Jövő, 1921. július (1. évfolyam, 109-135. szám)
1921-07-01 / 109. szám
Az októberi forradalom.. (..) Egyéni akció gyanánt, a sajtó- 1 ban és parlamenti nekirugaszkodások- 1 ban, elég hamar és elég sűrűn követel-ték már az októberi forradalom szerep- lőinek felelősségre vonását. Tudja a jó Isten, miért, de a kurzus váltakozó kormányainak még eddig nem igen akaródzott ezt a feladatot vállalni, inkább eltűrték, hogy a pártok egymás között, hol a az egyik, hol a másik oldalon ugrassanak egyes kipécézett embereket, akik fregoli-gyorsasággal tudtak átvedleni forradalmi képrombolókból fehér bálványimádókká. S nyilván, mert nagyon sok Fregoli érezte fején a vajat, idáig nem lett semmi a felelősségre vonásból. Most, amint méltóztatik tudni, az októberi forradalom két otthon élő minisztere fordult beadvánnyal a nemzetgyűléshez s így a túlsó oldalról jelentkezik a követelés a felelősségre vonás iránt. Tartunk tőle, hogy a kurzus kormánya ennek a fölhívásnak sem fog sietni eleget tenni. Nem, mintha attól kellene tartania, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság, amelyet ebből a nemzetgyűlésből küldenek ki, nagyon iparkodnék az októberi forradalmat tisztára mosni, de hátha nem sikerülne elégre bepiszkedni. S az októberi forradalomnak. .. a kurzus nem akarja egyik legkipróbáltabb fegyverét elveszteni, még jó ideig nem szabad tisztára mosva a közvélemény előtt állania. Csak az a baj, hogy az októberi forradalom jelentőségének, szereplői felelősségének más bírái is vannak, mint egy parlamenti vizsgálóbizottság. Itt van elsősorban az idő, amely meghozza a szükséges történelmi távlatot s minden különösebb erőlködés nélkül is lemos az októberi forradalomról lassankint minden rákent piszkot és gyalázatot. Két esztendő történelmi tárlata is elég, hogy az októberi forradalom máris egészen másutt álljon a világ előtt, mint ahogyan a kurzus alkalmiestői céljaikhoz képest kifejtették. De azonfölül, vesztükre, nem tolhatták ki tovább a Tisza-pör tárgyalását s ennek a pernek során, akár tetszik nekik, akár nem, láthatatlanul és csendőrfedözet nélkül ott ül a vádlottak padján az októberi forradalom is, a tanúk pedig — az ő tanúik is — kénytelenek az októberi forradalomról nyilatkozni. S ezekből a nyilatkozatokból sehogysem akar olyan bosszúlihegő, vérszomjas vadállat kidomborodni, amilyennek a kurzus az októberi forradalmat föltüntetni szeretné. Tessék csak Lukachich vallomását átolvasni. Ez a Lukachich nem tartozott a közömbös vagy semleges szereplők közé. Könyve, amelyet a doberdői véráldozat glorifikálására írt, a háború felelősségében osztályosnak mutatja. Azonkívül az utolsó királyi kormány, amely a fenyegető forradalmi hangulatot vérbe szerette volna fojtani, erre a véres szerepre éppen Lufenchichot szemelte ki. S ez az ember, a forradalom kiválasztott megfojtója, a legelső fölhevülés óráiban ott volt a forradalmárok kezei között, a farkasveremben! Minden más táján a világnak szétmarcangolta volna az első forradalmi furor. Az októberi forradalom főhadiszállásán egy bajaszála sem görbült meg. Rejtegették, szabad útját egyengették, egy szemrehányó szóval sem illették, a nép esetleges dühe elől megmentették, így mondta el maga. Ha az októberi forradalom vérszomjas bestiák verme volt akkor Lukachich volt az uj Dániel, aki ép bőrrel menekült az oroszlánveremből. ‘ De az októberi forradalom nem volt bosszúlihegő,nem volt vérszorayas,nem volt véres kilengés. Nem Lukachich az egyetlen tanú rá. Mikor az októberi forradalom kitört, a Bécsben szorongó király gyermekei Gödöllőn voltak. Ha a forradalom bestiák találkozóhelye lett volna, ezeket az ártatlan gyermekeket túszok gyanánt is kezei közé kaparitja. Nem tette. Inkább szemet hunyt, hogy a gyermekeket autón mielőbb megszöktessék, mert nem a királyt nézte, hanem a megrettenő apát. És amikor már a forradalom diadalmaskodott s a forradalmi kormány a nép akaratára hivatkozhatott , a miniszterek még mindig nem voltak hajlandók szélsőségbe sodródni. József főherceg közvetítésével kérték esküjük alól való fölmentésüket. Ez mind közismert faktum s Lukachich vallomása ezeket a faktumokat emeli ki élesebben. Nem, az októberi forradalom nincs rokonságban a rákövetkezett forradalmakkal és ellenforradalmakkal. Mindegyikhez tapad vér, nagyon sok vér, de az októberi forradalom keze tiszta volt, lelke is. Még a második esztendő sem teljesedett be s az októberi forradalom már bizonyos történelmi távlatból tekinthető át. Még csak egy kis türelem s lefoszlik róla minden gyalázkodás. Mellékes, hogy mi lesz Berinkey és Búza Barna beadványával. Mellékes, hogy hajlandó-e a kurzus kormánya az októberi forradalom szereplőinek felelősségét megállapítani. Ennek a kormánynak szemében az októberi forradalomnak úgyis az a legfőbb bűne, hogy a mágnások, püspökök, aranygyapjasok és rangbórosok elvesztették drága királyukat. Ha majd egyszer azt se lehet többé letagadni, hogy a királyt nem is kellett az októberi forradalomnak külön elkergetnie, mert futnia kellett úgyis és az antant éppen olyan kevéssé törte volna meg, mint a német császárt, akkor aztán szeplőtlen tisztaságban fog kiemelkedni az októberi forradalom, mint tür-ténelmi szükségessel mint egymásba kapcsolódó világesemények egyik láncszeme ... at...».,,, ------------- ----- — - — . —*’ ' * J. Pí í; v Megl^híre «spenta,héifS ! ’ Szerkesztőség és kiadóhivatal! ]* : V Wjen, V„ Rechte Wienzeile 79 v;7s?':' . Te! efon 30-57 > Távirati cím: Jövö, Wien ' Égve# nta ár«« •* Frusztrisban • ■ • • • • •••«•• »• • • *& Köf-^fia Csehszlovákiában ...1'20 UK Jugoszláviában.1 dinár ». Romániában........................2 lel OrHi postatnkszfirt számi 140.079 Cs«lmlofik posta takarék! némi 59.040 ■*' Jugoszláv postatakarék 1 számi 40.106 fSmttorszég! foljréstáreiai Deutsch« Erik, Beet!« g Hirdetéseket Ausztria területéről egyedül Schalek H. Hirdető Irodája (Wien, I., Weitzdle 11. , Telefon 808, 5271) vesz föl a 1. év Bécs, 1921 Julius 1, péntek 109. szám „A sajtójavaslatból nem lehet törvény!“ ■ ■ Iv. •. —. . ■ Apssonyi erős nyilatkozata. A sajtónovellát halvaszeretett javaslatnak tartja. — Tiltakozik a választójog konzervatív megszorítása ellen. — „nem lehet a politikát ott folytatni, ahol Tisza István elhagyta.* — Tomcsányi hajlaszó elhalasztani a javaslat tárgyalását. — A Jíiva LiUnajjösti munkatársétól. Budapest június 30. A sajtójavaslat kérdésében Tomegányi igazságügyminiszter csütörtökön dr.lett több nemzetgyűlési képviselőt magához kéretett, akikkel hosszasan tanácskozott. A sajtónovelláról egyébként Apponyi Albert gróf a keresztényszociálisok lapjában igen érdekes nyilatkozatot tett. A nyilatkozat, amely „A Nép“ pénteki egémában jelent meg, igy szól. — Ezt a javaslatot a mostani formájában halvaszületett javaslatnak tartom, amelytől soha törvény nem lehet. Nem akarok beleilleszkedni abba a kórusba, amely fölemelte tiltakozó szavát a javaslat ellen, de teljesen elhibázottnak tartom. Remélem, hogy a kormány a kormányzópártokkal egyetértve meg fogja találni a módját annak, hogy ez a javaslat elfogadható alakot t öltsön. Az egész dolognak nem kellett volna olyan nagy feneket keríteni. A sajtóreform lényege, hogy a sajtódeliktumokat újból precizírozza, az eljárást egy ,szerűsítse, a büntetéseket súlyosbítsa, preventív eszközöket tegyen, mint pl. a sajtókamara fölállítása. A legfőbb követelménynek azonban azt tartom, hogy azok a megszorítások, amelyek a mai kialakulatlan viszonyok között szükségesek, ideiglenes jellegűek legyenek és ez a novellában megjelöltessék, vagyis a novella lejárathoz kötött törvény legyen. Apponyi ezután általános belpolitikai kérdésekről is nyilatkozik s többek között a következőket mondja: " A választójog kérdésében óva intek mindenkit attól a tendenciától, hogy akár a választójog reformja, akár a főrendiház átalakítása ügyében tervezett új törvényjavaslatoknál refrográá vagy túlkonzervatív álláspontot igyekezzék érvényre juttatni. Remélem, hogy a miniszterelnök úr élénk emlékezetében fogja tartani azt a tételt, amelyet, a nemzetgyűlés előtt való bemutatkozása alkalmából hangoztatott, hogy a golitiásása nem lehet ott folytatni, alól Tisza István gróf alsbabajiyte. A sajtójavaslat a kereszténypárt értekezletén. — A 18v6 budapesti munkatársától. — Budapest, június 30. A keresztény nemzeti egyesülés pártja csütörtökön este hat órakor Andrássy Gyula gróf elnöklete alatt intézőbizottsági ülést, majd pártértekezletet tartott, amelyen a sajtójavaslatot tárgyalták. Túri Béla ismertette a javaslatot az értekezleten. Megállapítja róla, hogy az általános büntetőjogi szabályokat tartalmaz sajtódeliktumok terén a régi törvényekkel szemben, amely kivételes elbánást biztosított ilyen deliktumok számára. A felelősség kérdésénél konstatálja, hogy eddig a szerzői felelősség volt kidomborítva, ennek helyébe most a közzétételi felelősség lép. Javasolja, hogy ne a felelős szerkesztő legyen köteles bizonyítani azt, hogy nincs része az inkriminált cikk közreadásában, hanem a szerző igazolja, hogy abban a felelős szerkesztőnek volt része. A köteles gondosság elmulasztása mellett a kiadókat érheti a felelősség, a kiadói felelősségnek nagyobb felelősséget biztosítva, mint a szellemi raj szért való felelősségnek. Az érdemleges felelőség álláspontjával szemben javasolja az egyéni felelősségrendszerének a fentartását, hogy a kiadó felelőssége a felelős szerkesztőé előtt legyen. Minden sajtóközleményt a szerző jelöljön meg nevével. Amely cikk nincs aláírva, azért feleljen a felelős szerkesztő. Javasolja, hogy a rágalmazás és a becsületsértés eseteiben tartassék fönn a fokozatos felelősség. Minden államellenes tendenciájú cselekményben legyen: egyetemleges a felelősség. Lingauer Albin a sajtókaraara fölállítását sürgeti, amelyre múlhatatlanul szükség van, mert ez része a sajtóreformnak. Olyan sajtókamarát sürget, amely a sajtóérdekeltség kijelölése alapján a kormány által kinevezett tagokból álljon. Javasolja az egyetemleges felelősséget és Túri Béla propozícióihoz csatlakozik. Javasolja, hogy ne lehessen a felelős szerkesztőt felelősségre vonni olyan nyilatkozat miatt, amelyet a lapon kívülálló személy küldött be a laphoz és amely valakire sérelmes. A forradalmi sajtó felelősségrevonására, hacsak visszaható intézkedéseket nem tesz a törvény, ez a javaslat nem alkalmas. Különben is a sajtót a kiadóhivatalon keresztül kell megreformálni. A destrukció ellen nem véd ez a javaslat. Javasolja, hogy ennek a törvénynek érvényességi időhöz legyen kötve, hogy házhatározattal utasíttassék a kormány generális javaslat elkészítésére, amely a parlamenti szünet után tárgyalható legyen. Tomcsányi Iván Vilmos igaz.- ságügyminiszter kijelenti ezután, hogy honorálni fogja a párt észrevételeit. Kéri, hogy a sajtókamara fölállítására vonatkozóan konkrét javaslatot tegyenek. A sajtóreformot a kormány is időlegesnek nevezi és a párt észrevételeit a bizottsági tárgyalásokon fogják megbeszélni. A maga részéről nem köti magát a javaslat mostani tárgyalásához. Lingauer Albin és Bornolák Nándor rövid felszólalása után Haller István indítványozza, hogy a sajtókamara ügyében kiküldendő bizottság foglalkozzék azzal a kérdéssel, hogy a névaláírás kötelező legyen. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi miniszter a párt elé terjeszti ezután az ipartörvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Majd Gerencsér István indítványozza, hogy a párt határozza el, hogy a lehetőség szerint még az ősz előtt, de legkésőbb ősszel, a megyei közigazgató és a választójog reformja elkészüljön. A párt ezt határozatban kimondta.: A trianoni szerződés a francia szenátusiban. Form, június 30. (Havas.) A szenátus mai illésén Ireynaid előterjesztette a trianoni szerződésről való jelentését