A Jövő Mérnöke, 1962 (9. évfolyam, 1-43. szám)

1962-01-08 / 1. szám

INTERJÚ A REKTORRAL, AZ ÉV ELSŐ MUNKANAPJÁN Január 2-án felkerestük a Budapesti Műszaki Egyetem rektorát, dr. Gruber József elvtársat, hogy az év első munkanapján néhány kérdésünkre adott válaszából tájékozódjunk az 1962-es év egyetemi terveiről, a reformkísérletek előkészítésének üteméről, személyes és tanszéki terveiről. Mindenekelőtt megragadja az alkalmat, hogy az újság hasábjain keresztül is, boldog új évet kívánjon egyetemünk minden oktatójának, dolgozójának és az egyetemi ifjúságnak. Jó munkát, jó tanulást kíván mindazoknak, akikkel személyesen nem találkozott az év első napján. Kívánja, hogy jó egészséggel, töretlen lendülettel dolgozzunk az egyetem célkitűzéseinek megvalósításáért, és egy sikerekben gazdag esztendővel méltóképpen járuljunk hozzá szocializmust építő hazánk munkájához. Első kérdésünkre, hogy milyen követelményeket támaszt kormányzatunk egyetemünkkel szemben, és mit kap az egyetem ezek megvalósításához az új évben? Rektor elvtárs a következő választ adta: Legfontosabb feladatunk és célunk, hogy mind szakmailag, mind ideológiailag jól képzett mérnököket, megfelelő számban bocsássunk a népgazdaság rendelkezésére. Ennek megvalósításához négy fő feladatot kell megoldanunk. Első helyen a reformot említem, amelylyel a gyakorlati oktatást megfelelő arányba kívánjuk állítani az elmélettel, természetesen az alapképzés csökkentése nélkül. E cél megvalósításával függ össze oktatóink továbbképzése is a káderfejlesztési terv keretében. A szakmai fejlesztésnél elengedhetetlen a tudományos önképzés fokozása. Ebben az évben el kívánjuk érni, hogy oktatóink az oktató, nevelő munkán kívül, intenzívebb tudományos kutató munkát végezzenek. Ma még sok olyan, nem is egészen fiatal oktatónk van (adjunktusok, docensek), akiknek számottevő tudományos publikációjuk nincs, egyetemi doktori címmel sem rendelkeznek. Az egyetemi oktatás színvonalának emelése érdekében, ezen a helyzeten sürgősen javítani kell. Az ideológiai továbbképzésnél az önkéntesség szigorú betartása mellett, kívánatos, hogy minél többen kapcsolódjanak be a szervezett oktatásba. Oktatóinknak meg kell érteni, hogy fejlődésük ezen az úton a leghatásosabb, mert a szervezett oktatásforma segíti legjobban egyéni fejlődésüket. Az új év elején a XXII. kongresszus anyagának feldolgozását iktattuk programba, hogy ezt a nagy jelentőségű dokumentumot munkánkban felhasználhassuk. Fontos feladatunk, hogy különböző szinteken a vezetés színvonalát javítsuk. Minden egyes tanszék, hivatal vezetőjének feladata ez. A vezetőnek át kell éreznie, hogy annak az egységnek működéséért, ahol ő áll, minden vonatkozásában felelős. Csak így, rendezett körülmények között biztosíthatjuk az egyetem zavartalan munkáját. Hogy milyen támogatást kap egyetemünk anyagiakban céljai megvalósításához? Nem kívánom felsorolni azokat az összegeket, melyeket egyetemünk az idén kap, hiszen ezzel úgyis találkoznak még az újság olvasói. Mindenesetre igen jelentős az összeg, amit évről évre, az egyetem fejlesztésére felhasználhatunk. Új laboratóriumokat, jelentős mennyiségű műszert, újabb épületeket, tanulóköri helyiségeket tervezünk, és természetesen jelentős anyagi támogatást kapnak a tanszékek is az oktató és a tudományos munka továbbfejlesztésére. Foglalkozunk egy elektronikus számológép beszerzésének kérdésével is, amelyhez a minisztérium támogatását kértük. Milyen előrehaladás mutatkozik a reform munkájában az új év folyamán? Azok a kísérletek, amelyek előkészítése egyetemünkön folyik, csak egy részét képezik annak a reformtervezetnek, amelyet 1963. májusára kell véglegesen elkészíteni. Kétségtelen, hogy a reformkísérletek előkészítése nehézkesen indult. Nem kis feladatot jelentett a reform célkitűzéseinek kidolgozása, az új utak kitűzése, de a nehéz viták eredményei már jelentkeznek. Az idén már közelebb kerülnek az oktatókhoz a gyakorlati problémák. Ez fokozottabb munkatempót követel meg, hiszen másfél év sincs már, a végleges reformterv kialakításáig. Ennek a munkának túlnyomó része 1962-re esik. Az elmúlt évben kialakultak a hosszabb termelési gyakorlatra vonatkozó tervek. Ezeket a kísérleti termelési gyakorlatokat az idén realizáljuk. Megtörténtek az előkészületek a gépészkaron a huszonnégy hetes termelési gyakorlatra. A másik két kar hátrább van a reformmunkálatokkal, mivel gyakorlataikat későbbi időpontra ütemezték. A villamosmérnöki karon még néhány elvi kérdés is tisztázásra szorul. Reformterveink célja, hogy oktatásunk alapjaitól kezdve, az elméleti és gyakorlati oktatást helyes arányba állítsa. A most induló reformkísérletek a hallgatók oktatásának csak egy részét töltik ki. Ebben az évben az a feladatunk, hogy elejétől kezdve az egész oktatást módosítsuk, a tanterveket, programokat részletesen kidolgozzuk. Bár az idei termelési gyakorlatnak kísérleti termelési gyakorlat a hivatalos neve, legalábbis így ismert a hallgatók előtt, ebből senki ne vonjon le olyan következtetést — mint a természettudományi kísérleteknél az gyakran előfordul —, hogy a kísérlet eredménytelen is lehet. Reformkísérleteink minden esetben csak hasznára válnak a hallgatóknak. Hallgatóink és oktatóink tapasztalatai alapján további szervezéssel, újabb módosításokkal, a reformkísérletek hatásfokát emelhetjük. Az új esztendőre milyen személyes és tanszéki tervei vannak? A jelenleginél nagyobb mértékben kívánok foglalkozni tudományos munkámmal. Remélem, hogy néhány, a szakmámmal kapcsolatos külföldi kongresszusra is eljuthatok. Az oktató-nevelő munka fejlesztésén kívül, a tanszéki tudományos kutatómunkánk előbbrevitelét egyik fontos célomnak tartom. Dr. Gruber József, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora kijelentette az interjú végén, hogy bár az ez évi feladatok sok tennivalót kívánnak, reméli, hogy erejéhez mérten sikeresen helytáll a tervek megvalósításában. Néhány tennivaló az új év feladataiból Orosz elvtárs kérdésünkre legfontosabb feladatként az előttünk álló következő félévben az SZKP XXII. kongresszus anyagának tanulmányozását jelölte meg. — E nagy munkát — folytatta — politikai, ideológiai vonatkozásban minden párttagnak el kell végeznie. Hogy megfelelő színvonalon dolgozhassuk fel a kongresszus anyagát, szükségesnek látta a pártbizottság és a Világnézeti Nevelési Bizottság különböző formák megteremtését. Ilyen például a nagymarosi ideológiai továbbképző tanfolyam. Nagymaroson januárban három harmincas csoportban az egyetem fiatal oktatói ideológiai továbbképzésben vesznek részt. Január végén a profeszszorok részére is szervezünk ilyen ideológiai továbbképzést. A tanfolyamokra a pártbizottság és a VNB igyekezett a legmegfelelőbb előadókat biztosítani. A professzori csoportban pl. Nemes Dezső elvtárs tartja a tájékoztatót és vezeti a kongresszusról a vitát. — E tanfolyamok után következnek majd a tanszéki viták, melyeknek színvonalát úgy gondoljuk, kedvezően befolyásolják a már említett tanfolyamok. Az alkalmazotti pártszervezet tagjai és az adminisztratív dolgozók a pártoktatásban, illetve különböző konzultációs szemináriumokon ismerkednek meg a XXII. kongresszus anyagával. A hallgatók számára februártól, a tananyagban kezdődik a kongresszus anyagának feldolgozása. Arra törekszünk, hogy a megismerésen túl a kongreszszus anyagának mély megértése is jellemezze munkánkat. Azt szeretnénk elérni, hogy a gyakorlati munka színvonalában is éreztesse hatását a XXII. kongresszus. Segítsen bennünket a kétfrontos harcban és párttagjainkra jellemzővé váljék a politikai mun Kedves elvtársak, barátaink, tanáraink, dolgozóink, egyetemeink hallgatói! Az új esztendő kezdetén szeretettel köszöntünk benneteket: békés, nyugodt, alkotó munkában, eredményekben és sikerekben gazdag és boldog új esztendőt kívánunk. Legyen ez az új esztendő további sikereink, az elmúlt évi jó munkánk és eredményeink továbbhordozója. Nyugodtan mondhatjuk, hogy politikai és oktatási szempontból talán még sohasem voltak ilyen nagy és szép feladataink. Talán csak a legfontosabbat említsük, az oktatási reformot. Az elmúlt év a vita és a kísérletezés éve volt, s a kísérleteink, valamint az eddiginél nagyobb lendületű ISZM munka eredményeképp az idei esztendőre már kialakultabb program végrehajtásának megkezdése vár ránk. Reméljük, hogy az oktatási reform nagy célkitűzése, a kommunista mérnökképzés, az idén már pontosabban körülhatárolt és — végrehajtott — formát ölt Tanárainknak további, sikerekben gazdag, tudományos kutató munkát kívánunk. Járjon sikerrel áldozatkész szakmai, oktatói és szocialista nevelő munkájuk. Hasznos tevékenységük eredményeként álljon népünk rendelkezésére szakmailag jól képzett kommunista mérnökök újabb és újabb csapata. Dolgozóink munkáját a sikerek sora jellemezte. A kommunista nérnökképzés terén kifejtett hasznos, mindennapi tevékenységüket további eredmények koszorúzzák. Hallgatóink tanulmányait a kiváló vizsgák jellemezzék. Váljon hallgatóságunk szocializmust építő népünk tényleges műszaki aranytartalékává, áldozatkész, szorgalmas tanulmányi munkájával képezze magát kommunista mérnökké. Boldog, sikerekben gazdag, békés új esztendőt. A Budapesti Műszaki Egyetem és az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem KISZ Végrehajtó Bizottságai VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! IX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, ARA, 50 FILLÉR 1962. JANUÁR 8. LAPUNK TARTALMÁBÓL: Mit kíván az új esztendőtől? Ismét itt a vizsgaidőszak Műszaki röntgenvizsgálat A tanszék és az élet Humor. Sport 3. oldal 4. oldal 2. oldal 3. oldal 6. oldal Az 1962-es esztendő nagy feladatokat ró ránk Az új esztendő alkalmából felkerestük az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem nemrég megválasztott pártbizottságának titkárát, Orosz József elvtársat. Felkértük hogy beszéljen az egyetem előtt álló feladatokról. — Most, az új év küszöbén — kezdte Orosz József elvtárs — az egyetem pártbizottsága és ezen belül a végrehajtó bizottság, mint az egyetem nemrég megválasztott pártvezetési szerve, új vezető testülete, azonfelül, hogy boldog új esztendőt kíván a párt tagjainak, egyetemi tanárainknak, oktatóinknak, dolgozóinknak és hallgatóinknak, természetesen segítséget is kér az év nagy munkájához. Azzal, hogy pártbizottságot választottunk, bizonyos mértékű új helyzet állott elő az egyetem politikai életében. A pártbizottság sokkal szélesebben támaszkodik a párttagság soraira, mint a korábbi csúcsvezetőség. Az egyetemi pártmunka irányításáért elsősorban a pártbizottság felelős, de nemcsak felelős, hanem köteles ellenőrizni is a végrehajtást. kában való önálló gondolkodás. Az egyetemi reformról — Az 1962-es év nagy feladatai közé tartozik az egyetemi oktatási reform végrehajtása is — mondotta Orosz elvtárs, majd így folytatta: — Az egyetemi oktatási reform végrehajtásában nagy lépésekkel kell előbbre jutnunk ez évben. E munka természetesen hosszú folyamat, tehát nem záródik le az év végével, de mégis meghatározhatjuk az ez évre eső fő feladatokat. Elsősorban a tananyagkorszerűsítést kell említenünk, amelyhez az elvi alapok megteremtését kívánja biztosítani a pártbizottság a XXII. kongresszus anyagának tanulmányozása jó megszervezésével. A tananyag korszerűsítése, mint már többször hangsúlyoztuk, nem azt jelenti, hogy néhány anyagrészt elhagyunk és újakat veszünk fel, hanem az egész tananyag marxista-leninista átértékelését kell elvégeznünk. E munkában eddig alig tettünk valamit. 1962-ben az a feladatunk, hogy valamennyi oktató segítségével, különösen az alaptárgyaknál befejezzük a korszerűsítést. Az egyetemi oktatási reform másik igen fontos feladata a kísérletezések továbbfolytatása. Valamennyi egyetemi oktató közügyévé és bátran mondhatjuk, hogy váljék magánügyévé a legmegfelelőbb módszerek alapján történő kísérletek megszervezése. E munkánál a legfontosabb, hogy mindig olyan kísérleti formát keressünk, amely szerves része az oktatásnak is? A pártbizottság titkára az egyetem előtt álló feladatok közül csak néhányat sorolt fel, de ezekből is látszik, hogy az 1962-es esztendő nagy munkát kíván mindannyiunktól. Orosz elvtárs a pártbizottság nevében így fejezte be nyilatkozatát: — Az előttünk álló feladatok végrehajtása elképzelhetetlen összes oktatóink, dolgozóink, hallgatóink segítsége nélkül. A pártbizottság tehát még egyszer kéri munkájához a bizalmon túl az aktív segítséget is. Több mint 60 millió fejlesztésre Az új esztendő küszöbén csaknem minden újságban az interjú foglalja el a legelőkelőbb helyet. Nyilatkoznak az államférfiak, a háziasszonyok, a sportolók, a diákok is. Mindenki elmondja, hogy milyen reményekkel néz az új év elé, hogy milyen tervei és vágyai vannak, mit szeretne elérni akár munkaterületén, akár magánéletében.. . De mit lehet tenni akkor, ha az interjú-alany nem élő személy? Ha például a mi Budapesti Műszaki Egyetemünk, „akitől” igazán nem várhatjuk, hogy szóba öntse terveit, elképzeléseit. Itt csak tolmács segít. Tolmácskeresőben jutottunk el Román Sándor főmérnökhöz, a műszaki osztály vezetőjéhez, hogy megérdeklődjük: hogyan épül, terebélyesedik, gazdagodik, modernizálódik 1962-ben az egyetem. — Kezdjük talán egy igen kifejező számadattal ezt a nyilatkozatot. Az 1962-es évre 51,7 millió forintot kapunk, illetve használunk fel egyetemi fejlesztésre, főleg állami beruházási és felújítási hitelből. A Magyar Tudományos Akadémia hozzájárulása műszer- és gépbeszerzésre körülbelül 12—15 millió forint lesz. Ami a fejlesztési munkát részleteiben illeti: az 1962— 63-as tanév kezdetéig elkészül az R-épület padlásterének beépítése tanköri helyiségekkel. Összesen 15 tanköri szoba épül, szobánként 30 fős befogadóképességgel. Ez év első felében befejeződik az F-épületben a kémiaitechnológia tanszék laborjainak és tanszéki helyiségeinek korszerűsítése, átépítése, majd elkészülnek az általános kémia és a szervetlen kémia tanszék fejlesztésére szolgáló laboratóriumok és tanszéki helyiségek is. Ezenkívül több más laboratóriumot is korszerűsítünk és szerelőállványokkal látunk el, s ezzel sok régi bajt és panaszt orvoslunk, mert a korszerűtlen laborokban bizony elég nehéz volt eredményes, jó munkát végezni. Több mint valószínű, hogy áprilisiig befejeződik a Dunapart—Bertalan utcai épület cölöpözési munkája is és megkezdődhet a tulajdonképpeni 67 millió forintos építkezés. Májusban ugyancsak jelentős munkálatokat kezdünk meg: a BME fűtési hálózatának a távfűtési hálózatba való bekapcsolását. Most egy olyan kérdésről, illetve tervről szeretnék beszélni, amely különösen a diákokat érdekli majd. Két új diákotthont építünk. Igaz, hogy ebben az évben még csak a tervezési munka folyik, de azért annyit máris elmondhatunk, hogy terveink szerint a kb. 40 millió forintos fiúdiákotthon 800 hallgatót képes befogadni, méghozzá igen kényelmesen, mert egy szobában maximum 4 diák lakik majd. A kb. 30 millió forintos leánydiákotthonban 400 lakó fér el. Itt meg kell jegyeznem, hogy ebben az épületben nemcsak egyetemisták kapnak helyet, lesz itt garázs, óvoda, bölcsőde és egy 1400 személyes étkező is. Amint már említettem, műszer- és gépbeszerzésünkre (amely a Tudományos Akadémia távlati kutatási tervének, másrészt a már kialakult, oktatási reformt°rveknek megfelelően intéződik) az Akadémia jelentős összeget biztosít 1962- ben, bizonyos tehát, hogy állományunk nagymértékben gazdagodik, egy sereg új műszert, gépet szerezhetünk be, s ezenkívül a régiek korszerűsítésére, felújítására is sor kerülhet. Végezetül még annyit, hogy tovább folyik az előadótermek korszerűsítése, különös tekintettel a világításra és a szellőzésre. A világítás modernizálásának elég komoly akadálya van, az, hogy az ipar nem tud elesendő számú fénycsövet szállítani Reméljük azonban, hogy az öt esztendő ezt a problémát is kedvezően oldja meg.