A MTA KÉMIAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 11. KÖTET (1959)
11. kötet/ 4. sz. - CHOLNOKY LÁSZLÓ - SZABOLCS JÓZSEF: Vizsgálatok karotinoid festékekről, V. : A Physalis Alkekengi kehelyleveleinek festékei
VIZSGÁLATOK A KAROTINOID-FESTÉKEKRŐL, V.* A PHYSALIS ALKERENGI KEHELYLEVELEINEK FESTÉKEI CHOLNOKY LÁSZLÓ, a kémiai tudományok doktora és SZABOLCS JÓZSEF (Egyetemi Vegytani Intézet, Pécs) Érkezett 1959. február 23-án** KUHN és GRUNDMANN [1] még 1933-ban megállapították, hogy a Physalis Alkekengi kehelylevelei3-kriptoxantint és zeaxantint (mint észtereket) tartalmaznak, amelyeket nyomokban karotin és ismeretlen fitoxantinok kísérnek. Nemrégen BODEA és NICOARA [2] közölték, hogy ez a növényi szerv az említett pigmenteken kívül „fitoxantint" is tartalmaz. Kimutattuk, hogy a „fizoxanthin" nem 3'-hidroxi-a-karotin, mint ahogyan ezt BODEA és NICOARA bizonyítani vélték, hanem a /3-kriptoxantin egyik cisz-izomerje, éspedig valószínűleg neo-/S-kriptoxantin A [3]. Akkori vizsgálatainkat — friss növény hiányában — egy régebbi nyers kriptoxantin készítménnyel végeztük ; célszerűnek látszott, hogy vizsgálatainkat frissen gyűjtött kehelylevelekkel megismételjük. Csak nemrégen szereztünk arról tudomást, hogy BODEA és FLORESCU [4] szerint a Physalis Alkekengi kehelylevelei xantofill (lutein) észtereket is tartalmaznak. Pécs környékén (márévári völgy) 1958 szeptemberében gyűjtött kehelylevelek vizsgálatánál főleg arra törekedtünk, hogy a mellékfestékeket teljes biztonsággal azonosítsuk. Kehelylevelek festéktartalma Négy termés kehelyleveleiből (5 g) a festékeket éterrel kivontuk ; az oldatot szappanosítottuk, majd a szokásos módon a festékeket szétválasztottuk (megoszlás, kromatogramm) ; identifikálásukhoz legtöbbször még egy második kromatografálásra is szükség volt (erélyesebb fejlesztés mellett), a festékeket azonban — veszteségek elkerülése végett — az első kromatografálás után fotometráltuk. A kis mennyiségben talált festékek (neo-9-kriptoxantin A, auroxantin, mutatoxantin, állítólagos xantofill) azonosításához felhasználtuk a preparatív feldolgozásnál szerzett tapasztalatokat is. A festékek mennyiségét egy kehelylevél súlyára (1,25 g) adtuk meg, hogy így értékeink összehasonlíthatók legyenek KUHN és GRUNDMANN [1] régebbi adataival (I. táblázat). * IV. Közlemény : Magyar Tud. Akad. Kémiai Tud. Oszt. Közl. 11, 57 (1959). ** Az 1959. június 5-i osztályülésen bemutatta CSŰRÖS ZOLTÁN r. tag.