A Jövő Mérnöke, 1984 (31. évfolyam, 1-39. szám)

1984-01-20 / 1. szám

A MAFC elnöksége előtt A VITORLÁSSZAKOSZTÁLY Az első­ szakosztály, amelyben együtt él a verseny- és a „szabadidősport" A MAFC elnöksége múlt évi utolsó ülésén a vito­rlássza­k­­osztály helyzetét vizsgálta meg. E szakosztály két ok miatt is speciális helyzetben van, egyrészt telephelye és sporteszközei messze, ami egye­tem balatonfüredi üdülőjé­ben vannak, másrészt a vitor­lások azok, akiknél a múlt év eleje óta a szakosztályon belül szervezett szabadidő­sportolás folyik. Az elmúlt egy év kevés volt ahhoz, hogy választ adjon, mik azok a feltételek, melyek mellett egy szakosztályon be­lül együtt élhet a verseny- és a szabadidősport. A szabadidőportolók érde­keit a szakosztályvezetőség két új tagja, dr. Orosz László és dr. Szilágyi György képviseli. Megítélésük szerint az elmúlt évben jól tudtak együttmű­ködni a versenysportosokkal, a szakosztály-vezetőségtől és a MAFC elnökségétől minden kárt segítséget megkaptak. A tanúsított jó szándék mellett a szabadidő­sportot fogadó szemlélethez azonban hozzá­tartozik az­ is, hogy a mód­szertani bizottság, több, mint ötoldalas értékeléséből mint­egy 12 sor, a szakosztályvezető ehhez csatolt több, mint hat­oldalas észrevételeiből mind­össze 4 sor foglalkozik köz­vetlenül a szabadidő-vitorlá­zással. Ez az arány annál is érde­kesebb, mert a szabadidős részleg,egy év alatt 57 tagot gyűjtött (40 BME dolgozó, 4 BME hallgató, 9 családtag, 4 külső dolgozó), s ezzel majd­nem kétszeresére növekedett a szakosztály létszáma. Ez a sportolási forma az értékelés szerint találkozott az egyetemi dolgozók szimpátiájával. Ugyanakkor rendkívüli gondot jelent a szabadidősök rendel­kezésére álló hajópark műsza­ki állapota. Ez meg sem köze­líti a Belkernél­­ kölcsönzött Hajók színvonalát, sőt, bizo­nyos tekintetben az előírt biz­tonsági követelményeknek sem tesz eleget. Hajószűkét jelez a Borzi túrahajó kihasználtsága is. Ezt a hajót már eddig is csak azoknak adták ki, akiik karbantartásán társadalmi munkát végeztek. Azonban még így is csak a kért idő­tartamnak átlagosan a felére — öt napra — tudták kiadni. A versenyvitorlázás nem tartozik azon a sportok közé, ahol a MAFC különösen jelen­tős eredményeket érhetne el. Rendkívül pénzigiányos techni­kai sport, mely hosszú felké­szülést és sok vízen töltött időt igényel. Bár a szakosztályban már az a megoldás is felve­tődött, hogy szerezzen az egyesület magának már az élvonalba tartozó befutott vi­torlázókat, — erre azonban se szükség, se lehetőség, mert az egyetem sportvezetősége nem vár „olimpiai pontokat” a vitorlázóktól. A hat „A” keretbe sorolt (1 BME hallgató, 3 külső dol­gozó, 2 tanuló) és a hat „B” keretbe sorolt (4 BME hallga­tó, 2 külső dolgozó, 1 tanuló) saját versenyző nem volt képes az eléjük állított köve­telményeknek megfelelni. A távolság miatt kevés volt a ví­zen töltött idejük, így az edzésmunkájuk nem volt meg­felelő, füredi tartózkodásuk nagyobb részét a versenyzés tette ki. A módszertani bizottság ja­vaslatai között szerepel, hogy törekedni kell a szabadidő­vitorlázás további fejlesztésé­re, feltételeinek biztosítására, különös tekintettel arra, hogy a versenyvitorlázás feltételeit a jövőben sem tudja az egye­tem teljes mértékben meg­teremteni. Ez évben a szabadidő-vitor­lázással kapcsolatos kiadások­nak mintegy másfélszerese volt az ebből származó bevé­tel. Vagyis a szabadidő-vitor­lázók kisebb kiadásaikat, és a hajók karbantartását te­kintve önfenntartóak lehet­nek. A nagyobb beszerzéseknél (hajóvásárlás) továbbra is egyetemi támogatásra fog szo­rulni a szakosztály mindkét része, melyeknek ráadásul hajóigényei is különbözőek. Éppen az anyagi támogatás­sal kapcsolatban hangzott el az elnökségi ülésen egy fon­tos gondolat. Mivel a ver­seny és a szabadidő-vitorlá­zás két külön dolog, a hajó­park bővítésénél nem szabad őket versenytársként szembe­állítani. Ennek bizonyára többféle módja van, de valószínűleg mindegyiknél feltétel, hogy a szakosztályon kívül is tudato­sodjon, itt kétféle sportolási formáról van szó, két külön sportszerigénnyel. Abban pe­dig, hogy ezeket milyen arányban elégíti ki az egye­tem, tükröződnie kéne meny­nyire tartja fontosnak az egyetem a szabadidősportot, pontosabban: minél nagyobb számú ember sportra szokta­tását. kajó A bátyám vizsgázik, de én szívesen adok interjút (A 2. oldalon) (Fotó: Csuhas Zsolt) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!Milánóból jelentik: Januárban nincs vizsgaidőszak, az ünnepek is csendesebbek Ezekben a hetekben jóval ritkábban és kisebb lendület­tel nyílik az ajtó a szerkesz­tőségben, és a belépők arcá­nak körvonalait csak hosszas szemlélődés után lehet meg­különböztetni a fehér faltól. Álmatlan, elgyötört tekinte­tek, a mélyen árkolt szemek. Sanyarú idők járnak a diákokra, lévén vizsgaidőszak. Ez pedig még a legfelkészül­tebbeknek is megerőltető. A néhány pirospozsgásról, aki még felhőtlenül viháncol, ha­mar kiderül, hogy évhalasz­tók. Milánói „tudósítónkat”, Fe­nyő István professzort ezút­tal arról kérdeztem meg, va­jon az itáliai diákok ünnepi hangulatán is ilyen ,mély nyo­mot hagy-e a vizsgaidőszak. — Nem egészen. Ennek az a legfőbb oka, hogy ilyenkor az olasz diákok egyáltalán nem vizsgáznak, hanem szor­gosan látogatják az előadáso­kat, órákat. Egyébként pedig a karácsony és az újév ünne­pe is sokkal visszafogottabb, mint nálunk. Olaszországban a tanév nem bomlik szemeszterekre, egységes egész. Az oktatás időszaka november elejétől jú­niusig tart. Ezután következ­nek a vizsgák, amelyeket jú­lius közepéig tehetnek le a diákok, vagy szeptember-októ­berben, tetszés szerint. A vizs­gaidőpontokat a tanszékek ha­tározzák meg, s az már a hall­gatón múlik, hogy hamar túl akar-e jutni az erőpróbákon, kényelmesen széthúzza-e a vizsgáit, vagy éppenséggel mindet őszre tartalékolja. A vizsga is másként törté­nik. Voltaképpen minden vizsga írásbeli, a szóbeli csak kiegészítő. (Most természete­sen a matematikavizsgákról beszélek, hiszen ezeket isme­rem, de tudomásom szerint a legtöbb tárgy számonkérésé­nél ez a gyakorlat.) Az írás­beli két részből áll. Első sza­kaszában, körülbelül egy órá­nyi idő alatt a diákoknak az alapfogalmak ismeretéről kell számot adniuk. A második írásbelin — amely két órát vesz igénybe­— csak azok a hallgatók vehetnek részt, akik megfelelő pontszámot érnek el az előző szakaszban. A diákok maguk értékelik teljesítmé­nyüket, s aki az alapkérdések 75 százalékát megválaszolta, indulhat a „második körben”. Az itt kapott feladatokat már jóval nehezebb megolda­ni. Aki eredményesen túlju­tott ezen a két írásbeli szá­monkérésen, s úgy érzi, hogy a kapott osztályzat megfelelő a számára, az ezennel be is fejezte a vizsgát. A jegyeket ugyanis kifüggesztik. Aki ja­vítani akar osztályzatán, az szóbeli vizsgára mehet. Ilyen­kor azonban akár ronthat is, mert a szóbeli eredménybe már nem számolják bele az írásbeli teljesítményét. Azért tartom jónak ezt a vizsgáztatási módszert, mert sok fölöslges munkától kímé­li meg a tanárt is, a diákot is. Automatikusan kiesnek a ros­tán azok a hallgatók — az írásbelin —, akik nincsenek tisztában az alapfogalmakkal sem. Így aki a szóbeli vizsgá­ra kerül, annak már nem kell kínos kegyelemkérdése­­ket feltenni. Azt is igen jónak vélem, hogy az első szakasz­ban elrontott vizsgának sem­milyen rossz következménye nincsen: ha pillanatnyi indisz­­ponáltságból fakadt például a gyenge teljesítmény, újra pró­bálkozhat a diák. Nincsen bu­kás — a továbbhaladáshoz szükséges pontszámot kell megszerezni. A pályára alkal­matlanok pedig kirostálódnak. — Ha már szóba kerültek az ünnepek, megkérdezem: hogyan telik a karácsony, a szilveszter Olaszországban? — Érdekes, jóval csende­sebben, mint nálunk. Nincs az az átfogó, össznépi ajándé­kozás-kultusz. Persze, a sze­retteiket odakünn is meglepik ezzel-azzal. De nem divat praktikus dolgokat ajándékoz­ni: feleségnek automata mo­sógépet, férjnek pulóvert, zoknit, használati tárgyakat. Kevesebb az ajándék, de az valóban ajándékszerű: például egy ékszer vagy ilyesmi. A gyerekek ott is játékot kap­nak, akár itthon. Bevásárlási láznak nem láttam nyomát az ünnepek előtt. A szilveszter sem olyan han­­gos, inkább a délebbi vidéke­ken általános a karneváli han­gulat, meg persze Velencében. Vannak ilyenkor kabarémű­sorok, az emberek felkeresik a barátaikat, hogy együtt kö­szöntsék az új évet, de nem kötelező reggelig fennmarad­ni, ingadozni. Milánóban csen­desebbek az ünnepek. m­ts GYETEM LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1984. JANUÁR 20. Tudod-e? „.HOGY a BME KISZ leg­fontosabb tavaszi feladatai kö­zé tartozik a felkészülés a szakági, illetve az egyetemi fejlesztési koncepció vélemé­nyezésére. Az egyetemi, illet­ve a szakági koncepcióval kapcsolatban a műegyetemi fiatalok március 20-án mond­hatják el véleményüket. . HOGY idén először a BME rendezi a budapesti (E­ gyetemi és (F)őiskolai (I)f­­júsági (N)apokat. Az EFM­ rendezvényei — melyek kita­lálásában és szervezésében is részt vehetsz még — április 13-án, 14-én és 15-én lesznek.­­ ... HOGY április 24-én lesz­,­nek a kari KISZ-küldöttgyű­­lések, s 29-én az egyetemi. ... HOGY március 17—18-án lesz az — immár hagyomá­nyos, hiszen tavaly is volt — elsős kirándulás. A kirándulá­son részt vesznek és részt ve­hetnek azok az elsőévesek, akik a tanulás mellett az if­júsági mozgalom szervezésé­ben és vezetésében is felada­tot akarnak vállalni. ... HOGY a tavaszi félévben a KISZ egyetemi bizottsága a szervezeti élet fejlesztésével és változtatásával (szervezet fel­építése, a választási rend egyes elemei stb.), s a kollé­giumok mozgalmi munkájának értékelésével is foglalkozik majd, így, ha e témákkal kap­csolatban mondanivalód van, azt érdemes még időben — tehát február elején — eljut­tatni a KISZ-bizottságra. ...HOGY a KISZ KB egye­temi és főiskolai tanácsa a hallgatói képviseleti rendszer elemzésével és fejlesztésével foglalkozik a következő hóna­pokban, s hogy ezzel kapcso­latban fontos lehet minden kari, illetve összegyetemi ta­pasztalat és ötlet. .. HOGY február 8-án lesz az idei év első PRIZMA klub­ja, melyen ez alkalommal HANKISS ELEMÉR szocioló­gust, a Társadalmi csapdák, illetve a Diagnózis című köny­vek szerzőjét látják vendégül. Almaverseny eredményhirdetése A Szabolcs-Szatmár megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya, a KISZ Szabolcs-Szatmár me­gyei Bizottsága, a Szabolcs- Szatmár megyei Mezőgazda­­sági Szövetkezetek Területi Szövetsége az őszi mezőgazda­­sági munkákban táborszerűen foglalkoztatott egyetemek, fő­iskolák és középfokú tanin­tézetek részére 1983. augusztu­sában munkaversenyt hirde­tett meg. A szövetkezetek, állami gaz­­daságok és intézmények által beküldött jelentések, valamint a meghirdető szervek tapasz­talatai alapján egyetemünk GÉPÉSZMÉRNÖKI, VEGYÉSZMÉRNÖKI és VILLAMOSMÉRNÖKI karainak hallgatói kiemelke­dően jó munkájuk elismerése­ként a munkaversenyben II. helyezést értek el. A TARTALOMBÓL: 3. old. Miről írtak az egytemi lapok ... azért lépett ki a pártból, mert nem vették figyelembe a felsőokta­tási reformra vonatkozó nézeteit... A könyvtár ostroma a védők szemszögéből... 4. old. öreg zenész, nem vén zenész... Nyelv... órát vehetnek... igénybe vesznek külső segítséget is... 5. old. Intim riport egy politikus fiúval avagy a META­MORFÓZIS ... a bizottságokban „kollektív hazu­­dozás”. folyik?... ............. .. Február 4-én MAFC-bál lesz Az egyetem sportklubja 1981. február 4-én, 21 órai kezdet­tel farsangi bált rendez a Goldmann György téri étteremben, melyre minden sportolót és sportbarátot szeretettel meghív. MŰSOR: Nyitótánc Komár László lemezbemutató, koncertje, közreműködik a MAMBO Combo Markos—Nádas duó Rodolfó Video diszkó Dzsesszbalett Balogh Sándor és népi zenekara Műsorvezető: Keresztes Tibor (Cintula) Jegyelővétel, asztalfoglalás és a báli menükártyák vásárlá­sa a MAFC-irodán (K. N­. 1. Tel.: 12-11) A belépőjegy ára: 100,— Ft. Megalakult a második.. •­ ­.. hallgatói kisszövetkezet egyetemünkön. A Járműgépész Kisszövetkezet 25 tagja janu­ár 12-én írta alá a belépési nyilatkozatot. Tanárelnöknek Balogh Vilmos adjunktust (járműgépészeti intézet), el­nökhelyettesnek Dér Imre ötödéves hallgatót választot­ták. Szándékaikról, terveikről már a JM november 25-i szá­mában beszámoltunk. Február 7—10.: papírvásár Közlemény Az ifjúsági parlament, intézke­dési tervében szerepel, hogy vizs­gáljuk meg annak lehetőségét miképpen lehetne egyetemünk hallgatói számára a nehezen be­szerezhető papír-, író- és rajzesz­köz beszerzéséhez segítséget nyúj­tani. A PIESzT Kereskedelmi Vállalat vállalta, hogy 1984. február 7—10- ig (naponta 10—18 óra közötti nyitvatartással), a Kruspér utcai „Vásárhelyi Pál” Kollégium nagy­­termében papír-, író- és rajzesz­­köz-vásárt rendez. A PIES­T Vál­lalat képviselőinek átadták — a karok már korábban megküldött listái alapján — azokat az igénye­ket, amelyek beszerzésénél külö­nösen gondok adódnak (Bőrpausz, dipa, Rotring ceruzahegy).

Next