A Jövő Mérnöke, 1974 (21. évfolyam, 1-38. szám)
1974-05-04 / 16. szám
4 Radnóti Miklós: MÁJUS Szirom borzong a fán, lehull, fehérlő illatokkal alkonyul. A hegyről hűvös és csorog, lépkednek benne lombos fasorok. Megleú a fázós kis meleg, vadgesztenyék gyertyái fénylenek. FOTÓ: VARRÓ GÉZA Külföldi hallgatók nyelvi versenye A BME Nyelvi Intézete Magyar Nyelvi Csoportja hazánk felszabadulásának 29. évfordulója tiszteletére a külföldi hallgatók számára nyelvi versenyt rendezett. A versenyzők dolgozatukat „Küzdelem a tiszta levegőért” címmel egy kétszer megtekintett 20 perces színes film alapján írták meg. Első díjat nyert: Petrova Antoaneta (II. vili.), Baron Wolfgang (II. vegy.), Sztaribolszki Valentin (I. vili.). Második díjat: Samir Al-Mallah (II. vegy.), Meissler Alexander (II. vegy.), Pham Hong Quang (I. vili.), Apel Jürgen (I. vegy.). Harmadik díjat: Nyguyen van Thu (II. gépész), Hübner Rosemarie (II. vegy.), Adel Jaber (I. vegy.), Héctor Ramon Gomez (I. vill.), Schulze Ulrich (I. vegy.), Admassu Haylu (I. vegy.). Dicséretben részesült: Nguyen Xuan Nguyen (I. vegy.), Shiffa Ahmad (I. gépész), Ahmad Tafeh (I. gépész), Noafa Afatei Yousuo (I. gépész). A díjakat a Magyar Nyelvi Szakkör évzáró összejövetelén, 1974. május 4-én délután, a Martos Flóra kollégium klubhelyiségében osztják ki. Az egyetemi nyelvi verseny díjai A Jövő Mérnöke I. évi április 13-i számában már közöltük, hogy a Nyelvi Intézet és az egyetemi KISZ-bizottság közösen szervezett nyelvi versenye sikerrel zárult. Az idei egyetemi nyelviversenyein egyetemünk 176 hallgatója vett részt, a tavalyi 120-szal szemben. Aversenybizottság értékelte a dolgozatokat és javaslatot tett a legjobbak jutalmazására. A benyújtott dolgozatok között a legtöbb díjazható dolgozat az orosz csoportban volt. 22 dolgozat kapott díjat; az angol és német csoportból 17 —17, a franciából pedig 6 volt a díjazásra javasolt dolgozat. Az egyetemi nyelvi versenyen I. díjat nyertek: Orosz nyelv: Szántó Éva építőmérnöki kar III/2. tk.; Németh Krisztina vegyészmérnöki kar III/5. tk.; angol nyelv: Várgedő Tamás villamosmérnöki kar III/5. tk.; Nagy György vegyészmérnöki kar I/4. tk.; Bíró Oszkár villamosmérnöki kar I. E/B; Siegler András villamosmérnöki kar IV. MI/4; francia nyelv: Lastofka Péter közlekedésmérnöki kar III/3. tk.; német nyelv: Schiel Lothár közlekedésmérnöki kar II/1. tk.; Pelsőczy Géza építőmérnöki kar IV/2. tk. Az egyetem vezetősége a versenydolgozatok díjazására 20 000. (húszezer) forintot adott. A díjak megoszlása: I. díjat kapott 9 hallgató II. díjat kapott 13 hallgató III. díjat kapott 23 hallgató IV. díjat kapott 17 hallgató A pénzjutalmakon kívül könyvjutalmat kapott, illetve dicséretben részesült még 19 hallgató. A díjak ünnepélyes kiosztása 1974. április 30-án volt az R-klubban. A díjakat dr. Denke Géza rektorhelyettes adta át. A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM.ÁRA: 60 FILLÉR 1971. MÁJUS 4. A KÖRNYEZETVÉDELEMRŐL Interjú dr. Perényi Imre elvtárssal, egyetemünk rektorával Környezetvédelem? Mit is jelent, milyen távoli és közeli veszélyeket hárít el az emberiség feje felől? Hogyan érinti e probléma a mindennapok emberét és hogyan a jövendő mérnökét? Megannyi kérdés, amire választ várunk, amelyek további kérdésekre serkentenek. Úgy hiszem, a leghozzáértőbbhöz fordultunk, amikor egyetemünk rektorát, dr. Perényi Imre professzort, e téma európai szaktekintélyét keressük fel kérdéseinkkel. — Professzor úr, melyek a környezetvédelem legfontosabb problémái, s a környezetszennyezés milyen következményeivel számolhatunk? — Egyes adatok szerint a környezeti károsodás mértéke az utóbbi évtizedben megkétszereződött. Általában, de különösen a gazdaságilag fejlett, sűrűn lakott országokban, az ipari termelés hatására a nagyobb települések légtere kritikus mértékben szennyezetté vált. Az ipar koncentrációja, a mezőgazdaság kemizálásának következményeként a talaj, a vízfolyások nagymértékben elszennyeződtek, s ehhez járul a gépjárműforgalom rohamos fejlődése. Magyarországon is, bizonyos területeken, kedvezőtlen tendenciákat tapasztalunk: a légtérben, a vízfolyásokban, a talajban figyelhetünk meg, amelyek környezetünket számottevően veszélyeztetik. Korunk társadalmi-gazdasági fejlődése valószínűleg továbbra is rendkívül dinamikus lesz, nem lehet számítani pauzára sem az ipar sem a közlekedés fejlődésében, de a népgazdaság egyéb területén sem. A jövőben az ipari termelés fejlődés, a mezőgazdasági termelés intenzitása, a kemizálás és a gépesítés elterjedése, az urbanizálódási folyamat további gyorsulása, új agglomerációk kialakulása, a meglevők fejlődése, a városi és városközi közlekedés fejlődése, a gépjárműállomány nagymérvű bővülése — azok a tényezők, amelyek bár a társadalmi fejlődés velejárói — az emberi környezetre kedvezőtlen hatást gyakorolnak, a már meglevő károsodási gócok mellett, újak létrejöttéhez vezethetnek. Egyes értékelések szerint a környezet elszennyeződése 2000-re a mainak már hattízszerese lehet. Generációk sorsát határozza meg, hogy mennyire tudjuk az iparfejlődés és az urbanizáció káros hatását kiküszöbölni és a fejlődési folyamatot megfelelő mederbe terelni. — Hogyan függ össze a környezetvédelem társadalmi és politikai kérdésekkel? — A környezetvédelem ma már olyan téma, amely nemzetközi, sőt világfórumok napirendjén állandóan szerepel. Ennek elismerése mellett úgy vélem, hogy beszélni kell szocialista környezetvédelemről, amely a szocializmus körülményei között össznépi jelleget ölthet. E környezetvédelem, a leghatékonyabb és legtermelékenyebb munkára, a természeti készleteink nem rablógazdálkodású, hanem ésszerű és komplex felhasználására, és a népesség kedvező életkörülményeinek létrehozására irányul. Az emberi környezet védelmének hatékony megoldását nem a termelés csökkentésében, sem pedig a népesség növekedésének megakadályozásában, hanem a tudatos, tervszerű környezetala(Folytatás a 3. oldalon) AKTÍVABB, POLITIKUSABB KISZ-ÉLETET! Szűcs Istvánné, a KISZ-kb titkárának tájékoztatója Erősítsük a KISZ kommunista jellegét! Az ifjúságtömegszervezete legyen határozottabb a mindennapi viták eldöntésénél! A jelszavak és a tartalmak már a VIII. kongresszus óta bekerültek a fiatalok tudatába, megpróbálva formálni a szervezet működésének tartalmát. A KISZ központi bizottságának április 17—18-i ülése új, a szövetség életében döntő változást hozó határozatot fogadott el. Erről adott tájékoztatót a KISZ-kb egyetemi és főiskolai tanácsának ülésén Szűcs Istváinné, a KISZ-kb titkára. Az alábbiakban kivonatosan közöljük beszédének főbb gondolatait. A KISZ-kb határozatát minden fórumon rendkívül széleskörű előkészítés vezette be. A tervezet egyes pontjait sokan megvitatták, lényeges kérdéseiben az MSZMP KB is állást foglalt. Annak ellenére, hogy első pillantásra a döntés szervezeti jellegűnek tűnik, mégis politikai határozat. A kb célja egyértelmű és világos volt, amikor kimondta: Belső kérdésekben foglalt állást és hozott határozatot, hogy fokozza a KISZ kommunista politikus jellegét. Több fenntartás hangzott el még a tervezet vitája idején. Egyik szerint az aktivitás és a nagyobb célok kitűzése veszélyezteti a tömegszervezet jellegét. Kétségtelen: a KISZ nem élcsapat, hanem az ifjúság politikai tömegszerve. Az új határozat meghozatalával segített a társadalomnak az ifjúságról alkotott egyre jobb véleménye. Ma már a politikai és tömegszervezet jelleg csak a bátor aktivitással együtt képes a további fejlődés alapját fenntartani. Bebizonyosodott: a jelenlegi szervezeti keretek között a KISZ nem tudelég gondot fordítani a politikai nevelésre. Az ifjúsági szervezet nem elég kezdeményező a társadalomnak az ifjúsággal kapcsolatos szemléletváltozásában és önmaga megújításában. A mostani határozatban körvonalazott változások a változó körülményekhez alakítják a szervezet tevékenységét. A KISZ VIII. kongresszusa megállapította, hogy a szövetség több alapvető feladatát jól teljesítette. (Például a védnökségek, építőtáborok, a tanulmányi mozgalmak, a nemzetközi tevékenység, a fizikai dolgozók gyermekeinek segítése, az egyetemisták a városért, stb.). A tevékenység azonban az eredmények mellett nem volt egyenletes. A KISZ munkája sokszor elmarad az igényektől. Bár megszaporodtak a viták a módszerekről, ezek eredményeit nem használták fel. Az átütőerő pontosan a politikai jellegű akciókban nem javult. A tagság összetételének arányai nem változtak, az egyes rétegeken belüli szervezettség százalékos megoszlása megmaradt. A fegyelem pontosan a következetes értékelés hiánya miatt nem javult. Az alapszervezetek belső aktivitása gyenge maradt, a szocialista demokratizmus elve a munkastílusban nem jelentkezett. A tapasztalatok szerint a KISZ nem alakítója a kis közösségekben folyó politikai vitáknak. Világosan kitűnt, hogy a KISZ-nek ma többet kell tenni a napi helyzetnek megfelelő politikai munka hatékonyságának növeléséért. Öt alapvető pont A VIII. kongresszuson meghatározott politikai feladatok minél jobb és eredményesebb végrehajtásáért a KISZ-kb a következő kongresszusig öt kérdésben kívánja elősegíteni a fejlődést. A KISZ eszmei, politikai hatása a tagok erkölcsi és kommunista módon elkötelezett kiállására. Az alapszervezetek aktivitása és a fegyelem növelése. A marxizmus-feninizmus propagandája és a vezetőképzés összehangolt, tervszerű fejlesztése. A tagság arányának az életkor és réteg szerinti eloszláshoz hasonló differenciálása, valamint a függetlenített ap(Folytatás a 2. oldalon) & ANYÁK NAPJA Varró Géza felvétele Hegedős Mihály felvétele