Jövő, 1922. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1922-02-01 / 27. szám

Szerda, 1922 február 1 j­öve Zsidókkal bélkü­l a magyar kormány : ezt olvassák mindennap valamelyik újságban ; egyik nap a miniszterelnök vezércikkben tesz szerelmi vallomást a zsidóknak, másnap a belügyminiszter föltűnő nyilatkozat­ban hangsúlyozza, hogy nagy szükség van a zsidók hazafias közreműködésére, harmadnap egy harmadik kurzusvezér önti ki valamelyik felekezeti lapban a zsidók iránt érzett örök és tántorítha­tatlan szimpátiáját. — Mi történt Bu­dapesten? — kérdezhetné a tájékozatlan idegen. — Belátják talán a kurzus ve­zérei, hogy a Kranszok, Weiszek és Kohlnok ugyanolyan joggal lehetnek fajmagyarok, mint a Haverok, Fried- Frchek, Buturescuk és Zadravetzok és szánják-bánják a kétévi oktalan zsidó­­üldözést? Dehogy ! A kurzus vezérei soha, egy pillanatig sem hitték, — nem azt, hogy a pesti zsidó rossz hazafi, hanem — hogy ők jobbak. A kurzus vezérei egy percig sem gondoltak ko­molyan arra a fajvédelemre, amelyet olyan nagyon hangoztattak. Csak éppen ez volt a konjunktúra és az egyetlen mód arra, hogy hatalomhoz jussanak. Az antiszemitizmus nem a gyorsan fejlődő kor haladott szellemé­nek a gyümölcse, de ha minden meg­győződést tisztelünk, el lehet képzelni elfogult, de meggyőz­­ődéses antiszemitizmust is. Nos, a kurzus anti­­szemitizmusában ennek a meggyőződés­nek még csak egy szikrája sem volt meg. Utolsó, hitvány, porhintő, konjonk­­túra-antiszemitizmus volt ez, amely ön­tésében a legvéresebb eszközöktől sem riadt vissza. Csakhogy — most v­á­­l­aszt­ás­ok előtt állnak. Most szükség van minden voksra. A pártkasszába is pénz kell, — vegyék elő a zsidók a nagybugyellárist. Ezért jók most és hazafiasak és konstruktívok a zsidók. És a komédia szomorú csat­tanója ott van, hogy a pesti zsidók egy­részt, amely önzésben, haszonlesésben és reakcióban teljesen méltó volna a kurzushoz, egyszerre elfelejt Orgoványt, Izsákot, Britanniát, Club-kávéházat,Dob­­utcát, numerusa klanzuszt és el is fo­gadja majd a feléje nyújtott véres ke­zet. Kössünk békét a kurzussá!, rebab­ r­éz ki az üzletből, — gondolja a Li­pótváros, kinyitja a pénztárcát és hit­községi vezéreket küld Amerikába pro­pagandát csinálni a „keresztény“ kur­zus mellett. Mars. MS«»*««*«*«*»«**« **+***->**+4*+t.**+>+i-H44 I MlíisSié! Ricsis le­szélye isliéMi! Rapsrt Editviinyorza « »staser Rcs. klazs« éz K toattteffttás sHörléeéL SHdajíSSí, jsmafe 81. Rupert R e a s­z vna az alábbi indítványt jegyezte be a nemzetgyűlés indítvány könyvébe: ^Mondja ki a nemzet­­gyülés, hogy eltörli a anmerng klartzneról és a botbüntetésről s­z­ó­ló törvényeket Az indítvány indokolása így hangzik : Kötelessége a nemzetgyűlésnek, hogy mielőtt szétmegy, lemossa magá­ról azt a szégyenbélyeget, amit önmaga ütött homlokára," amikor ezeket az isteni és emberi jog ellen tá­madó rendelkezéseket törvénybe iktatta. Az újságíróknak elmondotta Rupert Rezső, hogy sürgősen szeretné megin­dokolni indítványát a nemzetgyűlésen s ebből a célból szerdán engedélyt kér az elnöktől. Rupert Rezső indítványával kap­csolatosan a kisgazdapártban — amint illetékes helyről közlik — ez a véle­mény alakult ki. Annak idején a párt tagjai közül na­gyon sokan szembehelyezkedtek a két törvényjavaslattal, így a többi között Rubinez István dr. jogi érvekkel alátá­masztott erős beszédet mondott a bot­büntetés ellen. Ezek alapján ért­hető, hogy a kisgazdapártban nagyon sokan kelle­­n­et­­­en helyzetbe ke­rülnének, ha az általuk annak idején tá­madott törvény eltörlésére vonatkozó indítvány ellen kellene állást foglalniuk. Minden magyarnak kétblessese, hogy a J­­i­v­o számára kiveket szerezzen M­egkezdődött a választójog! BtkM A hunai bizottságban n&r f»ty*k a mérk&xéa* — A kerentényptrt &r$wat®!teo ftgg pontra »ott. — Bameifzk lilkánysierDi a bormátivból. — Aa«iri»yik tf­lföSs rakaisra Indu­lack. — ®a$hl®w pártja mág eatadlig­ vajúdik. A körm­oián­y sxetretsas tárgyain­­as atfensókkal. - A 13­­8 budapesti zsossi­ójáték. - ludapest, január 81. A választójogi javaslat helyzete napról-napra rosszabbodik. Ma már ál­talános a vélemény, hogy a javaslat február 16-ig való elintézése egyáltalá­ban nincs biztosítva. Az idő rövid és az ellenzéknek még obstruálnia sem­ kell, hogy február 16-ig kihúzza az időt A kormány már tizenhatórás ülé­sekre is gondol és főleg négyen han­goztatja, hogy nem döntött még abban a kérdésben, hogy mit szándékszik tenni, ha a javaslatot február 16-ig nem szavazzák meg. Valószínűnek tartják, hogy a kormány taktikai titkolódzása mögött a rendeleti úton ter­vezett választás van. Eiffirevért"lakíitás a foustas bizottságben.. A huszas bizottság ma délután kezdte meg tanácskozását. R­assay Károly — még a bi­zottság ülése előtt — így nyilatkozott. Az én álláspontom — úgymond —­ az, hogy az általános vita befeje­zése után, amennyiben kivihetetlen volna, a törvényjavaslatot mint elfo­­gadhatatlant a lisaian visszautasítani, az elle­nzék teljes erő­vel menjen bele a javas­lat részletes vitájába. Kijelentem, hogy amennyiben a kor­mány nem mutatkozik hajlandónak & javaslat első szakaszában tervezett jogfosstásokat föladat és a választói jogosultságot & négy elemi helyett az írni-olvasni tudáshoz kötni, úgy nem fogok visszariadni attól sem, hogy a nemzetgyüléses ne csak objektiv, hanem terctikssí •BBfcesöbre*» 3a eagul­a­­e javaslat kww«ttt!­­áltálés Ransay a részletes vita során amint kijelentette — oly rendelkezés fölvételét fogja indítványozni, amely sscjíbí a választói jogosultság tekinte­tében azokat is magyar állampolgárnak tekintsék, akiknek az, utódállamok te­rületén van ugyan községi illetőségük, azonban, legalább a trianoni béke alá­írása óta, Magyarország területein laknak. K&rwf­ékeneik tax «Si*»9íxék©tS Politikai körökben hétfőn olyan hí­­rek terjedtek el, hogy G­aál Q a­s­s­­ton, 9. képviselőház elnöke, Milegyrassi bftsvaist­sn «Reasék 69 fi komázsi kinőtt E hí­reszt­eléseket a mai nap folya­mán egyik párt részéről sem erősítették meg. Gaál Gaszton viszont a képviselő­höz folyosóján kijelentette, hogy sem a kormány, sem »­ ellenzéki pártok ré­széről nincs megbízása « köz­vetítésre. A­­Magyar Hírlap­ úgy értesül, hogy Gaál Gaszton tényleg folytatott megbeszéléseket az ellenzék tagjaival, amelyek során „ama reményének adott kifejezést, hogy siker­ülni fog oly alapot találni, amelyen létre lehet hozni a megegyezést“. Ez a kijelentés éppen olyan, mint Klebalaberg nyilatkozata, aki ezzel távozott a kereszténypárt siker­telen puhilása után: — Igen kellemes atmoszférában tár­gyaltunk, kellemes impressziókkal tá­vozom, posit helyett fix pent. Kellemes impressziói alaposan be­csapták a belügyminiszter urat. Mert a kereszténypárt, miután hétfő­ este má­sodszor is összeült Klebelsberggel és másodszor is hangoztatta követeléseit és ezekre másodszor sem kapott megnyugtató választ — a minisz­ter távozása után újból megállapította követeléseit. Amíg a párt követeléseinek első fogalmazása csak öt postból állt, ma már as pasi fejezi ki a párt kibővült követeléseit. Éspedig: 1. Irni-oi­vasni tudás. 2. Katonai jogcím föntartása. 8. A domiciu­bna­ak egy évben való Hiogállapitás!». 4. A férfi ás női válohatói jogosultság azonos legyen, legfölebb a korhatárnál le­het külömbség. A Titkosság az egész vonalon. 6. A választást bíróság vezesse. 7. Az ajánlás nem tekintendő laszar­vasá­lal. 8. A választási agitáció szabályozása a régi utusnak megfelelően. 9. A kisebbségi képviselet érvénye­sítése. 10. A választási visszaélések szigorú szabadságvesztéssel való büntetése magá­ban « törvényben. Bernolák kislép ss k©s»máss^* bcS s a kereszténypárt „kellemes atmo­szférája“ értekezlete más meglepetést is szerzett a rossz impresszióin Klebels­­bergnek és gazdájának. Haller István ugyanis szóvátette, hogy tudnia kell a pártnak, kik azok, akik Bethlennel tartanak , ha vannak ilye­nek, lépjenek ki a pártból. Szádeczky Lajos és Birtha József kijelentették, hogy hívei az egységes pártnak, de alá­vetik magukat a párt határozatának. Bernolák Nándor népjóléti miniszter így nyilatkozott: — Elvben híve vagyok az egységes pártnak, de csak az esetben, ha a párt teljes j­a­­v­á­v­al vehet benne részt. Ebből a nyilatkozatból azt a követ­keztetést vonják le, hogy miután a ke­­reszténypárt már annyira szembehelyez­kedett a választójog kérdésében a kor­mánnyal, hogy csaknem ellenzékben van már, ezt sem lehet arról, hogy a párt az egységes pártban foglaljon helyet « így B e r n 0 1­á k ki fog lépni a kormányból. &«`I»»&ssyék S»«j©íű»«$í-§í *s «fisl’s'sskssót. A választójogi javaslattal szemben az Andrássy- (volt Friedrich-féle) párt heves ellenállást fejt ki. A párt hétfő este tartott értekezletén egyhangúan arra az álláspontra helyezkedett, hogy a javaslattal s­zemben e teljes negáció elvét fogja képviselni, mert a javaslatot ebben a formában semmi körül­mények között nem haj­landó elfogadni, még á­l­ta­lán­o­s tárgyalási alapul sem. A párt számít a többi ellenzéki pár­tok támogatására is.­ em elletn­ék. Az ellenzék a választójogi javaslat­tal szemben éles harcot akar indítani és az egyes ellenzéki frakciók közt már ma megkezdődtek a ta­nácskozások. Apponyi Albert gróf, Andrássy Gyula gróf, Friedrich István, Sszeré­­nyi József báró, V­á­z­g­o­n­y­i V­i­l­m­o­s és mások ma délben tanács­koztak az ellenzék követendő taktiká­járól. Az ellenzék különösen az ellen emel kifogást, hogy a lajstromos szavazást csak Budapesten akarják bevezetni, mert és szerintük egyenesen a mostani ellen­zéki képviselők ellen irányul­ éS is követel a hét szocialista népgyűlést Jelentettem, hogy a szociáldemokrata párt hét népgyű­lést tartott vasárnap a­­ választójogi javaslat ellen , hogy eze­ken a gyűléseken mintegy huszonötezer munkás jelent meg. A népgyűléseken a következő h­a­­tározati javaslatot fogad­ták el. Megállapítja a gyűlés, hogy Magyarország kormányzását nem lehet ott, folytatni, ahol a« a háború előtti polit­kai állapotban állott­­, hogy Magyarország mai helyzetében mindig olyan kísérlet, amely arra irányut­, hogy a kiváltságos osztályok ural­mát föntartja, egyet jelent az ország rombadöntésével és további pusztulásával. Magyarországnak egyetlen lehetősége van arra, hogy tragikus helyzetéből kiemelked­hessék. Ezt a lehetőséget az igazi, hab­­­itat­lan­ demokrácia és az ország lakosságánál minden rétegét kielégítő demokrati­­k­u­s k­o­rmányzat adhatja meg. Erntet a mérlegelésével a gyűlés é­leseit és nyomatékos­an tiltakozik a­z ellen, hogy a nemzetgyűlés töilt tényerőre­­ m­ér­j­a a k­o­r- Bi­á­n­y választójogi javasla­tát, amely az ország lakosságának nagy tömegeit zárja ki a politikai jogokból, tilta­kozik az ellen, hogy a férfi és női állampol­gárok között a jogok elosztása terén különbs­­ség tétessék eg­ y­nvedek­ s a tiszta demokráciának megfelelő minden huszonegy éves férfi és nőlakos számára­­ minden korlátozás nélküli általános, egyenlő és titkos választójognak tö­rvénybeiktatását kösséger­ kinti szavazással, a lajstromos szava­zás te a proporcionális rendszer országos al­kalmazásával. Kecskemét a kormányzó párt beveséje. A sokat emlegetett, egységes több­ségi pártról — amelyet, miután­agy egysége, mint többsége egyre bizony­talan, röviden és tárgyilagosan ko­­rmányzópártnak nevezhetünk — más nagyon hirdetik, ho­gy a megalak­ításra­­vonatkozó tárgyalások fontos forduló­ponthoz érkeztek. Azok a képviselők, akik a kormányzópárt megalakítása céljából egyesülni akarnak a kisgaz­dákkal, ma délelőtt értekezletet tartot­tak, amelyen, állítólag már csí­r­a­p­á­r­t, a­l­a­k­u­l­á­s formáiról kellett dönteniök. A kisgazdapárt már félhivatalos kommünikében újságolta tegnap, hogy a keresztény nemzeti egye­sülés pártjának több tagja csatlakozik a kisgazdákhoz. Gunda Jenő, akit szintén fölemlített a kőnyomatos, rövi­den cáfol. — Kijelentem — mondotta —, hogy ez a­ hír korainak tekinthető. Érdekes, hogy Bethlenék éppen Kecskemétet szemelték ki e­­­­hezen születő kormányzópárt bölcsőjéül V­a­s­s József közoktatásügyi mi­niszter volt lent vasárnap Kecskemétet Zsitvay Tibor volt főispán támogató­jára, aki első jelöltje az új kormányzó pártnak, amely még nincs is meg. — Üdvözlöm Kecskemétet — mon­dotta Vass —, moert innen indul ki a­­egységes párt eszméje. Az üdvözlés stílusos: Kecskemétről indul ki az új párt... 3 A génuai konferan­cia elhalasz­tása í­ y éri SÍ, január SÍ. A „New York Herald“ értesü­lése szerin Lloyd George hozzájárulna a génuai kon­ferenciának rövid időre való elhalasztásé­hoz, hogy ezalatt megegyezést létesíthessee­nek Franciaország és Anglia között a ke­leti kérdésben. Lloyd George főleg azért járulna hozzá az elhalasztás tervéhez, mer véleménye szerint Amerika okvetlen el küldené képviselőit Génuába, ha sikerüln, előzetesen a Franciaország és Angiit között fennálló differenciákat elsiaiiimil­ ó S 2si2is.E S3S55L5K S Tzzixis, a L Isaasság 3., Kagyirország lag jobb hangversenyezS | I sigínyBiiHsáis I S M ^ ^ • ki az Elrnntt nyáron óriási sikerrel a KsnstftíniRhSgelven hangverssi­yazen í&Síf feferiaái* f­ tisl ,i S mi­rn EaHüslamin­ I., Snlegetgevsa 10 hansvaeeeny«« | ll^l=gg»Sgl=s=|g===»|

Next