A Jövő Mérnöke, 1973 (20. évfolyam, 1-40. szám)

1973-03-24 / 10. szám

á­t Választo­ttunk (E rajz szerzőjét a KISZ-bizottság jutalomban része­síti, amely a KISZ-bizottság gazdasági felelősénél ve­hető át) Aki mindennel egyetért Heves választás volt (Kóródi Gyula rajzai) KISZ-vÁLASZTÁSOKRA KÉSZÜLÜNK GÉPÉSZKARI Küldöttértekezlet KÜLDÖTTÉRTEKEZLET az építészmérnöki karon 1973. március 13-án a köz­ponti épület dísztermében gyűlt össze a gépészmérnöki kar küldöttértekezlete, hogy számot adjon arról a munká­ról, amelyet az elmúlt évben végzett. ÁBRAHÁM GYÖRGY, a kar volt , majd a későbbiekben újraválasztott — titkára tar­talmas beszámolót tartott. Ki­emelve olyan eredményeket és negatívumokat, amelyeket, mint új jelenségeket az elmúlt két év munkája szült. Az el­végzendő munka nagy részét az 1971. évi küldöttértekezlet, valamint a KISZ VIII. kong­resszusának határozatai kije­lölték. Ugyanakkor nagy súly­­lyal estek latba az MSZMP ifjúságpolitikai irányelveiből, továbbá a felsőbb KISZ-szer­­vek, illetőleg a kari pártszer­vezetek határozataiból adódó feladatok. Képet kaptunk a KISZ-vezetők és a tagság munkájáról, amely manapság egyre nagyobb felelősséget igényel. Ez a felelősség első­sorban a rendkívüli szociális segélyek elosztásában, az ösz­töndíj-szavazás megszervezé­sében és lebonyolításában, a közösségi jellemzések elkészí­tésében, valamint a vizsgakö­vetelmények véleményezésé­ben nyilvánultak meg. A be­számoló nem mondta ki vi­szont egyértelműen azt a saj­nálatos tényt, hogy az elvég­zett munkák elsősorban az egyének és a közösségek ál­tal valósulnak meg. Módosíta­ni és tovább fejleszteni kell azon irányelveink megvalósí­tását, melyek kimondják az alapszervezetek aktivitásá­nak javítását. Az alapszerve­zetek legnagyobb részében már „összeforrt” a tagság, de mégsem tud politikai fórum­má válni. Legtöbb esetben a szervezeti élet kimerül az elő­írt félévenkénti két taggyű­lésben. A beszámoló a továb­biakban hangsúlyozta: további előrelépésre van szükség a politikai, közéleti és tanulmá­nyi munkánkban. Ezeket a szocialista mérnökképzés ér­dekében nagyon komolyan kell venni. KISZ-szervezetünk érdekvédelmi munkája a hallgatóképviseleti rendszer bevezetésével, majd hatékony­ságának növelésével nagymér­tékben javult. E téren továb­bi feladatunk a tanszéki kép­viseleti rendszer kialakítása. Ez további munkánk egyik új, de nagyon fontos része. Ugyancsak az elmúlt két év­ben került sor a kollégiumi önkormányzati rendszer át­szervezésére. Ez az átszervezés, a szakosztályok kialakítása pozitívan mozgatta meg a kö­zösségek életét. Elkezdődött egy új és főbb munkastílus ki­alakulása. ÁBRAHÁM GYÖRGY hang­súlyozta, hogy vezetőképzé­sünk jó. A nyári táborok mó­dot adnak arra, hogy az alap­szervezetek és évfolyamok ve­zetőit felkészítsük olyan nagy jelentőségű akciókra, amelyre a következő évben kerül sor. A nemrég megalakított Gé­pészklub keretében pedig az alapszervezeti reszortosok képzését is sikerült megolda­nunk. Nagy sikere volt tö­megrendezvényeinknek. A Csillag- és Politúráknak, a május elsejei majálisnak, va­lamint a kollégiumban meg­rendezett Auróra ’72 vetélke­dőnek. A kari KISZ-bizottság be­számolója után a hozzászólá­sokra került sor, melyek ko­moly vitákat eredményeztek. 21 különböző jelentőségű és súlyú, legtöbbször érdemi hozzászólás hangzott el. Leg­súlyosabb vádak a kultúr­­munkákat érték. A felszólalók elsősorban a politikai töltés hiányát kifogásolták. Bár ez nem mindig volt így Nagy figyelemmel hallgat­ták a küldöttek dr. Béda Gyu­la dékán hozzászólását. Dékán elvtárs dicsérte a kari tanács munkáját, amely nemcsak bí­rált, hanem jó javaslatokkal is előállt. Sokra értékeli az ifjú­sági képviselők munkáját és a jövőben is messzemenően tá­mogatni fogja. A kollégiumi, munkáról szólva melegen üd­vözölte a szakosztályi rend­szer megalakulását. Kiemelte, fontos érintkezési terület lét­rehozása történt meg tanár és diák között. A FELSZÓLALÓK kimon­dottan vagy kimondatlanul is egyetértettek azzal az elkép­zeléssel, hogy a kollégiumot a KISZ-munka bázisává kell tenni. S mint alap e köré cso­portosítani és erre felépíteni. Ki kell használnunk az együtt­élés adta előnyöket. A városi és bejáró hallgatókat is be­vonva ebbe a munkába. A hoz­zászólások befejeztével Ábra­hám György válaszolt a felve­tődött kérdésekre, majd a küldöttértekezlet egyhangúlag elfogadta a beszámolót. Ezután került sor a kari KISZ-bizott­­ság tagjainak, az egyetemi küldöttértekezlet küldötteinek, valamint a kari tanács hallga­tóképviselőinek megválasztá­sára. Majd az újonnan megvá­lasztott vb megtartotta első — nyilvános — ülését. A kari KISZ-bizottság titkára ismét Ábrahám György lett. A ka­ri vb tagjai: Andó Miklós, Donáth Béla, Gaál János, Ja­kab Sándor, Kerekes Ágnes, Láng Zoltán, Szalóky Sándor, Szász Attila, Szeg Imre és Topár József. Kovács Gyula VEZETŐSÉGVÁLASZTÓ TAGGYŰLÉS A DOLGOZÓI ALAPSZERVEZETBEN 1973. március 13-án tartotta vezetőségválasztó taggyűlését a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség BME nem-ok­tató dolgozói alapszervezete. A taggyűlést Vincze Ernő, a gazdasági főigazgató helyette­se vezette. Az alapszervezet KISZ-titkára, Csonka Attila számolt be az elmúlt két év munkájáról. A beszámolót hosszú, problémafeltáró vita követte, melyben szó esett az egyetemszerte dolgozó fiata­lok munkahelyi problémáitól a KISZ-klub kihasználásáig sokféle dologról. A vita után a jelölő bizottság elnöke is­mertet­i a titkár, a csúcsve­­zetőség tagjainak és a kül­döttértekezlet tagjainak név­sorát, majd felolvasta a jel­lemzéseket. A szavazás eredményeként a nem-oktató dolgozói KISZ- alapszervezet titkára ismét Csonka Attila lett, a csúcs­vezetőség tagjai: Dési Ilona, Fülöp Gábor, Legény Éva, Papp Mária, Patai Zsuzsanna, Szatmári Ágnes, Szögi László, Varga Józsefné. Az egyetemi küldöttértekezleten a követ­kezők képviselik az alapszer­vezetet: Dési Ilona, Csonka Attila, Szatmári Ágnes, Varga Józsefné, Varga Tamás. r­­op­á Március 6-án zajlott le az építészmérnöki karon a KISZ- küldöttértekezlet. Az értekez­let elnöke dr. Török Imre volt. Az elnökség soraiban helyet foglaltak: dr. Bonta János do­cens, a kar párttitkára, dr. B. Szűcs Gitta oktatási dékánhe­­lyettes, Matuscsák Tamás, a kari pártszervezet ifjúsági fe­lelőse, Janzsó Dezső, a Rózsa Ferenc Kollégium Diákbi­zottságának titkára, Gyivicsán Zoltán, a KISZ kari bizottsá­gának tagja, Kádár István, az NKB vezetője. A küldöttértekezlet elnöke, Török Imre üdvözölte az el­nökség tagjait, a 60 küldöttet, a 20 meghívottat, majd ismer­tette a napirendi pontokat. El­ső napirendi pontként sor ke­rült a kari küldöttértekezleti beszámoló megtartására. So­mogyi Botond megköszönte az eddigi bizalmat, megtartotta a beszámolót, ismertette a hatá­rozatokat, majd vita követke­zett. A határozatok közül, melyek vázolták az elkövetkező két év feladatait, kiemelkedő fon­tosságúnak látszott: a fokozott, erősített hallgatói pártépítés, melyhez a kari pártszervezet minden segítséget megad. Lé­nyeges határozat a kollégiumi és a kari KISZ-munka össze­hangolása. Keresni és elmé­lyíteni kell a kapcsolatot a különböző szakmai testületek­kel a kollégium szakmai kö­reinek. Feltétlenül megoldás­ra vár a tanulmányi reszorton belül a hallgatói képviselet következetes megszervezése, a különböző építész tanszékeken. Meg kell találni a lehetősé­get és a formáját annak, hogy a fiatal oktatók a dolgozói alapszervezeten keresztül véd­nökséget vállaljanak, segítsé­get nyújtsanak a kari KISZ- munkában. Különösen tartalmas vita bontakozott ki két téma kö­rül: az egyik a kari kulturá­lis munka helyzetével kapcso­latban, a másik az újjászerve­zett TEB munkájához adott javaslatokat. A kari kulturális munka javítása érdekében ja­vasolták, hogy szervezzenek meg egy kari kulturális bi­zottságot. A kari kulturális bi­zottság tagjai az évfolyamok képviselőiből tevődnének ösz­­sze. Ez a bizottság a továb­biakban gondoskodna arról, hogy a kulturális programok ne esetlegesek legyenek, ha­nem tudatosak és rendszere­sek. Ezeket a programokat az­tán sokszorosítva kari­a for­májában minden hallgatóhoz el lehetne juttatni. A TEB már átesett a szük­ségszerű átszervezésen. Fon­tosságát senki sem vitatja, mert az alapszervezetek mun­káját főképpen a TEB-en ke­resztül tudják ellenőrizni. Ép­pen ezért a TEB tagjai az év­folyamvezetőség tagjaiból kell hogy kikerüljenek. A jelölő bizottság több na­pos előkészítő munkáját befe­jezve javaslatot tett a kari bi­zottság tagjaira, majd a kari tanács hallgatói képviselőire, végül következett a vb tagjai­nak megválasztása. A választások és mérlegelé­sek eredményeképpen estére megszületett az építészmérnöki kar KISZ-bizottsága és a vég­rehajtó bizottság. A vb kilenc­tagú, a választásoknál szem előtt tartották azt, hogy az új tisztviselők nagy része leg­alább két évig aktívan tudjon részt vállalni a közösségi mun­kában. Titkár: Maczelka László IV. évfolyam, szervező titkár: Konradek László III. évfo­lyam, agit.-prop.­titkár: Fara­gó Hedvig II. évfolyam, ta­nulmányi felelős Wéber László III. évfolyam, kultúrfelel­ős: Wagner Péter IV. évfolyam, érdekvédelem: Bujdosó Géza II. évfolyam, a vb tagja még Janzsó Dezső kollégiumi DB- titkár, Szabó Éva I. évfolyam , évfolyamfelelős és Guzsik Tamás tanársegéd, az oktatói alapszervezet összekötője. Mindannyiuknak jó munkát kívánunk. — ESA — 4­­ Vegyészkari küldöttértekezlet 1973. március 17-én a köz­ponti épület dísztermében tar­totta meg a vegyészmérnöki kar küldöttértekezletét és új vezetőségválasztási ülését. Az első felszólaló a volt KISZ-titkár, Borsa Judit volt, aki javaslatot tett a küldött­­értekezlet elnökségére, majd rövidesen beszámolt az elmúlt két év KISZ-munkájáról. Be­szédének lényege az volt, hogy javítani kell a karon végzett KISZ-munka intenzi­tását és ki kell bővíteni a KISZ-aktívák táborát úgy, hogy az elvégzett KISZ-munka ne néhány ember maximális energiabefektetését igényelje. Elmondta, hogy minden téren akad még javítani való, és egyik nagyon fontos terület az agit.­prop. munka. Beszámoló­ja után több kérdés hangzott el az elmondottakkal kapcso­latban. Szünet után elsőnek dr. Pungor Ernő dékán elvtárs szólalt fel. Rámutatott arra, hogy a korszerű mérnököt a közéleti és szakmai téren mu­tatott magasfokú aktivitása jellemzi. Ahhoz, hogy ezt el­érjük, a KISZ és a szakmai nevelés nagyon szoros együtt­működése szükséges. Végeze­tül jó munkát kívánt a kül­döttértekezletnek. Érdekes volt Székely Gábor IV. éves hallgató hozzászólása. Arra a hiányosságra mutatott rá, hogy a felső KISZ-vezetés és az alapszervek között a kapcsolat hiányos. Ebből az­tán több félreértés adódott, amiket később megnyugtatóan sikerült tisztázni. Az egyetemi KISZ-szerve­­zettől Farkas Tamás érdekvé­delmi felelős szólalt fel. El­mondta, hogy nagyon jó a ka­ron a kollégium és a kari KISZ kapcsolata. A beszámoló alapján az elmúlt két évben elvégzett KISZ-munkát jónak értékelte és sok sikert kíván­ az eljövendő munkákhoz is. Hosszabb vita alakult ki a KISZ-tagsággal, pontosabban a KISZ-tagkönyvek érvényesí­tésével kapcsolatban. A hoz­zászólók többsége azon az ál­lásponton volt, hogy meg kell szigorítani a KISZ-tagság megújítását, hogy így is ja­vítsuk a KISZ-munka minő­ségét. A jelölő bizottság elnöke Kemény Sándor javaslata alapján a közgyűlés jónak ér­tékelte a KISZ-bizottság eddi­gi munkáját a kétlépcsős ok­tatással kapcsolatban és fel­kérte, hogy továbbra is ha­sonlóan folytassa majd mun­káját Ezután került sor a jelölés­re. A küldöttértekezlet 34 ta­got jelölt a KISZ-bizottságba. A kari tanács tagjaira pedig 7 jelölt­ neve került fel a táblá­ra. A választás eredményeként tikárnak Borsa Juditot válasz­totta meg ismét. A kari vb tagjai: Békés Ferenc, Buella Ferenc, Deák András, Kovács István, Láng Péter, Pécs Mik­lós, Pokol György és Téglás György. Pátzay György A Diákszemináriumon MÁRCIUS 16-ÁN félnapos diákszeminárium megrendezé­sére került sor a SOTE Mar­­kusovszky kollégiumában. A szeminárium egy témát járt körül: Milyen módon állnak kapcsolatban az egyetemi és a főiskolai KISZ-szervezetek más ifjúsági rétegekkel, és hogyan lehetne ezeket a kap­csolatokat bővíteni, illetve ha­­tékonyabá tenni? Dr. Alföldy Árpád, a KISZ Budapesti Bizottságának tit­kára referátumában kitért az eddig elért eredményekre és beszélt az esetleges lehető­ségekről. A KISZ egységes po­­ltikát folytat, de a különböző rétegződések miatt az egységes célokat különböző munka­­módszerekkel, kezdeményezé­sekkel lehet elérni. Az egyete­mi és a főiskolai KISZ-szerve­­zetek szinte minden terüle­ten találhatnak kapcsolato­kat. Középiskolákban, hiszen az egyetemisták nagy része innen kerül továbbtanulásra, gyárak, üzemek KISZ-fiatal­­jaival dolgozhatnak együtt, hiszen sok egyetem, főiskola végzett szakemberei kerülnek üzemekbe, szakmunkástanu­lókkal ismerkedve jövendő beosztottjaikhoz közelednek. A kapcsolatok felvétele és for­mája sokféle. Elsősorban a tanulmányi munkában nyúj­tanak az egyetemisták és főis­kolások nagy segítséget, szak­köröket, vitaköröket vezet­nek. Az előkészítő tanfolya­mok, fizikai dolgozók gyere­keinek segítése, szakmunkás­­tanulók tanulmányi, művelt­ségi szintjének emelése, mind hatékony módszerek a külön­böző rétegek közeledésére. Vannak olyan intézmények, amelyek a KISZ-munkában is komplex kapcsolatra töreksze­nek más intézményekkel: ve­zetőképző táborok, Marxista Diákakadémia, tudatos poli­tikai nevelőmunka irányítá­sa. A TÁRSADALMI-KÖZÉLE­TI tevékenységeknek is sok formája lehetséges. A Buda­pesti Műszaki Egyetemen je­lentős lépés történt bizonyos nyitásra a gyárak, üzemek irányába. A tudományos diák­köri munkákat egyre több üzemben, intézetben, gyárban ismerik. Egyre több témát, feladatot ajánlanak a hallga­tóknak. Mivel a munkák nagy része az adott üzemben készül el, a kapcsolatok spontán is formálódnak az együtt közö­sen végzett munka alatt. Ugyancsak a Műszaki Egye­tem vette föl a kapcsolatot a Csepel Vas- és Fémművek KISZ-szervezetével. Ez a új kí­sérlet — közös hangot találni egy nagyüzem KISZ-fiataljai­­val — nehéz, de mindenkép­pen nagyszerű vállalkozás. Egymás után épülnek az egye­temi védnökség alatti tanya­si kollégiumok, szervezik a táborokat a hátrányos helyzetű tanulóknak. A diáktanár-moz­­galom több éves múltja jó eredményeket summáz. Ala­kultak közös klubok, közös kirándulások, szerveződtek kö­zös rendezvények. AZ EREDMÉNYEK, és a különböző kezdeményezések sikeresnek mondhatóak. A cél azonban az, hogy minél szé­lesebb rétegekkel találják meg a közös vállalkozás módjait. Ez természetesen nem megy anélkül, hogy ne ismerjék a fiatalok eléggé egymást. A diákszeminárium is alapvető célként tűzte maga elé azt, hogy mielőtt bármilyen közös munkára vagy kapcsolatfel­vételre sor kerülne, alaposan meg kell ismerni egymást. Ne felülről, kitalált kezdeménye­zéseket erőltessenek a part­nerekre, hanem az ismeret­ség határozza meg majd ké­sőbbiekben a rétegmunka mi­kéntjét. A szakmunkás és dol­gozó fiatalokban elsősorban az idegenkedést kell legyőzni. (Folytatás az 5. oldalon)

Next