Jövő, 1921. október (1. évfolyam, 188-215. szám)

1921-10-14 / 199. szám

I- év Bécs, 1921 október 14. 189. szám Megjelenik naponta, hétfő kivételével Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wien, V. kerület, Rechte Wienzeile 79. szám Telefon 30-57 Távirati cím: Jövő Wien Egyes szám­ára Ausztriában ............... 10 korona Csehszlovákiában ............. 1­46 ch J­ugoszláviában ..............l dinár tomásidban ......­­i ........ 2 lei Osztrák mistatakaréki szám: 149.672 Csehszlovák postatakarék! szám: 59.640 Jugoszláv postatakaréki szám: 40.106 Németországi folyószámlái Deutsche Bank, Berlit Hirdetéseket Ausztria területér??! Schalek H hirdető irodája (Wien, I. kerület, Wolfzeile 11. 37 Telefon 809 és 5271) és a kiadóhivatal vesz föl Megegyezés Velencében. Nyugatmagyarorszégot ki kell üríteni és a fülkéinket eltáva- Inam.­­ Azután népszavazás dönt Sopron és környéke sorsáról. Az olasz külügyminiszter elnöklet®­­latt az osztrák és magyar kormány között Velencében folytatott tárgyalá­sok megegyezésre vezet­tek. A megegyezés nagyjában az osztrák álláspont alapján jött létre. Az osztrák kormánynak tudvalévően az volt az álláspontja, hogy minden meg­egyezésnek vagy engedménynek előfel­tétele Nyugatn Magyarország kiürítése és a fölkelő csapatoktól való megtisztítása­ A megegyezés csak az által vált lehet­ségessé, hogy a magyar kormány h­o­­norálta az osztrák kormánynak ezt az álláspontját és kötelezettséget vállalt a föltétlen és teljes kiürítés iránt. Így jutott az osztrák kormány abba a helyzetbe, hogy — támaszkodva az osztrák külügyi bizottságnak még augusztus 27-ikén hozott határozatára, amelyben Ausztria­­fölajánlotta a nép­szavazást egész Nyugatm­agyarországra , beleegyezzék abba, hogy Sopron és környéke sorsa fölött a kiürítés után népszava­zás döntsön. Ezt az eredményt tehát a magyar kor­mány már hat héttel ezelőtt békés után elérhette volna; a fegyverre való appel­­láns tulajdonképen semmi eredménnyel nem járt és ok nélkül tette kockára nemcsak a már akkor elérhető ered­mményt, de magát az ország sorsát is. Mi éppen ebből a szempontból tartjuk örvendetesnek a velencei megegyezést, mert ezáltal egyelőre elhárult az ország fejéről az az immainens veszély, amely a húr túlfeszítése­ esetén zúdulhatott volna az amúgy is sok megpróbáltatást szenvedett országra. Arai a velencei megegyezés végre­hajtását illeti, bizonyos kétségek még mindig nem oszottak el. A k­i­ürítés ma kétségtelenül nehezebb feladat, mint ezelőtt hat héttel. Nagy kérdés, hogy a magyar kormány rendelkezik e azzal az­­ autoritással, ami a fölkelő csapatok le­szerelésére és eltávolítására szüksé­ges ? Kérdés, ki a helyzet ura ma Nyugat-Magyarországon : a magyar kormány-e, vagy a fölkelő vezérek ? Kérdés,­ hogy a­­ fölkelő­ csapatok­at és vezéreiket ugyanazok az intenciók ve­zetik-e, mint a a magyar kormányt? Kérdés, hogy az egyes csapato­kat nem mozgatják-e tit­kos erők, amelyek nem sokat tö­rődnek a magyar kormány elvállalt kö­telezettségeivel vagy az ország újabb veszedelmével? Az ilyen mozgalma, amely hat héten keresztül szabadon fejlődhetett és amelyet első könnyű sikerei nagyfokú elbizakodottsággal töltöttek el, bizony nagyon nehéz egy­szerre megfékezni és leszerelni. A ma­­■­­yar k­ormány, úgy látszik, azt hiszi, h­ogy a mozgalom gyeplői a kezében vannak, mert másként nem vállalkoz­hatott volna arra, hogy a fölkelő­ csapa­­tokat eltávolítja. Kívánatos, hogy igaza legyen, mert a csalódásnak, az elvállalt kötelezettség újabb­­ nem teljesítésének igen súlyos következményei lehetnének. A megegyezést, hogy az jogerős le­gyen, még a legfőbb tanácsnak kell jóváhagynia és a két érdekelt ország parlamentjének ratifikálnia. Reméljük, hogy ebben a tekintetben nem lesz újabb akadály és talán nem fognak újból kiütközni azok az ellentétek az egyes hatalmi csoportok között, ame­lyek az eddigi kiegyenlítési akciókat egymás után megbénították. Ha ez a remény beválik, akkor a nyngutmagyar­­országi ügy végre talán lekerül a napirendről és nem fenyegeti tovább föl­forgatással Magyarország és Közép­­európa békéjét ­ kikü­ldöttek megállapodása Velence, aki«b«­i zottság által tört­ént «bi­zottság által történt meg­­állapítása után nyolc n­a­p­­p­a­l Sopronban és környékén, Ágoelyét és Brennberget beleszámítva, a Sikvst­­séges tábornoki bizottság ellenérzése mellett népszavazás lesz. Az átadás által előálló pénzügyi követkozmányek kérdésében 15 napon felü.­ Bécsben tanácskozások fognak megkezdődni. Amennyiben ezek a tárgyalások 15 nap alatt nem vezatnének orsemérté­re, úgy a trianoni békeszerződés rendelkezései szerint választott bíróság fog ezekről dönteni. • Bécs, október 13. A „N. Br. Pr.“ velencei­ tudósítója teljesen beavatott forrásból vett érte­sülése szerint a megállapodások a kö­vetkező alapon történtek : A magyar kormány arra kötelezte magát, hogy Nyugatmagyarország­ot a fö­lkelőktől is megtisz­t Stefani.) A magyar és az osztrák küldöttség szerdán Terrella külügymi­niszter elnöklete alatt folytatta tanács­kozásait. Valamennyi kérdésnek belátó vizsgálata után a ki­küldött­ek megegyezésre jutottak. Az erre vonatkozó jegyzőkönyvet sz eredményük és a kivitel módozatainak feltüntetésével még szerdán este meg­­szerkesztett, a kormányok meghatal­mazottjai a jegyzőkönyvet már aláírá­sukkal is ellátták. A Stefanie-ügynöszség táviratára vonatkozóan itteni illetékes körök ki­jelentik, hogy a tárgyalások eredményei még nem ismeretesek. Schober kancellár, aki a csili őrlők éjjel folyamán hazaér­kezik, a velencei tárgyalások eredmé­nyét döntés céljából azonnal előterjeszti a­ külügyi bizottságnak. Aláírták a megegyezést Valence, október t3. (Kor. Bm­.) A tárgyalások eredmé­nyéről fölvett jegyzőkönyvet csütörtö­kön délelőtt 10 órakor aláírták. A tár­gyaláséból és a megállapodástól azt remélik, hogy számol ügy a magyar, valamint az osztrák állásponttal, to­vábbá, hogy lehetővé fogja tenni Nyu­gatmagyarországnak a jelenleg ottan uralkodó banáártól való megtisztítását, valamint a Burgenland nyugodt meg­szállását. Az osztrák kormány a tár­gyalások eredm­ényét a parlament kül­ügyi bizotts­ága és a parlament elé fogja terjeszteni. Torretta olasz kül­ügyminiszter a tanácskozás befejezése alkalmával megköszönte a két kor­mánynak azt a készségét, hogy Európa békéjét veszélyeztető nehéz kérdésnek a megoldásához hozzájárultak és annak a reménységnek adott kifejezést, hogy a tárgyalások alapul szolgálnak a két szomszédos áll­am a jövőben való barát­ságos viszonyának. Az osztrák delegáció csüt­örtökön délben 12 órakor Velencéből elutazott Népszavazás Sopron és környéke fölött. Beda peat, október 13. A „M. T. I.“ velencei külön tudósí­tója jelenti: A megállapodás részleteire vonatkozóan a következőkről értesül­tem : A lefegyverzésnek a szövetségéé tábornoki bi­tces, október 13. trtja, ennek megtörténte u­t­á­n Ausztria hozzájárul ahhoz, hogy Sopron és hat környéki község, hovatartozandósága fölött népszavazás döntsön. Az osztrák kiküldöttek ragaszkod­tak ahhoz, hogy a Soprontól délre fekvő vasúti csomópont fölött nem történik szavazás, ez a te­rület tehát előreláthatóan Ausztriáé marad. Amennyiben a szavazás ered­ménye Magyarországra kedvező lesz, Magyarország Ausztriával, szemben fennálló pénzügyi követe­lé­­seit visszavonja. A megállapodás. Az osztrák ddegéeiő Schober kan­cellárral együtt csütörtökön délben 12 órakor elutazott Velencéből, miután előzően aláírta a záróülés jegyzőköny­vét. Torretta márki záróbeszédében an­nak a reményének adott kifejezést, hogy sikerült Ausztriát és Magyaror­szágot a békés megegyezés útjára terelni. Misdkét delegáció külön megköszönte Torrettának a közvetítést. A megállapodás röviden a követ­kező : : 1. Magyarország kötelezi magát Nyugatmagyarország teljes kiürítése­ és­ az osztrák hatóságoknak való át­adására. 2. Ausztria átveszi közigazgatásába Nyugatmagyarországot és kötelezi ma­gát, hogy azután anténtellenőrzés alatt népszavazást rendel el Sopron és kör­nyékének hovatartozása kérdésében. 3. Akármi lesz a népszavazás ered­ménye, Sopron vasúti állomása gazda­sági okokból mindenképen Ausztria kezén marad. 4. A dolog ilyenképen való rende­zése után Ausztria és Magyarország 14 napon belül Bécsben konferencián­ ül össze, amelyen a gazdát csórélt te­rület egyes pénzügyi és magántulajdon­­jogi dolgait beszélik meg. A megs£jyrzés sikere a felkelők lefegyverzésén múlik. * Velenco, október 13. . A ,,M. T.-t* velencei tudósítója jelenti. Az olasz lapok a velencei tár­gyalások részleteiről a következő le­írást adják: Torretta márki külügy­miniszter megnyitó beszédében rámu­tatott arra a súlyos válságra­, amely abból következnék, ha úgy az osztrák, mint a magyar küldöttség hajthatatla­­nul megmaradna fölfogása mellett. Schober kancellár a tárgyalások kez­detén ennek ellenéi© is változat­lan­u­l megmaradt amellett, hogy Ausztria nem eléged­hetik meg N­y­u­g­a­t­m­a­g­y­ar­­o­r­s­z­á­g formális átadásá­val, ha ott a fölkelő bandák továbbra is folytathatják türel­mei­ket. Bethlen gróf miniszterelnök és Bánffy gróf kül­ügyminiszter erélyesen síkra szálltak a magyar érdekekért és hangsúlyozták, hogy a magyar kormány csak abban az esetben léphet f­ö­l a f ö l­k e l­ő k e­lt e n kellő súllyal, ha Ausztria ko­moly engedményekre haj­landó. Hosszabb vita fejlődött arról, hogy a felkelőket milyen módon le­hetne lefegy­verezni. Erre vonatkozóan az olasz külügyminiszter többféle ja­vaslatait tett.­ Az olasz lapoknak az a véleményük, hogy a megállapo­dások sikere elsősorban attól függ, hogy milyen eszközökké’ * * Ai a a m­a­gyar kormány a megáll­a­­podást keresztülvinni. Drámai jelenetek a megegyezés előtt Vétene®, október 13. A «Sionale Le Italia" azt jelenti, hogy a két kormány megegyezését valósággal drámai jelenetek előzték meg és hogy esik hajnali két óráig tartó éjjeli ülésben sikerült a probléma megoldását megközelíteni. Az „Idea Nationale” elismeréssel szól Ausztria, magatartásáról és kifejti, hogy Nyugatmagyarország megtisztításának legjobb biztosítéka az volna, ha a fölkelő fisatok fize­tését megvonnák, a diákokat pedig vissza- * küld­enék az iskolába. Jugosláv retorzió? BOCS, októmber 13. A jugoszláv kormány megbízottai az osztrák pénzügyminisztériummal Bécsben szeptember vége óta tárgyal­tak a Jugoszláviában lévő osztrák javak zárlatának fel­oldása ügyében. Ezek a tárgyalások már eredményes befejezésük felé közeledtek. Annál na­gyobb meglepetést okozott most az osztrák kormánynak,hogy az utolsó pillanatban nehézségek álltak elő, amelyek valószínűen a tárgyalások megszakadá­sára fognak vezetni. Ha nem sikerül ezeket a nehézségeket kiküszöbölvi, a jugoszláv delegáció elutazik Bécsből.

Next