A Jövő Mérnöke, 1981 (28. évfolyam, 1-39. szám)
1981-03-07 / 8. szám
Az ötödik ötéves terv építkezései A Schönherz-kollégium Fotó: Erdős Tamás A Duna-parti tanulmányi épület A „kalandos" Goldman téri étterem-építkezés A vegyipari műveletek tanszéki és üzemi laboratóriuma A hő- és rendszertechnikai laboratórium Holland, francia, olasz, bolgár vendégek Konferencia eszperantó nyelven A múlt év végén, amint a JM már előzetesen hírt adott róla, egyetemünkön nemzetközi matematikus-számítástechnikuskonferenciát tartottak a Magyar Eszperantó Szövetség Tudományos Bizottsága, a Bolyai János Matematikai Társulat, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem eszperantista diákkörének szervezésében. A konferenciának, amelyen tíz ország mintegy ötven szakembere vett részt, egyetlen munkanyelve volt: az eszperantó. A konferenciát Francois Lo Jacomo, az Eszperantista Matematikusok Nemzetközi Szövetségének titkára nyitotta meg és dr. Haszpra Ottó műegyetemi tanár üdvözölte a résztvevőket. Ezután dr. Surányi János egyetemi tanár, a Bolyai Társulat elnöke, tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást a számelméletben alkalmazható geometriai módszerekről. (Ez utóbbit Kontny Ilona tolmácsolta eszperantóra a magas színvonalon.) A továbbiakban külön-külön tanácskoztak a matematikusok, illetve a számítástechnikai szakemberek. A matematikai tanácskozáson holland, francia, olasz és magyar előadók a matematika különböző területeinek egyegy érdekes kérdését ismertették. További három magyar, valamint egy bolgár matematikus a matematika oktatásának különböző vonatkozásairól tartott előadást. Dr. Kovács Zoltán, több matematikai iskolai tankönyv szerzője (aki egyébként a konferencia alkalmából tanult meg eszperantóul — mindössze három hét alatt), a prímszámok oktatásának néhány újszerű módszerével ismertette meg a résztvevőket. Francois Lo Jacomo a szervezet eddigi tevékenységéről és jövőbeni feladatairól beszélt. Megemlítette többek között, hogy nemrég az NSZK-ban adtak ki egy több nyelvű matematikai szótárt, amely az egyes szakszavak definícióit eszperantóul tartalmazza. (Időközben elkészült a szótárhoz egy magyar nyelvű szójegyzék is.) A tanácskozás résztvevői konkrét javaslatokat tettek az lAdEM további tevékenységére vonatkozóan és a jelenlevő lAdEM-vezetők és -tagok reagálása nyomán többé-kevésbé az egyes feladatok személyi felelőseinek listája is kialakult. Az olasz Mauro La Torre a terminológia fejlesztésével kapcsolatos munkákat hangolja majd össze, a különböző országok matematikaoktatását összehasonlító tanulmánykötet készítéséért az NSZK-beli Helmut Rössler a felelős, a „Feladványszolgálat” koordinálását pedig egy francia matematikus, Francois Gimbert végzi. (A „Feladványszolgálat" a következőket jelenti: Ha valaki valamilyen újszerű matematikai feladványnak nem tudja a megoldását, akkor elküldi az IAdEM-nek, amely azt megjelenteti a „Matematika Translimen” című folyóiratában. A beérkező legjobb megoldásokat ugyanitt jelentetik meg. A résztvevők örömmel vették tudomásul egy matematikai tankönyv eszperantóra fordításának megkezdését. Ezt a munkát elsősorban a magyar Szilvási László végzi. Megállapították azt is, hogy a tanácskozás rendkívül hasznos volt, és a legközelebbi hasonló tanácskozások is ez év júniusában Svájcban, illetve augusztusban Brazíliában és Csehszlovákiában (más nagyobb rendezvények keretében) valószínűleg nagy előrelépést fognak jelenteni az,eszperantó matematikai alkalmazásában. A budapesti tanácskozás anyaga a Matematika Translimen különszámában, Kontny Ilona szerkesztésében fog megjelenni. A számítástechnikai szakemberek tanácskozásának legfontosabb eredménye az a konkrét, részletes javaslat, amelynek tárgya az Eszperantó Világszövetség tagjaként működő Nemzetközi Eszperantó Tudományos Szövetség (ISAE) számítástechnikai szekciójának létrehozása volt. Személyi javaslat a szekció elnökére dr. Wolfgang Schmid, a Flensburgi (NSZK) Egyetem professzora, titkára, dr. Broczkó Péter magyar fíiérnökközgazdász. A szekció munkatervét dr. Broczkó Péter terjesztette elő. Mint elmondotta, a megalakítási javaslatot hosszú előkészítő munka előzte meg, s ily módon jelenleg már tizenöt országban vannak szakemberek, akik a szekció munkáját az adott országban szervezik. Az előadó a továbbiakban ismertette az eszperantónak a számítástechnikában történt eddigi alkalmazásait és a jövőbeni konkrét feladatokat. (Ezek ismertetésére itt helyszűke miatt nincs lehetőség, viszont minden érdeklődő részletes tájékoztatót kaphat a Magyar Eszperantó Szövetség Tudományos Bizottságától — Budapest, Pf. 193. 1368. Telefon: 334-194.) A tanácskozás résztvevői ezután tíz szakmai előadást hallgattak és vitattak meg. A hollandiai Jan Otto de Kat, a Delfti Műszaki Egyetemen kifejlesztett számítógépes fordítóprogramot ismertette, amelynek célja az eszperantó nyelvű szakszövegeknek a Közös Piac országainak nyelvére történő fordítása. Vásárhelyi István és Gerő Péter a számítógépes szövegfeldolgozás különböző kérdéseiről beszélt, míg Mandler György és Fiatal Dénes arról szólt, hogyan segítheti a számítógép a szótárkészítő szakemberek munkáját. Schmid professzor a számítógépes szövegfordítás néhány elméleti problémáját elemezte. Dr. Haszpra Ottó a dunakiliti vízlépcső szivárgási problémáinak számítógépes modellezéséről tartott diavetítéssel egybekötött előadást. A tanácskozás résztvevőinek egybehangzó javaslata alapján a szervezők gondoskodni fognak az elhangzott előadások megjelentetéséről. A bejelentések szerint 1981-ben legalább öt szakmai jellegű számítástechnikai tanácskozásra is sor kerül: áprilisban Varsóban, augusztusban a csehszlovákiai Zsolnán, szeptemberben Budapesten, novemberben az NSZK-beli Paderbornban, az év végén pedig ismét Budapesten. A matematikus—számítástechnikus konferencia résztvevői látogatást tettek a SZAMOK (Nemzetközi Számítástechnikai Oktató és Tájékoztató Központ) székházában, ahol Verő Péter osztályvezető mutatta be az intézmény munkáját. Ugyanitt dr. Jacsó Péter a „BABILON” nevű magyar nyelvű bibliográfiai keresőrendszert mutatta be (magyar nyelven eszperantó tolmácsolással), dr. Helmar Frank professzor, a Paderborni Kibernetikai-Pedagógiai Intézet igazgatója pedig a hasonló célú, de eszperantó nyelvű „PREDIS" rendszerről tartott előadást. A konferencia szervezői természetesen különböző kulturális programokról is gondoskodtak, ahol a résztvevők kipihenhették a tanácskozás fáradalmait, így többek között megtekintették a Temesvári Eszperantó Színház vendégjátékát is. Járek Ottmár ZIEGLER VILMOS nyugdíjas vegyészmérnök egyetemi éveire emlékezik... - Már nem emlékszem pontosan, hogy 38 vagy 39-ben történt-e, a korabeli újságokban utána lehetne nézni pontosan a dátumnak. Az egyetem, a József nádor emlékünnepélyre, díszbe öltözött a nyár elején. Igen magas rangú látogatót vártunk: József főherceget, a nádor leszármazottját. Az egyetem rektora akkor gróf Teleki Pál volt. Mi ,műegyetemisták, díszsorfalat álltunk az aulában a piros szőnyeg mentén. Megérkezett a főherceg, jobbján menyével, a fiatal és délies bájú Anna főhercegnővel. Teleki Pál sima, fekete, magyaros ruhát viselt, hozzá óarany rojtos Petőfi-nyakkendőt és természetesen a rektori aranyláncot. Elébe ment a főhercegnőnek (éppen előttem találkoztak) és szertartásosan kezet csókolt neki. Izgatottan lestem, milyen magasztos szavak fognak elhangzani, amikor a főhercegnő halkan, de számomra jól hallhatóan megszólalt: — Hogy magának milyen jól áll ez a nyakkendő.l Rektori minőségében még egy közvetlen találkozásra emlékszem vissza gróf Teleki Pállal. Részt vett a Hungáriások vegyészcsoportjának az összejövetelén. A Molekula-tagok kamarazenét szolgáltattak a tiszteletére, kuruc nótákat játszottak. Ez volt a Molekula-összejövetelek sorában a „bajtársak" egyetlen kulturális megmozdulása. A „Molekula" elnevezésű vegyészcsoport egyébként összejöveteleit a legkülönbözőbb kocsmák különtermeiben, tartotta azzal a céllal, hogy a gyengébbeket leitassák. Az alsósoknak — a junioroknak — kötelező volt exet inniuk, ha a hosszú asztal végén ülő „garabonc” vívókardjával az asztalra csapva elrendelte a poharak fenékig ürítését. Az egyik szertartást „bordoktorátus"nak nevezték. (Jómagam megbuktam belőle . ..) Csak az ment át, aki egy perc alatt megitta a liter rossz vinkót és további öt percig még a helyiségben tudott maradni, anélkül, hogy roszszul lett volna.) Talán a csúfos kudarc miatt, talán pedig azért, mert a tananyag a magyar ipari viszonyokról semmilyen áttekintést nem adott. III. éves koromban mozgalmat szerveztem annak érdekében, hogy ezek a Molekula-összejövetelek tartalmasabbá váljanak. Javasoltam például, hogy fogyasszunk kevesebb bort, ezzel szemben hívjunk meg idősebb végzett mérnököket, beszéljenek nekünk az ipar világáról. Sajnos, az egészből nem lett semmi, a konzervatív vezetőség a mozgalmat, mint csírázó lázadást, diplomatikusan leszerelte.