Jövő, 1922. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1922-01-14 / 12. szám
* ország nem tekinti ideálisnak az olyan angol-francia szerződést, amely az angol seregeket csak akkor állítja csatasorba, ha Németország provokálná az új háborút. De ha Poincaré úr, akinek köztársasági elnöklete alatt kezdődött a háború, többet és nagyobbat követel Angliától, megérheti, hogy Lloyd George mégegyszer eszébe juttatja Anglia kétmillió munkanélkülijét és borzalmas kereskedelmi és ipari válságát Megértjük, ha Franciaországnak fájdalmas azt hallania, hogy a jóvátételi bizottság többsége a moratórium mellett foglal állást, de majd Poincaré ar is meg fogja érteni, hogy a jóvátételi bizottság 3 esztendő minden nyomorúságán keresztül jutott erre a mai álláspontjára. Értjük, ha Franciaország még megkísérli azt a demonstrációt, hogy a génuai konferenciáról elmarad, de még sokkal furcsábban fog majd festeni, ha a génuai konferenciát Franciaország távolléte ellenére is megtartják. Megértjük, ha a francia sajtó máris üdvözli Poincaré urat, a fölkelő napot. Ám ha kiderül, hogy Briandnak igaza volt, amikor azt mondotta, hogy Cannes sikertelensége esetén Franciaország minden előnyét elveszíti, akkor a régi próféta szavára is visszaemlékeznek majd. Csakhogy akkorára már Franciaország politikai izolálása teljes lesz. Mindezek alapján lehetetlenségnek tartjuk, hogy Franciaországban ezek a meggondolások előbb-utóbb ne tudnának erőre kapni. Ezért is gondoljuk, hogy az amivel most szembekerültünk nem a vég, hanem csak intermezzo. Ennek elmúltával Cannes folytatása fog következni. A cannesi program világhódító erejű, mert a népek döntő érdekeit akarja győzelemre segíteni (B. M.) tött, hogy Németország azzal, hogy hivatalnokainak fizetését fölemeli és hogy vonakodik az adózók terheit emelni, önmaga szervezi a csődjét. Másrészt lázasan fejleszti erejét és gazdaságát. Franciaország joggal nyugtalankodik és meg van a joga ahhoz, hogy a német birodalom pénzügyeit ellenőrzés alá vegye. Európa gazdasági és pénzügyi fölépítésének az előfeltétele Franciaország gazdasági és pénzügyi újraépítése. Poincaré kormánya, Pária, január 13. Poincaré ma délelőtt tárgyalásokat folytatott politikai személyiségekkel kabinetjének megalakítása érdekében. A kamara folyosóin már tudni válik, hogy kik lesznek Poincaré kormányának tagjai. Poincaré megtartja a külügyminiszteri tárcát, belügyminiszter Manonry lesz, gyarmatügyi miniszter Sarraut, munkaügyi miniszter Le Trocquer, pénzügyminiszter Lasteyrie, hadügyminiszter Barthon, tengerészetügyi miniszter pedig — általános meglepetésre — Leygues, Briand elődje. A kamara az új kormány megalakulásáig elnapolta üléseit és a jövő csütörtökön ül ismét össze. Poincaréhoz közelálló politikai körökben a leghatározottabban tagadják azt, hogy Poincaré kormányzajtása Franciaország Németországgal szemben követett politikájának kiélesedését jelentené. Bizonyos, hogy Poincaré élesebb hangot fog használni Németországgal szemben mint Brland, de semmiesetre sem fog letérni arról az útról, amelyet a józan ész ír elő. Mihelyt a Poicaré-kormány végleg megalakul, Poincaré a legfelsőbb tanács összejövetelét fogja javasolni, hogy személyesen részt vehessen az aktuális problémák megoldásában. Ennek folytán valószínűnek tartják, hogy a legfelsőbb tanács már a legközelebbi két héten belül Párisban vagy Londonban összeül. Vége a konferenciának. Cannes, január 13. Az »Havas” jelenti: A legfelsőbb tanács pénteki ülésében valószínűen befejezi tanácskozásait Németország fizetési haladékot kap. Cannes, január 13. (Reuter.) A jóvátételi bizottság elhatározta, hogy Németországnak egyelőre halasztást engedélyez. .Németország mesterségesen szervezi a csődjét." Pária, január 13. A francia nenátus ülését Bourgeois elnök nagy beszéddel nyitotta meg, amelyben heves kifakadásokkal illette Németországot Azt mondotta többek kö Szombat, 1922 járműt 14 •TE V 6 A francia-angol szövetségi szerződés tervezete. Pária, január 13. (Havas.) Annak a szerződésnek a szövege, amelyet Lloyd George Briandnak átnyújtott, a következő: Tekintettel arra, hogy Franciaország területét az utolsó két emberöltő alatt kétszer megtámadták a németek és hogy Francaország még mindig sínyli az invázió következményeit; tekintettel arra, hogy Franciaország és Anglia súlyos áldozatot hozott emberéletben és javakban, amidőn együttes erővel visszaverte a német támadást; tekintettel arra, hogy a bábom alapjában megrendítette az európai népek boldogságának alapjait és a világ gazdasági szervezetét, tekintettel arra, hogy Franciaország új betöréssel szemben való biztonságának garanciái múlhatatlanul szükségesek Európa egyensúlyának helyreállítása. Nagy Britannia és általában a világ békéjének megóvása érdekében, tekintettel arra, hogy a versaillesi szerződésbe foglalt biztosítási intézkedések nem elegendők a szerződő felek fontos közös érdekeinek és a Nyugat-Európa békéjének megóvására , őfelsége, a brit király és a francia köztársaság elnöke mállapodott a következőkre nézve. (Itt következnek a szerződés pontjai, amelyeket korábban már ismét tettünk. — A szerk.) A szerződés tíz évre szól és a tizedik év végén közös egyetértéssel megújítható. Lloyd George meglátogatja Potocarit. Pirit, január 18. Lloyd George délután Cannesból Parisba utazott, hogy tanácskozzék Poinaréval és Milleranddal Már a választójog ügyében is paktálni akarnak. Nagyatádi egyelőre tagad. - -4 kereszténypárt várakozó állásponton Budapest, január 13. A politikai köröket újabb paktum híre foglalkoztatja. Eszerint Bethlen István gróf paktumot kötött az agrárpárttal, hogy addig tartja együtt a nemzetgyűlést, amíg meg nem alkotta az új választójogi törvényt. Megállapodtak abban is, hogy ezt a kérdést nem lehet rendeleti úton elintézni, hanem föltétlenül törvénnyel kell megoldani a problémát. Hír szerint a kormánynak arra az esetre is terve van, ha az ellenzék megobstruálná a javaslatot. Annyi tény azonban, hogy az egész vonalon ragaszkodnak a február 16-iki dátumhoz és ha kell, éjszakai üléseket is kiprovokálnak, hogy a jelzett határidőig megalkossák az új törvényt. A miniszterelnököt helyettesítő Vasa József kultuszminiszter hosszasabban tanácskozott a javaslat kérdésében Klebelsberg Konó gróf belügyminiszterrel. Általános elve a javaslatnak, hogy az egyenlő, általános, titkos választás kritériumain épül föl, a korhatár megállapítása azonban még nincs fixíozva, az erről való döntés nyitott kaput hagy a javaslatban. A korhatár a javaslatnak érzékeny pontja, ennek megállapítása egy esketés tárgya len a kormány és a pártok között Nagyatádi Szabó István „Az Újságában nyilatkozik a paktumról, és tagat: — Megegyezés nincs. Főleg a választójogi kérdésben nem lehet megállapodásról beszélni. A miniszterelnök úr szombaton jön vissza Bécsből és akkor kerd meg tárgyalását pártjafokkal. A választójogi javaslatot még nem láttam. Én mindenesetre ragaszkodom a községenkénti titkos választójoghoz. A lajstromos sza-vazási rendszerről nem mondhatnám, hogy elfogadom. Ellenzéki hangulat a koreai ténypártban. A kereszténypárt kőnyomatosa,amely a beavatottak szerint a guvernementális csoporthoz áll közel, már mint befejezett tényről adott hírt az új keresztény földmívespárt megalakulásáról és huszonötre tette azoknak a számát, akik az új alakulásban föltétlenül részt vesznek. Az új alakulás iránti lelkesedés azonban egyáltalában nem volt olyan nagy, amint azt hirdették. Csatlakozását eddig mindössze tíz képviselő jelentette be, másrészről viszont ai ellássák! hangulata alatot törekvezésépossen millénialéa a mimistra a pártban, úgy, hogy a keresztény földmívespárt alakulása egyelőre elmarad és a szombati pártkonferenciát, amelyen az új csoportosulást be akarták jelenteni, nem is tartják meg. A pártban egyébként tegnap este élénken kommentálták Tomcsányi Pál igazságügy miniszter párbaj ügyét. A pártban az a fölfogás, hogy az igazságügyminiszternek párbaj esetére lepédMt fee ballitt r«iM »Aula leszpalaszti a kertttonyxésnk. Mivel pedig ezt elmulasztotta, utólag kell levonnia a konzekvenciákat. Kilépés a kisgazdapártból. Nagy Pált és Czeglédy Endrét, akik kilépésüket tegnap hozták a kisgazdapárt vezetőségének tudomására, követi Borgulya Pál is, aki szintén bejelentette, hogy kilép a pártból. A kacskeméti választás. A belügyminiszter a Rubinek G.ula haláláva megüresedett kecskeméti I. választókerületben az időközi választás napját február 5-ére tűzte ki. A novemberi fehér amnesztia „tüneményesen gyors“ végrehajtása után azt remélte a szociáldemokrata pártvezetőség, hogy a sokkal enyhébb vétségek miatt és jóval régebben elítélt politikai foglyok amnesztiáját is komolyan és alaposan oldják meg. Igaz, hogy ezt Bethlentől nem sok joggal lehetett elvárni és az is igaz, hogy Bethlen a karácsonyi amnesztiát igen szűkkeblűen mérte már a tárgyalások folyamán is. De még ezt e gyatra kis amnesztiát sem tartotta be a kormány mindeddig és a nagy hűhóval előkészített karácsonyi amnesztia már teljesen megrekedt a kurzus kátyújában. Ha az eddig ismert eredményt vesszük alapul — folytatja a „Népszava“ cikke —, sajnálattal kell megállapítanunk, hogy csalódtunk. Az öt éven alul elítéltek és terheltek közül még sokan „várják” a szabadulást, noha ebben a kategóriában általánosságról beszél a rendelet. Majd számszerű adatokkal is szolgálunk, de már most jelezhetjük, hogy a végrehajtás, a rendelet szellemével ellentétesen, éppen nem általános, még kevésbé gyors. Még ennél is sokkal rosszabb a helyzet az 5—10 évre elítéltek kategóriáiban : itt a sok száz elítélt közül mindössze 5—6 ember szabadult. Ez is ellentétben áll a rendelet szellemével, a kormányelnök és az igazságügyminiszter ígéreteit pedig egyáltalán nem fedi. Az ígéret az volt, hogy az esetek túlnyomó nagy részében kedvező döntést fognak hozni és csak nagyon kis résznél fognak eltekinteni a kegyelmezéstől. Az internálás kérdésénél hasonló a helyzet. A kormány nem tette magáévá azt az előterjesztésünket, hogy az internálás rendszerét, mint időszerűtlent é£ károsat, szüntesse meg. De kilátásba helyezte, hogy a politikai internáltak nagy részét szabadon bocsátja és politikai okokból új internálási eljárást nem indít. A zalaegerszegi táborban mintegy 1200 internált van, ebből 800 politikai. Ezek közül eddg elbocstottak: január 3-án 34, január 8 án 23, január 9 én 21 vitornaitat. A rendőri jelentkezési kényszernél meg egészen furcsán fest a kormány kiegyenlítő szelleme: nemcsak hogy a régi jelentkezőket nem mentik föl, de mindig újabbakat kényszerítenek jelentkezésre. Első pillantásra ilyen képe van a gyakorlatban annak az ígérethalmaznak, amelyet a kormány nagy lendülettel világgá bocsátott. Végül a „Népszava“ figyelmezteti a miniszterelnököt, hogy a külpolitikai tárgyalásokra való tekintettel egyelőre még nem mondja ki a szociáldemokrata párt az utolsó szót, mert azt meri hinni, hogy a végrehajtó közegek eljárása nem fedi a kormány intencióit. A pártvezetőség egyelőre még türelemre inti a jogosan türelmetlen szociáldemokrata munkásságot, de nem hajlandó fedezni a kormány „esetleges“ rosszindulatát Bethlenek megcsalták a munkásságot — Az amaraida-ígéreteket nem váltják be. — Az internáló-táborosó és a jelentkezési kényszer továbbra is fennállnak. Budapest, január 13. A Bethlen-kormánynak a szociáldemokrata párttal kötött megegyezése már születése pillanatában sem látszott életképesnek és az idő tettével a szegény kicsi féreg nem is tudott megnőni. Aki ismeri Bethlen gróf miniszterelnököt, az nép is hihetett egy pillanatig sem ígéreteinek jóhiszeműségében és komolyságában. Ráeszmél erre a szociáldemokrata párt is és a „Népszava“ figyelmeztető hangú cikkében bejelenti a miniszterelnöknek, hogy ha az egyezség őt nem köti, akkor a szociáldemokrata párt sem hajlandó a politikai téren tőle elvárt teljesítményekre. A „Népszava” ismerteti a paktum céljait. A munkásság memoranduma fölsorolta a munkások követeléseit, amelyek teljesítése lett volna az aktív politikában való részvételnek és a gazdasági újjáépítésben való közreműködésnek feltétele. Ezután így folytatja a „Népszava“: A szabadságjogok helyreállításán és a szervezkedő szabadságának intézményes biztosításán kívül jelentékeny részét tette a követeléseknek a teljes amnesztia, az internálótábor feloszlatása és a rendőri jelentkezési kényszer megszüntetése. Ezeknek a fájó sebeknek a gyógyítása fontos és régen esedékes követelése a szociáldemokrata pártnak, de az ország érdekei szempontjából is nagyon jelentékeny kellék, amennyiben az e téren való gyökeres megoldás nélkül beszálni se is lehet megbékülésről vagy konszolidációról. A Garz gyár a még Bündig nem dolgozik. Budapestről jelentik, hogy a Ganz-Danubing és a Hofherr és Schrantz-gyárakban második napja szünetel a munka és 3900 fémmunkás van tétlenségre kárhoztatva. A munkások és munkaadók közötti ellentétek elsimítása mindeddig nem sikerült. A főkapitányság megpróbálkozott ugyan a közvetítéssel, de a tárgyalásokon csak a munkáskiküldöttek jelentek meg, a munkáltatók nem voltak képviselve egyéb fontos elfoglaltságuk miatt Ez is bizonyítja, hogy mennyire át vannak hatva a gyárosok a békés megoldásra való törekvéstől. A tárgyalások folytatását éppen ezért péntekre halasztotta el Andréka főkapitányhelyettes. A Ganz-gyári kizárás ügyében egyébként Szabó József keresztényszociális képviselő interpellált a Ház csütörtöki ülésén és míg egyrészt a szociáldemokrata munkásságot azzal vádolta, hogy keresztény szociális társaikkal szemben terrorisztikusan léptek föl, másrészt tiltakozott a munkáltatók által tervezett bérdiktatúra ellen és a kormány interncióját kérte.