A Jövő Mérnöke, 1973 (20. évfolyam, 1-40. szám)
1973-05-26 / 19. szám
SIKERE VOLT AZ EBEN IS BESZÉLGETÉS VINCZE VIKTÓRIÁVAL ■HH Amikor az E épület B előadójában az utolsó szám után meghajolt , és felcsattant a taps, arcán sejtelmes félmosoly jelent meg. A zsúfolásig megtelt terem nem kis meglepetéssel hallgatta Viktóriát. Bár neve már nem volt számunkra ismeretlen, hisz rádiófelvételeit hallhattuk, képernyőn is többször láthatták már — mégis az ott elénekelt dalok egy új oldaláról mutatták be őt. Amerikai folksongokat énekelt, egyet gitárkíséret nélkül is. Amikor találkoztunk, ugyanaz a kicsit kételkedő, akkor talán elnézést kérő mosoly játszott az arcán. Tíz percet késett.) — Szívesen beszélsz magadról? — Rólad szívesebben beszélnék, csak még nem ismerlek. — Maradjunk azért nálad. A személyi igazolványodban egy viszonylag hosszú név szerepel. Nincs valami rövidebb keresztneved? — Vivi vagyok. A vezeték- és keresztnevem első két betűjéből. A „keresztapám” egyébként Borenich Péter — a rádió egyik bemondója. — Hogyan indultál, pontosabban hogyan jutottál az énekesi pályára? — Egyszer az öcsém csúnyán eltörte a karját. Kapott egy gitárt. Először azon játszottam. Első fellépésem egy sokszereplős műsorban történt. Bilicsi után következtem. Akkor még a mikrofont sem tudtam beállítani. Lábujjhegyen énekeltem végig a számot. Tizenöt éves voltam. — Apropó, Vivi! Mikor fejezted be az általános iskolát? — Tizennégy éves koromban. — Visszatérve a kezdethez: felléptem az Ex Antiquis együttessel, virágénekekkel; jelenleg a Bergendy és az Expressz együttessel járom az országot. Új felvételem is elkészült, az a címe, hogy: Mindenki szép, aki szeret. — Hogyan lesz énekesnőből filmszínésznő valaki? — Véletlenül. Fényes Szabolcs még a fesztivál után felkért, hogy énekeljem el a Lila ákác c. film betétdalát. Ezt követően Sándor Pál Régi idők focija című filmjében is „játszom”. Sőt a Thália Színház Csendes amerikai c. darabjában tíz alkalommal bárénekesnő is voltam. — Mi a véleményed a népszerűségről? — Nagyon jó dolog. Ami rám vonatkozik: egy fesztivál még nem elég a népszerűséghez. — Szépnek tartod magad? — Egyáltalán nem. — És a színpadon? — Hűha... Én énekelni szoktam a színpadon. Ettől függetlenül, jó lenne mindig szépnek lenni. A szépség azonban múlandó. Úgy tudom, ez másoknak is probléma. Nemzetközi előkészítő diákszeminárium Az NDK-fiatalok körében egyre nagyobb a VIT-láz. A különböző intézmények, gyárak, üzemek fiataljai manapság egyeztetik elképzeléseiket, a megvalósulás utolsó fázisában levő terveket. A Drezdai Műszaki Egyetem FDJ-szervezete nemrég konferenciát szervezett a társ műszaki egyetemek diákvezetői számára a VIT-tel kapcsolatos problémák intézmények közötti koordinálásáról. A Budapesti Műszaki Egyetemet Kádár István, az egyetemi KISZ-vb nemzetközi kapcsolatok bizottságának vezetője és Hámori Csaba képviselte. Kádár István felszólalásában ismertette a KISZ VIT-re készülésének különböző fázisait, beszámolt az NDK-s fiatalok körében nagy tetszést kiváltó 10X10 a X.VIT-re vetélkedősorozatról, s természetesen a BME VIT-felkészüléséről is. — Az egyhetes diákszeminárium — mondta Kádár István — baráti, fiatalos légkörben zajlott le, a házigazdák bőséges programot állítottak össze a különböző országokból érkezett fiatalok számára. A drezdai fiatalok részletesen elemezték előkészületeiket, s elmondták a saját egyetemük által rendezett VIT-programokban rejlő azon lehetőségeket, melyek a X. VIT résztvevőinek egységes politikai fellépését, a minél barátibb, fiatalosabb hangulatának kialakítását célozzák. Ehhez kérték a megjelent küldötteken keresztül a baráti országok fiataljainak segítségét. Legyen ez a VIT is méltó folytatója a korábbiaknak, szolgálja a szolidaritás, barátság, az internacionalizmus ügyét. Koltay A vegyészmérnöki karon az oktatók képviseletében Május 14-én tartotta a vegyészmérnöki kar oktatói közgyűlését, amelyen megválasztották az egyetemi és kari tanácstagokat. Az oktatói közgyűlést dr. Szebényi Imre dékánhelyettes nyitotta meg, majd utalt az 1969-es kormány- és miniszteri rendeletre, melyek minden eddiginél szélesebb körű jogköröket biztosítanak az egyetemi és kari tanácsoknak. Megváltozott a tanácsok összetétele, de megnőtt döntési jogkörük is. A hároméves ciklusban lejárt a tanács megbízatása, ezért került sor az új választásra. Dr. Lásztity Radomir általános rektorhelyettes az egyetemi tanács, majd dr. Pungor Ernő, a kar dékánja, a kari tanács tagjaira tett javaslatot. Ezek után az elnöklő dékánhelyettes ismertette a szakszervezet jelölését a nem oktató dolgozókra a kari tanácsba. A jelöltek neve nyílt szavazással került a listára, majd titkos szavazással döntötték el, kik legyenek az új tanácstagok. (Az egyik tanácstagot a május 17-i pótválasztáson választották meg.) Az elkövetkező időszakban a vegyészmérnöki kar képviseletében az egyetemi tanács tagjai: dr. Szántay Csaba akadémikus, egyetemi tanár, dr. Nyeste László docens, dr. Major József adjunktus. Az egyetemi tanács póttagjai: dr. Moser Miklós docens, dr. Molnár Imre adjunktus. Ezt követően megválasztották a kari tanács tagjait és póttagjait. Köszöntjük őket új megbízatásukban, és eredményes, jó munkát kívánunk! — Boldizsár — — Msilyennek ismered önmagad? — Egyáltalán nem ismerem magam. Szertelen kicsi lánynak képzelem magam az életben. És nem hiszem el se a jót, se a rosszat — ha az énekléssel kapcsolatban mondják. — Mit tartasz legnagyobb hibádnak? — A természetemet. — ... és erényednek? — Az elveimet. Az életben mindent csak mértékkel szabad csinálni — amíg nem hat erőltetettnek. — Mi a véleményed a szerelemről? — Kínos dolog. Nyugtalanítja az embereket. — Kibe voltál először szerelmes? — Képzeld — egy fiúba. Egyetemista volt és 18 éves — akkor még ... — Sok ellenséged van? — Még nem számoltam össze őket. — Mitől félsz? — Kis kutyától, ha ulgat. — Véleményed szerint a siker csak szerencsétől függ? — Talán tehetség is kell hozzá. — Kivel volt eddig a legfontosabb találkozásod? — Veled. — Pályatársak közül kikkel tartsz szorosabb kapcsolatot? — Máté Péter, Katona Klári, Kovács Kati... — Mit kívánsz elérni a magánéletben? — Boldogságot. — És a szakmában? — Elismerést. — Végül: akad-e kérdés, amelyet te tennél fel, akár önmagadnak is. — Inkább kívánság lenne. Nagyon jólesett, önbizalmat adott valamennyi műegyetemi fellépésem. Amit én csinálok — annak múltja nincs nálunk. Folksongok — külföldi országokat idézve — ritkán kerülnek műsorra. Én azt kérem az egyetemistáktól, hogy rajtuk keresztül legyen arra lehetőség, hogy hitele lehessen ezeknek a daloknak... Eddig a beszélgetés — Vincze Viktória — vagyis Vivi — már nem ismeretlen előttünk, hisz a vári klubban háromszor is járt, fellépett kétszer az E- ben és a Nautilus-kedvelők is hallhatták őt a Münnich Kollégiumban. Valamennyi fellépése nagy siker volt. Perge László 1864-ben épült a Magyar Tudományos Akadémia palotája. Stüler Ágost berlini mester tervezte, de mivel nem jöhetett Pestre, Ybl Miklós vezette a munkálatokat a neki megküldött tervek alapján. A neoreneszánsz stílusú építmény háromemeletes középrészében helyezték el a dísztermet, amelynek tetőzetét 24 kariatid támasztja alá, egyik oldalfalát Lotz Károly freskói díszítik. Az Akadémia utcai homlokzaton Holló Barnabás domborműve látható. Azt a jelenetet ábrázolja, amikor Széchenyi István felajánlja egyévi jövedelmét — mintegy 60 000 forintot — a Magyar Tudós Társaság megalapítására. Összegyűjtötte. Boldizsár Budapest történetéből Megtartotta újjáalakuló ülését a vegyészmérnöki kar tanácsa Május 17-én tartotta első ülését a választásokat követő újjáalakított kari tanács. Napirendjén elsősorban személyi kérdések szerepeltek. A tanács titkára ismét dr. Dusza Zsigmond. A tanács szervezeti jogú megbízott tagjaivá választotta: dr. Szekér Gyulát, a kémiai tudományok doktorát, nehézipari minisztert, Váncsa Jenőt, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettesét, dr. Bakoss Zsigmondot, a könnyűipari miniszter helyettesét, Mezey Barnát, c. egyetemi tanárt, a Chinoin igazgatóját, a Magyar Kémikusok Egyesületének elnökét. Ezt követően titkos szavazással döntöttek a tanács elnökségének személyi összetételében. Választott elnökségi tagok: Dusza Zsigmond, Meisel Tibor, Pécs Miklós, Rusznák István, Szebényi Imre, Tóth Mihály, Varga József. Megválasztották a tanácskozó jogú tagokat is, köztük dr. Péchy Lászlót, a Veszprémi Vegyipari Egyetem rektorhelyettesét, dr. Somos Andrást, a Kertészeti Egyetem rektorát, dr. Vámos Tibort, a Könnyűipari Főiskola főigazgatóját és dr. Horváth Károlyt, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola igazgatóját. A tanács napirendjén dékánhelyettesek választása és tanszékvezetői megbízásokra javaslattétel is szerepelt, majd egyéb ügyeket tárgyaltak. Kerekes vízi malom. Farésze még a XVIII. századból való. A falumúzeum egyetlen eredeti helyén álló épülete GÖCSEJI FALUMÚZEUM 1968-ban nyílt meg a Göcseji Falumúzeum. Mindössze tizenöt-húsz percet kell gyalogolni Zalaegerszeg központjából a város széléig — a skanzenig. Az itteni nádfedeles házak, a malmok, kutak, kemencék, a kovácsműhely, a tisztaszobák, a faragott szószékok, bölcsők, fa evőeszközök, megannyi, most megismert szerszám — így együtt soha sehol nem léteztek. Huszonkét falu megmaradt emlékeiből építették fel a skanzent, hű képet adva a megye lakóinak múltjáról. Aki teheti, nézze meg! Élményben lesz része. Fotó: Lantos Miklós Szöveg: Erdész Gabriella Egy lakóház többnyire három helyiségből állt. A tisztaszobából, a tágas konyhából és a kamrából, ahol a szerszámokat tartották