Műszaki Egyetem - A Jövő Mérnöke, 1953 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1953-11-25 / 20. szám
4 Gondolatok a klubélet beindulása előtt A klubélet megindítása az idei kulúrprosgramm egyik fontos feladata. Vannak sorainkközött, akik igen sokat várnak ettől az eseménytől, míg másoklebecsülik, sőt feleslegesnek tartják. Azok, akik kétségbe vonják a klubélet megindulásának és fenntartásának jelentőségét, egyrészt a helyiséghrlámyna gondainak, másrészt szemük előtt megjelenik a mott, dohányfüstös, illatszerektől terhes, kártyás csoportokat rejtő, bársony foteles terme, ahol léha nevetés között fecsegték, pletykáltak az elmúlt idők irányiadó intézői. A klubélet megindítása ellen azonban tulajdonképpen az egyetlen komoly érv a nagy helyiséghiány. A jövő tervei között okvetlen ott kell lennie a külön klubháznak, mely ugyanolyan fontos, mint a könyvtár, vagy a kazánház. El sem képzelhető nevelő munka — klubház nélkül. Egy tehúrkombinát magában egyesíti a bányák, a kohók, és a feldolgozó gyárüzemek minden lényeges jellegét, kellékét. A szellemi élet, a nevelés nyersanyagait lehet a klub helyiségeibe behozni, a fiatalok nagykérdéseit: a barátság, a szerelem, a hazafiság, a hűség, az akaraterő, az áldozatosság, a jó magyar nyelv használata, az idegen nyelvek tanulása, a tőkés államok egyetemi élete, egy- egy könyv, színdarab megbeszélése, sportesemények stb. Az „eszmecsere” a fesztelenbeszélgetés feloldja az emberi szellem gátlásait, kétségeit. Ahogy a kohó tüze kisorvasztja a meddő kőzetből az értékes ércet, úgy a Műbélét 'baráti meleglégkörében a tévedéseik és a tartózkodás, a gyanakvás salakjábólfel lehet szabadítani a szocialista életfelfogás örökszép gondolatait. A klubélet beszélgetései során a gondolatok meggyőződéssé, elhatározássá fokozódnak, melyek megindítói, sarkaiéi lesznek egyetemünk kultúrcéljának, átnevelésének. A klubélet keretei, a berendezést, az elrendezést az adottságok szabják meg. Ennél fontosabb a tartalom, a Programm körvonalazása. Máris meg kell jegyezni, hogy atz előírásról szó sincs. Az a kívánatos, hogy minél többen, minél több ötletet vessenek fel, hogy minél élénkebb, változatosabb legyen a klubélet. A klubok életében alakuljon ki kötetlen, fesztetlen kapcsolat a különböző karok, az ország különböző vidékeiről ideszármazott hallgatók között. Bár a műszaki emberek a számok szerelmesei, mégis elképzelhető, hogy novellák, verseke napirendre kerüljenek egy-egy asztal előtt. Igen hasznos lenne, ha a néhány éve végzettekmeghívása eljönnének és beszámolnának tapasztalataikról. Sőt alkalmat kellene keresni arra, hogy egyegy üzem kiváló dolgozója eljöjjön és elmondja véleményét a fiatal, végzett munkatársakról. A külföldi hallgatókkal való baráti kapcsolatok elmélyítésének igen hatásos módja, ha néhányat meghívunk és rassszólaltatjuk őket. A külföldről szabadságra hazajövő aspiránsokat, ösztöndíjasokat, illetve küldöttséggel külföldön jártakat, ugyancsak meg kell hívni, hogy hallgathassuk beszámolóikat. Egy-egy újítás ötletét ugyancsak ilyen találkozókon lehetne megvitatni. Az életben a tréfa, a vidámság úgy kell, mint egy táj szépségének az élvezéséhez a napsütés. „Tréfa verseny” is rendezhető, hogy legyen ott kacagás, derű , mely frisebbé, munkabíróbbáteszi a munkában elfoglalt embereket. Az otthon, a tanulókör ,,széppé tevésének” ötleteit, módjait, is érdemes megbeszélni, hogy a sivárság, rendetlenség helyett néhány kép, virág milyen jó hatástkelthet. A klubélet megindítása alkalmával tisztában kell lennünk azzal, hogy az a hallgatóknak, illetve a dolgozóknak csak egy részét képes lekötni. Azok, akik ügyes időbeosztásait a klubéletben résztvesznek, élvezik annak előnyeit, s kötelességszerűenkell, hogy azokat a gondolatokat és tapasztalatokat, amelyeket ott szereznek, továbbvigyék saját, szőkébb környezetükbe. A klub az új élet forrása, mely felüdíti a munkában elfáradtakat, és olyan szellemet segít kialakítani, amely az új szocialista mérnöknek bizakodó, cselekvő, a nehézségeket legyőzni tudó életszemléletet ad. Papp Ferenc egyetemi tanár Miért van szüksége egy atlétának tornatermi edzésre? vetődik fel bennünk a kérdés. Eddig úgy tudtuk, hogy az atléták mozgásterülete a pálya a vörös salak. Ez nyáron így is van, de télen? Télen az atléta tornateremben fejleszti ügyességét és erejét, itt tanulja meg a laza, ritmikus, de mégis erőteljes mozgást. Nézzük meg az atléta tornatermi edzését. Az edzés bemelegítő futással kezdődik, mely lassú futásból és váltakozó összetételű gyakorlatokból áll. Ez arra szolgál, hogy a „merev izmokat fokozatosan előkészítse a nehezebb igénybevételre. A bemelegítő futás után könnyű lazító gimnasztika következik mely fokozatosan átmegy nehezebb erősítő és lazító gyakorlatokba. Ezt előbb talajon, később szeren végzik. A gimnasztikát úgy állítják össze, hogy az az egész szervezet átmozgatásához legcélszerűbb legyen. Ez képezi az edzés súlypontját. Ez sok verejtéket kiszed a sportolókból. A gimnasztika után repülők (rövid vágta futások) és szórakoztató sportjátékok következnek, amelyek összeállítása olyan, hogy végrehajtásuk szórakoztató, de mégis komoly munka. Ezután kerül sor a szakedzésre, a sprinterek rajtolnak, az ugrók szőnyegre magasat és távolt ugranak a súlydobók és diszkoszvetők medicin labdával erősítik izmaikat. Ez arra szolgál, hogy a régi sportolók mozgásukat részletekig ható pontossággal tökéletesítsék, az új atlétákat pedig előkészítse a pályaedzésre. Ezt persze még megelőzi ,a tornatermi edzések közben is végzett mezei futás. A szakedzés után következnek az izgalmas labdajátékok (kosárlabda, röplabda) Ezután lassú levezető mozgás következik és egyjó meleg fürdő, mely szorosan hozzátartozik az atléta tornatermi edzéséhez. Aki szorgalmasan végzi mind a tornatermi, mind a pályaedzést, az rövid idő alatt sokoldalú atlétává válik. PÉTERFI MIKLÓS, az atlétikai szakosztály vezetője A JÖVŐ MÉRNÖKE Vezetőséget választott az Építőipari Műszaki Egyetem Haladás Sportköre Az Építőipari Műszaki Egyetem Haladás Sportköre 1953 november 11-én d. u. 3 órai kezdettel első ízben tartotta meg vezetőségválasztó közgyűlését. A közgyűlésen részt vettek az egyetemi vezetőség, a pártbizottság, szakszervezeti bizottság, DISZ-bizottság, a testnevelési tanszék képviselői továbbá mintegy 200 hallgató és dolgozó sportoló. A közgyűlés egyhangúlag megválasztotta, a kilenctagú elnökséget továbbá a felülvizsgáló bizottság, a területi elnökség vezetőségválasztó közgyűlésére a küldötteket. Az új megválasztott vezetőségben arányosan vannak képviselve az egyetem oktató és adminisztratív dolgozói, valamint a halligátok. A vezetőség megválasztása után Hollós András elvtárs, az új elnökség nevében köszönetet mondott a bizalomért és ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy az egyetem sportját az eddiginél magasabb színvonalra emeljük. Az egyetem vezetősége részéről a lehető legmesszebbmenő támogatást ígérte. Ismertette továbbá az épülő Építőipari Műszaki Egyetem sportlétesítményeinek tervezetét, mely biztosítja a jövőben egyetemünk dolgozóinak és hallgatóinak sportigényeit. Végül kiosztotta a Rákosi Mátyás Művek,Műszaki Egyetemek közötti MHK atlétikai párosversenyben ,győztes és kiemelkedő eredményeket elért hallgatók versenydíjait. Hangsúlyozta, hogy az MHK.párosverseny alkalmas volt arra, hogy elmélyítsük a baráti kapcsolatot a szocializmust építő munkásság és a jövő új típusú műszaki értelmisége között. A közgyűlés lelkes hangulatban ért véget. Műszaki Tudománytörténeti szakkör . A technikatörténet kutatás jelentőségének felismerése és a technikai fejlődésünk történetének megismerésére vonatkozó ■ igények vezették a műegyetemi kultúrbizottságot, amikor elhatározta a műszaki tudománytörténeti szakkör megszervezését. Ez a szakkör azonban erediményes munkát csak akkor tud a végezni, ha minél nagyobb tömegeket mozgósít, ha specializálódik. Külön csoporttá kell alakulni a legalább minden - egyes klar „kutatóinaks az arra I. legalkalamiasabb széles látókörű - oktatókáder vezetésével. (A tudomány története —: magas a tudomány!) A szakkör központi vezetésének a feladata csak az lehet, hogy összefogja a kör munkáját, segítséget nyújtson a kutatásban s a műegyetem történetének feltárásával foglalkozó munkaközösség munkája irányítsa, az eddigi kutatások eredményeit átadja. A technikatörténeti kutatás legkiválóbb képviselőinek közreműködésével pedig előadássorozatot fogunk szervezni a műegyetemi oktatás régóta érzet hiányainak pótlására. K. Zs. EMLEKEZES CSOKONAIRA L._• • Megemlékezvén az én énekeimről, rózsát hinztek sírhalmomra." (Csokonai) Czt'p fővárosunk díszesebb lett egy emlékművel. Csokonai Vitéz Mihálynak, a nagy költőnek, a felvilágosodás ihletett harcosának születése 180. évfordulóján a városligeti művészsétányon szobrot emelt népünk. És ezzel a szoborral nem aköltő lett nagyobb, hanem mi lettünk gazdagabb, nem az ő neve lett fényesebb, hanem a hálás utókoré. Önmagát becsüli meg dolgozó népünk, ha igaz nagyjainak nevét, tanítását, erőt sugárzó tekintetét megőrzi! Alig élt 32 évet a költő és ezt is nagyrészt nyomorúságban, megnem értésben, de emlékezz, milyen gazdag örökség maradt utána! A magyar nép szörnyű elnyomatásban, a feudális világ sötétségében élt. Keveseké és kiváltságosaké volt ez a föld: a földbirtokos osztályé és a, vele szövetséges klérusé. Csokonai„Az estve" c. versében felajául ennek láttán: „Az erdők tilalmas korlát közt állanak, Hogy benne az urak vadjai lakjanak: A vizek a szegény emberekre nézve Tőlük munkált fákkal el vágynak pecézve” Éles vonásokkal rajzolta meg aköltő a, szegény népet kizsákmányoló kapzsi, aranyat gyűjtő tipust „Zsugori uram" c. versében„Ül pénzes ládáján sovány ábrázattal. Tisztelvén a mammont örök áldozattal. Oly sárgák orcája sóvárgó gödrei, Mint aranyára vert királyok képei ’’ De bátran hangoztatja a klérus bűneit .‘s. „Konstanciná Poty” c. költeményében a hazai állapotokat írta meg Csokonaiba törökökről csak azért beszéd, hogy a cenzúra figyelmét elterelje „Oh, e népre, oh mely sűrű felhőt vona A szentség színével bemázolt babona! Denevér babona! bagoly vakbuzgóság! Meddig lesz körmöd közt a mindenhatóság? Míg ülsz a királyok koronáján, kincsén? A vitézek kardján s a népek bilincsén?” Bizony, sűrű és sötét feehő takart be akkor itt mindent. A szegény pár testi és lelki elesettségét látta a költő Tiszántúl, Dunántúl, mindenütt, amerre csak megfordult. „Jövendölés az első oskoláról Somogyban" c. versében kétségbeesetten kiált föl: „Hát csak kanásznak termett ■a somogysági paraszt És a nemzet lelkiismeretéhez fordul„Oh, nem fáj-e szíve Minden magyarnak. Hogy a magyar fiúkkal Gondolni nem akarnak?” Csokonai azonban nemcsak panaszkodott, nemcsak ostorát csattoghattabátran, hanem előre ,s mulatott, biztatást is adott népének, nemzetének. „Magyar! Hajnal hasad!" c. versében hitet tesz egy boldog, emberibb, szabadabb élet eljövetele mellett. „Az e Tépett gyásznak reng válnál fogva Tündöklik egy nyájas hajnal mosolyogva.” Érezte, hogy el kell jönnie a kornak, „indőn az ember emberebb lesz." Csak az igazi hazafiak szíve aggódhat úgy nemzete sorsáért, mint a költő szíve: „Minden nemzeti characterünk, s mindaz, ami a magyart teszi, enyésző félben vagyon és maga után húzza irányát a nemzetünket" — írta 1797-ben. Nemcsak kortársaihoz, hozzánk is szólnak intő szavat: „Magyarjaim! Literátorok, ne csak a külföldi írókat olvassátok, hanem ... hallgassátok figyelemmel a dandó falusi leányt és a jámbor puttonost.. A költő szivét a legszebb és legnemesebb érzelmek töltötték be. Amerre járt, mindenütt a szeretetet sugározta maga körül és mégis — milyen tragikus! — vajmi keveset kapott vissza az emberi szív melegéből. Lillája iránt érzett szerelmében is csalódnia kellett. A szív mélységéből törnek fel panaszos szavai: „Ő mély keserves annak élni, Kinek tovább nincs mit remélni. És mégis élni kell. Él az, de nincs benne lélek Az én tüdőm is bátor élek Lelketlenül lehet.” _ Mostoha volt Csokonahoz az élet, írói érvényesülésében, szerelmében és mindenben csalódnia kellett. Hirdette: „A szeretet lelkesíti az egész világot" — és végül mégis keserű szívvel kellett megállapítania: „Nőiesen szív az emberekben .. Megemlékezvén aköltő énekéről, szeretnék, ha végre megvalósulna: „A szeretet lelkesíti az egész világot..." Fónyad Ernő Ököljog Mit honon egy jól felkészült tanársegéd magával a gyakorlatra? Na ki tudja? Helyes. Előadásvázlatot, színes krétát fogar, lécet, névsort. . . Na és még mit? Vagy nem tudja senki? Megsúgom. Boxert, két coltot, tőrösbotot és zsebfütyköst. Az utóbbi tekintélyemelő szerszámok nem mindig szükségesek. Van olyan tanulócsoport, ahol ezek nélkül is lehet nevelni. De ha valaki abba a tankörbe tér be tanítani a mérnök III. éven, ahol Klinka László sajátítja el a mérnöki tudományokat, okvetlen vigyen magával a fenti „oktatási eszközből" is néhányat. Persze nem kell mindig használni ezeket az „eszközöket". Ha csak figyelmeztetni kívánja a tanársegéd valamiért, akkor még nem veri őt meg ezért Klinka, csak lehülyézi. Akkor kezd csak verekedni, ha rossz jegyet akarnak neki adni rossz munkájáért. Most azon töpreng egyetemünk vezetősége ahelyett, hogy tanársegédeinket a fenti eszközökkel ellátná, nem lenne e gazdaságosabb Klinka számára egy ketrecet és egy nyakövet rendszeresíteni. Egyesek szerint elég ha csak ráírják: „vigyázat harapós." Az oktatás előbbrevitelére kérem olvasóinkat, tegyenek javaslatot oktatószemélyzetünknek, hogyan lehetne a fenti módszerek és eszközök nélkül megteremteni a mérnökléven az oktatás biztonságát. Persze lehetne Klinka jelenlétének megszüntetését is javasolni.. . Gondnokság, segítség! A technika története folyamán a legkiválóbb tudósok törték azon a fejüket, hogyan egyeztessék össze a föld különböző pontjain az idő mérését, úgy, hogy ahol a nap a delelőn van, ott az óramutatók 12 órát mutassanak. Ennek a hosszas töprengésnek az volt az eredménye, hogy a föld felszínét osztották úgy, hogy mindegyikben egy egy órával tolták el az óramutatókat a másikhoz képest. Hasonló probléma megoldásán fáradoznak most tanáraink, legkiválóbb diákjaink. Hogyan lehetne egyetemünk különböző épületeiben összeegyeztetni a csengőket úgy, hogy egyszerre jelezzék a szünet elejét és végét. Mert ugye az tűrhetetlen állapot, hogy amikor a központi épületben 10 óra, a Stoczek utcában tíz óra tíz perc, és az A-épületben 9 óra 50 perc legyen. Ez azt eredményezi, hogy be sem fejezi a tanár, adnák egyaránt az egyik órát, mondhatjuk a fizika épületben, mire a központi épületbe ér, mintha más Világrészbe érkeznék, mert ott már valahol a következő óra közepén tartanak. És a különbség épületeink óráinak állásai között egyre nő. Látom lelki szemeim előtt, hogy néhány hét múlva ódáig jutunk, hogy amikor a kémiába belet jelez a csengő, az A-épületben éjfél lesz. A szegény hallgatóknak, pedig a két épület közt át kell öltöznie hálöngbe hogy alkalomszerű legyen a ruhája. Micsoda perspektívák! Tornacipő és következetesség Hű, micsoda zajt csaptak a vegyész karon Botos István, Lovas Anna, Füzes János és a többiek, hogy teremtsék meg számukra a tes edzés lehetőségét. Mert ugye nem lehet azt kívánni, hogy az ember mezítláb szaladgáljon tornaórákon a hidegben, feltörje a salak gyenge talpait Vagy az sem kívánható, hogy saját cipőjét tegye tönkre az ember testnevelés örve alatt. Elvégre kinek az érdeke, hogy a hallgatók erősödjenek, felfrissüljenek, edzetté, ellenállóképessé váljanak, ha nem a tanulmányi osztálynak. Tornacipőt hát a sportrajongóknak. És a tanulmányi osztály szerzett tornacipőket. Ha micsoda csendben vannak most a vegyész karon Botos István, Lovas Anna, Füzes János és a többiek, nehogy észrevegyék őket és egy tornacipő átadásával megteremtsék számukra a testedzés lehetőségét. Kilométerekre elkerülik a tanulmányi osztályt, ha meglátják egy-egy alkalmazottját, elbújnak a legközelebbi asztalfiókba, olyan kicsinyek lesznek egyszerre ijedtükben. A végén még tornaórára kell járniuk. Mert fontos, hogy a vegyészmérnök legyen mindig következetes. Becsület és kollektív érzés Mit fog csinálni az az építészhallgató, ha lediplomázik, aki már az egyetemen hamisítással keresi a kenyerét? Mert Halápi József III. éves építész így keresi. Elővesz egy nov. 4-i menzajegyet, a négyes elé egy egyest ír és a vacsora 14-én tálalva van. Persze itt is érvényes az anyagmegmaradás törvénye. Amit ő megeszik, azt más megkoplalja, hiszen csak annyi vacsorát kapnak a menzáink, amennyi jegyet rendeltek a hallgatók. De Halápit ez láthatólag nem zavarja. Mit törődik ő mással, fontos, hogy az ő gyomra teljen. Építész elvtársak! Magyarázzátok meg Halápinak, hogy rajta kívül más is van a világon. És bármennyire furcsálja, mások is szeretnének valcsorázni, nemcsak ő. Engedje legalább azokat előre, akik megfizetnek érte. Az egyiptomi álmoskönyvről Új színekkel gazdagodott egyetemünk. A III. emelet 20 as terem előtt új faliújság jelent meg, az Útépítőké. Az újság kétségkívül egyike a legjobbaknak, de azért kedves Szerkesztőbizottság engedjetek meg egy-két bíráló szót. Jó a humor és én vagyok az utolsó, aki szót emelek ellene. Jó addig, amíg nem válik cinizmussá. De mi más mint cinizmus,, amit Ti írtok az egyiptomi álmos könyv rovatba, „ötös zárthelyit írni váratlan szerencse, egyes zárthelyit írni megszokott szerencsétlenség. Index — „szegénységi bizonyítvány" stb. Mit szólnak ehhez kitűnő tanulóink, Rákosi-őszi öndíjasaink? Talán az ő eredményeik is vártlan szerencse szüleménye, vagy tervszerű tanulással megalapozott, kiérdemelt legyek? És szabad-e a hanyagok u. v.-it egyszerűen megszokott szerencsétlenségként elkönyvelnünk, nem kell-e belenyugvás helyett harcolni ellenük. Bizony kedves gúnyolódó társak, a humor csak akkor ér valamit, ha előremutató. Egy jó faliújság mutatványszámban ilyen hibát elkövetni a tiszavasokkal élve legalábbis, szegénységi bizonyítvány. ondja A JÖVŐ MÉRNÖKE A Budapesti Műszaki Egyetem és az Építőipari Műszaki Egyetem pártbizottságának, egyetemi tanácsának, DISZ- és szakszervezeti bizottságának lapja Szerkeszti: A szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Orosházi Béla Szerkesztőség: Budapest, XI ker. Budafoki út 4—6. szám, Mf. 12 Telefon: 258—955, 151 mellék Kiadja: a • Budapesti Lapkiadó Vállalat, Budapest, Vili. Blaha Lujza-tér-3 Felelős kiadó: Kürti Lászlóné Szikra Lapnyomda, Budapest, Vili., Rökk Szilárd utca 6 Felelős vezető: Kulcsár Mihály. 1953 november 15. Fiatalok! Egyetemisták! Hódítsátok meg a levegő birodalmát! Legyetek repülők! Jelentkezzetek a Műegyetem Repülőalapszervezetébe. Jelentkezés péntek este 7 óra T.-épület, IV. 47.