A Jövő Mérnöke, 1968 (15. évfolyam, 1-29. szám)
1968-01-13 / 1. szám
VIZSGA ÉS KABALA (Urbán Tamás felvétele) tomfx rmm rsssMx rfMsm sssssssssssssssssssssssssssssM’wswsssssssssswsssss AZ EGYETEM HALLGATÓINAK, OKTATÓINAK ÉS DOLGOZÓINAK SIKEREKBEN GAZDAG, BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KIVÁN A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM REKTORI TANÁCSA, EGYETEMI TANÁCSA, MSZMP BIZOTTSÁGA, KISZ-BIZOTTSÁGA ÉS SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁGA. frssssjvrssysssrsssssssssrsssssssssssssrsssssfssssssfsssssrsssssssssssssssssssssssssssj Vizsgáztatási módszer gépelemekből A Jövő Mérnöke 67. dec. 2-i számában olvastam a következő sorokat: „A gépelem írásbeli vizsgák lebonyolítása sem volt szerencsés. Sem volt egységes pontozási rendszer, és a reklamáció a vizsgázónak esetleg nem válik előnyére." Úgy gondolom, ha már szóba került nem haszontalan röviden ismertetni a tanszék vizsgáztatási módszerét. Az ismertetés egyben válasz is lesz a fenti sorokra, és megnyugtatja azokat a kollégákat, akik a „szerencse" és „véletlen” tényezőket a vizsgáikon a minimumra szeretnék csökkenteni. A gépelemek vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli vizsga. Az írásbeli vizsga általában 14 kérdést tartalmaz, mely felöleli a vizsgaanyag egész terjedelmét A kérdésenként feltüntetett pontszámok csak hibátlan megoldás esetén adhatók, az elérhető maximális pontszám 100. Az összetett kérdések (példák, levezetések) megoldásánál részmegoldások is értékelhetők, a kérdés összpontszámának arányos csökkentésével. A részpontszámok adása véleményünk szerint előnyös a hallgatóknak, ugyanis egy esetleges számhiba nem teszi a feleletet értéktelenné. A csökkentés mértékére hibatípusonként a vizsgáztatók egymás közt megállapodnak, hogy az itt előforduló szóródásokat a lehetőség szerint minimálisra csökkentsék. Az ún. apró kérdéseknél, melyek csupán egy-egy gondolati elemet tartalmaznak részmegoldás az esetek többségében nem képzelhető el, hisz az elkövetett hiba, vagy hiányosság a választ helytelenné, használhatatlanná teszi. Ezeknél a kérdéseknél tehát vagy teljes, vagy 0 pontszám adható. A konstrukciós kérdések értékelésénél alapvető szempont az illető gépelem legyárthatósága, szerelhetősége és működőképessége. Amennyiben az előbbi követelményeket a válasz nem elégíti ki, értéke 0 pont abban az esetben is, ha részmegoldásaiban esetleg jó elemeket is tartalmaz. A szóbeli vizsga megkezdésekor a vizsgázónak megmutatják a kijavított dolgozatot, megbeszélik a hibákat és kiegészítő kis kérdéseket adnak fel. Amennyiben a vizsgázó minden témakörben ért el pontot és az összpontszáma 40 felett van, külön szóbeli nélkül is kaphat érdemjegyet. Gyakran előfordul, hogy a vizsgázónak sikerül olyan pontszámot elérnie, amely elég lenne érdemjegy megajánlásához, viszont egy vagy több témakört kihagyott, tehát ebből az anyagrészből nem bizonyította felkészültségét. Ha a hallgató egy teljes fejezet (pl. gördülőcsapágyak) kérdéseit megválaszolás nélkül hagyta, a szóbeli folyamán feltett kérdéseken keresztül kell számot adnia az érintett témakörökben való jártasságáról. Az osztályzat megadásának feltétele tehát az, hogy a hallgató minden témakörben legalább elégséges tudást tanúsítson. Az írásbeli vizsga 14 kérdése olyan lehetőséget ad a vizsgázónak, hogy sok kérdésben, az anyag teljes spektrumában való jártasságát bizonyítsa. Fontos tehát, hogy az írásbeli kérdései jellemzőek, jók, és a küt(Folytatás a 3. oldalon.) KÖZLEMÉNY Tájékoztatásul közöljük, hogy lapunk példányszámon-§ benk árát január 1-től 60 fit- § lérre emelték. Féléves elüff fizetés 7 forint. Azok, akik még a tanév ^ kezdetekor egy évre előfizet- 3 tele, továbbra is rendszeresen, megkapják a lapot. A szerkesztőség s VIÁG PROLEKJJAI, EGYESÜLJETEK' A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM LAPJA XV. ÉVFOLYAM, SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR 1989 VIZSGA SAKKOZÁSSAL aí Építőmérnöki Kar v. éves vízépítő mérnök szakos hallgatói között van jónéhány, akinek a mostani vizsgaidőszak a szokásosnál is több gondot és fejtörést okoz. Példaként említjük a műtárgyépítési ágazat hallgatóit. Rajzfeladat tekintetében ez az ágazat a legtúlterheltebb. Ebből a tényből következik pillanatnyilag a több gond és fejtörés. Ezért van az, hogy a műtárgyépítési ágazatosok számára a vizsgaidőszak voltaképpen nem január 2-án, hanem általában jóval később, csak nyolcadika, tizedike táján kezdődhetett meg. A rajzbeadási határidő eredetileg december 21-e volt. A Dékáni Tanács — látva, hogy a hallgatók képtelenek lesznek elkészülni eddig — december 30-ra tolta le, de a hallgatók zöme erre a határidőre sem tudta beadni feladatait, január első hetében még javában rajzoltak, sőt van aki még mindig rajzol (legfeljebb egy vizsgát gyorsan letett). A rajzos tárgyaik a következők: út-vasútépítés — a feladat: 1. megadott út vázlatos tervének elkészítése, 2. az előbbi út kijelölt másfél kilométeres szakasza részletes fced-motnumentációjnak elkészítése, 3. vágánykapcsolások számítása, számítási adatok feldolgozása. Valamennyi feladat igen részletes, munkaigényes. Vízépítési műtárgyak — a feladat: 1. hajózsilip vázlatterve, 2. egy duzzasztómű statikai vizsgálata és alapozási terve. Mezőgazdasági vízgazdálkodás — a feladat: egy adott terület csőszerű öntözéssel való beöntözésének megtervezése. Építésszervezés — a feladat: egy adott műtárgy komplett organizációs tervének elkészítése és elrendezési terv készítése. Ez a legmunkaigényesebb valamennyi feladat közül! Ami a speciális, műtárgyágazati tárgyakat illeti, a vízfolyások rendezése III. c. tárgy keretében is akadt rajzfeladat. Az egyik: Szeged fölött a Tiszán létesítendő hajózó csatorna építésének terve és egy kikötő vázlatterve. A másik: a Hernád folyón létesítendő duzzasztómű egy vízkivételi művel, amely a Hermádból kitorkolló üzemvízcsatornát lát el energiatermelésre szolgáló vízmennyiséggel. Az üzem vízcsatornán létesítendő egy vízerőtelep, ennek tervét kell elkészíteni. Voltak aztán egyéb, kisebb feladatok is. A mérnökgeológia c. tárgyhoz a félévi aláírásért egy réha és egy mérnökgeológiai tanulmány elkészítése. A vízgazdálkodás c. tárgyhoz, ugyancsak a félévi aláírásért egy vízgazdálkodási feladattervet (rajz és számítás) kell elkészíteni, beadási határidő január 15. A tanszékek és a dékáni megértéssel vették tudomásul, hogy a hallgatók jelentős része jócskán „lekéste” a hivatalos határidőt A hallgatók megértéssel veszik tudomásul, hogy igen sok a rajzfeladat (és általában a tanulnivaló!). A vélemények általában így hangzanak: mindegyik feladat fontos, egyiket sem lehetne elhagyni ... amit elméletben és gyakorlatban az egyetemtől kapunk, az a minimum, ennél többet is lehetne kapni és tanulni... CSAK AZ IDŐVEL VAN BAJ!! Ez 37. Itt van a bibi. Az elméleti anyag és a gyakorlati feladatmennyiség néha szétfeszíti az időkeretet. Ilyenkor aztán felborul minden. Elcsúsznak a határidők, öszszébb szorul a vizsgaidőszak és kissé idegesek a hallgatók. Amin nem is lehet csodálkozni. A 7 vizsgát (út-vasútépítés 1 éves anyag, 800 oldal, hidrológia, hidromechanika, városépítéstan, vízépítési műtárgyak, vízfolyások III., építésszervezés 1 éves anyag) voltaképpen nem öt és fél, hanem 4, legjobb esetben 4 és fél hét alatt kell letennie iTllegleh^t^n^, sok hallgató-És megindul a sakkozás. Ha az első vizsgámat leteszem, mondjuk 11-én, akkor a következőt csak ekkor tehetem le, ez nem jó, mást kell lépni. Ezen a listán erre a vizsgára vagyok kiírva, innen kihúzom magam, átiratkozom egy másikra, viszont akkor mást kell lépnem a naptáramban, mert ezen a napon azt jelöltem be, hogy... és fordítva ... és elölről... Hát így megy ez a sakkjáték. Teljes gőzzel folyik a tanulás, néhányuknál a rajzzal párhuzamosan. Mert hiába tolódott el 2-ről 10-re a vizsgaidőszak kezdete, a vége mindenképpen február 7. Apelláta nélkül. Vannak remények arra (úgy hallottuk), hogy a következő évben enyhül valamelyest a helyzet a rajzfeladatok mennyiségét illetően — a mai V. éveseket azonban ez már nemigen vigasztalja. Ebben a vizsgaidőszakban, szegény vizesek kint vannak a vízből. EGY KÍSÉRLET SIKERE Január 9.-e délelőtt fél kilenc K-épület első emelet, politikai gazdaságtan vizsga. Az építőmérnöki kar első évfolyam 7-es és 9-es tanulóköre vizsgázik Kompakter Béláné adjunktusnál. A folyosón a vizsgára várakozók között érdekes módon nem ideges a légikör. (Nem ez a tipikus a vizsgák előtt). Megkérdeztem egy-két hallgatót, mi az oka a nyugalmuknak. — Felkészültünk a vizsgára — mondja az egyik. — Az a kérdéses csak — mondja a másik —, hogy közepest, jól, vagy jelest kapunk-e? — A tanszéknek a kísérlete, a kiscsoportos oktatás, nagyon bevált — mondja a harmadik —, hiszen a vizsgáztató tanár volt az előadónk is, akivel hetenként két alkalommal találkoztunk. Mi is ismerjük őt, és ő is tisztában van a félév során szerzett tudásunkkal. A tételeket a tizenkét hallgató fél kilenckor húzza ki, majd mindegyikük húsz perc felkészülési időt kap. Ilyen kérdésekre kell majd felelniük: Mi a tőke szerves összetétele? Az értéktörvény lényege és funkciója az egyszerű árutermelés között; A kapitalizmus alapvető ellentmondása; Az árutermelés kialakulásának feltételei; A társadalmi össztermék és a nemzeti jövedelem fogalma. Milyen feltételek között válik a munkaerő áruvá? stb. A vizsgázás nyugodt légkörben kezdődik. A 12 vizsgázó többségének tudása megnyugtató, hiszen hárman kapnak jelest, ketten jót, négyen közepest és hárman elégségest. A vizsgáztató a feleleteknél nem elégszik meg a tétel elmondásával, hanem majdnem minden esetben rákérdez, mert arra kíváncsi, hogy a megtanult anyagot a hallgató kapcsolatba tudja-e hozni a mindennapi élet gyakorlatával. A vizsga után Kompaktor Béláné adjunktus még elmondta, hogy a BME oktatói által írt új tankönyv nagyon beválik, az előadásokat pedig úgy tartja meg, hogy a tankönyv nehezebb részeit magyarázza el élőszóval, a többi előadásokon arra törekszik, hogy az előadott anyagot sok szemléltető példával bizonyítsa, illetőleg hozza kapcsolatba a mérnöki hivatás során felmerülő gazdasági kérdésekkel. A végighallgatott vizsga alapján úgy érzem, a törekvése célravezető. (k. i.) Ezek nem könnyű percek... (Urbán Tamás felvétele) issok,a Győzelmes hét év éi két éve, az i’00-as év végén alakult meg a Dél-Vietnámi Nemzeti Felszabadítási Front, amely minden hazafias erőt maga köré tömörítve, élére állt az amerikai agresszorok , és zsoldosaik ellen folyó fegyveres és politikai harcnak. Hamarosan megtanulta a világ a DNFF nevét. A világ leghatalmasabb hadserege, hosszú évek alatt nem képes a kis vietnami népre rákényszeríteni a szolgaságot. A vietnámi emberek tudják, hogy a haza megmentésének útja soksok év szenvedésével jár, de azt is tudják, hogy csak az övék lehet a győzelem. Az amerikai agresszorokkal szemben vívott élethalálharc lényegét fejezi ki ez a kis Dél- Vietnam-szerte ismert népi vers, amelynek a nyers fordása a következő: „Nincs más mondanivalónk, csak az, hogy esküszünk: vagy ti, senkik, vagy pedig mi leszünk azok, akik itt élünk. Minden szavunk élesen vág, akár a kés pengéje; esküvel fogadjuk, hogy ha mi élünk, akkor nektek meg kell halnotok, senkik!” Hiába minden eszkaláció, hiába növelték a Dél-Vietnámban állomásozó amerikai hadsereg létszámát félmillió fölé, napról-napra a népi erők újabb győzelmes akcióit repítik világgá a távirati irodák. S ez nem is csoda. Hiszen legyőzhetetlen az a nép, amely az emberi életért, a szabadságért harcol. Vietnami lány. Koppány Attila II. éves építőmérnök rajza