Jövő, 1922. március (2. évfolyam, 63-76. szám)

1922-03-15 / 63. szám

Szerda, 1922 március 15 ^ #• » J O V o Március 15 szrméra volt szor­orúbban aktuális, mint ma, amikor Pesten az Ébredők koszorúzt­ák meg­ Petőfi szobrát és a felejthetetlen ércalak alatt a hóhér­­kornak legszélsősészesebben korlátolt vadhajtása, Budavári László mond rizitó beszédet mindama o­omány, vágy és teljesülés ellen, amiért Petőfi küzdött és a nepryvennyolcadiki szabadságharc kirobbant. A március tezmiötödiki „de- 8'rn'toló" örök és em­reszt élhetetlen ellenségeinek egyenes utódai ülnek ma orgiát és vasbotokkal kergetik szét azokat, akik a negyvennyolcadiki sza­badságharc követeléseiről beszélni és álmodozni mernék ; a sajtószabadság és az emberi egyenlőség emlegetése ma az állam érdekeinek „hatályosabb védd­mé“-be ütközik. A közszabadságok négy-,­vennyolcban éppúgy alapjában fenyeget­ték a zsarnoki monarchiát, mint fenyege­tik ma azt az elkeserítően mélyre sülyedt, leplezett katonai diktátorát, amely nem­ kevesebb erővel szívja ki az ország életerejét, mint szívta akkor a császári kamarilla. A szenvedő fél akkor is a magyar nép volt egy gőgös és önző idegen zsarnok egyéni és családi fiatal­­m­ával szemben, amint ma ugyanez a nép szenved egy törvénytelenül hata­lomra jutott klikk uralmának a föntar­­tásáért. A nemzeti föleszméléseket és megmozdulásokat akkor ugyanolyan ki­terjedt kémhálózat denunciálta és ha­sonló szörnyű börtönrendszer nyomta el, mint ma, azzal a különbséggel, hogy akkor az elnyomók meggyőződéssel hit­ték azt, hogy a császári hatalom erős­ségétől az összmonarchia üdve függ, amíg ma az állam üdvére egyetlen árva lélek sora gondol és ra­nden d­raund­álás, minden­ botütés mögött egy-egy szemé­lyes vagy társasági panama rejtőzik. A harsány ünneplés, a kormány­pártnak Kossuth Lajos sírjához való kizarán­­doklása és a Petőfi-téren az ébre­dők állati üvölése­ ne tévesszen meg senkit; ez csak korteseszköz a pus­­tító mn­ka megkönnyítésére. Csak meg kell hallgatni a szobor tal­pazatán elhangzott beszédeket, amelyek meghamisítják Petőfit és megátkozzák Petőfi eszméit. Csak körül kell nézni és meglátni, hogy akik Kossuth Lajost és Petőfit és a márciusi ifjúságot a szívükben hordozzák, azok a börtönben sínylődnek, a Duna r­ímekén pihennek vagy számkivetésben vannak, vagy — a legjobb eset­ben — majdnem néma­ságra kárhoztatva ism­er otthon, a fi­gyelők és spiclik tömegétől körülvéve. Csak emlékezni kell arra a mindsürüb­ben elhangzó kijelentésre, hogy a „destrukc­ó“ májius 15-én kezdődött. És ha egészen tisztán akarjuk látni a klikkek szándékát és a magyar nép kívánságát, meg kell hallani azt a türelmetlenül fokozódó, általános, zugó hangot, amellyel a nép az elnyomatás és a fölszabadulás első és legtermésze­tesebb ellenszerét, a titkos szava­zást követeli, de amit a kormány az utolsó erejével is megakadályoz, mert mögötte rémülten érzi az új már­cius minden szennyet elsöprő szelét. Szym. »»»»»♦»»»♦»♦♦■»♦«♦».•»■♦»»»« »»·«■»»♦♦♦»»♦♦»»« A budapesti bonnlausi intézet vál­ságban, van: kevés a tanulmányi anyag, mert nagy a hulla­hiány. Budapesten most azt beszélik, hogy az orvosegyetem rektori hivatala Héjjas Ivánnal folytat tárgyaláso­kat. Az üzlet azonban még nem jött létre, mert Héjjas állítólag ke­vesli a fölajánlott összeget . . . A délafrikai bányászsztrájk. Londoni jelentés szerint a kormány­­csapatok Boponi, Roodport és Florida körül fontos állásokat szállottak meg és a burokkal együttműködve számos foglyot ejtettek. A csapatok Maraisburg felé nyomulnak. Smuts tábornok jelen­tése szerint a kormánycsapatok Johan­nesburgot teljesen kiszabadították a fel­kelők kezéből. A létföntartás költségei Ausz­triában. Az élemiszerjám­lékok fokozatos beszüntetéséről hozott törvény értelmében mű­ködő paritásos bizottság megállapította, hogy Ausztriában a létföntartási költségek február közepétől március közepéig mindössze egy-két százalékkal drágultak. A szociáldemokraták tárgyalása a kerületek beosztásáról. Vasárnap lefenti a magi a rendedet. - A J 0 v 1 budapesti tudóstifisítés. - Scoapes?, március 14. A szociáldemokrata párt még most sem döntött arra nézve, hogy részt vesz-e a választásokon, vagy sem. A párt, nem tekintve a választójogi ren­deletnek törvénytelen és reakciós voltát, elhatározását sok egyéb dologtól is függőv­é teszi. Tisztában akar lenni elsősorban a fővárosi kerületi beosztás­­társai, továbbá, hogy a kormány miként kezeli a választások tartama alatt a „közszabadságokat”. A fővárosi kerüle­tek beosztására vonatkozóan a szociál­demokrata párt megbízottai kedden tár­gyaltak a belügyminiszterrel. A „Magyarország” kedd este meg­jelent száma azt írja, hogy a szociál­demokrata párt részéről kedd délelőtt megjelentek Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszternél M­­­a­k­i­t­s Ferenc, Farkas István és Payer Károly és huzamosabb időn át tanácskoztak a belügyminisz­terrel. Értesülésünk szerint — írja a lap .— a szociáldemokrata párt kikül­döttei előadták a belügyminiszternek, hogy a gyülekezési ás egyesülési jog szempontjából a vidéken tarthatni!«» állapotok vannak, valamint tarthatatannak jelezték az internáltak helyzetét is. Kiebelsberg­­ gróf belü­gyminiszter erre kijelentette, hogy generális rendelkezésekkel kíván a kormány a fölmerült panaszokon se­gíteni. A szociáldemokratáknak a belügy­miniszterrel folytatott tanácskozásáról a „8 Órai Újság” is megemlékezik, úgy értesül a lap, hogy Buda­pestet három kerületre, észak­ra, délire­ és budaira fogják fölosztani. A szociáldemokraták a rr­ai tanácskozáson, írja a lap, azt a nézetüket fejtették ki, hogy ha nem egy kerület lesz Budapest, akkor nekik teljesen közöm­bös, hogy hány kerületet alakítanak a fővárosból. „Az Este értesülése szerint Klebels­­berg belügymin'9­.ter még mindig tár­gyalásokat foktat a pártok vezetőivel a választókerületek beosztására vonat­kozóan. A kormányhoz kö­z­bifid politikai körökben ezt mogviák, hogy a v­álasztó­­kerüsletek beosztásával kapcsolatos elő­munkálatok pénteki befejeződnek és a péntek, minisztertmm­!C8­ már abban a helyzetben lesz, hogy végleg mesálla­­pu­l atja a kerületek becsal­ásáról szóló rendért s­övögés. A rend­­et előrelát- s ható !) a hír a'os I .p vasárnapi ’számában fog megjelenni. — Az ellenzék proklamációja. Részt vesznek a törvénytelen választásokon, hogy legyenek képvi­selők az uj nemzetgyűlésben, akik felelősségre vonják a kormányt. Gömbös lapja követeli a szabadságvédő­ liga betiltását. — A Jövő budapesti tudósít­á­sát­ól. — 20087­88?, m­árciu­s4. Jelentettem, hogy a jog- és szabad­­ságvédő liga hétfői ülésén az ellenzéki pártok elhatározták, hogy közös prok­,­lámádóvá f­­ordulnak a nemzethez, amelynek megszövegezésére A­p­p­o­­­n­y­i Albert grófot kér­ték meg. A proklamációt csütörtökön hozzák nyilvánosságra, lényeges tar­talma „Az Este értesülése szerint a következő: „Az 1920. évi I. törvénycikknek a választójogra vonat­kozó rendelkezései , szerint a kormánynak nem volt joga arra, hogy a választójogot újból rende­leti úton szabályozza. Ha a kormánynak a hivatkozott törvénycikk rendelkezései és intenciói iránt kétségei voltak, akkor kötelessége lett volna a nemzetgyűlés határozatát provokálni még annak együtt­­léte idejében és ha már ezt is elmu­lasztotta, akkor épenséggel nem lett volna joga sem­miképen arra, hogy jogfosztó rendelettel lépjen föl. Ebből kiindulva az ellenzék a válasz­tójogi rendeletet törvénytelen­nek nyilvánítja és alkalmatlannak arra, hogy annak alapján a nemzeti akarat megnyilvánulhasson. Az ellenzék tehát nem ismeri­­el törvényes­nek sem a rendeletet, sem az annak alapján megejtendő választásokat, sem pedig a választásokból kifolyóan össze­ülő nemzetgyűlést. Ezután megállapítja a kiáltvány, h­ogy mindegyik ellenzéki párt külön elhatá­rozásától függ az, hogy a választójogi rendelet törvénytelen volta ellenére is részt vesz-e a választásokon, ami az előbbiek alapján csak abból a célból történhetik meg, hogy az új nemzetgyűlésben legyenek képviselők, akik felel­ős télyre von­­hassák a kormányt és kényszeríthessék arra, hogy törvényes alapon, az általá­nos titkos választójog alapján új nemzetgyűlést hívjon össze, amely hivatva lesz arra, hogy a függő alkotmányjogi kér­déseket megoldja.“­ Ez a deklaráció, amint tegnap jelen­tettem, a szabadságvédő­ liga hétfői ülésén született meg, természetes tehát, hogy Gömbös választási főhadiszállásán mára már megnyomta a vezérkari gombot a lapkülönítménye, a „Szózat“ mai szá­mában már erős támadást közöl a sza­badság és jogvédő bizottság ellen, amelyet új ssesszor tanácsnak nevez és amelyről azt írja, hogy a keménynek nem volna szabad tűrnie működését, mert forradalmi intézmény. Apponyi Albert gróf szereplésével is foglalkozik a lap a jogvédő bizottsággal kapcsolatosan és erős kirohanást intéz Apponyi ellen. Andrássy Gyula gróf a „Magyarország“ kedd este megjelent számában erre vonatkozóan a követ­kezőket mondotta : — A jogvédő bizottság semmi mást nem csinál, mint a miniszter elé terjeszti a panaszokat és jogsérelmeket. Tisztán jogvédelmi szervezetről van szó és a leg­kisebb politikai akció sincs most folya­matban, hiszen a legellentétesebb politikai pártok képviselői vannak ott jelen, akik politikai akcióra nem is törekszenek. Mű­ködésünk mindössze az, hogy a b­e­b­i­z­o­­nyított törvénybe ütköző cselekményeket nyilvános­ságra hozzuk és ezek ellen védel­met találjunk. Szomorú dolog, hogy ezt szükséges megtenni és jellemző a hely­zetre. De ha forradalmi működésről van szó, úgy inkább az a forradalmi tényező, amely az ilyen bi­zottság létesítését szüksé­gessé teszi Ugrón. Gábor ugyancsak a kö­vetkezőképen nyilatkozott: — Igen sok urnak kellemetlen, ha föl­tárjuk a törvénytelenségeket, de ezeket a jövőben sem fogjuk elhallgatni, mert nem igaz az, hogy ezzel az országnak ártunk, hanem, csak egyes uraknak. Haza­­fiságot pedig nem tanulunk sem bizo­nyos lapoktól, sem bizonyos uraktól. A fü­­d­etlenségi párt körlevele. A függetlenségi és 48-as Kossuth párt körlevelet bocsátott ki, ame­lyet megküldöttek az összes pártszerve­zeteknek. A körlevél elsősorban azza foglalkozik, hogy a háborús összeomlá után általános volt az a meggyőződés hogy csakis a Függetlenségi és 48-as Ko­suth­ Párt politikája tudja az országot megmernem". A pártnak azonban csak a legutolsó perc­ben adták át a hatalmat, amiért azok felelősek, akik fél­századon keresztül 67-es alapon kor­­mányoztak. Amidőn az összeomlás órái­ban a párt kormányra jutott, a mentés munkájáv­al már elkése­t. Az események balra tolódása idején a párt miniszterei kiváltak a kormányból és jóval a bolse­­vizmus kitörése előtt ellenzékbe men­tek. A proletárdiktatúra alatt a párt vezérei kormányt alakítottak Szegeden A bolsevizmus bukása után a másik véglet kerekedett fölül és divatba jött a 48-as Kossuth-párt­ra e­l­­rágalmazása. Ezzel a párt poli­tikáját akarták meggyűlöltetni. Kossuth Lajos eszméit lejáratni, a Habsburgok visszatérését előkészíteni, a reakció, uralmát újból meghonosítani. A kisgazdapárt, amely a függetlenségi és 48-as eszmék letéteményese gya­nánt került be a nemzetgyűlésbe, a demokrácia, a szabadelvűség, a jog­egyenlőség, a közszabadság követelmé­nyeivel ellenkező politikát folytatott Nem valósította meg az igazi földbirtokreformot, támogatta a Bethlen kormány választójogi politi­káját, sőt ez ellen egyetlemegy szava sem volt. Mindezeket pedig betetőzte azzal, hogy a munkapárttal összeolvadt. Ezáltal az ország vezetésébe vissza­­segítette azt a pártot, amely a 48-as hagyományoknak és Kossuth Lajos politikájának esküdt ellen­sége. A körlevelet Balla Aladár, a vá­lasztást vezető bizottság elnöke írta alá. Rassay és Batthyány pártja nem fuzionál. A legutóbbi napokban politikai kö­rökben hírek terjedtek el arról, hogy a Rassay Károly vezetése alatt álló füg­getlen kisgazda- és polgári párt, valaa­mint a Batthyány gróf vezetése alatt álló függetlenségi és 48-as párt közö­s fúzió jött létre. E hitekkel kapcsolatban Rassay Károly nyilatkozott „Az Est“ munkatársa élén — Eredeti programunkat — m­on­dotta — és önállóságunkat megőrizve megyünk bele a választási küzdelembe. Ama hírek, amelyek szerint köztünk és a függetlenségi és 48-as párt között fúzió jött létre, alaptalanok, mert az ellenzéki pártok egyikével sem folytattunk oly tárgyalásokat, amelyek fúzió létrehozására irányultak volna. Pártunk eddig mintegy 105 kerületből állított jelöltet és azt hisszük, hogy a választási mozgalom végéig va­la­m­­e­n­n­y­i kerületben érdekelve le­szünk. A vidék hangulata a leghatár­­zottabban ellenzéki és ha az agitác­ó tekintetében nem volnánk így brutá­­lisan korlátozva, akkor, azt h hiszem, a választások a kormány szá­mára szánalmas eredménnyel végződ­nének. A balti államok külü­gyminisz­tereinek összejövetele. Varsó, március 14. Hétfőn itt a balti államok kü­lügym­i­nisztereinek konferenciája kezdődött, a konferencia főként a génuai összejövetelle kapcsolatos kérdéseket tárgyalja. A len­gyel sajtó vezércikkekben méltatja a t ta­nácskozást és kiemeli Lengyelországot,­ és a balti államoknak érdekközösségét. .. cikkek szükségesnek mondják a jó szom­szédi viszonyt Oroszország és a balti ála­mok között. A konferencia elnökévé Skirmun lengyel külügyminisztert választottak meg. (Úgy látszik, hogy Lengyelország magához fogja ragadni a vezetést a balti államok külpolitikájában. — A s z e r ki A ? ÖV Ő szabad ország nem jelenik si meg. Megírhatja az igazat és csak sx igazat írja meg

Next