A Jövő Mérnöke, 1996 (43. évfolyam, 1-20. szám)
1996-09-26 / 15. szám
Tanévkezdő rektori beszélgetés Elbocsátások nem várhatók, viszont megkezdődött a tanév. Az egyetem vezetői a nyáron módosított felsőoktatási törvény előírásaihoz igazítják az intézmény működését és igyekeznek megfelelni az új követelményeknek. A cél továbbra is a túlélés. Az új tanévről Biró Péter, az egyetem rektora nyilatkozott lapunknak. -A nyári pihenés után milyen főbb feladatokra készülnek az egyetem vezetői? - Sajnos, az idei gazdasági év sem látszik sokkal könnyebbnek az elmúltaknál, ezért a legfontosabb feladat továbbra is az intézmény működőképességének megőrzése, az oktatás és a kutatás feltételeinek megteremtése lesz. A költségvetési támogatásban új helyzetet termelett a normatív finanszírozás bevezetése. Meg kell vizsgálnunk, hogy az egyes szakok hallgatói létszáma után kapott költségvetési támogatást hogyan használjuk fel az intézményen belül, és miképpen osztjuk tovább a gazdálkodó egységekhez. Az arányszámok kidolgozása ennek a tanévnek a feladata. A költségvetési támogatás mellett nagyobb igyekezettel kell törekedeni saját bevétel szerzésére. Az egyetem baráti köre a társadalmi szenátussal közösen létrehozta a Pro Progressio Alapítványt, amelynek célja az egyetemet támogató társadalmi kör bővítése és a bevétel gyarapítása lesz. - Mennyire sikeres a támogatók bevonása? - A karok „népszerűsége” különböző. Az informatikában, híradástechnikában, valamint a gyógyszeriparban érdekelt cégek közül többen felismerték, hogy érdekük a jól képzett mérnökutánpótlás megteremtése, és nem sajnálják a támogatást sem. Ugyanakkor hiány van támogatókból olyan területen, mint például az építőipar, ezen belül is a földmérés, a térképészet és a térinformatika szak vonz kevesebb érdeklődőt. Természetesen megpróbálunk mindent a támogatói kör bővítésére, de a karokat és a tanszékeket is biztatnom kell arra, hogy a szakmai kapcsolataikon keresztül keressék az egyetemi képzésre áldozni hajlandó cégeket. - Milyen fejlesztésekre lehet számítani az új tanévben? -A törvénymódosítás olyan új lehetőséget kínál a felsőfokú szakképzés bevezetésével, amelyre feltétlenül reagálnunk kell. A tanév során megkeressük azokat az irányokat, amelyeken a szakképzést el lehet indítnai, jövő szeptemberben pedig megkezdődhet az oktatás az egyetemen. Valószínűleg a következő tanév elején adjuk át azt a hallgatói számítástechnikai központot, amely egységes számítógépparkkal és állandó személyzettel segíti majd a hallgatók gyakorlati munkáját. Folytatódik a lágymányosi egyetemi fejlesztés is. A tanév folyamán befejeződnek annak az épülettömbnek a tervezési munkálatai, amelyben az építészmérnöki kar és a mérnöki tanárképzés kap majd helyett. A sportlétesítmények átadása már megtörtént, a sportcsarnokot pedig a jövő év őszére vehetik birtokba a hallgatók. A tanév alatt további lépéseket kell tennünk a természettudományi alapképzés egységesítésére is. Az ősz folyamán minden bizonnyal sikerül eljutni oda, hogy a szaktanszékek bizonyos blokkokat fognak felajánlani matematikából, fizikából, informatikából, számítástechnikából és mechanikából, amiből a szakok saját igényüknek és erre fordítandó óraszámuknak megfelelően válogatnak majd. Nyilvánvaló, hogy ehhez a karok tantervének és a kreditpontoknak kismértékű finomítására is szükség lesz. A módosítást a jövő évtől fokozatosan vezetik be az első évfolyamon. - Ró valamilyen kötelezettséget a törvénymódosítás az egyetemre? - Több feladat is előttünk áll, ilyen például a törvényben szereplő testület létrehozása, amely folyamatosan ellenőrzi és évenként értékeli az intézmény oktatási és tudományos tevékenységét. A módosítás előtérbe helyezte az intézményi integrációkat. Nekünk egyik fontos feladatunk lesz ebben a folyamatban részt venni. Az egyetem volt karait felölelő Budapesti Egyetemi Szövetség már 1992 óta működik. Az Államigazgatási Főiskola ugyan a nyáron kivált, helyette viszont a kertészeti egyetem vált a szövetség tagjává. A nyáron jelent meg a FEFA pályázati kiírása, amely az integrációs célokat anyagilag is támogatja. Az egyetemi tanács úgy határozott, hogy az intézmény ebben a folyamatban részt kíván venni, vagyis az eddigi laza magánjogi társulásnak tekintett szövetséget felsőoktatási intézmény jellegű egyetemi szövetséggé kívánja átalakítani, tehát okleveleket adhat majd ki, szakokat indíthat. Egyelőre azonban a szövetség tagjai megtartják autonómiájuk jelentős részét, saját nevüket, hagyományukat. Két év elteltével kell előterjesztést tenni a szövetség többkarú nagy egyetemmé fejlesztéséről. A törvény előírásai miatt néhány vonatkozásban ki kell egészíteni a szervezetet és működési szabályzatot is. - Lehet-e számítani létszámleépítésekre? - Azt hiszem, hogy teljesen megalapozott a reményünk, hogy a tavalyi évhez hasonló vagy akár csak azt megközelítő mértékű létszámleépítésre egyáltalán nem kelljen gondolnunk. Jelenlegi információim szerint nincsen olyan kényszerítő körülmény, amely elbocsátásokhoz vezetne. Nagyon szeretném remélni, hogy az eddigi létszámleépítések még azon a határon belül voltak, amit az egyetem el tudott viselni az oktatás minőségének érezhető romlása nélkül. Várható-e javulás a kutatás finanszírozásában? - A felsőoktatási törvény módosítása adott valami támpontot a kutatások támogatására. A normatív finanszírozás részeként az egyetem költségvetésébe beépült valamekkora kutatás-támogatási összeg is, ez azonban meglehetősen szerény mértékű. Sajnos, a korábbi ipari megrendelési kör, amely a kutatások jelentős részét tette ki, megszűnt, az ipar újjászervezése pedig a mi számunkra nagyon lassan megy végbe. Azt tudom csak ajánlani oktatótársaimnak, hogy hasznosítsák ezt az időszakot a saját érdeklődésüknek megfelelő kutatási témáikban való előrehaladásra, gyűjtsenek szakirodalmat és vegyék célba a tudományos fokozatok megszerzését. Az oktatói-kutatói követelményrendszer teljesítéséhez és így az előmenetelhez is szükség van a tudományos fokozatokra. - Mennyien választják, illetve hagyják el az oktatói pályáját? -Azok számára, akik gyors meggazdagodást remélnek, sajnos, nem vonzó ez a pálya. Az oktatók rosszul fizetettek, és az ipari megrendelések hiánya miatt még a jövedelemkiegészítésre sincs mód. El kell ismernem, hogy ennek kontraszelekciós hatása már érződik, hiszen a legkiválóbbak közül sokan elhagyják az egyetemet, másrészt nagyon hiányzik a fiatal utánpótlás. Egyedüli reményünk az, hogy az egyetemi tanulmányaikat befejezett doktorandusz-hallgatóinkból tudunk utánpótlást biztosítani. A piramis lassan a feje tetejére áll, az ideális az, ha a legszélesebb a tanársegéd-adjunktus réteg, ehhez képest lassan több lesz a vezető oktató, a tanársegédi kategória pedig megszűnik. - Mit terveznek tenni az elszaporodott lopások ellen? - A lopások nagy gondot jelentenek, ugyanakkor a megfelelő vagyonvédelmi, biztonságtechnikai berendezések igen költségesek. Anyagi lehetőségeinkhez mérten ahol csak lehet, kiépítünk ilyeneket, éjszaka pedig kutyás őrökkel védjük az egyetemet. Sajnos, ennek ellenére is egyre több esetben kell kihívni a rendőrséget. A tolvajok többnyire kulccsal jutnak be az épületekbe. Felhívtuk a tanszékvezetőt figyelmét, hogy zárcserével, biztonsági zár beépítésével védjék a területüket. Most úgy néz ki, hogy némi fedezetet is tudunk erre biztosítani. Ebben az esetben pedig az intézkedéseket kötelezővé fogjuk tenni. Haszán Zoltán - JAA 1996. SZEPTEMBER 26.