Jövő, 1921. május (1. évfolyam, 58-82. szám)

1921-05-18 / 71. szám

é­v. ,milyen valótlanságokat állít, utal Kéri arra, ah­ogy éppen abban az időben,­­a­mi­kor őt gyilkossággal vá­jd öltük, egy választmányban­­ült vele az otthonban. Kéri Ivóit az alelnök, Sándor az egyik választ­mányi tag és az óra­jelenet ellenére tűrte, hogy egy választmányban legyenek.­­ Ezután Fényes László intézett kérdéseket a tanúhoz. Kivégzés után­­ négy évi börtön. A Surgoth-tanács ítélete a gödöllői munkástanács ügyében. — A Jövő munkatársától. — Bécs, május 17. A­ pestvidéki törvényszék Gödöllőn működő Surgoth-tanácsa ötnapi tárgyalás után pénte­ken hirdette ki az ítéletét a gödöllői munkásta­nács ügyében. Mint mindig, úgy ez alkalom­mal is, az amnesztia, a megbocsátás és a társadalmi béke megteremtésének korszakában, a tanács pazar bőkezűséggel és úri gavallériával 10, 8 és 6 évi börtönbüntetéseket szabott ki a vádlottakra. A gyorsított tanács Kovács József llernardin minorita szerzetes tanárt izgatás címén tíz évi börtönre, Propper Márkot nyolc évi bör­­tönre, Knapp Józsefet hat évi börtönre, Irévai Dezsőt négy évi­ börtönre, Szabó Aladárt két évi fogházra, Tóth Józsefet három évi fogházra ítélte. A töbli 12 vádlottat részben fölmentették, részben az előze­tes letartóztatásukkal büntetésüket kitöltöttnek vették. _______ Amikor a kommün megbukott, a Budapestre­­vonuló románok elfogták az elitéltek között lévő Rónai Dezsőt. Rónai a háborút mint tar­talékos főhadnagy szolgálta végig és a kommü­n alatt egy vörös századnak volt a parancsnoka.­­Civil életében magántisztviselő volt és szocialis­tának vallja magát. A szovjet közigazgatásának megszervezésénél beválasztották a gödöllői mun­kástanácsba, pozíciót adtak neki, de ő ama ke­vesek közé tartozott, akik ezt nem fogadták el; a gödöllői munkásság élén a harctérre ment, saját kijelentése szerint, „h­a­z­á­j­á­t meg­­v­é­d­e­n­i.” Amikor a vörös hadsereg összeom­lott, zárt egységbe haza­hozta századát és Gö­döllő „keresztény intelligenciája“ a hazáját védő vörös parancsnokot följelentette a románoknál.­­ A románok elfogták, halálra ítélték és ezt az ítéletet végre is hajtották. Rónait a falhoz állították és kivégezték. Há­rom golyó találta, mire össze­esett. A románok a kivégzés színhelyén hagyták, de éjszaka, amikor Rónai családja el akarta vinni a holttestet, hogy eltemesse( észrevették, hogy még él. Amikor a románok megtudták ezt az esetet, Rónait két tiszt, majd később a román trónörökös is fölkereste; a trónörökös megkegyelmezett neki. Rónai súlyos betegen feküdt lakásán. Családja kétségbe volt esve­­és órárahárára várta a fejlövésekkel, seblázban fekvő ember halálát. A bosszúért lihegő gödöllői kurzus-keresztényeket ez nem elégítette ki. Bán­tani nem merték és ez alkalommal a budapesti rendőrségen jelentették fel Rónait. A mindenre kapható rendőrség Rónait beszállította a Zrinyi­ utcai kapitányságra és 1919 szep­tember 8-án éjjel a haldokló embert be­dobták a földszinti illemhely melletti cellába. A kamrán­agy­ságú cellában ekkor már 37 ember szorongott. A foglyok még jobban összeszorul­­­tak, pokrócaikból és ruháikból fekhelyet készí­tettek díj­ainak és ápolták szegényt. Közben kértek, könyörögtek az őrszemnek, az ügyeletes rendőrtisztviselőnek, hogy rendőrorvost küld­jenek a beteghez. De ezek röhögve­ elutasították a kérőket. Másnap Rónait kihallgatásra­­vitték, ttok­fáradtan, támogatva hozták vissza. És azután naponta így ment és gyönyörködtek a haldokló ember kinoztatá­­sában. Hetekig tartották a rendőrségen és csak erős szervezetének köszönheti, hogy életben maradt. De ekkor sem engedték szabadon, ha­nem végighurcolták Budapest különböző fog­házain és most 20 hónapi vizsgálati­­fogság után 4 évi börtönre i­­­­é­rt­é­k. Francia-belga barátkozás. Pá­risi jelentés szerint Miliorand elnök Lillébe utazott, ahol találkozott a belga királlyal. A barátságos beszélgetésben részt vett a francia hadügyminiszter is. Az uj moszkvai szovjet, Moszkvából­­ jelentik: Az uj moszkvai szovjet pénteken tartotta első ülését. Elnökké egyhangúan Kamenovot választották meg. Az első ülésen Kraszin is­mertette londoni tárgyalásainak lefolyását. BéCS, május 17. A nemzetgyűlés március huszon­egy­e­d­i­k­i ülésén — ominózus dátum — Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy­­miniszter a mozirendelet indokolásában elmondta, hogy el kellett venni a mozgófényképszínházakat jelenlegi tu­lajdonosaiktól, akik vagyonos és egyéb foglalkozással is bíró emberek, hogy odaadhassák hadiözvegyeknek, hadiár­­váknak és vagyontalan nyugdíjasoknak. Ha az új engedélyesek névsorát átvizs­gáljuk, mutatóba se igen találunk köz­tük vagyontalan hadiárvát és hadiöz­vegyet, ellenben minduntalan rá kell bukkannunk az új mozisok­­ régi összeköttetéseire ; azt fogjuk látni, hogy özvegyektől elvettek mozikat, ellen­ben csaknem minden esetben protek­ciósok kapták a jövedelmező vállalato­kat. Íme egy pár levél az új mozi­dinasztiák családfájáról: Excelsior 1 A IX. kerületi Ráday­ utca 31. szám alatti Excelsior-mozgót özvegy Mészáros Imréné, született Fleischmann Friderika kapta. Mészárosné nem hadiözvegy, hanem a m. kir. Operah­áz igazgatójának volt felesége és annak ellenére, hogy össze­köttetései révén jutott most mozihoz, nem lehetne különösebb kifogást emelni az ellen, hogy — ha már elkommunizálták a mozikat —­ egy államhivatalnok özvegye kapott mozit, azonban túlontúl szembeszökő, hogy Mészárosné éppen az Excelsior-mozgót kapta. Az Excelsior-mozi ugyanis­­ M­é­s­z­á­­rosné tulajdona volt, aki kihasz­nálva a konjunktúrát, azt horribilis áron eladta. Most aztán jelenlegi tulajdonosá­tól kártérítés nélkül elveszik és ingyen visszaadják özv. Mészáros Imrénének. Kumis-fliú. A miniszter­ tanácsos mozija. A Hungária-mozgót (VII. ker, Bosnyák­­utca 21.) Ven­czel Gusztáv pénz­ügyminisztériumi miniszteri tanácsos p­an­amázt­a ki magá­nak. Strohmanniként Skublich Mihályné szerepel, aki a tanácsos nővérének leánya, amint az a rendőri bejelentőlapról megállapítható: „Skublich Mihályné, szül. Bertényi Erzsi, apja dr.­Bertényi Iván, anyja Vene­z­el Ilona. Skublichné a legkevésbé sem hadiözvegy, a férje huszárszázados és él." Vagyontalannak se mondható, Badacsonyban hatalmas kiterjedésű szőlő­­birtokaik vannak, azonkívül az ottani állami borpincében kb. 2—3000 liter boruk van elhelyezve. Ugyanott egy villa negyedrésze is a­z ö­v­é­k­é. A ház­mesternél talált adóbevallási ivó szerint neki és férjének belföldi pénz­intézeteknél pénze van elhelyezve, azonkívül hadikülcsönük és részvények birtokosa. Hadirokkant, vagy rokkant hadviselt ? A „rokkant hadviselt“ sokkal kevésbé szánalomraméltó lény, mint a hadirokkant, ami onnan is látható, hogy amíg hadirokkant tévedésből sem kap mozit, addig a rokkant hadviselt kap. Az új tulajdonosok jegyzéke tanúsítja: „Szentgyörgyi Kohleimer Barnabás rokkant hadviselt budapesti lakos a VIII. ker., József-körut 63. sz. a. helyiségre (Bodograi).“ Eláruljuk, hogy a névjegyzék miért disztingvál ilyen finoman hadirokkant és rokkant hadviselt között, m­ert Kohleimer Barnabás százados rokkant ugyan, de nem a háborúban rokkant meg, hanem húsz évvel ezelőtt vesztette el a felkarját egy vadásza­ton. Hadviselt 13. irodai szolgálatot telje­sített, önkéntes jelentkezése alapján, a 12-ik honvéd brigád parancsnokságá­nál. Mint hadirokkantnak ilyen­formán nem sok jogcíme van mozienge­­délyhez, annál kevésbé, mert Lucsenec-Lo­­soncon három háza van, Balatonsze­­mesen több villája van és egyik férjes leányá­nak az elmúlt hónapbban vett há­za­t­­a­z Istvá­n­n­­­o­n. Az épület telek­könyvi száma: 13038, Losoncon azonkívül még a legutóbbi idő­ben is volt cso­mezi­i­a, amelyet 700.000 sz­ökölért adott ki és Bu­­­da­pestre költözött, ahol ingyen kap most mozit. Jó családból származó özvegy. Özvegy dr. ifj. Fábry Istvánná, született Ghillányi Márta, aki a Stefánia-mozgót kapta, valóban özvegy és bár régebben vártfaujfalun­é birtoka volt, ma nem él rózsás anyagi viszo­nyok között. Hogy mégis mozit kapott, az csak azzal magyarázható, hogy — mint egy detektívjelentés igazolja — egyik fivére a pénzügyminisztériumban Korányi volt pénz­ügy­minisz­­­ter szakreferense volt, másik­ a kereskedelemügyi minisz­tériumban főtisztviselő. A mozit együtt kapta közeli rokonával, Fadgyas Gézáná, született Széll Ilonával. Fadgyas Géza — az adóbevalló ív szerint — Kereskedelmi Bank részvén­­nyekbe fektette vagyonát. A referens mozija. A mozirendelet referense, H­a­n­z­é­­­y Béla miniszteri tisztviselő természetesen saj­át magá­­nak is adományozott egy mo­­z­i­t. Rabinák Istvánnak a kisgazdapárt érte­kezletén fölolvasott adatai megállapítják, hogy Barabás Sándor hadirokkant és Semsey Sán­dor nyugalmazott államrendőrségi pénztáros csak strohmann­jai Hanzély Bélának, Barabás Dezsőnek, rendőri be­jelentőlapja szerint, édesanyját S­p­i­­­k­a Antóniának hívják, míg a referens édesanyja, a rendőrségi bejelentőlap szerint, S­p­i­­­k­a Erzsébet. A két unoka­­fivérnek közeli rokona a másik Stroh­mann, Som­say Sándor is. Barabás egyébként nem rokkant és nem is volt a­ fronton. Egy robkant, aki nyomorog.­­ Szentiványi Aladár, akit a moziengedély hadirokkantnak nevez meg és aki az Emke­­mozit (VII. Akácfa­ utca 4.) kapta, a Pénz­intézeti Központ főtisztviselője, fix fi­ze­t­é­se é­v­i 48.000 korona, amihez külön­féle pótlékok és pótdíjak járulnak. I * Egy „nyugdíjas." Radnai Walland Gyulát — aki a C­sen-­­gery­ utca 7. szám alatti Nemzeti-mozgót kapta — az új engedélyeket kísérő hivatalos­­ jegyzék, mint nyugalmazott al­ezredest említ, aktív szolgálatot teljesít a honvédelmi minisztérium elnöki főosztályán, mint annak kiadóhivatali vezetője- A kormányzó környezete. Özv. Kuud Pálné, aki a Petnh­ázy­ u. 36 szám alatti Petneházy-mozit kapta, a Margit­­körút 31. sz. házban lakik nővérével együtt, akinek férje Zem­kovits Miklós miniszteri tanácsos, aki __ az akkori detektívjel­entés szerint — a fővezérésg­­­él tel­jesített szolgálatot és ma is a kormányzó mellé van be­osztva. K­audné több ízben kijelentette, hogy semmitől sem fél, az engedélyt m­in­den körülmények közt ne­ki kell megkapnia, mert nemcsak sógora, de még egy nagybátyja is Horthy mellett tel­jesít szolgálatot.­­ Pekár mozija. Pekár Gyula közoktatásügyi államtitkár, aki Stead ezredessel együtt az egész mozi­­panamát kitalálta, a főváros legna­gyobb moziját, az Omnia-mozgót kaparintotta el maga számára. Pekár Majovszky Pál közoktatásügyi minisz­tériumi tanácsossal alapított egy nem­ is­ létező filmgyárat, a „Népnevelő Filmgyár r.­t.“-ot, amelynek odaadták az Omniát. Pekárék, hogy érdekeltségük ki ne derüüljön, még be sem jegyeztették a gyárukat, amely igy­­­ ha legalább a saját mozirendeletüket be­tartanák a kurzus panamistái — nem is kaphatott volna engedélyt, mert, amíg be­jegyezve nincs, addig — nincs. De Pekár van, és ő megkapta az engedélyt. Szegény hadi özvegy aaját háza. Jekelfalussy Pál belügyminisztériumi fő­­tisztviselő a VIII., József­ körút 70. szám alatti Fészek-mozgót komm­unizálta el saját magának. Strohmannál egy közeli rokonát választotta; özvegy Jekelfalussy Pálné, szü­­letett Ivánka Ilonát, aki az Iskola-utca 24. szám alatt nyolcszázezer koro­­­n­á­t é­r­t s­a­j­á­t h­á­z­á­b­a­n l a­k­i­k . Ismert panamák. Nem kell sok szót vesztegetni a VIII., Kálvária­ tér 5. szám alatti Népotthon-mozi esetére, amelyet Viczián István bel­ügyminiszteri államtitkár, a mozirendelet végrehajtója, egyszerűen odaadott M­a­d­a­­rász ny. miniszteri tanácsos­nak, akit a kormány minisz­teri biztosnak küldött ki Viczián egyik fegyelmi ügyé­nek tisztázására. Hasonlóképen közismert, hogy az Izabella­ utca 65. szám alatti Orient - mozgót D­á­n­i Balázs altábor­nagynak pa­­namázták oda; hogy a VII., Dob­utca 67. szám alatti Royal Nagymozgó­t Bellaágh Lászlóné, az ismert jósnő kapta József főhercegnek mondott jóslataiért, hogy a VI., Nagymező­­utca 21. szám alatti Edison-nagymozgót Pap- Váry Elemérné kapta csapnivalóan rossz és te­hetségtelen verséért, a „Magyar Hiszokegy*-ért. Két özvegy. A Szondy-utca 42. szám alatti Szondy­­mozgót a Nyukosz kapta. A mozit egy özvegyasszonytól vették el. A vá­rosligeti The Royal Vio-t egy politikai egye­sületnek adták,­­ a Társadalmi Egyesületek Nemzeti Szövetségének. A Royal Viot özvegy Fischl Jenőné építette, övé volt a mai napig. Most elveszik tőle. +*<>*++****+*+<>»++*•**+*++++++ ***t^><-i<;*t**t, Az Orgesch hivatása. Kahr ba­jor miniszterelnök, Escherich főerdész hivatalos képviselője, egy magyar újság­író előtt nyilatkozott Escherich magán­­hadseregének, az Orgesehnek hivatásá­ról. A mi polgárőrségeink — mondotta Kahr — puszta létezésükkel megelőző erőkként hatottak és megóvták Bajor­országot minden kommunista erőszakos­kodástól . Egy év óta a baj­or mu­nkásság nem mert egyetlen komoly sztrájkot, forradal­mat, vagy puccsot megkísérelni,nem merte a rendet és nyugalmat megzavarni. Ez a mi Orgeschünknek köszönhető. Az Or­­gescht nem oszlathatjuk föl addig, amíg a háború és a forradalom utáni általá­nos bizonytalanság el nem múlik. Az, hogy a bajor polgárság fölfagy­vérzése reakciós vagy miltarisztikus célokat szolgál: rágalom. Homályosan igyekezett beszélni Kahr, de kár, hogy a szavaknak két értel­mük van és éppen a másik, amelyi­ket a miniszterelnök el akarna rejteni, kiágaskodik a homályos nyilatkozatból. Annak, amit a bajor miniszterelnök a magyar újságírónak mondott, helyes ér­telme ez. Az Orgesch a birtokos pol­gárság és parasztság osztályhadserege a munkásság politikai és gazdasági té­ren való sak­­bantartására. Az Orgeschre szükség van mindaddig, amíg a régi állami rend, amely elég erős a mun­kásosztály elnyomására, vissza nem tér. Ezért a bajor polgári és birtokos pa­rasztosztály az Orgeschről nem mond le, még ha a birodalom érdeke ezt is parancsolná. Mert a bajor paraszt és polgár osztályérdeke a birodalom egye­temes érdekénél előbbrevaló. Magyar keresztény­szociális szakszer­vezeti kongresszus. A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint vasárnap délután a keresztényszociális úgynevezett szak­­szervezetek országos kongresszust tartot­tak a Vigadó nagytermében. A kon­gresszuson számos külföldi képviselő is megjelent, aminthogy — természetesen —­ megjelent nemcsak a kongresszuson, ha­nem Horthy előtt is. A kormányzó német nyelvű beszédben nagy örömének adott kifejezést, hogy a külföldi urak nála meg­jelentek és azt mondotta, hogy ez a kon­gresszus bizonyítja, hogy a nemzetközi együttműködés nem jelenti a nemzeti ér­zés megtagadását és a nemzeti alap és a munkásszervezetek nemzetközi össze­köttetései között nincsen ellentét. Vélet­lenül egész okos beszéd. Ezenkívül a „kongresszusról“ csak annyit jelent a távirati iroda, hogy Szabó József és Slailer István referátuma után „mások is“ fölszólaltak és azután a kon­gresszus véget ért. Azt hisszük, hogy ilyen könnyedén nem fog menni a mun­kásszakszervezetek megalakítása. Ezt va­lahogy már a rendező urak is érzik, mert Szabó azt mondotta, hogy a gyárosok bérleszállítási törekvéseivel a­­ munkások szembe fognak szállni. Efelől mi is bizo­nyosak vagyunk. il s­ ztssz?"* -------------—--- --- c Panamisták, protekciósok, strohmannok. — A J 8 v 6 tudósítójától. — 1­0­0­0 Szerda, 1921 május 18 Kik kapták a mozikat! A mozirendelet referense. — Pekár Gyula államtitkár.­­ Aki eladta a moziját és visszakapta ingyen. — Aki eladta a moziját és ingyen kapott egy másikat. — Mozi jóslatért, mozi versért. — Két özvegy, akiktől elvettek mozikat.

Next