A Jövő Mérnöke, 1973 (20. évfolyam, 1-40. szám)
1973-03-24 / 10. szám
át Választottunk (E rajz szerzőjét a KISZ-bizottság jutalomban részesíti, amely a KISZ-bizottság gazdasági felelősénél vehető át) Aki mindennel egyetért Heves választás volt (Kóródi Gyula rajzai) KISZ-vÁLASZTÁSOKRA KÉSZÜLÜNK GÉPÉSZKARI Küldöttértekezlet KÜLDÖTTÉRTEKEZLET az építészmérnöki karon 1973. március 13-án a központi épület dísztermében gyűlt össze a gépészmérnöki kar küldöttértekezlete, hogy számot adjon arról a munkáról, amelyet az elmúlt évben végzett. ÁBRAHÁM GYÖRGY, a kar volt , majd a későbbiekben újraválasztott — titkára tartalmas beszámolót tartott. Kiemelve olyan eredményeket és negatívumokat, amelyeket, mint új jelenségeket az elmúlt két év munkája szült. Az elvégzendő munka nagy részét az 1971. évi küldöttértekezlet, valamint a KISZ VIII. kongresszusának határozatai kijelölték. Ugyanakkor nagy súlylyal estek latba az MSZMP ifjúságpolitikai irányelveiből, továbbá a felsőbb KISZ-szervek, illetőleg a kari pártszervezetek határozataiból adódó feladatok. Képet kaptunk a KISZ-vezetők és a tagság munkájáról, amely manapság egyre nagyobb felelősséget igényel. Ez a felelősség elsősorban a rendkívüli szociális segélyek elosztásában, az ösztöndíj-szavazás megszervezésében és lebonyolításában, a közösségi jellemzések elkészítésében, valamint a vizsgakövetelmények véleményezésében nyilvánultak meg. A beszámoló nem mondta ki viszont egyértelműen azt a sajnálatos tényt, hogy az elvégzett munkák elsősorban az egyének és a közösségek által valósulnak meg. Módosítani és tovább fejleszteni kell azon irányelveink megvalósítását, melyek kimondják az alapszervezetek aktivitásának javítását. Az alapszervezetek legnagyobb részében már „összeforrt” a tagság, de mégsem tud politikai fórummá válni. Legtöbb esetben a szervezeti élet kimerül az előírt félévenkénti két taggyűlésben. A beszámoló a továbbiakban hangsúlyozta: további előrelépésre van szükség a politikai, közéleti és tanulmányi munkánkban. Ezeket a szocialista mérnökképzés érdekében nagyon komolyan kell venni. KISZ-szervezetünk érdekvédelmi munkája a hallgatóképviseleti rendszer bevezetésével, majd hatékonyságának növelésével nagymértékben javult. E téren további feladatunk a tanszéki képviseleti rendszer kialakítása. Ez további munkánk egyik új, de nagyon fontos része. Ugyancsak az elmúlt két évben került sor a kollégiumi önkormányzati rendszer átszervezésére. Ez az átszervezés, a szakosztályok kialakítása pozitívan mozgatta meg a közösségek életét. Elkezdődött egy új és főbb munkastílus kialakulása. ÁBRAHÁM GYÖRGY hangsúlyozta, hogy vezetőképzésünk jó. A nyári táborok módot adnak arra, hogy az alapszervezetek és évfolyamok vezetőit felkészítsük olyan nagy jelentőségű akciókra, amelyre a következő évben kerül sor. A nemrég megalakított Gépészklub keretében pedig az alapszervezeti reszortosok képzését is sikerült megoldanunk. Nagy sikere volt tömegrendezvényeinknek. A Csillag- és Politúráknak, a május elsejei majálisnak, valamint a kollégiumban megrendezett Auróra ’72 vetélkedőnek. A kari KISZ-bizottság beszámolója után a hozzászólásokra került sor, melyek komoly vitákat eredményeztek. 21 különböző jelentőségű és súlyú, legtöbbször érdemi hozzászólás hangzott el. Legsúlyosabb vádak a kultúrmunkákat érték. A felszólalók elsősorban a politikai töltés hiányát kifogásolták. Bár ez nem mindig volt így Nagy figyelemmel hallgatták a küldöttek dr. Béda Gyula dékán hozzászólását. Dékán elvtárs dicsérte a kari tanács munkáját, amely nemcsak bírált, hanem jó javaslatokkal is előállt. Sokra értékeli az ifjúsági képviselők munkáját és a jövőben is messzemenően támogatni fogja. A kollégiumi, munkáról szólva melegen üdvözölte a szakosztályi rendszer megalakulását. Kiemelte, fontos érintkezési terület létrehozása történt meg tanár és diák között. A FELSZÓLALÓK kimondottan vagy kimondatlanul is egyetértettek azzal az elképzeléssel, hogy a kollégiumot a KISZ-munka bázisává kell tenni. S mint alap e köré csoportosítani és erre felépíteni. Ki kell használnunk az együttélés adta előnyöket. A városi és bejáró hallgatókat is bevonva ebbe a munkába. A hozzászólások befejeztével Ábrahám György válaszolt a felvetődött kérdésekre, majd a küldöttértekezlet egyhangúlag elfogadta a beszámolót. Ezután került sor a kari KISZ-bizottság tagjainak, az egyetemi küldöttértekezlet küldötteinek, valamint a kari tanács hallgatóképviselőinek megválasztására. Majd az újonnan megválasztott vb megtartotta első — nyilvános — ülését. A kari KISZ-bizottság titkára ismét Ábrahám György lett. A kari vb tagjai: Andó Miklós, Donáth Béla, Gaál János, Jakab Sándor, Kerekes Ágnes, Láng Zoltán, Szalóky Sándor, Szász Attila, Szeg Imre és Topár József. Kovács Gyula VEZETŐSÉGVÁLASZTÓ TAGGYŰLÉS A DOLGOZÓI ALAPSZERVEZETBEN 1973. március 13-án tartotta vezetőségválasztó taggyűlését a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség BME nem-oktató dolgozói alapszervezete. A taggyűlést Vincze Ernő, a gazdasági főigazgató helyettese vezette. Az alapszervezet KISZ-titkára, Csonka Attila számolt be az elmúlt két év munkájáról. A beszámolót hosszú, problémafeltáró vita követte, melyben szó esett az egyetemszerte dolgozó fiatalok munkahelyi problémáitól a KISZ-klub kihasználásáig sokféle dologról. A vita után a jelölő bizottság elnöke ismerteti a titkár, a csúcsvezetőség tagjainak és a küldöttértekezlet tagjainak névsorát, majd felolvasta a jellemzéseket. A szavazás eredményeként a nem-oktató dolgozói KISZ- alapszervezet titkára ismét Csonka Attila lett, a csúcsvezetőség tagjai: Dési Ilona, Fülöp Gábor, Legény Éva, Papp Mária, Patai Zsuzsanna, Szatmári Ágnes, Szögi László, Varga Józsefné. Az egyetemi küldöttértekezleten a következők képviselik az alapszervezetet: Dési Ilona, Csonka Attila, Szatmári Ágnes, Varga Józsefné, Varga Tamás. ropá Március 6-án zajlott le az építészmérnöki karon a KISZ- küldöttértekezlet. Az értekezlet elnöke dr. Török Imre volt. Az elnökség soraiban helyet foglaltak: dr. Bonta János docens, a kar párttitkára, dr. B. Szűcs Gitta oktatási dékánhelyettes, Matuscsák Tamás, a kari pártszervezet ifjúsági felelőse, Janzsó Dezső, a Rózsa Ferenc Kollégium Diákbizottságának titkára, Gyivicsán Zoltán, a KISZ kari bizottságának tagja, Kádár István, az NKB vezetője. A küldöttértekezlet elnöke, Török Imre üdvözölte az elnökség tagjait, a 60 küldöttet, a 20 meghívottat, majd ismertette a napirendi pontokat. Első napirendi pontként sor került a kari küldöttértekezleti beszámoló megtartására. Somogyi Botond megköszönte az eddigi bizalmat, megtartotta a beszámolót, ismertette a határozatokat, majd vita következett. A határozatok közül, melyek vázolták az elkövetkező két év feladatait, kiemelkedő fontosságúnak látszott: a fokozott, erősített hallgatói pártépítés, melyhez a kari pártszervezet minden segítséget megad. Lényeges határozat a kollégiumi és a kari KISZ-munka összehangolása. Keresni és elmélyíteni kell a kapcsolatot a különböző szakmai testületekkel a kollégium szakmai köreinek. Feltétlenül megoldásra vár a tanulmányi reszorton belül a hallgatói képviselet következetes megszervezése, a különböző építész tanszékeken. Meg kell találni a lehetőséget és a formáját annak, hogy a fiatal oktatók a dolgozói alapszervezeten keresztül védnökséget vállaljanak, segítséget nyújtsanak a kari KISZ- munkában. Különösen tartalmas vita bontakozott ki két téma körül: az egyik a kari kulturális munka helyzetével kapcsolatban, a másik az újjászervezett TEB munkájához adott javaslatokat. A kari kulturális munka javítása érdekében javasolták, hogy szervezzenek meg egy kari kulturális bizottságot. A kari kulturális bizottság tagjai az évfolyamok képviselőiből tevődnének öszsze. Ez a bizottság a továbbiakban gondoskodna arról, hogy a kulturális programok ne esetlegesek legyenek, hanem tudatosak és rendszeresek. Ezeket a programokat aztán sokszorosítva karia formájában minden hallgatóhoz el lehetne juttatni. A TEB már átesett a szükségszerű átszervezésen. Fontosságát senki sem vitatja, mert az alapszervezetek munkáját főképpen a TEB-en keresztül tudják ellenőrizni. Éppen ezért a TEB tagjai az évfolyamvezetőség tagjaiból kell hogy kikerüljenek. A jelölő bizottság több napos előkészítő munkáját befejezve javaslatot tett a kari bizottság tagjaira, majd a kari tanács hallgatói képviselőire, végül következett a vb tagjainak megválasztása. A választások és mérlegelések eredményeképpen estére megszületett az építészmérnöki kar KISZ-bizottsága és a végrehajtó bizottság. A vb kilenctagú, a választásoknál szem előtt tartották azt, hogy az új tisztviselők nagy része legalább két évig aktívan tudjon részt vállalni a közösségi munkában. Titkár: Maczelka László IV. évfolyam, szervező titkár: Konradek László III. évfolyam, agit.-prop.titkár: Faragó Hedvig II. évfolyam, tanulmányi felelős Wéber László III. évfolyam, kultúrfelelős: Wagner Péter IV. évfolyam, érdekvédelem: Bujdosó Géza II. évfolyam, a vb tagja még Janzsó Dezső kollégiumi DB- titkár, Szabó Éva I. évfolyam , évfolyamfelelős és Guzsik Tamás tanársegéd, az oktatói alapszervezet összekötője. Mindannyiuknak jó munkát kívánunk. — ESA — 4 Vegyészkari küldöttértekezlet 1973. március 17-én a központi épület dísztermében tartotta meg a vegyészmérnöki kar küldöttértekezletét és új vezetőségválasztási ülését. Az első felszólaló a volt KISZ-titkár, Borsa Judit volt, aki javaslatot tett a küldöttértekezlet elnökségére, majd rövidesen beszámolt az elmúlt két év KISZ-munkájáról. Beszédének lényege az volt, hogy javítani kell a karon végzett KISZ-munka intenzitását és ki kell bővíteni a KISZ-aktívák táborát úgy, hogy az elvégzett KISZ-munka ne néhány ember maximális energiabefektetését igényelje. Elmondta, hogy minden téren akad még javítani való, és egyik nagyon fontos terület az agit.prop. munka. Beszámolója után több kérdés hangzott el az elmondottakkal kapcsolatban. Szünet után elsőnek dr. Pungor Ernő dékán elvtárs szólalt fel. Rámutatott arra, hogy a korszerű mérnököt a közéleti és szakmai téren mutatott magasfokú aktivitása jellemzi. Ahhoz, hogy ezt elérjük, a KISZ és a szakmai nevelés nagyon szoros együttműködése szükséges. Végezetül jó munkát kívánt a küldöttértekezletnek. Érdekes volt Székely Gábor IV. éves hallgató hozzászólása. Arra a hiányosságra mutatott rá, hogy a felső KISZ-vezetés és az alapszervek között a kapcsolat hiányos. Ebből aztán több félreértés adódott, amiket később megnyugtatóan sikerült tisztázni. Az egyetemi KISZ-szervezettől Farkas Tamás érdekvédelmi felelős szólalt fel. Elmondta, hogy nagyon jó a karon a kollégium és a kari KISZ kapcsolata. A beszámoló alapján az elmúlt két évben elvégzett KISZ-munkát jónak értékelte és sok sikert kíván az eljövendő munkákhoz is. Hosszabb vita alakult ki a KISZ-tagsággal, pontosabban a KISZ-tagkönyvek érvényesítésével kapcsolatban. A hozzászólók többsége azon az állásponton volt, hogy meg kell szigorítani a KISZ-tagság megújítását, hogy így is javítsuk a KISZ-munka minőségét. A jelölő bizottság elnöke Kemény Sándor javaslata alapján a közgyűlés jónak értékelte a KISZ-bizottság eddigi munkáját a kétlépcsős oktatással kapcsolatban és felkérte, hogy továbbra is hasonlóan folytassa majd munkáját Ezután került sor a jelölésre. A küldöttértekezlet 34 tagot jelölt a KISZ-bizottságba. A kari tanács tagjaira pedig 7 jelölt neve került fel a táblára. A választás eredményeként tikárnak Borsa Juditot választotta meg ismét. A kari vb tagjai: Békés Ferenc, Buella Ferenc, Deák András, Kovács István, Láng Péter, Pécs Miklós, Pokol György és Téglás György. Pátzay György A Diákszemináriumon MÁRCIUS 16-ÁN félnapos diákszeminárium megrendezésére került sor a SOTE Markusovszky kollégiumában. A szeminárium egy témát járt körül: Milyen módon állnak kapcsolatban az egyetemi és a főiskolai KISZ-szervezetek más ifjúsági rétegekkel, és hogyan lehetne ezeket a kapcsolatokat bővíteni, illetve hatékonyabá tenni? Dr. Alföldy Árpád, a KISZ Budapesti Bizottságának titkára referátumában kitért az eddig elért eredményekre és beszélt az esetleges lehetőségekről. A KISZ egységes poltikát folytat, de a különböző rétegződések miatt az egységes célokat különböző munkamódszerekkel, kezdeményezésekkel lehet elérni. Az egyetemi és a főiskolai KISZ-szervezetek szinte minden területen találhatnak kapcsolatokat. Középiskolákban, hiszen az egyetemisták nagy része innen kerül továbbtanulásra, gyárak, üzemek KISZ-fiataljaival dolgozhatnak együtt, hiszen sok egyetem, főiskola végzett szakemberei kerülnek üzemekbe, szakmunkástanulókkal ismerkedve jövendő beosztottjaikhoz közelednek. A kapcsolatok felvétele és formája sokféle. Elsősorban a tanulmányi munkában nyújtanak az egyetemisták és főiskolások nagy segítséget, szakköröket, vitaköröket vezetnek. Az előkészítő tanfolyamok, fizikai dolgozók gyerekeinek segítése, szakmunkástanulók tanulmányi, műveltségi szintjének emelése, mind hatékony módszerek a különböző rétegek közeledésére. Vannak olyan intézmények, amelyek a KISZ-munkában is komplex kapcsolatra törekszenek más intézményekkel: vezetőképző táborok, Marxista Diákakadémia, tudatos politikai nevelőmunka irányítása. A TÁRSADALMI-KÖZÉLETI tevékenységeknek is sok formája lehetséges. A Budapesti Műszaki Egyetemen jelentős lépés történt bizonyos nyitásra a gyárak, üzemek irányába. A tudományos diákköri munkákat egyre több üzemben, intézetben, gyárban ismerik. Egyre több témát, feladatot ajánlanak a hallgatóknak. Mivel a munkák nagy része az adott üzemben készül el, a kapcsolatok spontán is formálódnak az együtt közösen végzett munka alatt. Ugyancsak a Műszaki Egyetem vette föl a kapcsolatot a Csepel Vas- és Fémművek KISZ-szervezetével. Ez a új kísérlet — közös hangot találni egy nagyüzem KISZ-fiataljaival — nehéz, de mindenképpen nagyszerű vállalkozás. Egymás után épülnek az egyetemi védnökség alatti tanyasi kollégiumok, szervezik a táborokat a hátrányos helyzetű tanulóknak. A diáktanár-mozgalom több éves múltja jó eredményeket summáz. Alakultak közös klubok, közös kirándulások, szerveződtek közös rendezvények. AZ EREDMÉNYEK, és a különböző kezdeményezések sikeresnek mondhatóak. A cél azonban az, hogy minél szélesebb rétegekkel találják meg a közös vállalkozás módjait. Ez természetesen nem megy anélkül, hogy ne ismerjék a fiatalok eléggé egymást. A diákszeminárium is alapvető célként tűzte maga elé azt, hogy mielőtt bármilyen közös munkára vagy kapcsolatfelvételre sor kerülne, alaposan meg kell ismerni egymást. Ne felülről, kitalált kezdeményezéseket erőltessenek a partnerekre, hanem az ismeretség határozza meg majd későbbiekben a rétegmunka mikéntjét. A szakmunkás és dolgozó fiatalokban elsősorban az idegenkedést kell legyőzni. (Folytatás az 5. oldalon)