Jövő, 1921. december (1. évfolyam, 245-271. szám)

1921-12-08 / 251. szám

I. év Bécs, 1921 december 8. csütörtiéi 25]. szám Megjelenik naponta, hétfő kivételével Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wien, V. kerület, Rechte Wienzeile 79. száma Telefon 30-57 s­: Távirati cím: Jövii Wien Egyes szám­ára Ausztriába* vakorona Csehszlovákiában • 1*49 cK Jugoszláviában dinár Romániában 2 les­t Osztrák postatakaréki szám: 149.679 Csehszlovák postatakaréki szám: 59.640 Jugoszláv postatakaréki szám: 40.106 Németországi folyószámla: Deutsche Bank, Berlin Hirdetéseket a jövő részére fölvesz a kiadó­­hivatal és minden bel- és külföldi hirdető iroda Bethlen ígéri, hogy megjavul.. Megszünteti a kivételes intézkedéseket, respektálja a gyülekezési jogot, újabb Horthy-amnesztiát készít, revízió alá veszi az internálást, helyreállítja a sajtószabadságot Apponyi felszólalása a legitimisták érdekében. A mentelmi bizottság jelentése a Ház előtt. A nemzetgyűlés szerdai ülése. Budapest, decem­ber 7. A megtalpalt Bethlen-kormány be­mutatkozott. Besompolygott a kormány a nemzetgyűlés üléstermébe, amíg mielőtt a­ képviselők összegyűltek volna, így kerülte ki az­ ovációt, amelyben nem lett volna része. Ez a besompolygás élethű képe a helyzetnek. Ettől az úgynevezett új Bethlep­­scorpiánytól senki sem vár semmi újat, semmi jobbat annál a sok rossznál, amit eddig hozott Még programoi sem várnak tőle. Ennek a 'várakozásnak is felel’,* nem ad programot. Ael­mondja, hogy áprilisban már adott tehát nem programot adott — talán mégis van benne egy kis szégyenérzet — hanem csak ígéreteket Megígérte, hogy amit a nyáron megígért, azt most is ígéri. Minden, amit mondott bövlegelt bosszantó lapos agyafúrtság, még az ígérgetésben is rosszaka­ratú. Amit, esetleg törhető­, beígér a hangzatosság kedvéért, azt­­ nyomban agyonüti, így beszél: megszünteti a ki-­vételes intézkedéseket — csak azok­­maradnak érvényben, amelyek szüksé­gesek ; respektálni akarja az egyesülési és gyülekezési jogot — amely eddig is érvényben volt; újabb amnesztiarende­letet fog kiadni — nem mondja meg, kiknek; az internálást — megint reví­zió alá veszi; a gyorsított bűnvádi eljárást — már megszüntette; a­­bánya­munkásokat föloldja a katonai­­fel­ügye­let alól — ezentúl csendőrök és rend­őrök őrzik majd őket; a sajtóé­­márát megszünteti — megint „legközelebb“ ; a zsidókérdésben beismeri, hogy üldö­zés — volt és azt mondja, hogy a zsidóság üzent hadat és nem kezdett harcot a destruktív elemek ellen és tert tovább ! Minden gondolata — hátsó. Minden mondata frivolitás. A király­i k­érdésben most is az előzetes diplomáciai tárgyal­ásokat­ emlegeti. És beszélt a munkáskérdésről és a választójogról. Rosszízű fecsegése során itt kulminál. Itt száll ki beszédéből a legrosszabb illat A parasztsággal most bajban van, még nem tudja, milyen ve­szedelmet hoz rá a kisgazdavezér kibuk­tatása és nem tudja még, a parasztság­nak milyen haragját váltja ki az a tö­rekvése, hogy visszahozza a régi mun­kapárti urakat, a veszélyes, parasztság ellen tehát most a munkásságot akarja kijátszani. Most hízeleg a munkásságnak és feléje fuvoláz... Panaszolja. hoszv. _a munkásság szembehelyezkedik a kor­mánnyal és mereven elzárkózik a többi társadalmi osztályoktól. Pedig 3 tár­gyalna . . . Egyszerű a válasz , erre k­aráig olyan kormány van, amely elra­bolja a néptől a közszabadságokat addig az ne várja, hogy a munkásság vele tárgyaljon. Nincs tárgyalni valója a mun­kásságnak. Mert amint olyan kormány jön, amely a közszabadságokat vissza­hozza, am­ely őszinte demokráciát hoz, a munkásság természetszerűen nyomban olyan álláspontra fog helyezkedni, mint bármely nál.aémokratia fe­rmésjásifo­ktesága.­­ Bethlen tehát ne várjon semmit, ígé­retei után sem. És még kevésbé az­után, hogy elárulta : olyan választójogot akar csinálni, amely visszahozza a dzsentri uralmát. Megelőzött ováció. A nemzetgyűlés szek­­ai ülését nem kísérte nagy érdeklődés. A „nagy ülések“ izgalmas külső képét ezúttal hiába keres­tük és még az új kormányok bemutatko­zását kísérő szokásos ovációk is elmarad­tak. Bethlen és a kabinet többi tagjai már jóval tíz óra előtt bent voltak a Házban és így „abba a kellemes helyzetbe hozták a képviselőket, hogy nem is rendezhettek mellettük semmiféle ovációt, noha az igazat megvallva, a Ház tagjai erre nem is nagyon készülődtek. Bethlen új kor­mánya tehát úgy vonult be a parlamentbe, hogy egyetlen éljenzést sem kapott­. — Ilyen volt a fogadtatás, amint ezt az egyik estilap is megállapítja. Tíz óra előtt az ülésterem már meg­telt, a képviselők nagy számban, a kor­mány tagjai teljes számban jelentek meg. Pontban tíz órakor nyitja meg az ülést Bottlik István alelnök. Fölolvassa Horthy kéziratát­ az új kormány kinevezé­séről és bemutatja M­é­h­e­­­y Kálmán és Benedek János újonnan meg­választott képviselők megbízólevelét. Be­jelenti, hogy az annak idején is pénzügy­minisztérium ideiglenes vezetésével meg­bízott miniszterelnök november 3-án át­iratot intézett a nemzetgyűléshez, amely­ben közli, hogy az­ ingatlanvtt­gyon­­v­á­l­t­s­á­g­r­ó­l szóló törvény módosítá­sára két törvényjavaslatot terjeszt elő. Ezután fölolvassa az Andaházi Kasnyit Béla, Pálffy Dániel, Nagy Pál és Lingauer Albin képviselők ellen az ügyészség részé­ről becsületsértési és rágalmazási ügyek­ből kifolyóan előterjesztett kiadatási kérel­meket.­­ A képviselőimz legutóbbi ülései­m egyikének 'jegyzőkönyvéből' — úgymond , az elnök rt. megfillaritottára, henry Bankó Gábor képviselő két izben a nemzetgyűlés, illetve a királyi méltóság te­kintélyét sértő megjegyzést tett, a királyt katonaszökevénynek nevezte és azt állította róla, hogy 1918 novemberében elmenekült az ország­ból. Ezekért a kifejezésekért Benkő Gábor képviselőt utólag rendreutasítja. (Szmre­­csányi György tudvalévően , pofonokkal intézte el Benkő rendreutasítását.) Sürgősen tárgyalják Andrássyék ügyét. Az elnöki bejelentések után Rubinek István, a mentelmi bizottság előadója, terjesztette elő a bizottság jelentését a királypucsban való részvétel miatt letar­tóztatott András­sy Gyula és Sigray Antal grófok, vala­mint Rakovszky István és Bernenky Ödön mentelmi ügyé­ben. A bizottság tudvalévően java­solja az említett képvise­lők mentelmi­ jogának­'fel­­függesztését. A bizottság kisebbségének je­lentését, amely a mentelmi jog meg­sértésének megállapítását javasolja a Háznak, Somogyi István ter­jesztette elő. A kisebbségi jelentés kéri, hogy az ügy fontossága miatt a Ház te­kintsen el a háromnapos határidőről és már a pénteki ülés napirendjére tűzze ki a letartóztatott képviselők mentelmi ügyé­nek tárgyalását. Az elnök bejelentette azután, hogy a letartóztatott képviselők, valamint Bo­­ro­vicsényi Nándor követség­ tanácsos vé­­dői­ kérvényt intéztek a nemzetgyűléshez, amelyben ugyancsak a mentelmi ügyek sürgős elintézését, valamint annak meg­állapítását kérik, hogy a budapesti királyi törvényszék mint rendes, avagy mint rögtönítélő bíróság kérte-e védenceik men­telmi jogának felfüggesztését. A nemzetgyűlés elhatározta, hogy már a legközelebbi ülésen, pénteken megkezdi a letartóztatott képviselők mentelmi ügyé­nek tárgyalását. A miniszterelnök nem ad programot. Bethlen István gróf miniszter­elnök áll föl­stdlásra. Azjelenti, hogy a maga ízébről jó hozzá­­"pi­ár­­a "iscantin-­sági jefonifeéssel TsSF­­.gés napirendretűzéséhez, mert szükségesnek tartja az ügy­­főalajtéktalan letárgyalását. A kormányprogram fölötti vita emy halasztást szenved ugyan, miután azonban a kormány törvényjavaslatot­ terjeszt elő a költségvetési provizóriumról, kéri, a Házat, hogy az ügyek gyorsabb elintézése végett a kormány­program és az indemnitás vitáját egyesítsék. — Parlamenti szokás — mondja — hogy az új kormány bemutatkozása alkalmá­val részletes programot terjeszt elő. A maga részéről ezúttal a programozást nem tartja szük­­ségesnek, mert már ti év áprilisában, első kormányá­nak bemutatkozása alkalmával kiterjeszkedett az összes politikai kérdésekre és kifejtette a nemzeti keresztény és agrárirányzat amaz alapelveit,­ amelyekre kormánya támaszkodni óhajt és amelyek alapján a közéletet irányí­tani akarja. Annak idején részletesen kirója tette­ ennek az irányzatnak politikai jogosult­ságát és rámutatott azokra az eszközökre, amelyeket a« program elérésére igénybe akar venni. Akkori fejtegetéseihez nincs ««csínt itfiSdad« ,tipzsáfolni­­való is. Amennyiben a viszonyok változása folytán némely tekintetben változástádókra van szük­ség, e változtatások semmi esetre sem vonat­kozhatnak az elvekre, hanem csakis a poli­tikai eszközökre és a keresztülvitel módo­zataira. A változott­ helyzet­ek konzekvenciái. — Részletesen foglalkozni kívánok ama kérdésekkel — folytatta, —, amelyek megol­dása tekintetében a politikai módszerek most jelzett változtatására van szükség. Amikor áprilisban először vettem át az államügyek vezetését, utalnom kellett arra, h­ogy mind­addig, amíg az orosz bolsev­izmus nagy erőkifejtésekre képes és hadserege a határokon áll, mindaddig, amíg a ho­setiz­­mus európai veszedelmet jelent­­és egész Európát megfertőzi propagandájával, mind­addig, áruig Magyarország szomszédai az i­n­f­i­c­i­á­j­á­a, jellegével biró politikát folytatnak és Magyarország közéletének, káro­sítása céljából úgyszólván m­e e­jt­e­r.s hrts., járvá­n­y­f­é­s­z­­keket táplálnak Magyarországon, mindaddig a legnagyobb elővigyázatossággal és óvatossággal kell a közállapotokra ügyelet és .O­ro­s­z s­z­a­b­a­d­­s­á­g­o­k területén nem lehet oly messze menni, amint azt a kormány valóban szeretné. Azóta azonban a viszonyok megváltoztak. Az orosz bolsevizmus­­meggyöngült, katonai ereje visszafejlődőben van és a bolsevik­ propaganda sikerei napról­­napra csökkennek. Szomszédainknál vannak ugyan még bizonyos centrumok, ame­lyekből kiinduló propaganda megpróbálja köz­állapotainkat ártalmas módon befolyásolni, a törekvések azonban nálunk csupán csekély vissz­hangra találnak. —­ A helyzet változásából bizonyos konzekvenciákat lehet le­vonni és a kormány örömmel látja, hogy ennek immár eljött az­ ideje. Az ellenzék ré­széről gyakran vádolták a kormányt azzal, hogy elegendő ok nélkül adott ki közszabadságokat korlá­tozó rend­eleteket­. Ezzel szemben én ezt állítom, hogy ezek a rendelkezések kizáróan az állam­ és a lakosság érdekében tört­én­tek. A kormány el van határozva arra, hogy a viszonyok vál­tozása folytán hozzálát azokhoz az intézkedé­sekhez, amelyek segítségével a lehető legrövi­debb idő alatt és a legteljesebb mértékben visszajuthat az ország a békeviszonyok közé, amelyeknek keretei között a magyar nép szá­mára teljes mértékben biztosíthat­ók a köz­­szabadságok, ígéretek ígérete. — Már a nyár folyamán ígéretet... te­heti em a kivételes renttervezések revíziója tekintetében. E revízió végrehajtása céljából már a legközelebbi időben megtörténnek az első lépések, amelyekről a kormány jelentést fog tenni a nemzetgyűlésnek. A kivételes ha­talomról szóló rendelkezések alapján tett intézkedéseket nagyrészt megszüntettük és csak azok fognak ér­­vényben maradni, amelyek a jelenlegi viszonyok között még szükségesek. A megbocsájtás és kiengesztelődés útján tovább fogunk haladni. A kormány szüksé­gesnek tartja, hogy a­ kiengesztelődést meg­­kísérlet­dő, érintkezést keressen ama munkás­rétegekkel, amelyek eddig mereven elzárkóztak a többi társadalmi osztályoktól, mindenesetre azonban szemben állottak a kormánnyal. A társadalmi béka érdeké­­­ben a­ követke­ző int­ézkedé­ket akarják temnni

Next