KEMÉV Építők, 1982 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

A KELETMAGYARORSZÁGI KÖZMŰ ÉS MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALAT LAPJA X. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1982. JANUÁR HŐ Műszaki fejlesztés — gazdaságosság A műszaki fejlesztés, a tudo­mányos kutatás, kísérletezés ha­zai és nemzetközi­ tapasztalatai­nak felhasználása a termelési folyamatokban. A műszaki fej­lesztés eredménye a műszaki fej­lődés. A magasépítési technológiák fejlesztése­ biztosította a 15 éves lakásépítési terv teljesítését, il­letve túlteljesítését, ugyanakkor jelentős lemaradás van az épü­letgépészet és szakipar fejleszté­sében, a lakásépítés ütemének megfelelően kell továbbfejleszte­ni a mélyépítési technológiákat is. A műszaki fejlesztés alapvető­en piacorientált kell legyen, az­az a műszaki fejlesztés azt kö­vetően kezd el működni, hogy a felvevő piac részéről erre le­hetőséget kínál. Ma rendkívül nagy jelentősé­ge van annak, hogy a fizetőké­pes kereslet minél hamarabb ki­­elégüljön, tehát változtatni kell azon a nem szerencsés gyakorla­ton, miszerint egy-egy új ter­mék bevezetésével évek telnek el. Ezen a tendencián kedvezően változtathat az a tény, ha a ter­mék megszületése és életrekel­­tése egy vállalaton belül törté­nik. Ez azért is jelentős, mert az érdekeltségazonosság a létreho­zó valamennyi „bedolgozót” a befektetett munka arányában érinti. Ugyanakkor a rövid meg­valósítás arra is lehetőséget ad, hogy a kivitelezésben jelentke­ző problémák a legrövidebb időn belül megoldást nyerhetnek, szintén az egy szervezetben való megvalósítás következtében. A megvalósítás minden egyes részfolyamatában adott a kont­roll, az ellenőrzés lehetősége. Ahol megfelelő fejlesztő szel­lemi potenciállal rendelkezik a vállalat, ott kezdeményező fej­lesztéssel dolgozik, új igényeket ébresztve vásárlóiban. A kezdeményező fejlesztésnél a termékek használati értékének alapvető növelését eredményezi a fejlesztés. A fejlesztések másik iránya az alkalmazkodó fejlesztés a po­tenciális piacok színvonal igé­nyét tekinti mércének. A fejlesztéseknek alapvetően kell egyszerre figyelembe venni a műszaki színvonal és a válla­lat, mint gyártó szellemi és tech­nikai lehetőségeit. Folyamatosan kell vizsgálni annak lehetőségét, hogyan lehet egy-egy terméket többcélú fel­­használásra alkalmassá tenni. Erre azért van szükség, hogy a gazdaságossági szempontok — nevezetesen az optimális soro­­­­zatszám — érvényre jussanak. A tanulmányterv készítésének időszakában már folyamatos az együttműködés a tervező és­ gyártó között, így érhető el az, hogy a gyártani kívánt termék gyártási feltételei is rövid úton tisztázódnak. A gyorsuló technikai fejlődés, mennyiségileg növekvő, minősé­gileg változó igények mellett az egyensúlyi helyzet — vállalati termék, környezet kapcsolata — akkor biztosítható tartósan, ha a vállalat nemcsak a ma, ha­nem a holnap, sőt holnapután külső környezethez is képes al­kalmazkodni, a holnap igénye­it aktívan irányítani, befolyá­solni tudja. SZABÓ JÁNOS AZ SZB NAPIRENDJÉN: Az egészségügyi rehabilitáció A vállalat rehabilitációs tevé­kenységével foglalkozott decem­beri ülésén az szb. Nagy érdek­lődés nyilvánult meg a téma iránt: a szakszervezeti bizottság tagjai elsősorban azzal foglal­koztak, miként lehetne teljes ér­tékű emberként foglalkoztatni a megrokkant, vagy egészségileg károsodott munkatársainkat. Az eredeti, gyakran nehéz, fizikai munka után — átképzéssel — egy másfajta tevékenységgel el­érhető, hogy nem kárhoztatják tétlenségre, vagy csak a koráb­binál sokkal alacsonyabb fize­téssel járó beosztásra az illető dolgozókat. 197§-ban létrehozott rehabili­tációs bizottság foglalkozik a KEMÉV-nél a csökkent munka­képességűek ügyeivel. 94 dolgo­zó rehabilitációs ügyét tárgyal­ták és továbbították javaslatok­kal a döntésre illetékesekhez 1981-ben húsz esetben. Az érin­tettek közül 21-en megszüntet­ték munkaviszonyukat a KÉ­MÉ­V-nél, általában a lakhelyen vállaltak munkát, vagy váltottak működési engedélyt, kikerülve ezzel az egyik legnehezebbet, a napi ingázást. 22-en rokkantsági nyugalm­a mentek, jelenleg öt csökkent munkaképességű dol­gozó munkahelyi körülményeit kísérik figyelemmel, helyzetük vállalati rendezése fontos fel­adat — hangsúlyozta az szb. Mindezek nehéz feladatok elé állítják a vállalat illetékeseit. A csökkent munkaképességű dol­gozók többsége ugyanis idős, szakmával nem rendelkezik, te­hát csak olyan munkakörökben foglalkoztathatók, amit így is el tudnak látni, pl. raktári ki­adó, őr, udvari segédmunkás. E­­ munkakörök számát lényegesen növelni azonban nem lehet, más­részt a fizetések alacsonyak. Jobb a helyzet a fiatalok ese­tében, bár az átképzésre na­gyobb gondot kellene fordítani. Gond, hogy ezt maguk alig kez­deményezik. A munkaügyi osz­tályon megjelöltek számos mun­kakört, amelyeket a különböző munkahelyeken — átképzéssel — csökkent munkaképességű dolgozók is teljes értékűen ellát­hatnának. Ezekre nagyobb fi­gyelmet fordítanak. Az szb indokoltnak tartaná a rendszeres üzemorvosi vizsgála­tot, az esetleges változások figye­lemmel kísérését. Az is szóba került, hogy a munkahelyi ve­zetőkkel szót kellene váltani, nyújtsanak segítő kezet azoknak, akik a vállalat ré^­­d­­olgyrái, de baleset, betegség folytán kedve­zőtlen helyzetbe kerültek. A kol­lektívának­­ nemcsak a jogsza­bály, hanem a humánum alap­ján is segíteni szükséges. A TARTALOMBÓL: A tokaji hegy a lapáton címet viseli a nyugdíjasbú­csúztatóról szóló írásunk. Poór Sándor kubikos, Vajda Ferenc művezető, Véghseő Béla revizori csoportvezető egyaránt 30 évet töltött az építőipar szolgálatában. (2. oldal) „Egyszerűen érthetetlen számomra, hogy például egy olyan kéthónapos túlmunkát igénylő feladat, amely hat­ezer forintot hozna a konyhádra, nem inspirálja a fiata­lokat” — mondja Siklós István KISZ-titkár a Beszél­getések az FMKT-ról című írásban. (2. oldal) A KEMÉV 400 millió forint értékű anyagot, kész­, félkész terméket, berendezést épít be, használ fel, il­letve értékesít 1982-ben. Csupán egy százalék megtaka­rítás — amely nem lehetetlen — akár négymillió forint tiszta hasznot is jelenthet. Brezina András osztályveze­tő beszél erről.­­ (3. oldal) Beszámoló taggyűlések le­értékelések, javaslatok A vállalatnál december közepére mind a nyolc pártalapszer­­vezetben lezajlottak a beszámoló taggyűlések. Sok jó, tartalmas beszámoló hangzott el, amelyek többsége kritikus és önkritikus is volt. A beszámoló taggyűlések középpontjában a gazdaságpolitikai kérdések, valamint a pártélet, a pártmunka kérdései álltak. A tag­gyűléseken az alapszervezeti minősítések is elhangzottak. A hozzászólások során több mint ötvenen mondták el véle­ményüket — a tagságnak csaknem egyharmada. A felszólalók a beszámolókat általában jónak, tartalmasnak tartották. Számos ja­vaslat is elhangzott. A vonalas munkahelyeknél például többen kérték a szociális ellátás javítását. Szeretnék, ha az üzemorvos még többször látogatná meg a munkahelyeket. A tmk-ban a jobb továbbképzési lehetőségek megteremtését kérték. A gazdasági egységeknél a tervezésről esett szó legtöbbször. Elhangzott az is, hogy a szocialista brigádmozgalomban több a lendítő erő, mint amit most kiaknáznak. Észrevételezték a hoz­zászólók azt is, hogy az összehangoltabb szervezéssel csökkenteni lehetne a rendezvények számát. Parlamentek December 10-én fejeződtek be a KEMÉV munkahelyi ifjúsági parlamentjei. A fiatalok e jelen­tős fórumára kilenc munkahe­lyen került sor. A hozzászólások során­­ a KISZ-esek és a szerve­zeten kívüli fiatalok közül mint­egy­ ötvenen kértek és kaptak szót. A vállalati ifjúsági parla­mentet február 6-án tartják. az első munkanap kérdése: Vállalkozásaink — Hogy állunk a vállalko­zással, milyen munkák vár­nak vállalatunkra 1982-ben?­­— kérdeztük az új év első munkanapján Malachovszki Ödön osztályvezetőtől. — Az idei terv (81-es ár­szinten) 670 millió forint, és csaknem 350 millió forint ér­téket képviselő szerződéses állománnyal kezdtük az új évet, s ez az arány az ipar­ágban a jók között van — kaptuk a választ. — Előszer­ződésekkel összesen 173 mil­lió forint értékű munka van lekötve, s további 330 millió­ról írásos tárgyalásokat foly­tatunk. Már ezek a munkák meghaladják — összegben — az idei tervet, holott még mintegy 100 millió forint ér­tékű további munkákról foly­tatunk szóbeli megbeszélése­ket. A tervezési igény 1,2 millió forint, amely már most fele a tavalyinak. — Munka tehát lesz. Ami a korábbiakhoz hasonlítva kü­lönbség: lényegesen kevesebb az egy helyben végezhető, igazán nagy volumenű beru­házás. Növekedett a magas­építési munkák részaránya és több feladata lesz a szaksze­relőipari részlegeknek. Több iskolaépítést például az első földmunkától kulcsátadásig a mi vállalatunk végez. — Tavaly láttunk nagyobb munkákhoz a fővárosban, s a 11 millió forint értékű mun­ka­­ elvégzése jó indulásnak számít. Az idén már az első negyedévben jelentős átadá­sokra is felkészülünk. A deb­receni gyógyszertári decent­­rum húszmillió, a mátészal­kai MÁV szociális épület hu­­szonkétmilliós munka befe­jezését jelenti.

Next