Jövő, 1921. október (1. évfolyam, 188-215. szám)

1921-10-26 / 210. szám

I. év Bécs, 1921 október 26. szerda 210. szám Egyes szám­áré Ausztriában.......................... lókorona Csehszlovákiában . .........................................1940 tK ■' Jugoszláviában .................1 dinár tornáciában ..... . . . ....... 2 lei Osztrák postatakarék­ szám): 149.679 Csehszlovák postatakaréki szám: 59.640 Jugoszláv postatakaréki szám: 40.106­­ Megjelenik naponta, hétfő kivételével Szerkesztéség és kiadóhivatal: Wien, V. kerület, Rechte Wienzeile 79. száza Telefon 30-57 rí­z Távirati cím: Jövő Wien, Németországi folyószámla: Deutsche Bank, Born­t. Hirdetéseket Ausztria területéről Sehalek H hirdető irodája (Wien, 1. kerület, Wollzeile 11. sz. Telefon 809 és 5271) és a kiadóhivatal vesz fel Károlyt a tihanyi kolostorba internálták. Az exkirályi festétel nélkül adta meg magát. — A magyar kormány a hét pontot elfogadottnak tekinti. Andrássy, Friedrich, Gratz, Rakovszky és Szilágyi letartóztassa. Lehár, Osztenburg és Szm­recsányi elmenekültek. Szétrombolták „Az Est11 nyomdáját. A kisántánt nem tűri a magyar reakció további uralmát. EDCS, október 26. Az ántánt képviselői abban állapod­tak meg a roagyar kormánnyal, hogy a fogságba ejtett Károly exkirályt egye­lőre a tihanyi kolostorba internálják. Károly jövő sorsáról az ántánt későb­ben fog határozni, addig is a magyar kormány őrizetére hagyják. A király­­pucsnak ezt a méla akordját a hivata­los Távirati Iroda teszi közzé azzal a megjegyzéssel, hogy mivel Károly fel­tétel nélkül adta meg magát,­köteles­ a kormány által előírt két pontot is el­fogadni. Nem kü­lönben járnak Károly ta­nácsadói sem. Andrássyt, Friedrichet, Gratzot és Rakovszkyt letartóztatták, Lehár,Osztenburg és Szm­recsányi mene­külnek. Horthy,aki a pillanatnyi helyzet szerint hol karlista volt, hol albrechtista, de mindig ahhoz húzott, akinek több esélye volt a koronához, most a le­gitimisták üldözésével akarja pozícióját megmenteni, miután m­egyőződött arról, hogy sem a nagyántánt, sem a kis­­ántánt a Habsburg-kérdésben nem ismer tréfát. Buzgón segédkezik neki ezirányú működésében Bethlen is, aki érzi, hogy ő a tulajdonképeni bűnös abban, hogy az események idáig jutottak. A kisántánt és a nagyántánt egyéb­ként félreértést nem kelthető módon és egységesen nyilatkozik meg a Habs­burg kérdésben. Az elfogott exkirály ügye ekként befejezéséhez közeledik, azonban más kérdés, hogy az egész probléma, amelyrn a meghiúsult trónfoglalási kísérlet föl­vetett, a befejezés felé halad-e? A kis­ántant körében, különösen Csehszlovák­országban, úgy látszik az a fölfogás uralkodik, hogy az ügy báról­ exkirály kudarcával és ártalmatlanná tételével nincs elintézve. Erre vall első­sorban Benes csehszlovák külügy­miniszternek tegnapi beszéde, de erre vall ma a prágai cseh sajtónak hangja is. A cseh lapok egyhangúan követelik a Magyarországgal való viszony tisztázását a trianoni békeszerződés szigorú végre­hajtásának alapján. Különösen a le­fegyverzést és Nyugat­­magyarország kiürítését hangoztatják cseh részről olyan feltétel gyanánt, amely nélkül a kisántánt a magyar kormány őszintén békés inten­cióiban nem hihet A nagyántánt ré­széről ebben a tekintetben bizonyos engedékenység mutatkozik a magyar kormány iránt: ezt bizonyítja Fouché budapesti francia követnek nyilatko­zata. Ezzel szemben a kisántant államai arra hivatkoznak, hogy ők a közvetlenül érdekeltek, és hogy ők ismételten mozgósítani voltak kénytelenek a ma­gyar kormány politikája folytán. Amint hírlik, a magyar kormány éppen most kéri a lefegyverzés el­ha­lasztását Föltehető, hogy a kis­ántánt ennek a kérelemnek teljes erő­vel ellene fog dolgozni és az is föl­tehető, hogy a fegyveres készültség állapo­át nem is sz­ünteti meg addig, amig a kitűzött célt el nem éri. Annak a veszedelme tehát, hogy az exkirály kalandja révén újabb bonyo­dalmak származhatnak, éppenséggel nincs elhá­rítva. Károlyt egyelőre Magyarországon internálják . Budapest, október 25. (T. K. B) A magyar kormány a nagyántant képviselőivel való tanácskozás után úgy határozott, hogy Károlyt egyelőre a tihanyi kolostorba internálják. Minthogy az exkirály föltétel nélkül adta meg magát, a magyar kormány hét feltételét elfogadottnak lehet tekinteni. Károly örökre eljátszotta trónját. Pária, október 25. Bethlen miniszterelnök a „Petit Pá­risien“ budapesti levelezője előtt ki­jelentette, hogy Károly ezúttal mindent í­gy kártyára tett föl és veszített. Sop­roni kalandja politikai öngyilkosság volt. Károly most már soha többé nem juthat Magyar­­ország trónjára. Kilátásai ed­­d­g sem voltak túlságosan nagyok, de most már abszolút semmi kilátása nincsen. Jűt akart Bánffy külügy­miniszter ? Soh­a, október 25. A „Tribuna“ a Károly-puccsal fog­­alkozva emlékeztet a rapallói szerző­désre és megírja, hogy az olasz kor­­mány még szeptember hó végén figyel­mébe ajánlotta a svájci kormánynak egy Olaszország a szövetségesek bu­­dapesti missziói előtt a leghatározottab­ban tiltakozott a Habsburg-restauráció kísérlete ellen. Ez a tiltakozás ■innak idején a hatalmak közös fellépését eredmé­nyezte. Bánffy külügymi­niszter akkoriban is ja­vasolta, hogy a demarsot a hatalmak intézzék Ká­rolyhoz, ami ellen az olaszok kép­viselője természetesen tiltakozott A velencei megállapodás veszedelemben van. Róma, október 25. Az „Idea Nazionale“ annak a véle­ményének ad kifeje­zést, hogy a magyar események a velencei szerződésnek a nagyköveti konferencia által való rati­fikálását Magyarországra nézve kedve­zőtlenül fogják befolyásolni A kormány teljesíteni akarja a békeszerződést és a velen­cei megállapodást. Budapest, október 25. (V. T. T.) A lapok illetékes helyről származó nyilatkozatot közöl­nek, amely szerint a magyar kormány a trianoni szerződést föltétle­nül keresztül akarja vinni és a velencei megállapodást egész terjedel­mében jogosan fennállónak tekinti. A budaörsi csata utójátéka, Budapest, október 25. A budaörsi ütközet sebesültjeit teg­nap Budapestre szállították. Kórházak­ban helyezték el őket. Filmtársasá­gok felvételeket akartak készíteni a csatáról, de a hatóságok ezt nem engedték meg. A határzár, Badsport, október 26. (M. T. T.) Magyarország nemzetközi érint­ke­zésének beszüntet­ését a szom­szédos államok rendelték el. Az első 12 órában, amikor Károly ex­király magyar földre tette a lábát,­­Jugoszlávia és Cseh­szlovákia megerősítették a határzárat. Sok helyen a távirati for­galmat is beszüntették. Magában az­ országban a katonai operációk nem za­varták közvetetlenül a forgalmat. Csupán bizonyos késedelem állott be ott, ahol az áruszállításra szánt vagonokat csa­patok szállítására kellett igénybe venni. A szén- és élelmadszerszállítmányokat a szabad útvonalakon minden akadály nélkül rendelkezési helyükre jutatták, sőt a katonai operá­ciók által lefoglalt vonalakon is azonnal fölvették a forgal­mat, amint az akadályok elháríthatók voltak. Lloyd George a Habsburg­­dinasztia ellen, KiOBdoa, október 25. (Wolf.) Lord Curzon a mai napon Evans és Churchill államtitkárokkal tárgyalásokat folytatott a magyarországi helyzetről. Az angol alsóházban Lloyd George kijelentette, hogy a szö­vetséges kormányok a Habsburg-­ dinasztia valamely tag­jának trónra lépését változatlan eréllyel ellenezni fogják. A magyar kormány közölte, hogy a szövetséges kormányok kívánságát teljesíteni fogja és hogy a szükséges lépéseket Károly­­nak Magyarországból való kiutasítása, érdekében megtette. Hivatalos jelentés az olasz álláspontról. Róma, október 21. Az Agruzia Stefani jelenti: Mihelyt az olasz kormány közvetve értesült arról, hogy Károly excsászár Sopronba érkezett, megküldte utasításait külföldi képviselőinek s ezek utján érintkezésbe lépett a londoni, párisi, belgrádi, prágai és bukaresti kormánnyal. A követek e kormányok előtt hangsúlyozták, hogy" Olaszország természetesen m mindenképen ragaszkodik a saint-germaini és a trianoni szerződés végre­hajtásához, szoros egyetértésben a szövetségesekkel és a kisántánt­tal, a restaurációellenes határozatokra támasz-­­kodva. Ez alapon a budapesti olasz követ abban a helyzetben volt, hogy francia és angol kollégájával megegyezésre jut-­ hatott a magyar kormánynál való közös lépés kérdésében. Az olasz kormány egyidejűen —■ szoros érintkezésben a belgrádi, buka­­­resti és prágai kormányokkal — eszme­cserét kezdett Jugoszláviával és Cseh-­ Szlovákiával, amely országokkal an­ti-, h­a­b­sb­u­rg-egy­e­z­m­én­y­e van. Ez eszmecsere során Olaszország meg er­di­gi tet­te azt a szilárd akaratát, hogy ez országokkal együtt erélyes és ha­­tásos akciót kezdjen. A kisántant képviselői Budapesten a maguk részéről kijelentették, hogy­ kormányaik Károl­ynak Magyarországon­ maradását casus bellinek tekin­tenék. Mint ismeretes, a magyar kormány a szövetségesek jegyzékére azt vála­szolta, hogy Károly törvény szerint Ma­­gyarországon nem gyakorolhatja a ki­rályi jogokat és köteles az ország terü­letét elhagyni. A kormány már meg is tette azokat a lépéseket, amelyek e­lntartásának érvényre juttatásához szük­­­ségesek. A római magyar követ ezt a nyi­­­latkozatot tegnap kormányának megbí­zásából megismételte Torretta külügyi miniszter előtt is. Torretta külügyrmi­­­niszter a követtel folytatott értekezése során hangoztatta, hogy a magyar kopr­mánynak saját érdekében meg kell győződnie annak abszolút szük­ségességéről, hogy a lehető leggyor­sabban és legerélyesebben cselekedjék és az ügyet haladéktalanul intézze el. Torretta márki kijelentette,hogy Orosz­ország a Kisántánt magatartását jogos­nak ismeri el és szolidáris a kisántánttal. Hozzátette, hogy ‘ a restauráci­ót, a békeszerződés

Next