Jövő, 1921. november (1. évfolyam, 216-244. szám)

1921-11-01 / 216. szám

­. év Bécs, 1921 november 1, kedd 213. szám Egyes szám­ára Ausztriában................................. 16 harek Csehszlovákiában.................................................140 év Jugoszláviában.................................................1 dinár Romániában.....................................................2 lei Megjelenik naponta, hétfő kivételével Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wien, V. kerület, Rechte Wienzeile 79. szánt Tekton 30*57 w :-« Távirati cím: Jövő Wien Osztrák postatakaréki szám: 149.179 Csehszlovák postatakarékl szám: 15.640 Jugoszláv postatakarékl száma: 40.106 Németországi folyószámla: Deutsche Bank, Borlia Hirdetéseket Ausztria terület­érül Schalels H hirdető Irodája (Wien, I. kerület, Wollzeile 11. sz Telefon 809 és 5271) és a kiadóhivatal vesz fel nagyszerű , magyar ösztön. Irta Hatvany Lajos.­ ­ Nagyszerű magyar ösztön vezetett aadafeat ázsiai fensikról hegyeken völ­g­yeken át, Verecke hires tája felé, T tsza felé, a Duna felé, ahol leaszén­­feketébb a föld göröngye, ahol legarany­­lényi­bb a szénfekete föld kalásza,­­ nagyszerű magyar ösztön diktál­ törvényt minden népek közt. elúszni ezen a kontie­nsen épp ennek a nép­nek, hogy még a királlyal szemben it. a nép jogait biztosítsa. — nagyszerű magyar ösztön húzta per­gam­ent fölé az ájtatos ecsetet, amely kódexek lapjára jegyezte a magyarok históriáját. — natrvszerü magyar ösztön suhintotta a kar­dot, amely a Tiszát, mely a Dunát a legszénfeketébb göröngyöt és a leg­­aranyfényű­bb kalászt legpirosabb bor­­szinű magyar vérnek drága árán annyi­szor kivédte.­— nagyszerű magyar ösztön lehelt ni értelmet nj hangokba, hogy új szavak vigyék villámgyors Paris gondolatát a, lassú piszták magyar fiának.­­» nagyzerü magyar ösztön munkált abban­­ grófi idegben, amelynek m­i­­szilaj liktetése minden magyar haladás­nak ütése lett. — n.igeszerű magyar ösztön harsogott abból a szájból, amely a magyart a magyar szabadság igéire tanította, — nagyszerű magyar ösztön éneke röp­pent el ar­ról a magyar aja­ról, amely az ifjú magyar szabadság fölszabadult sikolyát dallamosan kisikoltotta, — nagyszerű magyar ösztön, a jogé és és igazságé virrasztóit a sötétben, ami­kor a magyar jog, a magyar igazság sugaras fényét kilobbantotta a bécsi bitorló, — nagyszerű magyar ösztön patakzott a mesemondóból, aki mondott ezer mesét tarkaszövénüt, a honfibánatos magyar­nak, — nagyszerű magyar ösztön csapolta a folyót, törte megadóra hajlékonyra , makacs magyar földet, zsindelyezte be avádfödelü házat mérte ki egyenesre­­ szeszélyes magyar utat, építette föl sok­­puha-fészkű várost, hogy benne meg­önné elje ezeréves európai életének ma­gyar mentés, forgós, kócsagollas, bogláros diszkardos, harangzaszásos, de expós vonatos és villany-csilinges ünnej­ét. — nagyszerű magyar ösztön érezte meg amikor idegen javakért, idegenek tu­sáiba kergetett kényszeres erő, hogy ez a kényszer idegen, hogy a mi útnnk külön való az, hogy a mi érdekünk, külön való érdek, — nagyszerű magyar ösztön tépte és citálta ki magyar lantodnak visszza vatta hárfáján, nagyszerű magyar hara­gos ösztönök énekét, rabszolga hajcsárok ellen, — nagyszerű magyar ösztön ocsúdott föl nagyszerűen békés világrendeltetést u­dltára az Ur 1918 ik esztendejének nagyszerű magyar őszén ... Ma 1921-et irunk. Annak a nagy­szerű magyar ősznek siralmas harzmadik fordulója fordul, azaikor egy Göm­­ös nevű vér vállalkozó, halálsvi­ák, jöu­­­raent seliounai-senki azt meri mondani magafajta klub betyárok között, hogy Héjjas Ivánt az ő gyalázatos cimbo­ráját a gyalázatos vér- és borüzemben nagyszerű magyar ösztönök veze­­ték, midőn elindult orgoványi cinkosokkal, gyilkosokkal a gyáva vonat után, hogy körülkerítse és foglyul ejtse az idegen asszonyt meg az idegen férfit, akik megszokták, hogy a maguk bőrét mások védjék és akik védtelenek, mihelyt arra kerül a sor, hogy maguk védekezzenek. Magyarok! Magyarok vagytok e még?! És a nagyszerű magyar ösztön, amely ezer és huszonegy év óta annyi csudát munkált, él-e, munkál-e, hat-e még ez a nagyszerű magyar ösztön, ha zokszó és ellenállás nélkül tűrnek hogy bornak, vérnek, halálnak ügynö­kei, megnyomorodott fajzat, a nagyszerű magyar ösztönt és minden­­nodamírvert csufondáros szájjal imigy legyalázza?! A magfar minisztertanács elhatározta a Habsburgok detronizálását. A nagjántánit utolsó intelme Magyarországhoz« — Ha nem teljesítik a követeléseket, a kisántánt szabad kezet kap. Átadták a nagyántánt demarsá! A kormány aláveti magát a nagyhatalmak követeléseinek. Párizs, október 3! (Szikratávirat.) Minthogy Károly király vonakodik lemondani és Magyar­­ország területét elhagyni, a nagyhatalmak a­tesltették Magyarországot, hogy ha Károly király lemondása továbbra is halasztódnék, nem helyezkednének többé szembe a kisántánt kószfilódésaival. Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia képviselői személyesen fölhívák a ma­gyar külügymin­sztert, hogy haladéktalanul tegye mag a szükséges Intézkedése­ket a Habsburgok detronizálásár­ak prokl­inálására. — A J­a v 8 tudósítói HUS. — BIrCS, október S! Illetékes helyen a nagyontánt legújabb budapesti dőmázsáról a követ­kezőket közölték velünk: A nagyhatalmak képviselői hétfőn délután megjelentek a magyar külügy­minisztériumban és fölszólították a magyar kormányt, hogy tegyen meg minden lehetőt avégből, h­ogy Károly m­nél előbb lemond­on, mert külömben a nagyán­tánt nem volna abban a helyzetben, hogy a kisántánt hatalmainak katonai készülődéseit föltartóztassa s ennek következ­ményeit egyedül Magyarország volna kénytelen viselni. A nagyántántnak ez a dominja a nagy- és a kisántánt közt az utóbbi napok­ban folyt intenzív tárgyalások eredménye. Mint a démár­ után megállapítható, ezek a tárgyalások azt eredményezték, hogy a nagyálltánt magáévá tette a kisántánt követeléseit a Habsbure-kérdésben. Malom, amelyet az új restaurációs kí­­sérlet Magyarország szomszédainál kel­tett és a nagykövetek tanácsa igyekszik ezt az izgalmat csillapítani. Evégből föl­szólítja a magyar kormányt: proklamaálta haladéfcTattatrnTaz exk M iy tréfaVí*&TSér?tei" terjessze ki egyidejűen a trónvesztést — a nagyköveti értekezlet 1920 február 4-i és 1921 április 1-i határozatainak értelmében — a Habsburg-ház összes tagjaira. A nagykövetek tanácsa elvárja, hogy a magyar kormány haladéktalanul hozzá fog érnek a határozatnak végre­­hajtásához, amivel hozzájárulhat az ál­talános béke fontar­tásához. Castagueto, Hohler, Fouehá Stromssad­y fiszvény mondja ki a detronizálást. Budapest, október Sí. CM. Z. I.) A nemzetgyűlés csü­tör­töki ülésén a miniszterelnök beter­jeszti a detronizálásról szóló törvény­­javaslatot. A javaslatot a ház ülésének szünete közben a közjogi bizottság tárgyalás alá veszi s határozatát mindjárt a szünet után a nemzetgyűlés plénuma elé ter­jeszti. A pénteki ülésen a második, a szom­bati ülésen pedig a harmadik olvasásra kerül a sor. Tanácskozás a könmánysó-nál. — A 18 v 8 bata esti tedfisk­ájálfil. — Budapest, október 81. A­rMagyarország“ szerint, hétfőn délben Huszár Károly, Haller István , Ernszt Sándor nemzetgyűlési képviselők Horthy Miklós kormányzónál kihallga­táson megjelen­tek és két óra hosszat tartó tanácskozást folytattak a kor­mányzóval. A tanácskozások folyamán m­ejelent Dánffy Miklós gróf külügy­miniszter is. Az amorcai és az olasz kávét Bot Illannál. — A férfi hadapír­.t indcaktéjától. — Budapest, október 31. Bethlen István gróf miniszterelnökje het­­főn délelőtt meglátogatta az, amerikai és az olasz követ, akikkel a kormán­yelnök hosszabb ideig tanácskozott . A magyai­ korm­ányt teljesíti a k­ántánt künetetéseit. A minisztertanács haatározata: Budapest, október 31 A „Magyar Távirati Iroda“ jelenti : Tekintettel arra, hogy a magyar kom­­mány az ország mai súlyos helyzetében, amelyet a szomszéd államok egyre fo­­kozódó katonai intézkedései idéztek elő, rá van utalva a nagyhatalmak segítségére, kényszerhelyzetében nem tehetett mást, mint hogy alávetette magát a nagyhatalmak határoza- A jeg­yzék. Budapest, október 31 (M. T. T.) Az antant nagyhatalmai­nak budapesti követei hétfőn délelőtt megjelentek gróf Bethlen miniszter­elnöknél és átadták neki a következő jegyzéket: Miniszter úr! Van szerencsénk experenciádnak átnyújtani a nagyköveti értekezlet kö­vetkező jegyzékét:­­-A nagykövetek tanácsa, amely meg­elégedéssel látta, hogy a magyar kor­t­á n­a­k. A minisztertanács a helyzet megvi­tatása után egyhangúan ilyen értelem­ben határozott s a magyar kormány erről azonnal értesítette a nagyhatal­makat, hasonlóképen Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia kormányai! Tekintettel arra, hogy a nagyontűnt határozatát rövid határidőhöz kötötte, a kormány intézkedni fog, hogy a nemzetgyűlést sürgősen összehívják. Hany megfelelő intézkedéseket tett az exkirály új kísérletének mielőbbi meg­hiúsítása érdekében, mégis kénytelen m­egállapítani, hogy a magyar kormány nem tett eleget a szövetséges nagy­hatalmak ama határozatának, amely a detronizálás proklamálására vonatkozik. A trónlemondás, amelyre, úgy látszik, rábírni igyekszik az exkirály­ nem tekinthető e határozat végrehajtásának. A nagyköveti értekezletben képviselt szövetséges nagyhatalmakat aggodalom­mal tölti el az az egyre fokozódó sz­

Next