát. A nap már felkapaszkodott az égre. A tó viharvert, ráncos képe kisimult. A tükrén messzire el lehetett pillantani, úgy látszik, hogy a két csónak egyszerre pillantotta meg itt a fekete tárgyat, ami amott, föntebb a víz színén lebegett. Egyenesen neki tartottak. — Mi lehet az? A halász fölállott a csónakban, úgy vizsgálódott. — Holttest? — remegett a főbíró. A fejét rázta a hálószemben — Nem, uram, az a ladik. Most már csakugyan baj van, mert az a ladik a hátát mutatja az égnek. Fölborult. Egyszerre értek oda. És Uram fia, mi volt a ladik hátán? A fekete kakas. A káplán fekete kakasa. Merő víz volt. Gaboaszkudott. Már nem kukorékolt. Elfogyott a hangja. A főszolgabíró a papra nézett. — Hát ez hogyan került ide? A pap a vállát vonogatta: — Óh Istenem ! — Ez a papkisasszonyé lenne? A főszolgabíró csak a fejével intett. — Nem értem. Az emberi elme véges... Most már minden reményt föladtak. — Itt kell kereskednünk? A halászok se igent, se nemet nem mondtak. — Nem tudhassuk. Nagy volt a szél. A hullámverés. Ezek a tárgyak messze elúszhattak. A jó Isten tudja, hol történt a baj. Egy darabig a csónak körül keringettek, aztán csáklyát akasztottak a hátába és kakasunkét együtt maguk után vonszolták. A fekete kakas bambán, csüggedten pislogatott rájuk. Nem értette a dolgot. A holttest-kutató expedíció még fölebb vonult. Vahhol Pákozd közelében járhattak már. A fürdőkabinok is látazottak. Nini, mintha onnan egy fehér alak kiabálna hozzájuk? Mit akarhat? Talán valami felvilágosítást szeretne adni. A füvön külömböző nemű és alakú ruhákat szárítgatott a kacagó napsugár. Mi ez? A holttesteket kiteregették ? A fehér köpönyeges alak megint kiugrott a kabinból és úgy harsogott: — Isten hozia magukat ! Megkövültek a csodától. Hiszen el a káplán ! (Vége következik.) hüntese, 1921 április 8 J Iíf 3 Zürichi devix&sárlat, (A Schweizerisch« Kreditanstalt jelentése.) Zftrlok, április 7. Bécs 1.54 (1.517,), Osztrák korona 0 Bt (7.36), Berlin T.SS (9.427,), Prága T.SK (7.80), Bufapest 2.18 (2.127,), Bukarest 8.38 (8.30), Zágráb 4.07, (4.11), London 32.87 (72.63), Pária 41.30 (40.30), Milánó 39.50 (24.38), Varas0.737, (0.70), Wiswyork S7T. (S7T.). A bévai valutapiac mágiaforgalma: Április 7-án. Kagy. kor. 246. - - 983.- (236.-----942.-), csehszlov. kor. 9.04- 9.08 (9.10 9.14), jugoszláv korona 4.65.— (4.70) lengyel márka 84A0-86.50 (86.0—86.26), márka 10.98-10.86 (11.06-1108), stájer frank 116.75 (111.25) angol font 9680.— (2880-0665), francia frank 40.75 (47.—) dollár 668 554 (668 674), Ura 28.80 29.30 (28.10— 28.30), tel 9A6 —9.75 (9.48- 9.69) A budapesti valutapiac magánforgalma: Április 7-én. Osztr. kor. 44.- (45.—), szokol 399.— (400.— ) I' il mimaaWB! 7 koronadinár 780.— (770.—), lengyel márka 96.— (36.—), rubel 127.— (129.-), svájci frank 4870.— (—.— -), francia frank 2960.— (2900.— dollár 270.- (274.—) Ura 1980.- (1920.-), lei 40.----(396.-), márka 469.- (481.—), Napoleon 936.— (9*.-). _____ Román-magyar vasúti tárgyalások: Hamvét körül megindultak Aradon Asok a magyar-román vasúti tárgyalások, amelyeknek az lett volna a céljuk, hogy az Erdély felé irányuló vasúti forgalmat lehetővé tegyék. A tárgyalásokat magyar résről egy vegyes bizottság vezette, amelynek élén Paszterczyk, Már miniszteri tanácsos állott. Budapesti érteklésünk szerint ezek a tanácskozások eleinte úgy látszottak, mintha eredményre vezettek volna. A felek ugyanis megegyeztek a vasúti forgalom főbb vonatkozásaiban, nevezetesen az erdélyi patlakozás dolgában, számos vasúti vonal megindításában, megakadtak azonban a tárgyalások az úgynevezettüzemállomások* kérdésében. Az üzemállomások azok a helyek, ahol a mozdonyok megfordulnak, új vonatkísérő személyzet száll fel és miután máról holnapra újhatárállomásokat* építeni és fölszerelni nem lehet, a magyar delegátusok nem tudtak belemenni azokba feltételekbe, amelyeket a román kiküldöttek szabtak és megfordítva, a románok nem járultak hozzá a magyarok követelteseihez, így ezen a ponton a tárgyalások holtpontra jutottak és a bizottságok visszautaztak a két fővárosba. Mint értesülünk, most a két kormányon a sor, hogy az ellentéteket elliminálja, hogy a magyar-román vasúti forgalom, amelynek alapelvei tehát nagyjában tisztázva lettek, mégis meginduljon. Hiszen a tarifák, a vasúti kocsik kicserélésében és egyéb forgalmi kérdésekben megegyeztek, csak egy kérdés maradt tisztázatlan és ennek az eldöntésétől függ már most a forgalom megindítása. Kedvező megállapodás esetén egyszerre 8—10 vonalon indul meg a forgalom. Itt említjük meg, hogy a magyar-délszláv vasúti tárgyalások több eredménnyel végződtek, úgy, hogy a jugoszláv vasúti forgalom néhány napon belül megindul. Forgalomba helyezik mindazokat a relációkat, amelyek a forradalom előtt, is megvoltak, így a budapest—zimonyi, budapest—bródi stb. vonalat. Üzemkorlátosi has donósági hullám miatt. Budapestről érkezett hírek szerint az Első Magyar Papíripar r.t. nagyszlabosi gyárában korlátozta az üzemet és három gépet leállított, mert Csehszlovákiában nagyok a papírkészletek és az árak csökkenő tendenciát mutatnak. A bratiszlavai Aratórade. Bratiszlavai munkatársunk jelenti: A kereskedelmi minisztériumban e hó folyamán befejeződnek az árutőzsde fölállítására vonatkozó tárgyalások. Remélhető, hogy a tervezet parlamenti elintézése után még ez év folyamán megindul a tőzsdei forgalom. Leszállítják az állami nyereségresszesedést a csehszlovákiai fakivitelnél. Ismeretes, hogy a Csehszlovákállam a fakivitelnél elért minimális kiviteli áron felüli összegből megfelelő nyere-