Jövő, 1922. március (2. évfolyam, 63-76. szám)
1922-03-15 / 63. szám
Szerda, 1922 március 15 ^ #• » J O V o Március 15 szrméra volt szororúbban aktuális, mint ma, amikor Pesten az Ébredők koszorúzták meg Petőfi szobrát és a felejthetetlen ércalak alatt a hóhérkornak legszélsősészesebben korlátolt vadhajtása, Budavári László mond rizitó beszédet mindama oomány, vágy és teljesülés ellen, amiért Petőfi küzdött és a nepryvennyolcadiki szabadságharc kirobbant. A március tezmiötödiki „de- 8'rn'toló" örök és emreszt élhetetlen ellenségeinek egyenes utódai ülnek ma orgiát és vasbotokkal kergetik szét azokat, akik a negyvennyolcadiki szabadságharc követeléseiről beszélni és álmodozni mernék ; a sajtószabadság és az emberi egyenlőség emlegetése ma az állam érdekeinek „hatályosabb véddmé“-be ütközik. A közszabadságok négy-,vennyolcban éppúgy alapjában fenyegették a zsarnoki monarchiát, mint fenyegetik ma azt az elkeserítően mélyre sülyedt, leplezett katonai diktátorát, amely nem kevesebb erővel szívja ki az ország életerejét, mint szívta akkor a császári kamarilla. A szenvedő fél akkor is a magyar nép volt egy gőgös és önző idegen zsarnok egyéni és családi fiatalmával szemben, amint ma ugyanez a nép szenved egy törvénytelenül hatalomra jutott klikk uralmának a föntartásáért. A nemzeti föleszméléseket és megmozdulásokat akkor ugyanolyan kiterjedt kémhálózat denunciálta és hasonló szörnyű börtönrendszer nyomta el, mint ma, azzal a különbséggel, hogy akkor az elnyomók meggyőződéssel hitték azt, hogy a császári hatalom erősségétől az összmonarchia üdve függ, amíg ma az állam üdvére egyetlen árva lélek sora gondol és randen draundálás, minden botütés mögött egy-egy személyes vagy társasági panama rejtőzik. A harsány ünneplés, a kormánypártnak Kossuth Lajos sírjához való kizarándoklása és a Petőfi-téren az ébredők állati üvölése ne tévesszen meg senkit; ez csak korteseszköz a pustító mnka megkönnyítésére. Csak meg kell hallgatni a szobor talpazatán elhangzott beszédeket, amelyek meghamisítják Petőfit és megátkozzák Petőfi eszméit. Csak körül kell nézni és meglátni, hogy akik Kossuth Lajost és Petőfit és a márciusi ifjúságot a szívükben hordozzák, azok a börtönben sínylődnek, a Duna rímekén pihennek vagy számkivetésben vannak, vagy — a legjobb esetben — majdnem némaságra kárhoztatva ismer otthon, a figyelők és spiclik tömegétől körülvéve. Csak emlékezni kell arra a mindsürübben elhangzó kijelentésre, hogy a „destrukcó“ májius 15-én kezdődött. És ha egészen tisztán akarjuk látni a klikkek szándékát és a magyar nép kívánságát, meg kell hallani azt a türelmetlenül fokozódó, általános, zugó hangot, amellyel a nép az elnyomatás és a fölszabadulás első és legtermészetesebb ellenszerét, a titkos szavazást követeli, de amit a kormány az utolsó erejével is megakadályoz, mert mögötte rémülten érzi az új március minden szennyet elsöprő szelét. Szym. »»»»»♦»»»♦»♦♦■»♦«♦».•»■♦»»»« »»·«■»»♦♦♦»»♦♦»»« A budapesti bonnlausi intézet válságban, van: kevés a tanulmányi anyag, mert nagy a hullahiány. Budapesten most azt beszélik, hogy az orvosegyetem rektori hivatala Héjjas Ivánnal folytat tárgyalásokat. Az üzlet azonban még nem jött létre, mert Héjjas állítólag kevesli a fölajánlott összeget . . . A délafrikai bányászsztrájk. Londoni jelentés szerint a kormánycsapatok Boponi, Roodport és Florida körül fontos állásokat szállottak meg és a burokkal együttműködve számos foglyot ejtettek. A csapatok Maraisburg felé nyomulnak. Smuts tábornok jelentése szerint a kormánycsapatok Johannesburgot teljesen kiszabadították a felkelők kezéből. A létföntartás költségei Ausztriában. Az élemiszerjámlékok fokozatos beszüntetéséről hozott törvény értelmében működő paritásos bizottság megállapította, hogy Ausztriában a létföntartási költségek február közepétől március közepéig mindössze egy-két százalékkal drágultak. A szociáldemokraták tárgyalása a kerületek beosztásáról. Vasárnap lefenti a magi a rendedet. - A J 0 v 1 budapesti tudóstifisítés. - Scoapes?, március 14. A szociáldemokrata párt még most sem döntött arra nézve, hogy részt vesz-e a választásokon, vagy sem. A párt, nem tekintve a választójogi rendeletnek törvénytelen és reakciós voltát, elhatározását sok egyéb dologtól is függővé teszi. Tisztában akar lenni elsősorban a fővárosi kerületi beosztástársai, továbbá, hogy a kormány miként kezeli a választások tartama alatt a „közszabadságokat”. A fővárosi kerületek beosztására vonatkozóan a szociáldemokrata párt megbízottai kedden tárgyaltak a belügyminiszterrel. A „Magyarország” kedd este megjelent száma azt írja, hogy a szociáldemokrata párt részéről kedd délelőtt megjelentek Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszternél Makits Ferenc, Farkas István és Payer Károly és huzamosabb időn át tanácskoztak a belügyminiszterrel. Értesülésünk szerint — írja a lap .— a szociáldemokrata párt kiküldöttei előadták a belügyminiszternek, hogy a gyülekezési ás egyesülési jog szempontjából a vidéken tarthatni!«» állapotok vannak, valamint tarthatatannak jelezték az internáltak helyzetét is. Kiebelsberg gróf belügyminiszter erre kijelentette, hogy generális rendelkezésekkel kíván a kormány a fölmerült panaszokon segíteni. A szociáldemokratáknak a belügyminiszterrel folytatott tanácskozásáról a „8 Órai Újság” is megemlékezik, úgy értesül a lap, hogy Budapestet három kerületre, északra, délire és budaira fogják fölosztani. A szociáldemokraták a rrai tanácskozáson, írja a lap, azt a nézetüket fejtették ki, hogy ha nem egy kerület lesz Budapest, akkor nekik teljesen közömbös, hogy hány kerületet alakítanak a fővárosból. „Az Este értesülése szerint Klebelsberg belügymin'9.ter még mindig tárgyalásokat foktat a pártok vezetőivel a választókerületek beosztására vonatkozóan. A kormányhoz közbifid politikai körökben ezt mogviák, hogy a választókerüsletek beosztásával kapcsolatos előmunkálatok pénteki befejeződnek és a péntek, minisztertmm!C8 már abban a helyzetben lesz, hogy végleg mesállapul atja a kerületek becsalásáról szóló rendért sövögés. A rendet előrelát- s ható !) a hír a'os I .p vasárnapi ’számában fog megjelenni. — Az ellenzék proklamációja. Részt vesznek a törvénytelen választásokon, hogy legyenek képviselők az uj nemzetgyűlésben, akik felelősségre vonják a kormányt. Gömbös lapja követeli a szabadságvédő liga betiltását. — A Jövő budapesti tudósításától. — 2008788?, március4. Jelentettem, hogy a jog- és szabadságvédő liga hétfői ülésén az ellenzéki pártok elhatározták, hogy közös prok,lámádóvá fordulnak a nemzethez, amelynek megszövegezésére Apponyi Albert grófot kérték meg. A proklamációt csütörtökön hozzák nyilvánosságra, lényeges tartalma „Az Este értesülése szerint a következő: „Az 1920. évi I. törvénycikknek a választójogra vonatkozó rendelkezései , szerint a kormánynak nem volt joga arra, hogy a választójogot újból rendeleti úton szabályozza. Ha a kormánynak a hivatkozott törvénycikk rendelkezései és intenciói iránt kétségei voltak, akkor kötelessége lett volna a nemzetgyűlés határozatát provokálni még annak együttléte idejében és ha már ezt is elmulasztotta, akkor épenséggel nem lett volna joga semmiképen arra, hogy jogfosztó rendelettel lépjen föl. Ebből kiindulva az ellenzék a választójogi rendeletet törvénytelennek nyilvánítja és alkalmatlannak arra, hogy annak alapján a nemzeti akarat megnyilvánulhasson. Az ellenzék tehát nem ismeriel törvényesnek sem a rendeletet, sem az annak alapján megejtendő választásokat, sem pedig a választásokból kifolyóan összeülő nemzetgyűlést. Ezután megállapítja a kiáltvány, hogy mindegyik ellenzéki párt külön elhatározásától függ az, hogy a választójogi rendelet törvénytelen volta ellenére is részt vesz-e a választásokon, ami az előbbiek alapján csak abból a célból történhetik meg, hogy az új nemzetgyűlésben legyenek képviselők, akik felelős télyre vonhassák a kormányt és kényszeríthessék arra, hogy törvényes alapon, az általános titkos választójog alapján új nemzetgyűlést hívjon össze, amely hivatva lesz arra, hogy a függő alkotmányjogi kérdéseket megoldja.“ Ez a deklaráció, amint tegnap jelentettem, a szabadságvédő liga hétfői ülésén született meg, természetes tehát, hogy Gömbös választási főhadiszállásán mára már megnyomta a vezérkari gombot a lapkülönítménye, a „Szózat“ mai számában már erős támadást közöl a szabadság és jogvédő bizottság ellen, amelyet új ssesszor tanácsnak nevez és amelyről azt írja, hogy a keménynek nem volna szabad tűrnie működését, mert forradalmi intézmény. Apponyi Albert gróf szereplésével is foglalkozik a lap a jogvédő bizottsággal kapcsolatosan és erős kirohanást intéz Apponyi ellen. Andrássy Gyula gróf a „Magyarország“ kedd este megjelent számában erre vonatkozóan a következőket mondotta : — A jogvédő bizottság semmi mást nem csinál, mint a miniszter elé terjeszti a panaszokat és jogsérelmeket. Tisztán jogvédelmi szervezetről van szó és a legkisebb politikai akció sincs most folyamatban, hiszen a legellentétesebb politikai pártok képviselői vannak ott jelen, akik politikai akcióra nem is törekszenek. Működésünk mindössze az, hogy a bebizonyított törvénybe ütköző cselekményeket nyilvánosságra hozzuk és ezek ellen védelmet találjunk. Szomorú dolog, hogy ezt szükséges megtenni és jellemző a helyzetre. De ha forradalmi működésről van szó, úgy inkább az a forradalmi tényező, amely az ilyen bizottság létesítését szükségessé teszi Ugrón. Gábor ugyancsak a következőképen nyilatkozott: — Igen sok urnak kellemetlen, ha föltárjuk a törvénytelenségeket, de ezeket a jövőben sem fogjuk elhallgatni, mert nem igaz az, hogy ezzel az országnak ártunk, hanem, csak egyes uraknak. Hazafiságot pedig nem tanulunk sem bizonyos lapoktól, sem bizonyos uraktól. A füdetlenségi párt körlevele. A függetlenségi és 48-as Kossuth párt körlevelet bocsátott ki, amelyet megküldöttek az összes pártszervezeteknek. A körlevél elsősorban azza foglalkozik, hogy a háborús összeomlá után általános volt az a meggyőződés hogy csakis a Függetlenségi és 48-as Kosuth Párt politikája tudja az országot megmernem". A pártnak azonban csak a legutolsó percben adták át a hatalmat, amiért azok felelősek, akik félszázadon keresztül 67-es alapon kormányoztak. Amidőn az összeomlás óráiban a párt kormányra jutott, a mentés munkájával már elkéset. Az események balra tolódása idején a párt miniszterei kiváltak a kormányból és jóval a bolsevizmus kitörése előtt ellenzékbe mentek. A proletárdiktatúra alatt a párt vezérei kormányt alakítottak Szegeden A bolsevizmus bukása után a másik véglet kerekedett fölül és divatba jött a 48-as Kossuth-pártra elrágalmazása. Ezzel a párt politikáját akarták meggyűlöltetni. Kossuth Lajos eszméit lejáratni, a Habsburgok visszatérését előkészíteni, a reakció, uralmát újból meghonosítani. A kisgazdapárt, amely a függetlenségi és 48-as eszmék letéteményese gyanánt került be a nemzetgyűlésbe, a demokrácia, a szabadelvűség, a jogegyenlőség, a közszabadság követelményeivel ellenkező politikát folytatott Nem valósította meg az igazi földbirtokreformot, támogatta a Bethlen kormány választójogi politikáját, sőt ez ellen egyetlemegy szava sem volt. Mindezeket pedig betetőzte azzal, hogy a munkapárttal összeolvadt. Ezáltal az ország vezetésébe visszasegítette azt a pártot, amely a 48-as hagyományoknak és Kossuth Lajos politikájának esküdt ellensége. A körlevelet Balla Aladár, a választást vezető bizottság elnöke írta alá. Rassay és Batthyány pártja nem fuzionál. A legutóbbi napokban politikai körökben hírek terjedtek el arról, hogy a Rassay Károly vezetése alatt álló független kisgazda- és polgári párt, valaamint a Batthyány gróf vezetése alatt álló függetlenségi és 48-as párt közös fúzió jött létre. E hitekkel kapcsolatban Rassay Károly nyilatkozott „Az Est“ munkatársa élén — Eredeti programunkat — mondotta — és önállóságunkat megőrizve megyünk bele a választási küzdelembe. Ama hírek, amelyek szerint köztünk és a függetlenségi és 48-as párt között fúzió jött létre, alaptalanok, mert az ellenzéki pártok egyikével sem folytattunk oly tárgyalásokat, amelyek fúzió létrehozására irányultak volna. Pártunk eddig mintegy 105 kerületből állított jelöltet és azt hisszük, hogy a választási mozgalom végéig valamennyi kerületben érdekelve leszünk. A vidék hangulata a leghatárzottabban ellenzéki és ha az agitácó tekintetében nem volnánk így brutálisan korlátozva, akkor, azt h hiszem, a választások a kormány számára szánalmas eredménnyel végződnének. A balti államok külügyminisztereinek összejövetele. Varsó, március 14. Hétfőn itt a balti államok külügyminisztereinek konferenciája kezdődött, a konferencia főként a génuai összejövetelle kapcsolatos kérdéseket tárgyalja. A lengyel sajtó vezércikkekben méltatja a t tanácskozást és kiemeli Lengyelországot, és a balti államoknak érdekközösségét. .. cikkek szükségesnek mondják a jó szomszédi viszonyt Oroszország és a balti álamok között. A konferencia elnökévé Skirmun lengyel külügyminisztert választottak meg. (Úgy látszik, hogy Lengyelország magához fogja ragadni a vezetést a balti államok külpolitikájában. — A s z e r ki A ? ÖV Ő szabad ország nem jelenik si meg. Megírhatja az igazat és csak sx igazat írja meg