A Jövő Mérnöke, 1985 (32. évfolyam, 1-40. szám)

1985-01-25 / 1. szám

Hiányérzet­i hibát jelez A baj ott van, ha a rend­szer bármely elemének műkö­dése formálissá válik. A tag­gyűlések esetében már az is hiba, ha a tagoknak utána hiányérzetük van, hiszen az egyes párttagok számára a taggyűlés kell hogy jelentse, a pártélet, a párt­demokrácia egyik legfontosabb terepét. Úgy látom, hogy egyete­münkön a taggyűlések sok­szor nem töltik be elvárt sze­repüket.­ Születtek is Irak­i, egyetemi határozatok a tag­gyűlések politizálóbb légköré­nek kialakítására. Eltekintve attól, hogy egyesek a taggyű­lésen, pártcsoporton való részvétellel letudni vélik kö­telességüket, a gát a rossz munkamódszerben­­ van, és nemcsak közvetlenül a tag­gyűlés levezetésének szintjén. Tehát, amit állítasz, az igaz — legalábbis a Műegyetemen. De nem valami elvi szempont miatt — egyszerűen rossz, a munkamódszerünk. Az ipar­ban — ezt állítja több isme­rősöm — ,élénkebb politizálás folyik az alapszervezetekben, míg nálunk elsősorban a­ párt­csoportokban folyik a politi­zálás. A teljes kép azonban meglehetősen differenciált. Van alapszervezet, melynek a munkájára a mechanikusság a jellemző, míg máshol, — úgy jött össze a tagság —, még az adott szinten­ for­mális, az adott pillanatban nem a legégetőbb politikai kérdéseket tárgyaló­ program­ba is próbálnak „életet lehel­ni”. A gépészkaron 1975 óta négy alapszervezet működik, amelyek a lehetőségek hatá­rain belül igazodnak az ok­tatáshoz, a szakokhoz. Kényszer és önkényszer — Mi az oka annak, hogy pártalapszervezetek munkájá­ban sok a formális elem? V­ö­vő A BUDAPESTI MŰSZAKI ESTETEM LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,50 FORINT VILÁG PROLET­ÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Párt, demokrácia, pártdemokrácia. A következő néhány hét lapszámaiban sokkal többet foglal­kozunk az úgynevezett párttémákkal, mint rendesen. Készü­lünk a február 10-i pártértekezletre; már eddig is jó sok vita, gyűlés és értekezlet volt. Vitatkoztunk az egyetemi párt­­értekezleti beszámoló bevezetőjéről, az „Irányelvek”-ről, ar­ról, hogy ki kerüljön az új alapszervezeti vezetőségekbe, hogy mi legyen az új munkatervekben, hogy mit ne csináljunk úgy, mint eddig . . . S most jön a csúcs, avagy a finis. Úgy látjuk, jónéhány érdekes, rázós politikai kérdés került az asztalra. Olyan ügyek, amelyeket a párt tárgyal, a párt mint a társadalom vezető ereje, de amelyek mindnyájunk jövőjével kapcsolatban vannak. Ezért gondoljuk azt, hogy ez a tömény politizálás — ma nagyon is érdekes lehet mindenki számára ... (Kiss László István a het­venes évek elején a BME KISZ agit -prop. titkára, az utóbbi tíz évben a gépészka­ri pártvezetőség tagja volt.) — Sokan véljük úgy, hogy a politika és a taggyűlések nem azonos dolgok. Vagyis míg az utóbbiakon sok min­dent megvitathatunk, határo­zatokat is hozunk — a való­di politika máshol zajlik. — Legyünk pontosak. Az, hogy a politika, szűkebben a párt politikai tevékenysége nem azonosítható a taggyűlé­sekkel — természetes.. Ebben nincs hiba, hiszen a politikát jól csak folyamatos munká­val, a­ fórumok­ ,testületek, megfelelően strukturált, egy­mással összefüggő rendszeré­vel lehet gyakorolni. — Sok a kényszerpálya, ezek egy része tőlünk függet­lenül adott, másokat az évek alatt magunk építettük ki szorgosan. Sokszor fel sem ismerjük őket, annyira ré­szeivé váltak gondolkodá­­sain­knak. A kívülről áramló többé-kevésbé fontos felada­tok, a saját munkaterveink­ben egy évre megszabott teendők sokszor kevés ener­giát hagynak az aktuális fel­adatokra való rugalmas rea­gálásra éppúgy, mint a hosz­­szú távú célokhoz való igazo­dás átgondolására. Túlzottan kiérlelt, agyon­vitatott anyagok kerülnek al­kalmanként egy-egy taggyű­lés elé, ahol mit nem tudunk vele mit kezdeni. Nagyon fontos lenne, hogy a vezető­ség tömören, de érdemben és rendszeresen beszámoljon a taggyűléseknek arról, hogy mely kérdésekben hol­­és ho­gyan képviselte az alapszer­vezetet. Elmondaná, hogyan és milyen szempontok alap­ján alakította ki a vélemé­nyét. A jobb munkastílushoz, megújuláshoz, a rossz beideg­ződésektől való megszabadu­láshoz hozzásegítene, ha nem ötévenként lennének válasz­tások. Jó munkastílus, a ve­zetőség­­és tagság közti jó munk­akontaktus esetén a po­litika folyamatosságának biz­tosításához nem szükségesek az ilyen hosszú tartalmú ve­zetőségi megbízások. Ezért is szeretnék magam is más tí­pusú munkát végezni a követ­kező periódusban. Rutinból nehéz kitörni . Azt mondtad: észlelitek a különböző kényszerpályákat, a vezetőségek ismerik saját hi­báikat. Miért nehéz ezektől megszabadulni? — Az a baj, hogy az alap­szervezetek programja nem úgy alakul ki, hogy leül a ve­zetőség, átgondolja, mi volt ed­dig, mi lesz ezután, ehhez mi­lyen eszközök kellenek, kiket kell mozgósítani, kiket kell meggyőzni, kiket kell az olda­lunkra állítani stb.... Ehelyett, félévkezdéskor, épp, amikor az oktatás megszervezése miatt folyik a rohangálás, összeül a vezetőség és mechanikusan ki­másolja a pb mukatervéből rávonatkozó részeket (azt már megtanultuk, hogy e munka­­terv ismerete nélkül esetleg kétszer dolgozunk). Bár mindannyiunkban megvan a szándék, hogy ak­tuális, az adott terület számá­ra fontos feladatokkal egé­szítsük ki a munkatervet, sokszor azonban itt is érvé­nyesülnek a rutinok: mi ma­radt ki az elmúlt időszakban, mivel foglalkoztunk régen, de arra nincs idő, erő, hogy érdemben átgondoljuk: mit is kellene, csinálni? — És hogyan lehet kitörni ebből a gyakorlatból? — Nehezen. Mert a kitörés­hez sok energia kell, tudni kell nemet is mondani, prio­ritásokat érvényesíteni, konf­liktusokat, felelősséget vállal­ni. A vezetőségek a változta­tás­­igényét évente egyszer biztosan megfogalmazzák, és alkalmanként a gyakorlatban­­ is megkísérlik megvalósítani. A saját gyakorlatunkból, jó példaként jut eszembe a párt­vezetőség önálló kezdeménye­­zése, az oktatás folyamatos, érdemi fejlesztése érdekében próbáljanak meg a­kár az ala­pokig visszamenve javaslato­kat kidolgozni az erre fel­kért oktatóik. Ennek köszön­hető példánk a közelmúlt­ban létrejött kísérleti cso­port, melyben minden hall­gatónak tutora van, melyben minden diáknak lehetősége van az önálló munkára. Sok tanár között elvész a nevelés Működik a pártinstruk­­tori rendszer? Hogyan? Amió­ta ritkábban vannak alap­­szer­vezeti gyűlések a KISZ- ben, illetve több helyen meg­szűntek az alapszervezetek , a KISZ-alapszervezetekhez rendelt pártinstruktorok sok­szor nem tudnak mit kezdeni magukkal. — A gépészkaron még van­nak KISZ-alapszervezetek. Én is instruktor vagyok hosz­­szú évek óta. A legutóbb — például a tankörömben — az oktatási törvényjavaslatot vi­tatták meg, s meghívtak a vitára. A vita jó volt — én legalábbis élveztem. Minden ilyen vita, beszélgetés szinte törvényszerűen átvezet társa­dalmunk, az egyetemi oktatás fő kérdéseire, és ezt vállalni kell. A karon egyébként an­nak idején én is részt vettem az instruktori rendszer kidol­gozásában. Mostanra megerő­södött az a véleményem, hogy az instruktori munkában az erőfeszítéseinket­­adott politi­kai feladatokra kellene kon­centrálni. A minden KISZ- alapszervezetre kiterjedő foly­tonos, egész évekre szóló meg­­bízások színvonalas ellátásá­hoz sokszor nincsenek meg a feltételek sem, erőnk sem. Erőinket feladatra koncent­ráltan, és a különböző hallga­tói, KISZ-en belüli és kívüli közösségek tekintetében dif­ferenciáltan felhasználva, úgy érzem, eredményesebbek le­hetünk. Ez az egész instruk­tori rendszer összefügg egyéb­ként az oktatással-n neveléssel. Végül is arról van szó, hogy oktatásunk a mai formájában nem biztosít megfelelő szer­vezeti feltételeket a nevelés­nek, nem kielégítőek bizonyos anyagi feltételek sem. Közis­mert ellentmondás, hogy mi­közben a Műegyetemen egy oktatóra kb. négy hallgató jut a statisztika szerint — valójában egy hallgató leg­alább 50-60 oktatóval kerül­­ kapcsolatba az 5 év alatt — ■ egy oktatónak pedig 50-100 ■ — esetleg még több hallgató­■ ja van egy-egy félévben. Meg­­­­alapozottnak tűnik számom­■ ra az az érzés, hogy ilyen­­ mértékű feldarabolást az ok­­­­tatott tananyag belső logiká­■ ja, sajátosságai nem igényel­nek. Ilyen körülmények kö­■ zött nincs — vagy kevés a­­ lehetőség a neveléshez szük­séges közvetlen emberi kap­■ csőlátók kialakítására. Arról nem is beszélve, hogy a hall­■ gatók állandóan vándorolnak, , nincs egy fix asztaluk, he­lyük az egyetemen stb. És er­re mit tehetünk? Funkcioná­lisan csak nevelésért felelős szervezeteket hozunk létre — például az osztályfőnöki rend­szert. Ennek a jelenlegi kö­rülmények között a szüksé­gességéről, és ha jól végzik — (Folytatás a 3. oldalon.) Összegyűjtjük — de nem összemossuk. 0- 09..010 Korcsolya Talán még emlékezünk rá, hogy január első felében olyan hideg volt, hogy jobb érzésű emberek a hűtőkam­rákba jártak melegedni, a hó­emberek pedig vasutas bun­dáért könyörögtek a Nemzet­közi Vöröskeresztnél. Nem ke­rült volna túl nagy fáradság­ba egy korcsolyapályát csi­nálni mondjuk az RT tenisz­pályáján is, ahogy a Sandler­­ban csinálták (lásd 2. oldal). Nem történt semmi , de erre még csak a fejünket sem kaptuk fel, hiszen tisztában vagyunk vele, hogy nincs em­ber, nincs pénz, nincs tanft, s talán még víz sincs, csak­hogy .. . Csakhogy amint a rádió jelentette, hogy a hő­mérséklet átkúszik a pluszba, a pályán megjelent egy em­ber, lekotorta a havat, és bő­szen locsolni kezdett. Elérzé-é­kenyülve néztem a produk­ciót, az örök emberi remény­kedést, hogy a víz majd a tartós pluszban is alkalmas lesz a korcsolyázásra. Persze, lehet, hogy én tévedek, az il­lető nem is korcsolyapályát, hanem csónakázótavat készí­tett . • bozo Hírcsokor Azoknak, akik a JM-et olvassák, de az Egyetemi Értesítőt nem­ ­ A­­Magyar Népköztársaság Ö nök­ Tanácsa nyugállomány­ba vonulása alkalmából Tóth István­­ egyetemi docensnek azépítéskivételezési tanszék) a Munka Érdemrend arany-, dr. Versztovsek Borisz nyelvtanár­nak pedig (Nyelvi Intézet) a Munka Érdemrend ezüst foko­zata kitüntetést adományozta. Ugyancsak a Munka Érdem­rend ezüst fokozatában része­sült 60. születésnapja alkalmá­ból dr. Karácson Sándor egye­temi tanár (magasépítési tan­szék). ★ A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa a X. országos bé­kekonferencia előkészítésében és megrendezésében, valamint a magyar békemozgalom cél­jainak előmozdításában kifej­tett kiemelkedő munkájáért dr. Polinszky Károly egyetemi tanárnak, a BME rektorának a Magyar Békemozgalom kitün­tető jelvényét adományozta. « ★ A BME rektora 1984. decem­ber 31-ével — saját kérésére — dr. Gábor Tamás egyetemi adjunktust (szervetlen kémia , tanszék) felm­en­tette a FEB el­nöki ’teendőinek, ellátása alól, és eyben 1985. január 1-től megbízta (ideiglenes­ jelleggel) dr.­ Neuwirth Gábor egyetemi docenst (építéskivitelezési tan­szék) ezen tisztség ellátásával. szerződéses munkák keretében végzett építési és technológiai tervezési tevékenysége, vala­mint beruházásszervezési és le­bonyolítási tevékenysége után 1985. január 1-től 12 százalé­kos termelési adót kell fizet­nie. Az adó alapja az alvállal­kozó díjával csökkentett nettó árbevétel. A BME rektora körlevélben hívta fel az illetékesek figyel­mét, hogy mivel a tanszék-, il­letve osztályvezetők megbízá­sa (rektorhelyettesek, dékánok és intézeti igazgatók megbízá­sa mellett) miniszteri hatás­körbe került, a vezetői megbí­zások jobb előkészítése érde­kében 1985-től kezdődően a vezetői megbízás lejárta előtt minden oktatási szervezeti egység vezetőjének a munkáját értékelni kell az adott év feb­ruár 15-ig. A minősítések alapján a személyzeti osztály rövid, érdemi indoklást készít a rektor számára február vé­géig.★ A nemzetközi kapcsolatok osztályán az ügyintézés haté­konyabbá tétele érdekében 1985. január 15-től félfogadási időt vezettek be, amely na­ponta 8—12 óráig tart. Az út­levelekkel kapcsolatos félfoga­dási idő változatlan: naponta 9—11 óra. ★ A pénzügyminiszter 35/1984. (XI. 5.) P. M. számú rendelete értelmében az egyetemnek a Egyebek A barokk étterem újbóli üzembehelyezése miatt az épí­tő-, építész- és vegyészkari jegyzeteket árusító jegyzetbolt a V2 épületbe költözött. A bolt kialakítása folyamatban van, előreláthatólag január végén kezdi meg működését. 1984. december 20-án a pénz­­tár előtti folyosón találtunk egy női szőrmesapkát. Igazolt tulajdonosa átveheti a K ép. mf. 41-ben, 8 és 17 óra között. ERGONÓMIAI SZABVÁ­NYOKRÓL tanácskoznak a héten öt ország szakértői a BME-n. A KGST 1937 elne­vezésű szabványosítási prog­ram hetedik tudományos koordinációs értekezletén mér­nökök, közgazdászok, pszicho­lógusok, antropológusok ergo­nómiai és műszaki irányelve­ket, szabványokat fogadnak el gépek és berendezések kiala­kításához. Az egyhetes ta­nácskozáson kilencféle­­ szab­ványtervezet megvitatására kerül sor, ezek közül három témát az egyetem Tanárkép­ző Pedagógiai Intézetének pszichológiai osztályán dolgoz­tak ki. FAKULTATÍV FIZIKA elő­adásokat vezetnek be szep­tembertől valamennyi karon. Tekintettel arra, a szakközép­­iskolákból felvettek fizika elő­képzettsége nem kielégítő, a rektori tanács úgy határozott, hogy az egyes karok sajátos­ságainak figyelembevétele mellett, a tényleges fizikaok­tatás megkezdése előtt, fakul­tatív, de a jelentkezők számá­ra már kötelező előadásokkal segítse a Fizika Intézet a hall­gatók felkészülését a tényle­ges fizika tárgy követelmé­nyeinek elsajátításához. A fakultatív órák tematiká­ját, óraszámát, órarendi el­helyezését az intézet és a kari tanácsok közösen alakítják majd ki. Eddig kedvezőek a tapasztalatok a vegyész ka­ron, ahol már tavaly beve­zették ezeket az órákat. 1989 A A kapóra jött fagy Ketten beszélnek. A: Mit szól hozzá, hogy tíztől nincs tv-műsor? B: Nem egy nagy veszte­ség, de azt nekem senki ne mondja, hogy ez fog ki­húzni bennünket a jeges vízből! A: Nem tudja, hogy minden óra szünet negy­ven tonna olaj megtakarí­tását jelenti? B: Ez akkor is csak de­monstráció. Ijesztget egy kicsit a kormány, hogy tud ő szigorú is lenni. A: Naná, majd pont a tv-műsor korlátozást fog­juk komolyan venni... B: Azért nem rossz kis demonstráció ez, hadd lás­sa ország-világ, hogy ne­künk sem könnyű, nálunk is vannak korlátozások! A: Tudja, azért kiván­csi lennék: ezúttal időben eszmélnek-e, hogy hat év múlva kell majd néhány új iskola? B: ?? A: Tudja, mikor hiszem el ezt a nagy takarékossá­got... Egyszerűen kapóra­, jött nekik ez a nagy­­hi­deg, a rosszul fűtött­ laká­sok. De mindez csifiürügy. Más van a háttérben: nem az energiagazdálkodás van itt válságban, hunéra a népszaporulat...­­ •. ■ Yi......

Next