A Jövő Mérnöke, 1973 (20. évfolyam, 1-40. szám)

1973-05-26 / 19. szám

SIKERE VOLT AZ E­BEN IS BESZÉLGETÉS VINCZE VIKTÓRIÁVAL ■HH­ ­Amikor az E épület B elő­adójában az utolsó szám után meghajolt , és felcsattant a taps, arcán sejtelmes félmo­soly jelent meg. A zsúfolásig megtelt terem nem kis megle­petéssel hallgatta Viktóriát. Bár neve már nem volt szá­munkra ismeretlen, hisz rádió­­felvételeit hallhattuk, képer­nyőn is többször láthatták már — mégis az ott elénekelt dalok egy új oldaláról mutat­ták be őt. Amerikai folk­­songokat énekelt, egyet gitár­­kíséret nélkül is. Amikor találkoztunk, ugyan­az a kicsit kételkedő, akkor talán elnézést kérő mosoly játszott az arcán. Tíz percet késett.) — Szívesen beszélsz magad­ról? — Rólad szívesebben beszél­nék, csak még nem ismerlek. — Maradjunk azért nálad. A személyi igazolványodban egy viszonylag hosszú név sze­repel. Nincs valami rövidebb keresztneved? — Vivi vagyok. A vezeték- és keresztnevem első két betű­jéből. A „keresztapám” egyéb­ként Borenich Péter — a rá­dió egyik bemondója. — Hogyan indultál, ponto­sabban hogyan jutottál az éne­kesi pályára? — Egyszer az öcsém csú­nyán eltörte a karját. Kapott egy gitárt. Először azon ját­szottam. Első fellépésem egy sokszereplős műsorban történt. Bilicsi után következtem. Ak­kor még a mikrofont sem tud­tam beállítani. Lábujjhegyen énekeltem végig a számot. Ti­zenöt éves voltam. — Apropó, Vivi! Mikor fe­jezted be az általános iskolát? — Tizennégy éves korom­ban. — Visszatérve a kezdethez: felléptem az Ex Antiquis együttessel, virágénekekkel; jelenleg a Bergendy és az Exp­ressz együttessel járom az országot. Új felvételem is el­készült, az a címe, hogy: Min­denki szép, aki szeret. — Hogyan lesz énekesnőből filmszínésznő valaki? — Véletlenül. Fényes Sza­bolcs még a fesztivál után fel­kért, hogy énekeljem el a Lila ákác c. film betétdalát. Ezt követően Sándor Pál Régi idők focija című filmjében is „játszom”. Sőt a Thália Szín­ház Csendes amerikai c. da­rabjában tíz alkalommal bár­énekesnő is voltam. — Mi a véleményed a nép­szerűségről? — Nagyon jó dolog. Ami rám vonatkozik: egy fesztivál még nem elég a népszerűség­hez. — Szépnek tartod magad? — Egyáltalán nem. — És a színpadon? — Hűha... Én énekelni szoktam a színpadon. Ettől függetlenül, jó lenne mindig szépnek lenni. A szépség azon­ban múlandó. Úgy tudom, ez másoknak is probléma. Nemzetközi előkészítő diákszeminárium Az NDK-fiatalok körében egyre nagyobb a VIT-láz. A különböző intézmények, gyá­rak, üzemek fiataljai manap­ság egyeztetik elképzeléseiket, a megvalósulás utolsó fázisá­ban levő terveket. A Drezdai Műszaki Egyetem FDJ-szerve­­zete nemrég konferenciát szer­vezett a társ műszaki egyete­mek diákvezetői számára a VIT-tel kapcsolatos problé­mák intézmények közötti koor­dinálásáról. A Budapesti Mű­szaki Egyetemet Kádár Ist­ván, az egyetemi KISZ-vb nemzetközi kapcsolatok bi­zottságának vezetője és Hámo­ri Csaba képviselte. Kádár István felszólalásá­ban ismertette a KISZ VIT-re készülésének különböző fázi­sait, beszámolt az NDK-s fia­talok körében nagy tetszést kiváltó 10X10 a X.­VIT-re vetélkedősorozatról, s termé­szetesen a BME VIT-felkészü­­léséről is. — Az egyhetes diákszemi­nárium — mondta Kádár Ist­ván — baráti, fiatalos légkör­ben zajlott le, a házigazdák bőséges programot állítottak össze a különböző országok­ból érkezett fiatalok számára. A drezdai fiatalok részletesen elemezték előkészületeiket, s elmondták a saját egyetemük által rendezett VIT-progra­­mokban rejlő azon lehetősé­geket, melyek a X. VIT részt­vevőinek egységes politikai fellépését, a minél barátibb, fiatalosabb hangulatának ki­alakítását célozzák. Ehhez kérték a megjelent küldötte­ken keresztül a baráti orszá­gok fiataljainak segítségét. Legyen ez a VIT is méltó folytatója a korábbiaknak, szolgálja a szolidaritás, barát­ság, az internacionalizmus ügyét. Koltay A vegyészmérnöki karon az oktatók képviseletében Május 14-én tartotta a ve­gyészmérnöki kar oktatói köz­gyűlését, amelyen megválasz­tották az egyetemi és kari ta­nácstagokat. Az oktatói közgyűlést dr. Szebényi Imre dékánhelyettes nyitotta meg, majd utalt az 1969-es kormány- és miniszte­ri rendeletre, melyek minden eddiginél szélesebb körű jogkö­röket biztosítanak az egyetemi és kari tanácsoknak. Megvál­tozott a tanácsok összetétele, de megnőtt döntési jogkörük is. A hároméves ciklusban le­járt a tanács megbízatása, ezért került sor az új válasz­tásra. Dr. Lásztity Radomir általá­nos rektorhelyettes az egyete­mi tanács, majd dr. Pungor Ernő, a kar dékánja, a kari ta­nács tagjaira tett javaslatot. Ezek után az elnöklő dékán­helyettes ismertette a szak­szervezet jelölését a nem ok­tató dolgozókra a kari tanács­ba. A jelöltek neve nyílt sza­vazással került a listára, majd titkos szavazással döntötték el, kik legyenek az új tanácsta­gok. (Az egyik tanácstagot a május 17-i pótválasztáson vá­lasztották meg.) Az elkövetkező időszakban a vegyészmérnöki kar képvise­letében az egyetemi tanács tagjai: dr. Szántay Csaba aka­démikus, egyetemi tanár, dr. Nyeste László docens, dr. Ma­jor József adjunktus. Az egye­temi tanács póttagjai: dr. Mo­ser Miklós docens, dr. Molnár Imre adjunktus. Ezt követően megválasztot­ták a kari tanács tagjait és póttagjait. Köszöntjük őket új megbíza­tásukban, és eredményes, jó munkát kívánunk! — Boldizsár — — Msilyennek ismered önma­gad? — Egyáltalán nem ismerem magam. Szertelen kicsi lány­nak képzelem magam az élet­ben. És nem hiszem el se a jót, se a rosszat — ha az éneklés­sel kapcsolatban mondják. — Mit tartasz legnagyobb hibádnak? — A természetemet. — ... és erényednek? — Az elveimet. Az életben mindent csak mértékkel sza­bad csinálni — amíg nem hat erőltetettnek. — Mi a véleményed a sze­relemről? — Kínos dolog. Nyugtalanít­ja az embereket. — Kibe voltál először sze­­relmes? — Képzeld — egy fiúba. Egyetemista volt és 18 éves — akkor még ... — Sok ellenséged van? — Még nem számoltam össze őket. — Mitől félsz? — Kis kutyától, ha ulgat. — Véleményed szerint a si­ker csak szerencsétől függ? — Talán tehetség is kell hoz­zá. — Kivel volt eddig a leg­fontosabb találkozásod? — Veled. — Pályatársak közül kikkel tartsz szorosabb kapcsolatot? — Máté Péter, Katona Klá­ri, Kovács Kati... — Mit kívánsz elérni a ma­gánéletben? — Boldogságot. — És a szakmában? — Elismerést. — Végül: akad-e kérdés, amelyet te tennél fel, akár ön­magadnak is. — Inkább kívánság lenne. Nagyon jólesett, önbizalmat adott valamennyi műegyetemi fellépésem. Amit én csinálok — annak múltja nincs nálunk. Folksongok — külföldi or­szágokat idézve — ritkán ke­rülnek műsorra. Én azt kérem az egyetemistáktól, hogy raj­tuk keresztül legyen arra le­hetőség, hogy hitele lehessen ezeknek a daloknak... Eddig a beszélgetés — Vin­­cze Viktória — vagyis Vivi — már nem ismeretlen előttünk, hisz a vári klubban háromszor is járt, fellépett kétszer az E- ben és a Nautilus-kedvelők is hallhatták őt a Münnich Kol­légiumban. Valamennyi fellépése nagy siker volt. Perge László 1864-ben épült a Magyar Tudományos Akadémia palo­tája. Stüler Ágost berlini mester tervezte, de mivel nem jöhetett Pestre, Ybl Miklós vezette a munkálatokat a ne­ki megküldött tervek alapján. A neoreneszánsz stílusú épít­mény háromemeletes középré­szében helyezték el a díszter­met, amelynek tetőzetét 24 kariatid támasztja alá, egyik oldalfalát Lotz Károly freskói díszítik. Az Akadémia utcai homlokzaton Holló Barnabás domborműve látható. Azt a je­lenetet ábrázolja, amikor Széchenyi István felajánlja egyévi jövedelmét — mint­egy 60 000 forintot — a Ma­gyar Tudós Társaság megala­pítására. Összegyűjtötte. Boldizsár Budapest történetéből Megtartotta újjáalakuló ülését a vegyészmérnöki kar tanácsa Május 17-én tartotta első ülését a választásokat követő újjáalakított kari tanács. Na­pirendjén elsősorban személyi kérdések szerepeltek. A tanács titkára ismét dr. Dusza Zsigmond. A tanács szervezeti jogú megbízott tagjaivá választotta: dr. Szekér Gyulát, a kémiai tudományok doktorát, nehéz­ipari minisztert, Váncsa Jenőt, a mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter helyettesét, dr. Bakoss Zsigmondot, a könnyű­ipari miniszter helyettesét, Mezey Barnát, c. egyetemi ta­nárt, a Chinoin igazgatóját, a Magyar Kémikusok Egyesüle­tének elnökét. Ezt követően titkos szava­zással döntöttek a tanács el­nökségének személyi összeté­telében. Választott elnökségi tagok: Dusza Zsigmond, Meisel Tibor, Pécs Miklós, Rusznák István, Szebényi Imre, Tóth Mihály, Varga József. Megválasztották a tanácskozó jogú tagokat is, köztük dr. Péchy Lászlót, a Veszprémi Vegyipari Egyetem rektorhelyettesét, dr. Somos Andrást, a Kertészeti Egyetem rektorát, dr. Vámos Tibort, a Könnyűipari Főiskola főigaz­gatóját és dr. Horváth Károlyt, a Szegedi Élelmiszeripari Fő­iskola igazgatóját. A tanács napirendjén dékán­helyettesek választása és tan­székvezetői megbízásokra ja­vaslattétel is szerepelt, majd egyéb ügyeket tárgyaltak. Kerekes vízi malom. Farésze még a XVIII. századból való. A falumúzeum egyetlen eredeti helyén álló épülete GÖCSEJI FALUMÚZEUM 1968-ban nyílt meg a Göcseji Falumúzeum. Mindössze tizenöt-húsz percet kell gyalogolni Zalaegerszeg központjá­ból a város széléig — a skanzenig. Az itteni nádfedeles há­zak, a malmok, kutak, kemencék, a kovácsműhely, a tiszta­szobák, a faragott szószékok, bölcsők, fa evőeszközök, meg­annyi, most megismert szerszám — így együtt soha sehol nem léteztek. Huszonkét falu megmaradt emlékeiből építették fel a skanzent, hű képet adva a megye lakóinak múltjáról. Aki teheti, nézze meg! Élményben lesz része. Fotó: Lantos Miklós Szöveg: Erdész Gabriella Egy lakóház többnyire három helyiségből állt. A tiszta­­szobából, a tágas konyhából és a kamrából, ahol a szerszá­mokat tartották

Next