Jövő, 1922. december (2. évfolyam, 274-299. szám)
1922-12-01 / 274. szám
Péntek, 1322 december 1 ,TV ■ v si „rendtörvény.“ Egyszakaszos sajtótörvény készül. — A Jövő budapesti tu ésitéjitől. — Budapest, november 16. Rakovszky Iván belügyminiszter ma nyilatkozott azokról a törvényjavaslatokról, amelyek a kivételes rendeleteket fogják meghoszszabbítani , amelyek rövidesen a nemzetgyűlés elé kerülnek. Ezek közé tartozik az új rendtörvény ahogy a kormány nevezi. — A jövő hónap elején — mondotta Rakovszky — benyújtom az új rendtörvényt. * Ebben a rendtörvényben lesz egy szakasz, amely a sajtóval foglalkozik. Ez alatt nem azt értjük, hogy egyszakaszos új sajtótörvényt hozunk, hanem ebben az egy szakaszban szabályozzuk alapbetiltást, a lapengedélyezést és mindazokat a kérdéseket, amelyekről eddig endelet szólt. Ebből megérthetjük : egyszakaszos sajtótörvény fogja tehát „szabályozni“ a lapbetiltást, a lapengedélyezést . . . „A nemzet szabadon választott hatalmas vezére." Vájjon ki lehet ez ? Megmondja Achim I András gyilkosa, Zsilinszky Endre szerkesztő úr, aki nagy vezércikket eresztett a „Szózatában abból az alkalomból, hogy e dicső lapot Gömbös „rokonszellemül nyomdavállalattal egyesitette. A zsidó mozisok pénze, természetesen, sovány fala volt a „Szózat“-nak, Gömbös tehát gondoskodott arról, hogy fajvédő-lapja megfelelő támogatásban részesüljön. Persze, majd csak később derül ki, hogy miré is pénz van a „Szózat“ dicsekvése mögött amely szerint ezentúl megerősödött anyagi eszközökkel küzdhet a három év előtti programért, modern fölszerelésű nyomdával... Egyelőre elégedjünk meg azzal a nyugtával, amelyet Zsilinszky szerkesztő úr a következőkben nyújt át vezércikkében a nyilvánosság előtt — Horthynak. »Mi bizunk — írja —. És hódolattal, szeretettel, a niebelungi hűség fogadalmával köszöntjük e nekünk ünnepélyes órában azt a férfiút, aki mindnyájunknál erősebb élő hitben, minden magyarok urát, a nemzet szabadon választott hatalmas vezérét, Horthy Miklóst.“ Mert jó pennája van ennek a Zsilinszkynek !... Lemondott a külügyi faszallóság elnöke. Teleki Pál gróf lemondott a külügyi bizottság elnökségéről. A bizottság e hét végén ülést tart és új elnököt fog választani. Bánffy Miklós gróf miniszter ezúttal sem jelenik meg a bizottság előtt. Bethlen István gróf miniszterelnök fogja helyettesíteni de ugyancsak a miniszterelnök ad majd választ a bizottság ellenzéki tagjainak kérdéseire. Az ellenzéki pártok, természetesen, a külügyi bizottság ülésezését föl fogják használni arra, hogy egyes külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban a kormánytól felvilágosítást kérjenek. A kormánypárt. A kormánypárt közgazdasági és földmivelésügyi bizottsága ma, csütörtökön délután együttes értekezletet tartott. Utána a párt rendes heti értekezletet tartott, amelyen a bizottságokban már letárgyalt javaslatokkal foglalkoztak. A földreform-ditok proklamációja. A földreform végrehajtását követő nemzetgyűlési képviselők szerdán este tíz órakor a Pannónia szálló éttermében társasvacsorát rendeztek, amelyen pártállásra való tekintet nélkül jelentek meg kormánypárti és ellenzéki képviselők. A vacsora keretében megbeszélték a földreformmal kapcsolatos aktuális kérdéseket. Részt vettek a megbeszélésen: Brassay Károly, Szilágyi Lajos Eőri Szabó János, Szijj Bálint, Griger Miklós, Drozdy Győző, Szakács Andor, Hegymegi Kis Pál, Dénes István. A megjelent képviselők hosszabb eszmecserét folytattak és elhatározták, hogy a földreform sürgős végrehajtását követelő kérésüket legközelebb proklamáció alakjában a nemzetgyűlés elé terjesztik. A proklamáció benyújtásával egyidejűen az agrárdemokrata képviselők csoportjából egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselő fogja megindokolni a proklamációt. IÖV 6 szabad országban jelenik meg. Megírhatja az igazat és imk az igazat írja meg Monarchists tüntetés Budapest közgyűlésén. Viharosan éltették „Ottó király“-t. — Kavarodás Silskl-Kiss Lajos interpellációja miatt. — A Jövő budapesti tudósítójától. — Budapest, november 30. A főváros közgyűlésén szerdán délután váratlanul lelkes demonstráció volt Ottó „király“ mellett A tüntetést egy csak megkezdett, de el nem mondott interpelláció váltotta ki, amelyet Zilahi-Kiss Lajos akart előterjeszteni. Zilahi Kiss Lajost, amint ismeretes, egy összeférhetetlenségi esettel kapcsolatban éppen a minap fosztották meg mandátumától. Tizenöt napi ideje van fellebbezését benyújtani az igazoló választmány mandátumfosztó döntése ellen. Ezt a rövid időt akarta fölhasználni a levitézlett városatya, hogy hattyúdalát elzengje és interpellációt jegyzett be. A beszéde nyomán támadt óriási fölzúdulás azonban Zilahi-Kiss Lajost hirtelen elhallgatásra, sőt gyors távozásra kényszerítette. Beszéde kezdetén mindjárt türelmetlen fölkiáltások hangzottak. Alig is jutott tovább ennél a mondatnál: „Egyesek a templomba azért járnak, hogy tüntessenek . . .“ Izgatott és türelmeitlen közbekiáltások szakították félbe úgy a kereszténypártiak, mint a demokratákóraiból: — Eláll! Kendre! Rendről Nem hallgatjuk meg! — Nincs is joga beszélni! — süvített ■gy éles hang, amely után felhangzott a másik: — ízléstelenség! Zilahi-Kiss Lajos halálsápadtan állt helyén és a nagy kavarodásban is ragaszkodott ahhoz, hogy beszédét elmondhassa. Gyönge orgánuma hiába próbált keresztültörni az állandó zajon, nem sikerült. Egyetlen szavát sem lehetett tartani, csak az ajka mozgásából volt kivehető, hogy tovább is beszél Látszólagos türelme azonban újabb izgalmakat okozott és a városatyák helyeikről elugrálva követelték, hogy ne folytassa beszédét. Ismét fölhangzott a csatakiáltás: •Eláll! Eláll! Üljön le! Zilahi-Kiss rendíthetetlenül beszélt tovább, szavaiból csak egyes szófoszlányokat lehetett hallani: — Az elhalt királyért és Ottóért tartanak miséket a templomokban, ahelyett, hogy ájlatoskodnának. Csak kijövetelkor veszik észre az emberek, hogy nem ájlatoskodni voltak hanem politikai demonstráción vettek részt... Erre elemi érövel tört ki a tiltakozás : — Nem ide való ! Nem hallgatjnk meg! Szépenfejezte be működését A kiáltozásokon egyszerre csak keresztül tört az éljenzés : — Éljen a király! Éljen II. Ottó ! — amire a teremen levők valamennyien éjen kiáltásban törtek le Percekig tartott a tüntetés, amelyet tapssa majd újabb és újabb éljenzéssel fűszerezte! A kereszténypárt és az ellenzék egy pillanat alatt egységessé vált a lelkesedésben. A városatyák kitódultak padjaikból és csapatokba verődve lelkesen tovább éltettek „király “-t. Zilahi-Kiss Lajos még akkor is helyén maradt, de amikor látta, hogy beszédét képtelen elmondani, elővette zsebéből az interpelláció gépírásos szövegét és a hatalmazásban olvasni kezdte. A korábbi jelenetek természetesen, most is megismétlődtek, úgy, hogy Zilahi-Kiss az interpelláció fölolvasását is kénytelen volt abbahagyni Ekkor az elnöki emelvény felé indult, hogy interpellációját átnyújtsa, de erre kórusban hangzott fel a kiáltás: Nem kell átvenni! Ne fogadják el! Bényi Dezső alpolgármester ült az elnök székben, aki nem is vette át az írást. Zilahi-Kiss erre a közgyűlés jegyzőjéhez fordult, aki szintén nem fogadta el. Lassan elültek az izgalom hullámai és azelnök szóhoz juthatott. — Azt hittem — mondotta —, hogy az interpelláló elállt a beszédétől. Az interpellációt azonban írásban előterjeszteni nem tehet, mert az ellenkezik az ügyrenddel. Zilahi-Kiss kijelentette, hogy nem állt el interpellációja előterjesztésétől és nem is hajlandó. Erre a kijelentésre újabb izgalom támadt, ismét minden oldalról kiáltozták, hogy nem hajlandók meghallgatni egy fölfüggesztett városatya beszédét. Zilahi-Kiss nem is tehetett mást, hátat fordítva a közgyűlésnek, sápadtan kifelé indult Vise a megyei választójognak. A kormánypárti többség elfogadta a Fáy-Scepues-javaslatot. — A Tudományos Akadémia is behódolt a Nemzeti Tanácsnak. A nemzetgyűlés csütörtöki ülése. — A Jövő budapesti tudósítójától — Budapest, november 30. A fajvédő kormány és engedelmes pártja ma elhantolta az ősi vármegyét. Azok, akik oly nagy hangon lobogtatják az ősi magyar intézmények tiszteletét, ha érdekük úgy kívánja, habozás nélkül pusztítják el a legősibb magyar intézményt, a vármegyét, amely eddig a magyar alkotmány védelmi bástyája volt. A vármegyék ellenálló, önvédelmi ereje főképen azon a jogon nyugodott, hogy a vármegyei törvényhatóságok maguk választották tisztviselőiket. Bethlenél ma pucsszerűen kivégezték a vármegye választójogát; elfogadták a Fáy-féle javaslatot, amely szerint addig már nem lesznek megyei választások, amíg a közigazgatás reformja el nem készül, ami viszont tudvalévően azt jelenti, hogy a vármegyei tisztviselőket a kormány fogja kinevezni. Ez meg azt jelenti, amint az ellenzék kimutatta, hogy azokat nevezi ki majd a kormány, akik neki kedvesek, a többieket szélnek ereszti. Jön a Förster-féle szolgabírák uralma! Letárgyalták az Akadémia szubvenciójáról szóló javaslatot is, amelynek során kiderült az is, hogy a most Horthy parancsára megajándékozott Kurzus-Akadémia hódolva járult annak idején a Nemzeti Tanács elé ... A nemzetgyűlés mai üléséről tudósításunk a következő: Megszavazzák az Akadémia szubvencióját. A nemzetgyűlés csütörtöki ülését féltizenegykor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. A Tudományos Akadémia állami támogatásáról szóló javaslathoz elsőnek Szakács Andor (48-as kisgazdán szólalt föl. Ferenc császár korának ismertetésével kezdi beszédét. E kor jellemzéséről beszélvén, megemlíti, hogy a követek leveleit akkorfölbontották. Pakos József: Most is! Szakács Andor: A képviselőknek címeket adományoztak. Horváth Zoltán: Kormányfőtanácsosok lesznek most! Szakács Andor: A nemzet az uralkodóval a legtragikusabb küzdelmeket folytatta. Strausz István (pkv. ellenzéki): A Habsburgok alatt hatalmas volt az ország! Nagy Ernő : Szolgák lettünk. Strausz István: Most is. Szakács Andor: A magyar arisztokrácia nem teljesítette soha a nemzettel szemben kötelességét. Nem vett részt soha a tudomány istápolásában, pedig anyagi helyzete ezt ugyancsak megengedte volna. A világ nem változott, így van ez ma is, nagyon kis kivétellel. A javaslatot elfogadja. Jánosi Zoltán: Indítványozza, hogy az Akadémia állami támogatását tizenkét millió kétszeresében állapítsák meg. Beszél az Akadémia ósdi szelleméről s azt mondja, hogy az októberi forradalom győzelme után a szabadabb szellem hullámverései az Akadémi épületébe is becsaptak. Jelen volt a népköztársaság idején a Nemzeti Tanács ülésén, amikor megjelent a Nemzeti Tanács előtt igazán hívás nélkül és önként az Akadémia nevében a vezetőség hármas küldöttsége: Beöthy Zsolt, Berzeviczy Albert és Heinrich Gisztev, akik biztosították a Nemzeti Tanácsot engedelmességükről és támogatásukról. Klebelsberg Kunó közoktatásügyi miniszter: Reflektál az egyes felszólalásokra. Bejelenti, hogy a javaslat letárgyalása után beterjeszti a népoktatás reformjára vonatkozó javaslatot. Bejelenti továbbá, hogy hajlandó más tudományos 1 .intézeteket is állami támogatásban" részesíteni az idei költségvetés keretein belül. Rassay Károly: Hol van az a költségvetés? A javaslatot ezután általánosságban elfogadták. A részletes tárgyalásnál Jánosi Zoltán indítványozza az Akadémia segéd ,"yennek 24 millió koronára való fölemelését. Indítványát elvetik. A többi szakaszt vita nélkül elfogadják és azt részveteiben is megszavazzák. Amikor a belügyminiszter még ellenezte a közigazgatás reformját, Farkas Tibor (kormánypárti) reflekci a belügyminiszternek egy reggeli lap megjelent nyilatkozatára, amelyben aelügyminiszter az ő állításával szemben(■gcáfolja, hogy márciusban részt vett olna a pest megyei székházban tartottülésen, amely tiltakozott a közigazgatás Tomija ellen mindaddig, amíg az alotmányos rend teljesen helyre nincs álltva. A belügyminiszter azt mondja, hogy nem vett részt vele együtt ezen a gyűlően. Felolvassa a „Budapesti Hírlap” tudósítását, amelyből kitűnik, hogy Rakovszky Iván ott volt, sőt beszédet is tartott igen szellemben ezen a gyűlésen. Rakovszky Iván belügymasziszt kiijelenti, hogy nem akarta Farkas Tibor személyében sérteni és elismeri, hogy neki van igaza. Elfogadják a vármegyei pucs-javaslatot. Szünet után a közigazgatási és pénzügyi bizottság együttes jelentését terjesztik be Fár Gyula indítványára vonatkozóan. A bizottságok javasolják a törvényhatósági választások elhalasztását mindaddig, amíg a közigazgás reformja meg nem történik, ami tudvalévően a kinevezési rendszer bevezetését jelenti. Szilágyi Lajos (pártonkívüli ellenzék) : Színvallásra akarja késztetni a belügyminisztert, hogy kivel akarja letárgyalni a közigazgatás reformjáról szólavaslatot, ezzel a nemzetgyűléssel, vagy pedig a kétkamarás régi országgyűléssel Olyan információi vannak, hogy a kormánypártban sincs biztosítva sem a felsőház reformjára vonatkozó javaslat, sem a közigazgatás reformja, intézkedést kér a belügyminisztertől a bihar megyei szégyenteljes állapotok megbüntetésére. Rothenstein Mór (szoc. dem.) kifogásolja, hogy Fáy Gyula pucsszerűen terjesztette elő indítványát. Ezzel nem a részletes tárgyalásnál kellett volna előállni, hanem az általános vita során, hogy a képviselőknek alkalmat adjanak a komoly mérlegelésre és hozzászólásra. Gaá ! Gaszton: ügy van! Tökéletesen gaza van! Rothenstein Mór: Ha a belügyminiszter csinálja meg a közigazgatási reformot, akkor többé nem fogják a tisztviselőket választani, hanem jön a kinevezési rendszer és akkor a kormány csak azokat a tisztviselőket fogja megtartani, akik neki kedvesek, a többieket egyszerűen szélnek ereszti Jöjjön a belügyminiszter ide egy olyan javaslattal, amely kimondja, hogy olyan alapon ejtik meg a megyékben a választásokat, amely alapon a nemzetgyűlés létrejött. Rakovszky Iván belügyminiszter kijelenti, hogy a nemzetgyűlés jogainak megnyirbálása lenne, ha a képviselőket megfosztanák attól a lehetőségtől, hogy bármikor új szakaszt indítványozhassanak. Különben sincs másról szó szerinte, mint a mai helyzet meghosszabbításáról. Egyébként a bihari panaszok orvoslása érdekében már intézkedett. A Fáy Gyula által indítványozott szakaszokat az ellenzéki indítványok elvetésével elfogadta a Ház. • A huszadik szakasznál György Imre (szoc.-dem.) szólalt föl. Kifogásolta a közigazgatási bizottság munkájának pongyolaságát. Az utolsó pillanatban pucsszerű gyorstalpalás történt. Indítványozza, hogy a Friedrich-féle választójogi rendelet alapján a választások elrendelésének alapjára helyezkedjék a nemzetgyűlés. Rassay Károly csatlakozik ehhez az indítványhoz. Szilágyi Lajos kiegészítő indítványt tesz, hogy a csonka vármegyéjét vonjuk ki a rendelkezés alól. A javaslatot különben nem fogadja el. Jarakacs Andor pártja nevében szintén a javaslat elfogadása ellen beszél. A többség a közigazgatási bizottság javaslatát fogadja el. Az ülés két órakor ért véget, a legközelebbi ülés pénteken lesz. Angol birodalmi kereskedelmi konferencia. Az angol kormány konferenciára hívja össze a dominionok képviselőit a brit birodalmi kereskedelem kiépítésének megtárgyalására.