Jövő, 1923. március (3. évfolyam, 50-76. szám)
1923-03-24 / 70. szám
III. év Bécs, 1923 március 24. szombat tgyas számára: Ausztriában .... 1000 osztr. K | Csehszlovákiában ...... I iK | Jugoszláviában .■••...£ dinár | Romániában . .........8 lei| | Megjelenik naponta délután Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wien, V. ker. Rechte Wienzeile 79. szám :: Telefon 30-57 Távirati cím: Jövő Wien Postatakarékpénztár! számaink Ausztriában 149.079, Csehszlovákiában 60.040, Jugoszláviában 40.105. — Németországi folyószámlánk | Deutsche Bank, Berlin Hirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal és minden bel. és külföldi hirdetőiroda 70. (640.) szám A vasmunkások kivonultak Budapest utcáira: nem mintha tanultak volna az ébredő ifjaktól, akik nap-nap után hirdetik az utcához, a követeléseik hangoztatásához való jogukat, hanem mert kiparancsolta őket az utcára az éhség,, a nyomorúság, az elkeseredés. Hetek óta éheznek a vasmunkások tízezerjei Budapesten és a fővárost környékező vasgyári vidékeken, a munkáscsaládokat számítva, több százezer ember! Csuda-e, ha azon a napon, amikor a budapesti újságok egy részében hasábokon keresztül hirdetik a tüntetéshez való jogot, azon a napon, amikor a korona értéke egyszerre majdnem negyedével romlott, csuda-e akkor, amikor a mindennapi szükségleti cikkek ára eddig Budapesten m megálmodhatatlan százalékban növekszik, csuda-e, ha a sok ezer éhező családapa elkiáltja magát gyűlésen és gyűlés után való rögtönös fölvonuláson, éhesek vagyunk! munkát adjatok ! rendes bért adjatok! elég volt az állati sorból!? — Vér folyt Budapest utcáin, mert most a munkások is hallatni akarták a szavukat, vér folyt Budapest utcáin, — és nem a politika, nem a politikai ellentét, nem a szenvedélyesség mondatja velünk: ez a vér is a kormány kezét szennyezi be. A kormány az oka annak, hogy a vasgyárosok a kíméletlen diktatúrának a szociális küzdelem terén 1923-ban szinte nevetséges módszereivel hadakozhatnak, a kormány az oka annak, hogy a vasgyárosok hetekig még csak szóbaállásra sem akarták érdemesíteni a kizártak vezetőit, a kormány az oka annak, hogy annyi ezer munkáskéz pihenni kénytelen és olyan sok száz vasüzem kerekei vesztegelnek. Hetek múltak el, óráig a kereskedelemügyi miniszter végre nyöszörgött egyet, hogy: nohát talán elkezdenék már azokat a békéltető tárgyalásokat... A kormány tűrte és tűri, hogy amikor a megélhetés ára máról-holnapra ugrásszerűen úgy emelkedik, hogy még a dolgozó munkások családjaiban is az éhentengődés veszedelme fenyeget, az egyik legintelligensebb szakma , munkásait éhségbérekkel akarják ellátni látást avakulásig való és igen sokszor életveszedelmes munkáért. — Napok óta kisérik kommentárjaink a magyar korona zürichi értékjelzésének változásait és nem egyszer leírtuk már azt, ami ezeknek a mai sorainknak is a summája : a Bethlen-kormány nemcsak a politikájával, hanem a gazdasági intézkedéseivel is kergeti a teljes katasztrófa felé, kergeti a legszégyenletesebb tönk szélére Magyarorszgot. Vér folyt Budapest utcáin és hadd hangozzék el itt még egyszer a Cassandrajóslat, sajnos, nem utoljára. A munkástömegek nem tudnak megélni, a munkástömegek nem akarnak meghalni, a munkások százezrei szabadságot akarnak, emberi életet és emberi életkörülményeket, a Bethlen-kormány meg rabszolgasorban, korbácsos ébredők, szadista tisztek, szolgamód a barbarizmus parancsainak engedelmeskedő rendőrök talpa alatt akarja tartani őket, az összeütközés elkerülhetetlen. A koronaértékváltozást diagnosztizáló orvos szemével néző pénzügyi szakértő, például Paupera, megint azt mondja: rend kell az országnak, akkor rend lesz a korona körül is. Rend kell az országnak, úgy van, rend kell, de rend csak akkor lehet, ha az igazi rend kormánya nemcsak hirdeti, hanem meg akarja teremteni a rendet. A rend kormánya Horthy kormánya nem lehet. Jeterum censeo : a rend jegyében való koncentráció elől pusztulniok kell a mostani uraknak ! (miss.) Gömbösék puccstervét Nagyatádi Szabó árulta el. A fajvédők újabb harcokra készülnek. Bethlen egész nap tanácskozott Horthyval. — Budapesten nagy eseményeket várnak. — A Jövő budapesti tudósítójától. — Budapest, március 23. A politikai kulisszák mögött még mindig titkos tanácskozások és kalandos készülődések folynak. A Gömbös-féle akció a fajvédők kétségtelen veresége után sem akar nyugvópontra jutni és Gömbösék mindent elkövetnek, hogy az első alkalmas időpontban a Bethlen-kormányt fölborítsák és a hatalmat, ha szükséges, erőszakkal is megszerezzék. Amint most utólag kiderül, Gömbösék az ébredő diákság hecceivel kapcsolatosan teljes haditervet készítettek elő és már a múltkor magukhoz akarták puccsszerűen ragadni a kormányhatalmat. Amint a „Magyarság“ legutóbbi számában kipattanja az érdekes szenzációt, a fajvédők tervének elárulnia: nagyatádi Szabó István földmívelési miniszter volt. „Ez a sajátságos politikus — írja a „Magyarság“ —, aki a keresztény éra kezdetén a liberálisok reménysége és ütőkártyája volt, most negyedfél év után hajlandónak mutatkozott összeszűrni a levet az intranzigens erőcsoporttal is, föltéve, ha kormányon maradhat. Nagyatádi ártalmatlan ellenfél, de megbízhatatlan szövetséges és fölötte rugalmas oszlop a politikában. Aki reá épít, az könnyen járhat úgy, mint Gömbösék tegnap . . . Gömbösék ugyanis azt a stratégiai hibát követték el, hogy rajtaütésszerűen akarták megbuktatni a kormányt és belevonták az összeesküvésbe a minden hatalmi konjunktúrához ösztönösen igazodó nagyatádi Szabó Istvánt is, anélkül, hogy a visszavonulás lehetőségét biztosították volna egy vereség után a maguk számára.“ Amint ugyanis az eseményekből kiderül, Nagyatádinak, aki együtt vacsorázott Gömbösökkel, miután kitudta azoknak terveit és szándékait, és mérlegelte a helyzetet, első dolga az volt, hogy Bethlen István miniszterelnököt informálta a tervezett puccsról. Így történt, hogy Bethlen idejében érintkezésbe tudott lépni Horthyval, megszerezte a saját számára a kormányzó fölhatalmazását a „politikai élet egyensúlyának helyreállítására“ és másnap a parlamentben határozott gesztussal leintette Gömböséket. Gömbösék, természetesen, Bethlen győzelmét, amelyet Eckhardt nyiltan pirrhuszi győzelemnek jellemzett, nem ismerik el végleges győzelemnek és további aknamunkával igyekeznek megdönteni a ravasz erdélyi gróf és az áruló kisgazdavezér szövetségét. Hogy ezúttal valóban nagy dolgokról lehet szó és a nyilvános erőmérkőzés már nem késlekedhetik sokáig, az kitűnik az ebben a küzdelemben semleges kurzuslapok hangjából és írásmodorából, amely lapok kezdik fölismerni azt a nagy veszélyt, amely a két frakció hasbakapásával az egész kurzust, az egész ellenforradalmi rendszert fenyegeti. A „Nemzeti Újság“ valóságos jeremiádát ír a politikai helyzetről: „A keresztény tömegek nyomorognak — írja a lap —, szomszédaink állig fegyverben állanak a határon, a gazdasági katasztrófa pedig elsöpréssel fenyegettajt és fajvédelmet egyaránt. Ez a helyzet ma és ezen semmiféle szélsőséges irányzat nem segíthet, csak a halálosan komoly munka és az összetartás“. Nem kevésbé aggodalmaskodó a „Magyarság“ hangja is, amely siet ügyben annak a megállapításával is, hogy a fajvédők helyzete most nem könnyű, nem mehetnek ellenzékbe, mert „sem ők, sem szervezeteik nem függetleníthetik magukat a kormányhatalomtól és annak sokféle támogatásától“. A „Budapesti Hírlap“ is megállapítja, hogy nagy dolog van készülőben és résen kell lenni. A lap többek közt ezt írja: „Az izgalom oly nagy az ifjúság körében — olvassuk valahol, — hogy az egyetemi hallgatók nem mennek haza a húsvéti szünidőre. Miért? Talán valamelyes szerep vár reájuk, amiről ma még nem lehet beszélni ?! Senki sincs, aki belátna a színfalak mögé és ha valaki mégis tudja, mi történik a sötét háttérben, hallgat és maga is a színfalak mögött igyekszik ellensúlyozni a megindult akciót. Mert kétségtelen, hogy akció van folyamatban, amelyet az ország közbékéje, konszolidációja és nyugalma érdekében le kell szerelni és lehetetlenné kell tenni, még mielőtt késő volna. Hogy valóban komoly dolog van készülőben, annak egyéb jelenségei is mutatkoznak. Horthy Miklós kormányzó az egész nap folyamán folytatta a tanácskozást Bethlen miniszterelnökkel és csak az esti órákban tértek vissza együtt Budapestre Gödöllőről. Huszár Károlyt szintén kihallgatáson fogadta a kormányzó. Huszár a belpolitikai kérdésekben referált Horthy Miklósnak. A „P. H.“ politikai cikkében azt írja, hogy Bethlen István miniszterelnök az egységes pártban tegnap este beszélgetés közben kijelentette a képviselők előtt, hogy • minden erőszakos megmozdulást vagy föltörekvést a legerősebb eszközökkel fog lehetetlenné tenni. Teljesen beavatott forrásból nyert értesítés szerint a fajvédelmi politika hívei a kormánynak főleg két tagja ellen veszik föl a küzdelmet. Ezek: Kállay Tibor pénzügyminiszter és Svlebelsberg Kunó közoktatásügyi miniszter. Kállayra azért neheztel Wolff tagadja a puccskísérletet. Wolff Károly csütörtökön fölkeresi Rakovszky Iván belügyminisztert a parlamentben lévő szobájában és az ész- Szob aktuális kérdéseket szőnyegre hozta. Wolff Károly közölte a belügyminiszterrel, hogy szükségét érzi ennek a közvetlen és bizalmas megbeszélésnek, mivel az utóbbi napok eseményei különböző kombinációkra adhatnak alkalmat. A „8 órai Újság“ értesülése szerint a belügyminiszter és Wolff Károly beszélgetését a lehető legbarátságosabb hang jellemezte. Wolff Károly kategórikusan kijelentette, hogy sem neki, sem pártjának, sem a hozzá egyébként közelállóknak nincs kormánybuktató szándékuk és semmi olyasmit nem terveznek, ami a mai helyzetet fölboríthatná. Wolffék elismerik, hogy ma az egyetlen posszibilis ember Bethlen István gróf és az ő személyében kellő biztosítékát látják a konszolidációs politika lehetőségének. Wolff Károly mindössze arról informálta a belügyminisztert, hogy egy-két konkrétumra kiterjedő óhajtásuk van és ezeket a konkrétumokat szeretnék a kormánynak tudomására hozni és óhajtásaik honorálását fogják kérni. Wolff Károly annak a reményének adott kifejezést, hogy e tekintetben kívánságaik realitása folytán nem leszolyan differencia a kormány és ő közöttük, hogy az bárminemű konzekvenciákat vonhatna maga után. Kifejezetten hangoztatta Wolff Károly a belügyminiszternek, hogy ő és pártja határozottan támogatják a kormányt, ellenzéki politikát nem kívánnak csinálni és visszautasítanak minden inszinuációt, amely a puccspolitika vádjával illethetné őket. Kijelentette Wolff, hogy nem kell fölülni a rémhíreknek, mert ő elvei föntartásával és a már említett néhány konkrét kívánság előterjesztésével a konszolidációs politikát támogatja. Sürgős interpelláció Gömbösék miatt. Az ellenzéki képviselők körében mozgalom indult meg, hogy a kormányt a fajvédelmi politikusok mozgalmával szemben határozott és nyílt állásfoglalásra bírják. E célból tegnap este rögtönzött értekezletet tartottak és elhatározták, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülésén vagy zárt ülést kérnek, amelyen a kormány elé tárják a legutóbbi politikai jelenségeket, vagy pedig pártközi értekezlet összehívását kérik, hogy azon a miniszterelnök nyilatkozzék. Ha sem az egyik, sem a másik módozat végrehajtása net sikerülne, Rassay Károly sürgős interpelláció keretében fogja szóvá tenni Gömbösék legutóbbi napokban tanúsított magatartását. nek a fajvédők, mert pénzügyi politikája a fajvédelmi politikát szolgáló célokkal szemben szerintük nagyon is szűkmarkú. Klebelsberg Kunót pedig liberalizmusa miatt támadják Gömbösek. Az osztrák államtanács pénteki ülésén dr. Bauer folytatta tegnap abbahagyott beszédét a minisztériumok csökkentéséről. Bauer a kormánynak ezt a javaslatát bizonyos módosításokkal helyesli. Fejtegetései folyamán éles szavakban hangsúlyozta, hogy Zimmermannak, a nemzetközi ellenőrző bizottság megbízottjának pénzügyi kérdésekben joga van véleményadásra, de politikai természetű beavatkozásoktól tartózkodnia kell. A legújabb tőzsdei árfolyamok mai számunk 6. oldalán.