Jövő, 1922. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1922-01-01 / 1. szám
II. év Bécs 1922 január 1, vasárnap Egyes számára: Ausztriában................49 eszr. A Csehszlovákiában ..... 1.40 DK Jugoszláviában ....... 1 dénár Romániában ..........2 lei Megjelenik naponta, héttő kivételével Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wien,V.,ker., Rechte Wienzeile 79. szám :: Telefon 33-57 Távirati cím: Jövö Wien DuMk postatatakaréki uim 149.67* Csehszlovák postatakaréki szám 59.640 Jugoszláv postatakaréfai mzím 40.108 FolyAsitimMnk Németországban ! Deutsche Bank, Berlin 1. (272.) szám. Mit várunk az új évtől? írta Lovászy Márton. Iít az évforduló, ha minden embers bámítás nem csal, forduló évet jelent Magyarország tértünetében. Bármenynyire elszomorítson bennünket hazánk mostani mély sülyedése, az új év küszöbét mégis reményekkel teljes szívvel lépjük át. Reményeinket nem sejtelmekre vagy hiú jóslásokra alapítjuk, hanem arra a pozitívumra, hogy a most ránk virradó esztendőben a magyar népnek alkalma nyílik a maga sorsa fölött dönteni. Akárhogyan taktikázzanak, akárhogyan matltrrozzanak az ország mostani urai, ezt a döntést ezt az ítéletet ki nem kerülhetik, el nem odázhatják. A mostani nemzetgyűlésnek nemcsak előírt, hoy úgy mondjam, fizikai élete jár le ennek az új évnek februárjában, hanem lejárt az erkölcsi pályafutása is, és hiábavaló volna a kormánynak bármiféle erőlködése, hogy ezt a pályafutást meghosszabbítsa, az csak újabb kudarcot hozna számára. Az 1922-ik év tavaszán tehát választás lesz Magyarországon és ezzel megnyílik az országnak a mód és az alkalom az újjászületésre, a korszerű átalakulásra, a nemzeti jövő megalapozására. Igaz, ezelőtt két évvel is választás volt Magyarországon éspedig az általános, titkos választói jog alapján, és ez a választás még sem hozta meg sem az újjászületést, sem a korszerű átalakulást, sem a nemzeti jövő megalapozását. Ennek a meddőségnek az okait azonban ma már szinte történetírásszerűen meg lehet állapítani. Az a választás egy lázbeteg ország megnyilatkozása volt, amely lázas állapotot két szörnyű katasztrófa idézett elő: a háborúvesztés és a szerencsétlen bolsevik kísérlet. Okos, józan, csillapító politikával ki lehetett volna az országot ebből a lázas állapotból gyógyítani, ha ez nem ellenkezett volna annak a lelkiismeretlen kalandorhadnak a hatalmi érdekeivel, amely csak éppen ebben a lázbeteg állapotban kaparithatta magához a hatalmat. Az csak természetes, hogy ez előtt a kalandorsereg előtt mit sem nyomott a latban a hazafiságnak, a józanságnak a közérdekűek szava és hogy nem fukarkodott a terrornak és az izgató, ámító jelszavaknak eszközeivel, hogy ezt a számára megnyílt egyetlen alkalmat a maga javára alaposan kiaknázza. És mégis, a magyar népnek még ebben a lázas állapotban is volt annyi józansága, hogy a többséget nem a gyűlölködést hirdető és bosszút lihegő reakciónak, hanem egy demokratikus pártnak, a kisgazdáknak juttatta . Az új évben bekövetkező választás már egészen más körülmények között fog végbemenni. Először is : azoknak az izgató és ámító jelszavaknak, amellyekkel a magyar nép jelentékeny részét félrevezették, hiú és hazug volt a teljes világossággal kitűnt A kurzus urai maguk voltak kénytelenek firmánkat és jelszavaikat meghazudtolni. Ők, a legitimisták, detronizáltak ; ők, az antiszemiták, keresik a zsidósággal való jó viszonyt; ők, a munkáselnyernók, kunyerálnak a szociáldemokratáknál egy kis jó hírnévszerzésért; ők, a revanse hirdetői és az integritás szavai ii hunyászkodnak meg minduntalan az utódállamok egy-egy erősebb szavára. Régi jelszavaik, régi frázisaik közül nem maradt egyetlenegy sem, amellyel a választók elé léphetnének, anélkül, hogy a nép szemükbe ne nevessen. Azután: a terror fegyvere is elkopott már. Ó, nem az ő jószándékukon múlik, hanem azon a természeti törvé- nyen, hogy minden fegyver, ha soká használják, elkopik. Egyes szörny tette-ket még elkövethetnek, de azt az általános rémületet, amely uralmuk elején megdermesztette az ország vérét, többé föl nem idézhetik. Most már velük szemben a fölháborodás és megvetés érzése erősebb, mint a félelemé, úgy hogy ha megkísértenék a terrorista rendszernek teljes visszaállását, az eredmény minden bizonnyal az lenne hogy a nép haragja kiirtaná a terrornak még a maradványait is. Érzik ezt az ország urai is és innen ered az a törekvésük, hogy azt a választójogot, amellyel 1918 októbere ajándékozta meg a magyar népet, minél alaposatban megnyirbálják. Csakhogy ez is egészen hiábavaló erőlködésnek fog bizonyulni. Ahogy a királyság kérdésében nem lehetett októbert visszacsinálni, úgy nem lehet a népjogok területén sem. Gyönge legények azok ott a kormányr adnál ahhoz, hogy szembeszállhassanak a történelem orkánjával ... A magyar nép tehát dönteni fog a maga sorsa fölött és ezzel mindaz a sok probléma, amit a sok csürés csavarással és húzás-halasztással annyira összekomplikáltak, egy csapásra megegyszerűsődik és megvilágosodik. Államforma, jogrend, társadalmi béke, külforgalom és külpolitika, ami most mint ott rekedt a ferizns kátyújában, egyszerre megoldást nyer, amint a józan észnek és egészséges életösztönnek a magyar nép lelkében rejtőző energiái érvényre jutnak. Magyarország azzá lesz, aminek lennie kell: demokratikus köztársaság, a nemzetek családjának egyenrangú tagja, a békés fejlődés fontos tényezője. Ez az átalakulás hozza meg igazságaink érvényesülését, sérelmeink orvoslását, boldogulásunk lehetőségét. Ezt várjuk mi, biztos reménnyel, ettől az új esztendőtől és a magyar néptől. / 1 „konszolidált anarchia“ a nemzetgyűlésen. Államhatalomi ÜdvözSarahSegyUfeosft. Vasárnaptól kezdve exlex. aa EnderamHás és a kormányprogram egyesített vitáját. Az ülés megnyitása előtt Gaál Gaszton elnök a folyosón az ellenzéki képviselőkkel megbeszélést folytatott. Kifejtette, hogy amennyiben a határozatképtelenség megállapítását fölvetik, úgy ő nem tehet egyebet, mnthogy a házszabályokhoz ragaszkodva, akár éjfélig is együtt tartja a Házat, mert addig nem rekesztheti be a tanácskozást, amíg meg nem állapították a legközelebbi ülés napirendjét. Az ellenzéki képviselők derülten hallgatták Gaál Guezteuí fejtegetéseit és gúnyos célzásokat tettek arra, hogy csak a déli órákig akarják ezt a taktikát folytatni, mert akkorára a különkelő honatyák is rendszerint megérkeznek az ülésre, hogy „törvényhozói“ kötelességüket teljesítsék. Pontban tíz órakor Gaál Gaszton elnök mégis csak megnyithatja az ülést. A padok, természetesen, nagyrészt üresek. Az első szónok Drózdy Győző: Szilveszter, úgymond, a mérlegek elkészítésének napja. Ha az év ez utolsó napján az állami mérleget nézzük, könynyű megállapítani, hogy ebben az országban többenezen piazspocsékolás folyik, minden egyes tétel túllépi a realitás határait. A kormány úgy gazdálkodik, mintha nem is felelős parlamenti kormány, hanem valami könnyelmű magáncég volna. Részletesen foglalkozik ezután a kormány és a szociáldemokrata párt között létrejött megegyezéssel. Kijelenti, hogy a megegyezést helyesli, de csak abban az esetben vár tőle eredményt, ha a kormány becsületesen teljesíti a vállalt kötelezettségeket. Drézdy beszéde közben Csizmadia Sándor állandóan közbekiabál. Gaál Gaszton elnök többször csendre int, és végül is javasolja, hogy a Ház utasítsa Csizmadiát a mentelmi bizottság elé. Tévedés folytán a Ház az indítvány ellen szavaz, amire Gaál Gaszton kijelenti, hogy ebben személye elleni bizalmatlanságot lát. Erre fölszólal Ereky Károly és nagy zajban, a többség helyeslése mellett kijelenti, hogy a Ház teljes bizalommal van az elnök személye iránt. Gaál Gaszton erre megismétli indítványát, hogy Csizmadia Sándort utasítsák a mentelmi bizottság elé. A Ház ilyen értelemben határoz. Az incidens után Diósdy Győző folytatja beszédét. Hosszasan foglalkozik az amnesztia-rendelettel, amelyet egyoldalúnak és szűkkörűnek tart. Weiss Konrád (Friedrich-párti) azt állítja, hogy az osztrákok magyar lakosokat hurcoltak el magukkal és annak a reményének ad kifejezést, hogy a külügyminiszter megteszi a szükséges lépéseket ezeknek a magyaroknak a kiszabadítására. Fejtegetésének további folyamán a portorosei konferenciával foglalkozik és szükségesnek tanja, hogy ennek a konferenciának a határozatait végre hivatalosan is közöljék. Majd így folytatja: — Ennél tehetetlenebb kormány még nem volt az ország nyakán, mint a mostani. Bethlen főtt egy kormányprogrammal: semmi, sem lett belőle. Jött az egységes párttal, ezt meg nem tehetett megcsinálni. Végül munkaprogramot adott, mindennek azonban csak az volt a célja, hogy Bethlen miniszterelnök maradjon az emberi kor legvégső határáig. A választójogot illetően szólónak az a meggyőződése, hogy a miniszterelnöknek esze ágában sincs a választójogi javaslatot előterjeszteni, hanem valamilyen rendelet, oktros útján akarja a választásokat elrendelni, olyan módszerekkel, amilyennel még Tisza idejében sem éltek. Áttért ezután a fajmagyarság kérdésére. — Pájmagyar képviselőtársaim — mondotta — szóvá tették a legitimisták magyarságát. Haller, Taszler, Pangler, Dinnich Friedrich és Weiss neveit emlegetik. A nem-fajmagyarok közt is van Csernoch, Prohászka és Meehwart, viszont ott van Károlyi Mihály is, aki fajmagyar volt és mégis kiszolgáltatta Mackensent Vix alezredesnek. Balla Aladár: Az muszáj volt ! (Zaj!) Weiss Konrád: A koronás királyt szintén fajmagyarok adták idegen kézre. Szeretném tudni, melyik volt igazibb szerepe Bánffynak : az-e, amikor királyt koronázott, vagy az-e, amikor elűzte királyát? A király, amikor elfogták, fetiporták és bebörtönözték, még a legnagyobb csapások közt is úgy viselte a királyi koronát, mint magyar király talán még sohasem. Ne feledjék el az urak, hogy Madzíva a lncsejs mosásé és mi még Madeirában is együtt vagyunk a királlyal és akkor is együtt leszünk vele, amikor ide vissza fogunk jönni. Andaházy Kasnya Béla bírálja a kormány intézkedéseit, köztük a mozirendeletet, amely miben sem külömbözik a konmün jogfosztásaitól. Pekár Gyula: Hogy lehet ilyet A nemssigy&és viharos üléso. Nts, dacarober 81. (Magva: Távirati Iroda.'» Minthogy a nemzetgyűlés nem fejezte be a budgetprovizórium tárgyalását, a holnapi nappal beáll az extex állapot. A 19 válvérpesti tudósítóját«). -Budapest, december 31 A nemzetgyüles szombati ülésén folytatták ««