A Jövő Mérnöke, 1967 (14. évfolyam, 1-22. szám)

1967-11-03 / 19. szám

A legutóbbi UV és környé­ke című írásomban — talán csak a fordulat kedvéért — felvetettem a kérdést, mit tesz a KISZ-bizottság a gyen­ge tanulmányi eredményeket produkáló hallgatók érdeké­ben. Nos, ahogy Hajnal Miklós tanársegédtől, a KISZ-bizott­­ság érdekvédelmi és tanulmá­nyi felelősétől megtudtam, so­kat, de véleményem szerint elég mindig nem mindent! Az egyetemen háromféle rossz ta­nuló van: tehetséges, de lusta és felelőtlen diák; a velük való foglalkozás re­ménytelen és talán fölösleges is. A másik kategóriába azok tartoznak, akikről csak a si­keres felvételi vizsga után az egyetemen derül ki, hogy nem rendelkeznek azokkal az adottságokkal, amelyek nél­kül nem képzelhető el a mér­nöki pálya. Sok eredménnyel a velük való foglalkozás sem kecsegtet. A harmadik kate­góriába azok tartoznak, akik­nek körülményeik — és ez igen széles skálán mozog — determinálja a tanulásukat. Ezekkel a fiatalokkal nem­csak érdemes, de kl kell is fog­lalkozni. Ebbe a kategóriába tartoz­nak többek között főleg azok a munkás-paraszt származású diákok, akik otthoni körülmé­nyeik miatt bizonyos hátrány­nyal kezdik meg a tanulmá­nyaikat, de ide tartoznak más hallgatók is, akik szintén a rossz körülményeik miatt csak gyengébb eredményeket tud­nak produkálni. Az egyetemi tanulmányai­kat elkezdő elsőéveseknél a legfontosabb, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak az egyetemi módszerekről, a vizs­ga- és téha-követelményekről és választott szakjukról. A KISZ vállalta ezt a feladatot, és ezért szervezte meg a kol­légiumokban azt a rendszert, hogy az elsőévesek minden esetben V. éves titkárt kap­nak, aki átsegíti őket a kez­deti nehézségeken. Kétségte­len, hogy ebben az esetben a kollégiumban lakók előnyö­sebb helyzetben vannak, mint a kintlakó diákok. A KISZ javaslatára szer­vezték meg a tanulókör veze­tői tanári rendszert is: min­den tanulókör egyetemi okta­tót kap, akinek többek között a feladata, a tanulóknak való segítségnyújtás mind tanul­mányi, mind egyéb problé­máik megoldásában. A jól megszervezett tanulókörökben még spontán is létrejön azok­nak a jó tanulóknak a kis cso­portja, akik szintén a közös­ségi élet követelménye szerint segítséget nyújtanak a gyen­gébbeknek. De ha ez nem elég, s van igény, a KISZ kü­lön konzultációkat szervez, hogy így is elősegítse a tanu­lás hatékonyságát. Természe­tesen a KISZ csak akkor tud segíteni, ha megismeri a hall­gatói problémákat, és ezért szervezte meg a félévenként megtartandó munkaértekezle­teket, ahol minden segítség­igényt számbavesznek, és a lehetőségek határán belül ki­elégítenek. A gépészkaron például a nehezebb tárgyak­ból a KISZ fakultatív oktatást szervezett, amin mindenki tet­szés szerint vehet részt. Ugyancsak a KISZ-bizott­­ság javasolta az alapszerveze­teknek, hogy saját hatáskö­rükben alakítsák ki jó kap­csolataikat a tanszékekkel, hogy rövid úton tájékoztassák a tanszéki oktatókat a jellem­ző problémákról. A BME KISZ-bizottsága igyekezett megteremteni azo­kat a lehetőségeket, amelyek­kel mind az egyetemi élet, mind a tanulmányok folytatá­sa elől elháríthatók az aka­dályok. De ehhez a KISZ-bi­­zottság nem elég: az egyete­mi hallgató is kell hozzá. Talán kiderült az eddigiek­ből is, hogy a KISZ valóban sokat tett már eddig is a ta­nulmányi eredmények megja­vítása érdekében, de még mindig nem mindent: nem megy el vizsgázni a vizsgák­ra fel nem készült hallgatók helyett, K. I. AZ EGYETEM ÖRÖK (Juhász Gyula után szabadon) Az évek jöttek, mentek, elmaradtam előadásaidról lassan, megfakult zigorod a szememben, elmosódott A Zh­idnak íze, elsikkadt A rangod, és én nem mentem utánad Sok tudományodnak mélyebb erdejébe. Ma már nyugodtan ejtem a neved ki. Ma már nem reszketek utóvizsgáidra, Ma már tudom, hogy egy volt ez a sokból, Hogy a diákság a bohóság, ó de mégis, Ne higgyed azt, hogy ez hiába volt, Es nyom nélkül múlt el három évem ittt Mert benne élsz te minden félrecsúszott Gondolatomban és elvétett szavamban Es minden elmulasztott köszönésében Es minden „menza”-izű ételemben, Es egész eljövendő életemben Élsz és uralkodói örökkön, BME. — Koós — liliilli­illias A JÖVŐ MÉRNÖKE BÁL UTÁN Koós J. IV. éves gépészhallgató rajza Egyetemista hasonlat: — Úgy látszik, számomra ez — Hogy érted ezt? a lány egy asszimptota, egy — Hát, egyszerűen elérhe­­abszolút zérus fok! teilen! 2200 óra . laboratóriumi gyakorlat Hogy milyen a képzés, arra dr. Holló János dékántól és dr. Szebényi Imre dékánhe­lyettestől kapunk választ. A képzés egyik sarkalatos pontja: intenzív kapcsolat a hallgatóval. Nyilvánvaló, hogy a legközvetlenebb, Leg­hatásosabb kapcsolat oktató és diák között nem az előadá­sokon (bármilyen kitűnő is az előadási), hanem a gyakor­lati foglalkozásokon alakul ki. Ennek megfelelő, a vegyész­mérnöki karon az öt esztendő 5280 órájából 3355 óra gya­korlati jellegű. Százalékosan kifejezve az összes órák 39 százaléka előadás, 61 százalé­ka gyakorlat! Érdemes rész­letezni is: 70 óra tantermi, 920 óra tanköri, 60 óra tervezési, és 2200 óra laboratóriumi gyakorlat, amelynek évszáza­dos hagyományai vannak. Ez az intenzív képzés , amely eltér a többi öt karé­tól, a vegyészmérnöki kar egy évszázada kialakult sajátos­sága — eddig is lehetővé tette a hallgatóval való sze­mélyes, közvetlen foglalko­­zást, de a kar most az eddigi­nél is fokozottabban előtérbe helyezi a nevelési kérdéseket. Ebben a munkában igen nagy szerep jut a közelmúltban megszervezett egyetemi és ka­ri nevelési munkaközössé­geknek. Különösen I. és II. éven igyekeznek az oktatók elmélyülten foglalkozni a hallgatókkal, a neveléssel, amelyre a tanterv lehetősé- í get ad, s a tanszékek feladata­ élni e lehetőségekkel. Az el­­­ső két évfolyamon az osztály-­­ főnökök laborfőnökök is, s­­ ezzel a kapcsolat még szoro­­­sabbá válik.­­ A kar jelenleg érvényes és a két lépcsőben módosított (fin­­nomított) reform tanterve­ szerint az első négy évben­ egységes a képzés) a reform [ első munkálatai során csak­ három tanév volt egységes) és­­ az ágazati képzés az V. tan-[ évben folyik. Az ágazati tár-­­gyakat a 9. félévben oktatják, s a 10. félévben a diplomamun-­­ kára kerül sor, amelyet a­ hallgatók az egyetemen egyes ,­­ tanszékek laboratóriumai-­ ban végeznek az oktatók in-­­tenzív irányításával.­­ A nappali tagozaton a re-­ formtanterv már mind az öt­­ évfolyamon életbe lépett, a­­ módosított (finomított) terv szerint azonban csak az elkö­vetkezendő két, két és fél év­­­­ben oktatják a tananyagot va­lamennyi évfolyamon. Rész­ben az átmenet következtében a III—IV. évfolyamon mutat­kozhatnak nehézségek, s el­képzelhető, hogy a­inomított reformtanterv (amely igyeke­zett a terhelés kérdését is fi­gyelembe venni, megoldani) valamennyi évfolyamon törté­nő bevezetéséig lesznek nehe­zebb, vagy kevésbé nehéz fél­évek. A tantervek összeállí­tásánál azonban tekintetbe kellett venni az előtanulmá­nyi rendet, s így a lehetőség­hez képest pl. biztosították, hogy a matematikát kövesse a fizika, a fizikát a fizikai ké­mia, ezt a vegyipari művele­tek, majd az általános kémiai technológia, a szerves vegy­ipari alaptanfolyamok és a többi technológiai, végül ága­zati tárgy. Nagy súlyt helyez a reformtanterv a mérnöki jellegű, elsősorban gépészeti tárgyakra. A géprajz, gépele­mek, géptan követik egymást. Ugyanakkor a méréstechnika és a szabályozástechnika című tárgyak terjedelmét is lénye­gesen növelték. Mivel azonban a diploma­­munkát leszámítva kilenc fél­év áll az oktatás rendelkezé­sére és egyes igen jelentős tárgyakat (pl. fizikai kémia, vegyipari műveletek stb ...) nem célszerű egy, vagy két félévre koncentrálni, ezért a tárgyak egymásra épülését (amelynek problémája másutt is jelentkezett) nem lehet tö­kéletesen megoldani. Az okta­tók mindenesetre állandóan figyelemmel kísérik a hallga­tók előmenetelét, s a tanterv változtatása­ nélkül az egyes tárgyak metodikájában igye­keznek esetenként változtatni, a terheket egyenletesebben el-­­osztani, ha erre szükség van.­ Félüzemi oktatás­ i kar nemcsak a tanterv —­ mint keret — kialakításával­­ foglalkozik behatóan, hanem­­ az egyes tárgyak szakmai ki-­ töltésével is. Igen nagy jelen-­ tőségű a technológiai tárgyak oktatásához a félüzemi beren­dezések létesítése az oktatás számára. A Mezőgazdasági Kémiai Technológia tanszék tizenöt év előtti kezdeményezése alapján ma már a Szerves Kémiai Technológia, a Vegy­ipari Műveletek, a Kémiai Technológia, továbbá a Mű­anyag- és gumiipari, s a gé­pészmérnöki kar segítségével a szervezetileg a vegyészmér-Ez év tavaszán Moszkvában és Leningrádban jártam. Moszkvába való érkezésem után első utam természetesen­­ a Vörös térre vezetett, a Lenin­­ Mauzóleumhoz. De szörnyű­­ csalódással kellett megállapí­tanom, hogy a’szokásos tava­szi felújítási munkák miatt —­­amelyet különösen indokolt az 150. évforduló — a Mauzóleu­­s­mot zárva találtam. Nem lát- s­hatom Lenint! " Néhány nappal később a­­Szmolnij dísztermében álltam,­­ahol a szovjetek II. össz-orosz­­­­országi kongresszusát tartották­­ a forradalom győzelme után.­­ Itt olvasta fel Lenin a két hí­­­res dekrétumot a békéről és­­a földről. A díszterem nemes­­ egyszerűsége, a fehér oszlo­­­pok, barna padok ma sem­­ múzeumi némaságot sugall­­­nak. A történelem szelét érzi l itt az ember, látja a munkás-­­ paraszt- és katonaküldötteket Izsibongani, s látja az emelvé­ Inyen Lenint.­­ 220 méteres folyosó vezet in­­nen az épület másik szárnya­iba, ahol Lenin 1917. október­­ 24-től 1910. március 10-éig la­­­kott a feleségével, Krupszká-­­ jával ! Két kis szoba az egész. A­­ belső szoba ismert vászonhu-­­­zatú bútorai (hány kép emlé­­­keztet rá!). Ez volt a dolgozó­­i szoba. S a fából készült válasz-­­ tófal mögött két egyszerű, pok­­­róccal letakart vaságy. Itt,­­ ilyen szerzetesi egyszerűség­­­­ben élt a világ dolgozóinak [vezére a forradalom győzelme ] után is. Krupszkaja éjjeliszek­­[rényén egy kis tükör, amelyet [egyik katonától kapott.­­ Megható ez a szerénység. A [látogató csak áll a szobában­­és nem talál szavakat, míg a­­ könnyeivel küszködik. S hang­­­­lemezről felhangzik Lenin­­ hangja. A „Mi a szovjet hata­­l­­om” című írását olvassa fel.­­ Lenyűgöző és felejthetetlen pil­ I­­anat. S láttam a Kremlben, a Mi­nisztertanács épületében j azt a négy kis szobát is, ahová [Lenin a szovjet állam vezető­ire 1918 márciusában költözött. [Ugyanolyan puritán, mint a­­ Szmolnij-beli lakás. Abban az [időben őrség lakott itt. Lenin [ezeket az egyszerű szobákat­­ választotta. A konyha faasztalainál ebé­­­­delt feleségével és házvezető­­i nőjével Eredeti edények, evő­­s­eszközök a falakon, a konyha­­­­szekrényen. Hatalmas szamo­­svár és egy barna színű, fából­­ készült jégszekrény is látha­t bár teljes kifejlesztését ennek a képzésnek a néhol mutatkozó helyhiány gátolja, a karon folyó félüzemi okta­tás a környező országok ve­gyészmérnök képzéséhez vi­szonyítva is jelentős. Több modern műszert! A kar oktatói igyekeztek korszerű műszeres vizsgálato­kat beiktatni a laboratóriumi u­ tó itt. Krupszkája szobájában is csak ágy, íróasztal van, sem­mi hivalkodó bútordarab. S egy nálunk ismeretlen Lenin fénykép Krupszkája írásával: „Iljics legjobb fényképe 1923 őszén”. A legkisebb szoba Leniné volt. Asztalain naptár mutat­ja, mikor volt itt utoljára. 1923. október 19. Az úgynevezett kisebédlő­­ben többször találkozott Kun Bélával, akit nagyon szeretett. Testvére, Marija Iljusin Ul­­janova szobájában egy dedikált Lenin kép. Felirata: „Itt igazán hasonlítok ma­gamra.” Láttam Lenin dolgozószobá­ját is, amelyet eredeti híradó­képekről már ismertem. Előtte a folyosón távírógépek, bent a szobában gyertyák, telefonok az asztalon A falakon térké­pek. Itt is bőrfotelek, bőrka­napé, könyvszekrény és aján­déktárgyak, amelyeket Lenin a munkásoktól kapott. A falon sok kép, rajz. Egyik rajzot Szamuely Tibor készítette Leninről a Komintern egyik ülésén. A könyvszekrényekben rengeteg könyv. Klasszikus orosz irodalom, a narodnyikok művei, lexikonok, szótárak. Egyik kis asztalon egy fran­cia—bolgár szótár, Dimitrov bejegyzésével: „A mi szeretett vezérünknek”. Az óra 8 óra 15 percet mutat. Őrzi azt a pil­lanatot, amikor Lenin elhagy­ta ezt a lakást. Lenin emlékével találkoz­tam a Leningrádi Forra­dalmi Múzeumban, ahol az SZKP Központi Bizottsága tartózkodott a győzelem előtt. Itt volt Lenin dolgozószobája is egy időben. A szoba ez ko­rábbi korszerű vizsgáló rnfr­­szerek beszerzése, helyeseb­ben szólva: több példányban történő beszerzése szükséges. (Pl. infravörös spektrofotomé­terek, gázkromatográfok stb. Ezek ma már elengedhetet­lenek a vegyészmérnöki mun­kában mind a kutatás, mind az üzemellenőrzés területén i­s jó lenne, ha a hallgatók már az egyetemen megismerhetnék a modern műszereket. Ha a magyar ipar által gyártott műszerújdonságokból a ve­gyészmérnöki kar legalább részben beszerezhetné szükség­leteit — úgy ezt a feladatát is jobban, teljesebben tudná el­végezni. Termelési gyakorlat A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a termelési gyakor­latok kérdésének megoldása kielégítő. Az I. évfolyam utá­ni TMK-jellegű, a mérnöki szemlélet fokozása, a gépele­mek, géptan élővé tétele ér­dekében szervezett gyakorla­ton kívül a II. év után az egyetemen folyik a termelési gyakorlat a Vízgépek tanszé­kének segítségével áramlásta­ni és géplaboratóriumi jelleg­gel. Ezután a 8. félévben 10 hetes szakmai gyakorlatra ke­rül sor az üzemekben. A cél: egy üzemen keresztül a kor­szerű vegyipari technológia megismerése, egy konkrét (Folytatás a 4. oldalon.) Ívéről Lenin több beszédet tartott a Trojicka (Szent Há­romság) téren (ma Forrada­lom tér) gyülekező munkások­nak, katonáknak. S Leningrádban a Mars-me­ző sarkánál, közel a volt Téli Palotához áll egy Lenin Mú­zeum. Udvarán ott a híres páncélkocsi, amelynek tetejé­ről 1917. április 3-án a Finn pályaudvar előtt Lenin kiadta a jelszót­ „Minden hatalmat a szovjeteknek!” A múzeum órá­ja az idők végezetéig mutatja némaságba dermedve a ször­nyű pillanatot, Lenin halálá­nak idejét: 6 óra 50 percet. (1924. január 21-én.) S lehet-e megindultság nél­kül nézni a Moszkvai Közpon­ti Lenin Múzeum egyik termé­nek üvegszekrényében azt az egyszerű, kopott fekete kabá­tot, amelyen piros cérnával varrt jelek mutatják a golyók helyét, amelyekkel Dora Kap­lan eszer merénylőnő súlyosan megsebesítette 1918. augusztus 30-án egy gyári munkásgyűlé­sen Lenint. Itt őrzik Lenin egyik beje­lentőlapját is, amelynek foglal­kozási rovatába ezt írta: új­ságíró. Itt van az az utasítása, amelyet 1922. április 13-án írt Szmirnovhoz: „Kérem önt, se­gítsen Kun Béla elvtársnak és családjának, mert nagyon nél­külöznek.” Itt van Lenin vég­rendelete, s a gyászteremben megrendítő halotti maszkja. Moszkvában jártamkor zár­va volt a Mauzóleum, de mégis azt mondhatom — al­kotásaiban, az emberek szívé­ben, ezer és ezer tárgyban, a Szovjetunió harcaiban és győ­zelmeiben —, láttam Lenint! Jócsai Andor A Leningradi Forradalmi Múzeum (volt Ksesinszkaja palota) erkélye, ahonnan Lenin több álk­aimmal beszélt a Forradalom téren összegyűlt munkásokhoz és katonákhoz VEGYÉSZEK A vegyészmérnöki kar nappali tagozatának létszáma je­lenleg 704 fő, az esti tagozaté 447 fő. A kétéves vegyipar, gazdasági mérnök szakon, illetve a szakmérnöki szakon ösz­­szesen 127 okleveles vegyészmérnök tanul tovább. nöki karhoz tartozó Vegyipari Géptan tanszéken is félüzemi jellegű oktatás folyik. Ezáltal a „lombik kémia” mellett (amelyre változatlanul szük­ség van egyes tárgyaknál megvalósult az elképzelés, amely szerint az oktatás fo­lyamán egyre közelebb kell vinni a hallgatókat a gyakor­lathoz, a vegyipar valóságos problémáihoz, hiszen minden új kémiai technológia megva­lósítása laboratóriumban, „lombikban”, majd félüzem­ben kezdődik, gyakorlatokba. Többek között pl. az analitikai kémia okta­tásán belül növelték a műsze­res kémiai analízis súlyát, je­lentőségét. Meg kell azonban jegyezni, hogy bár az elmúlt években a TFKA és az ipari minisztériumok támogatásával egy-két elektromikroszkópot is kapott a kar, s azt az okta­tásba is beiktatta , a műszer­ellátottság nem kielégítő. Ezért néhány mérésnél mű­szerhiány miatt nem valósít­ható meg a hallgatók egyéni, önálló munkája. Ehhez tö­ .............3

Next