Jövő, 1922. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1922-01-01 / 1. szám

II. év Bécs 1922 január 1, vasárnap Egyes szám­ára: Ausztriában................49 esz­r. A Csehszlovákiában ..... 1.40 DK Jugoszláviában ....... 1 dénár Romániában ..........2 lei Megjelenik naponta, héttő kivételével Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wien,V.,ker., Rechte Wienzeile 79. szám :: Telefon 33-57 Távirati cím: Jövö Wien DuMk postatatakaréki uim 149.67* Csehszlovák postatakaréki szám 59.640 Jugoszláv postatakaréfai mzím 40.108 FolyA­sitimMnk Németországban ! Deutsche Bank, Berlin 1. (272.) szám. Mit várunk az új évtől? írta Lovászy Márton. Iít az évforduló, ha minden embers bámítás nem csal, forduló évet jelent Magyarország tér­tünetében. Bármeny­nyire elszomorítson bennünket hazánk mostani mély sü­lyedése, az új év kü­szöbét mégis reményekkel teljes szívvel lépjük át. Reményeinket nem sejtel­mekre vagy hiú jóslásokra alapítjuk, hanem arra a pozitívumra, hogy a most ránk virradó esztendőben a magyar népnek alkalma nyí­lik a maga sorsa fölött dönteni. Akárhogyan taktikázza­nak, akárhogyan matltrr­­ozzanak az ország mostani urai, ezt a dön­tést ezt az ítéletet ki nem kerül­hetik, el nem odázhatják. A mostani nemzetgyűlésnek nemcsak előírt, ho­­y úgy mondjam, fizikai élete jár le ennek az új évnek februárjában, hanem lejárt az erkölcsi pályafutása is, és hiábavaló volna a kormánynak bármiféle erőlködése, hogy ezt a pálya­futást meghosszabbítsa, az csak újabb kudarcot hozna számára. Az 1922-ik év tavaszán tehát választás lesz Magyarországon és ezzel meg­nyílik az országnak a mód és az alka­lom az újjászü­letésre, a korszerű átala­kulásra, a nemzeti jövő megalapozására. Igaz, ezelőtt két évvel is választás volt Magyarországon éspedig az álta­lános, titkos választói jog alapján, és ez a választás még sem hozta meg sem az újjászületést, sem a korszerű átala­kulást, sem a nemzeti jövő megalapo­zását. Ennek a meddőségnek az okait azonban ma már szinte történetírás­­szerű­en meg lehet állapítani. Az a vá­lasztás egy lázbeteg ország megnyilat­kozása volt, amely lázas állapotot két szörnyű katasztrófa idézett elő: a háború­vesztés és a szerencsétlen bolsevik kísérlet. Okos, józan, csillapító politi­kával ki lehetett volna az országot ebből a lázas állapotból gyógyítani, ha ez nem ellenkezett volna annak a lelkiismeretlen kalandorhadnak a hatalmi érdekeivel, amely csak éppen ebben a láz­beteg állapotban kaparit­­hatta magához a hatalmat. Az csak természetes, hogy ez előtt a kalandorsereg előtt mit sem nyomott a latban a hazafiságnak, a józanságnak a közérdekűek szava és hogy nem fu­karkodott a terrornak és az izgató, ámító jelszavaknak eszközeivel, hogy ezt a számára megnyílt egyetlen al­kalmat a maga javára alaposan kiak­názza. És mégis, a magyar népnek még ebben a lázas állapotban is volt annyi józansága, hogy a többséget nem a gyű­lölködést hirdető és bosszút lihegő reak­ciónak, hanem egy demokratikus párt­­nak, a kisgazdáknak juttatta . Az új évben bekövetkező választás már egészen más körülmények között fog vég­bemenni. Először is : azoknak az izgató és ámító jelszavaknak, amellyek­­kel a magyar nép jelentékeny részét félrevezették, hiú és hazug volt a teljes világossággal kitűnt A kurzus urai maguk voltak kénytelenek firmánkat és jelszavaikat meghazudtolni. Ők, a legitimisták, detronizáltak ; ők, az anti­szemiták, keresik a zsidósággal való jó viszonyt; ők, a munkáselnyernók, ku­­nyerálnak a szociáldemokratáknál egy kis jó hírnévszerzésért; ők, a revanse hirdetői és az integritás szavai ii hu­­nyászkodnak meg minduntalan az utód­államok egy-egy erősebb szavára. Régi jelszavaik, régi frázisaik közül nem­­ maradt egyetlenegy sem, amellyel a vá­lasztók elé léphetnének­, anélkül, hogy a nép szemükbe ne nevessen. Azután: a terror fegyvere is el­kopott már. Ó, nem az ő jószándékukon múlik, hanem azon a természeti törvé-­ nyen, hogy minden fegyver, ha soká használják, elkopik. Egyes szörny tette-­­ket még elkövethetnek, de azt az álta­lános rémületet, amely uralmuk elején megdermesztette az ország vérét, többé föl nem idézhetik. Most már velük szemben a fölh­áborodás és megvetés érzése erősebb, mint a félelemé, úgy hogy ha megkísértenék a terrorista rendszernek teljes visszaáll­­ását, az eredmény minden bizonnyal az lenne hogy a nép haragja kiirtaná a terror­nak még a maradványait is. Érzik ezt az ország urai is és innen ered az a törekvésük, hogy azt a válasz­tójogot, amellyel 1918 októbere ajándé­kozta meg a magyar népet, minél ala­posatb­an megnyirbálják. Csakhogy ez is egészen hiábavaló erőlködésnek fog bizonyulni. Ahogy a királyság kér­désében nem lehetett októbert vissza­csinálni, úgy nem lehet a népjogok területén sem. Gyönge­ legények azok ott a kormányr adnál ahhoz, hogy szembe­szállhassanak a történelem orkán­jával ... A magyar nép tehát dönteni fog a maga sorsa fölött és ezzel mind­az a sok probléma, amit a sok csürés csava­rással és húzás-halasztással annyira összekomplikáltak, egy csapásra meg­­egyszerűsődik és megvilágosodik. Állam­forma, jogrend, társadalmi béke, kül­­forgalom és külpolitika, ami most mint ott rekedt a ferizns kátyújában, egy­szerre megoldást nyer, amint a józan észnek és egészséges életösztönnek a magyar nép lelkében rejtőző energiái ér­vényre jutnak. Magyarország azzá lesz, aminek lennie kell: demokratikus köztársaság, a nemzetek családjának egyenrangú tagja, a békés fejlődés fontos tényezője. Ez az átalakulás hozza meg igazságaink érvényesülését, sérel­meink orvoslását, boldogulásunk lehető­ségét. Ezt várjuk mi, biztos reménnyel, ettől az új esztendőtől és­­ a magyar néptől. / 1 „konszolidált anarchia“ a nemzetgyűlésen. Államhatalomi ÜdvözS­­a­rahSegyUfeosft. Vasárnaptól kezdve exlex. aa EnderamHás és a kormányprogram egyesített vitáját. Az ülés megnyitása előtt Gaál Gaszton elnök a folyosón az ellenzéki képviselőkkel megbeszélést folytatott. Kifejtette, hogy amennyiben a határozatképtelenség meg­­állapítását fölvetik, úgy ő nem tehet egye­bet, m­nthogy a házszabályokhoz ra­gaszkodva, a­kár éjfélig is együtt tartja a Házat, mert addig nem rekesztheti be a tanácskozást, amíg meg nem állapították a legközelebbi ülés napi­rendjét. Az ellenzéki képviselők derülten hallgatták Gaál Guezteuí fejtegetéseit és gúnyos célzásokat tettek arra, hogy csak a déli órákig akarják ezt a taktikát foly­tatni, mert akkorára a különkelő hon­atyák is rendszerint megérkeznek az ülésre, hogy „törvényhozói“ kötelességüket tel­jesítsék. Pontban tíz órakor Gaál Gaszton elnök mégis csak megnyithatja az ülést. A padok, természetesen, nagyrészt üresek. Az első szónok Drózdy Győző: Szilveszter, úgymond, a mérlegek elkészí­tésének napja. Ha az év ez utolsó napján az állami mérleget nézzük, köny­­nyű megállapítani, hogy ebben az országban többenezen piazspocsékolás folyik, minden egyes tétel túllépi a reali­tás határait.­ A kormány úgy gazdálkodik, mintha nem is felelős parlamenti kormány, hanem valami könnyelmű magáncég volna. Részletesen foglalkozik ezután a kor­mány és a szociáldemokrata párt között létrejött megegyezéssel. Kijelenti, hogy a megegyezést helyesli, de csak abban az esetben vár tőle eredményt, ha a kormány becsületesen teljesíti a vállalt kötelezett­ségeket. Drézdy beszéde közben Csizmadia Sándor állandóan közbekiabál. Gaál Gaszton elnök többször csendre int, és végül is javasolja, hogy a Ház utasítsa Csizmadiát a mentelmi bizottság elé. Té­vedés folytán a Ház az indítvány ellen szavaz, amire Gaál Gaszton kijelenti, hogy ebben személye elleni bizalmatlanságot lát. Erre fölszólal E­r­e­k­y Károly és nagy zajban, a többség helyeslése mel­lett kijelenti, hogy a Ház teljes bizalom­mal van az elnök személye iránt. Gaál Gaszton erre megismétli indítvá­nyát, hogy Csizmadia Sándort utasítsák a mentelmi bizottság elé. A Ház ilyen érte­lemben határoz. Az incidens után Diósdy Győző folytatja beszédét. Hosszasan foglalkozik az amnesztia-rendelettel, amelyet egyol­dalúnak és szűkkörűnek tart. Weiss Konrád (Friedrich-párti) azt állítja, hogy az osztrákok magyar la­kosokat hurcoltak el magukkal és annak a reményének ad kifejezést, hogy a kül­ügyminiszter megteszi a szükséges lépé­seket ezeknek a magyaroknak a kiszaba­dítására. Fejt­egetésének t­ovábbi folyamán a portorosei konferenciával foglalkozik és szükségesnek tanja, hogy ennek a kon­ferenciának a határozatait végre hivata­losan is közöljék. Majd így folytatja: — Ennél tehetetlenebb kormány még nem volt az ország nyakán, mint a mos­tani. Bethlen főtt egy kormányprogram­mal: semmi, sem lett belőle. Jött az egy­séges párttal, ezt meg nem tehetett meg­csinálni. Végül munkaprogramot adott, mindennek azonban csak az volt a célja, hogy Bethlen miniszterelnök maradjon az emberi kor legvégső határáig. A választójogot illetően szóló­nak az a meggyőződése, hogy a miniszter­­elnöknek esze ágában sincs a választójogi javaslatot előterjeszteni, hanem valamilyen rendelet, oktros útján akarja a választásokat elrendelni, olyan módszerek­kel, amilyennel még Tisza idejében sem éltek. Áttért ezután a fajmagyar­­ság kérdésére. — Pájmagyar képviselőtársaim — mon­dotta — szóvá tették a legitimisták ma­gyarságát. Haller, Taszler, Pangler, Dinnich Friedrich és Weiss neveit emlegetik. A nem-fajmagyarok közt is van Csernoch, Prohászka és Meehwart, viszont ott van Károlyi Mihály is, aki fajmagyar volt és mégis kiszolgáltatta Mackensent Vix al­ezredesnek. Balla Aladár: Az muszáj volt ! (Zaj!) Weiss Konrád: A koronás ki­rályt szintén fajmagyarok adták idegen kézre. Szeretném tudni, melyik volt iga­zibb szerepe Bánffynak : az-e, amikor ki­rályt koronázott, vagy az-e, amikor elűzte királyát? A király, amikor elfogták, feti­­porták és bebörtönözték, még a legnagyobb csapások közt is úgy viselte a királyi koronát, mint magyar király talán még sohasem. Ne feledjék el az urak, hogy Madzíva a lncsejs mosásé és mi még Madeirában is együtt vagyunk a királlyal és akkor is együtt leszünk vele, amikor ide vissza fogunk jönni. Andaházy K­a­s­n­y­a Béla bírálja a kormány intézkedéseit, köztük a mozirendeletet, amely m­i­­ben sem külömbözik a kon­­mün jogfosztásaitól. Pekár Gyula: Hogy lehet ilyet A nemssigy&és viharos üléso. Nts, dacarober 81. (Magva: Távirati Iroda.'» Minthogy a nemzetgyűlés nem fejezte be a budget­­provizórium tárgyalását, a holnapi nappal beáll az extex állapot.­­ A 1­9 v­á­lvérpesti tudósítóját«). -Budapest, december 31 A nemzetgyüles szombati ülésén foly­tatták ««

Next