A Jövő Mérnöke, 1972 (19. évfolyam, 1-38. szám)
1972-01-15 / 1. szám
Kerületi információs iroda Információs iroda kezdte meg működését 1972. január 2-től a XI. kerületi Tanácsban, a végrehajtó bizottság 1971. szeptemberi határozata alapján. Az ügyfélszolgálat a tanács rendes, hivatalos fogadónapjain kívül mindennap a lakosság rendelkezésére áll. Az iroda vezetője Rosta Lászlóné. IFJÚSÁG 1971 IFJÚSÁG 1971 címen a központi könyvtárban kiállítás nyílt a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség VIII. kongresszusa tiszteletére. A tablók kaleidoszkópszerűen villantanak fel képeket a tudományos élet, irodalom, képzőművészet, sport, zene területén elért sikerekről, eredményekről. Jóleső érzéssel fedeztük fel a sok színes tabló között egyetemünk ifjúságának életét bemutató, reprezentáló kiadványokat. KOPPÁNY ATTILA METSZETE ás II. jeleti menetrendje AZ ELSŐ TANÍTÁSI nap 1972. január 31. (hétfő), az utolsó tanítási nap május 6. (szombat). Oktatási szünet: március 15. (szerda), március 21. (kedd), április 3. (húsvét hétfő), április 4. (kedd), május 1. (hétfő). Elővizsgák kizárólag órarendi elfoglaltságon kívül, az utolsó oktatási héten tarthatók. Rendes vizsgaidőszak: május 8. (hétfő)—június 30. (péntek). A DIPLOMATERV beadási időpontját a karok úgy állapítják meg, hogy azok a hallgatók, akik az előírt terminusig beadták tervüket, június 30-ával bezárólag letehessék az államvizsgát. Ezen a terminuson túl az érintett hallgatókat kollégiumban benn tartani, részükre pénzbeni támogatást vagy étkezést biztosítani államvizsga-kötelezettség címén nem lehet. Az elmaradt hallgatók számára az új tanév kezdetétől szeptember hónap folyamán lehet államvizsga-időszakot kijelölni. A szakmai gyakorlatokat és egyéb kötelező elfoglaltságokat úgy kell betervezni, hogy az érintett évfolyamok számára a következő tanév megkezdéséig legalább egy hónap pihenőidő álljon rendelkezésre. « * » AZ ÉPÍTŐMÉRNÖKI KAR nappali tagozata III., IV., V. évfolyama és a vegyészmérnöki kar nappali tagozata II., IV., V. évfolyamán az első tanítási nap február 7. (hétfő), az utolsó tanítási nap május 6. (szombat). KITÜNTETÉSEK A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Cholnoky Tibor, Hazay István és Rados Kornél professzort nyugállományba vonulásuk alkalmából, több évtizedes eredményes munkásságuk elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. Ugyancsak a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta 80. születésnapja alkalmából Németh Endre profeszszor. A kitüntetéseket — amelyekhez ezúton tiszta szívből gratulálunk az egyetemi ifjúság nevében — dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes adta át. Olvasóink, előfizetőink ! Lapunk legközelebbi száma január 28-án jelenik meg. Ettől az időponttól kezdve június 26-ával bezárólag a félév során minden szombaton rendszeresen megjelenik lapunk. Hagyományainkhoz híven az idén is havonként egy alkalommal 8 oldalon jelenünk meg, színes nyomással. Világ proletárjai, egyesüljetek 1. OVO MÉRNÖKE A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM LAPJA________ XIX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 86 FILLÉR 1972. JANUÁR 15. FEJÉR LÁSZLÓ RAJZA igyelmébe a Kiszkongresszus után Az ünnepnapok, a kongreszszus napjai elmúltak. A munka időszaka következik, a tartalmas, komoly, de nem mindig látványos munkáé, amit jól kell csinálni, legalább úgy, mint eddig. Nem kevés ez, hiszen nyilván a műegyetemi KISZ-munka elismerését jelenti, hogy az egyetem két képviselőjét, Hajdú Istvánt és Török Imrét beválasztották a KISZ Központi Bizottságába. Az elismerés kötelez is, még nagyobb, még jobb eredményekre. Ehhez ad segítséget a kongresszus, ahol sűrítetten jött ki a jó, de a rossz is. Az elhangzott hozzászólások, megállapítások, a kiadott írásos anyagok az elkövetkező négy év során, alkotó felhasználás esetén egyszerűbbé tehetik a vezetők és minden KISZ-tag dolgát. Éppen ezért a KISZ VIII. kongresszusának legfontosabb eseményeiről, eredményeiről, meghatározó jellegéről beszélgettünk Hajdú Istvánnal, a BME KISZ-titkárával, a KISZ KB tagjával. — Véleményed szerint mi jellemezte a kongresszus egészét? — Nagyon jó hangulatú, vidám, fiatalos, közvetlen hangú volt a kongresszus. Jó alkalmat, jó lehetőséget adott arra, hogy egy gyors pillantással végignézzük az egész területet, megállapíthassuk, hol tartunk. Jó a feladatok kijelölése is az elkövetkező négy évre. Volt egy külső mércénk is: a külföldiek, több mint húsz hozzászóló, tényleg nem protokolláris és formális beszédben mondták el, hogy jónak tartják a KISZ munkáját. Ami tényleg érdekes volt, néhány illegalitásban levő ifjúsági szervezet képviselője, akik igazán nem dicsérnek ok nélkül, pozitív véleményt mondtak, nagyra értékelték például a Vádoljuk az imperializmust akciónkat. Természetesen sok hibát is megfogalmazott a kongresszus, sok kritika is volt, de ezeket feladatként fogalmazták meg. — A kongresszuson új munkaformát próbáltatok ki: a szekcióüléseket. Hogyan biztosított ez a forma lehetőséget egymás eredményeinek, a különböző ifjúsági rétegek problémáinak megismerésére? — A kongresszus első két napja plenáris ülés volt, a harmadik munkanapon ültünk össze szekciókban. A négy napból három plenáris, egy szekciónap volt. Ez jó aránynak tűnik. Persze, így is fennmarad a kérdés, hogy arról, ami a szekciókban volt, honnan tudtak a többiek. A szekcióüléseken egy-egy terület nagy tekintélyű aktívái elnököltek, őket eleve felkérték, hogy az utolsó napi plenáris ülésen szólaljanak fel a szekció nevében. Minden szekció ajánlást tett a kongresszusnak. Hát például innen értesülhettünk a többiek munkájáról. De volt rá más mód is. Minden szekció ülésén részt vettek más terület küldöttei. Az ő feladatuk a tájékoztatás volt. Maga az új munkaforma nagyon jó, nagyon eredményes dolog. Kisebb egységekre osztotta a kongresszust, ötven—háromszázötven között volt a szekció létszáma. Az adott terület képviselői jobban ismerték egymást, pezsgő, éles viták voltak, el is húzódtak az ülések a hivatalos időn túlra. Az egyes szekciók küldöttei találkozhattak saját területük minisztereivel, főosztályvezetőivel, osztályvezetőivel, a kollégiumi vagy a kulturális munkával foglalkozókkal. Ennek köszönhető a közvetlen hang, a gyorsan pergő kérdések, hiszen fél szavakból értettük egymást, nem voltak idegenek a problémák. Ilku elvtárs egy fél óra alatt negyven-ötven kérdést is kapott.. Sok gondunkra azonnal kaptunk választ, így például az ösztöndíjrendelet továbbfejlesztésének sürgetésére, ígéretet kaptunk arra, hogy egy éven belül sor kerül erre. Azóta konkrét intézkedés is történt, a minisztérium írásban kérte be a véleményünket. Arra a kérdésre, hogy lehet-e a hallgatóknak oktatóik nevelőmunkájáról véleményt mondani, szintén ott helyben kaptunk igenlő választ. — Milyen problémaköröket emelnél ki a kongresszuson szerepeltek közül, ha azt akarnád megállapítani, melyek voltak a legfontosabb kérdések a megtárgyaltak sorában? — Ami végig jelentkezett: a KISZ továbbfejlesztésének, a politikai jelleg fokozásának, erősítésének szükségessége. Erről azonban nemcsak beszélni kell, han°m tenni is kell érte. A vélemények eléggé szórtak voltak, mindenki kereste a maga területén az égető problémákat. A formákat, amelyekkel aktívabbá lehet tenni a munkát. Azt, hogy demokrácián tartalmi demokráciát értsünk, a megszerzett jogokkal párhuzamosan élni is tudjunk. Nagyon sok ötlet hangzott el, olyanok, amelyeknek segítségével az apró reszortmunkákat is tartalommal, politikai tartalommal lehet kitölteni. Arról van szó, hogy ha valaki valamit csinál a KISZ- en belül, ne csak hobbyból csinálja, azért, mert egyébként sem érdekli más, hanem minden apró munkának találjuk meg a politikai célját, tudjuk, hogy mit akarunk vele elérni a tudatformálás szempontjaiból. A KISZ politikai jellege erősítésének szükségessége mellett többször elhangzott a kongresszuson az a megálapítás is, hogy be kell vonni az ifjúsági szervezet munkájába azokat is, akik nem tagjai a KISZ-nek. Nincs-e itt ellentmondás, és taktikailag hogyan valósítható meg egyszerre mindkét szükséges irányelv? — Ami az utóbbi problémát illeti, a nem tagok bevonását, ennek az egyetemi munkában csak elvi jelentősége van. Ez a probléma inkább az iparban és a mezőgazdaságban jelentkezik. Ezeken a területeken a klubok, körök, szakkörök irányítása, de nem átvállalása hozhat eredményt. A politikai szemléletet, pártosságot kell itt bevinni a KISZ-be. Nálunk fordítva áll a kérdés: egészséges-e az ilyen fokú szervezettség. Az egyetemeken tudvalevőleg a hallgatók kilencven százaléka KISZ-tag. Ha a nagy számok mögött nincs tartalom, a jelenség csak káros lehet. Csak egyféle módon lehet véleményt mondani: a követelményeket reálisan megszabva, csak azt tekintsük tagnak, aki azokat teljesíteni tudja. Ez nem jelenti valamiféle revízió követelését, hanem csak anynyit, nézzük meg, mi az elvárás, mi a követelmény, és ha a kilencven százalék a reális, fokozatosan emelkedő követelményeknek eleget tud tenni, indokolt ez a nagy szám, ha nem, nem baj, ha csökken a létszám. Nem lenne jó, ha a KISZ csak egy élcsapaté lenne, de a fejlődés követelményeinek sem lehet ellentmondani, nem élhetünk a számok bűvöletében sem. Nyilván sok hozzászólás hangzott el a szekcióülésen erről a témáról. Melyek voltak azok a speciális problémakörök, amelyekről szintén itt volt szó? (Folytatás a 2. oldalon)