A MTA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK ÉVKÖNYVE 1. (1957)

Schmidt Ádám: Az állami vállalatok beruházásainak finanszírozása

Schmidt Ádám AZ ÁLLAMI VÁLLALATOK BERUHÁZÁSAINAK FINANSZÍROZÁSA I. A beruházások forrásainak egyes elméleti kérdései Magyarország az elmúlt évtizedben hatalmas méretű beru­házási programot valósított meg, amelynek konkrét eredmé­nyei közismertek. De ugyancsak ismert az a tény is, hogy a be­ruházások volumenével szemben a beruházások gazdaságossága terén nem értünk el minden tekintetben kielégítő eredménye­ket. Egyrészt maga a beruházási tevékenység, vagyis a beruhá­zásokra fordított erőforrások, a munkaerő, az anyag, a kapacitás (és az idő) kihasználása nem volt kellően gazdaságos, másrészt az elkészült létesítmények sem voltak a legmegfelelőbbek a népgazdaság fejlesztése szempontjából. A beruházási tevékeny­ség elég széles körében, számos esetben jelentkeztek olyan hiá­nyosságok, mint a tervek túlfeszítettsége, nem kellő megalapo­zottsága, gyakori módosítása, a beruházások elaprózása, nem kielégítő hatékonysága, költségessége, kivitelezésük elhúzódása stb.­ A beruházások gazdaságossága terén tapasztalt hiányossá­gok felismerése és vizsgálata alapján a közgazdászok, valamint a gyakorlati gazdasági és pénzügyi szakemberek egy része arra a feltevésre jutott, hogy mindezek a káros jelenségek alapve­tően és döntően a beruházások nálunk alkalmazott finanszíro­zási rendszeréből származnak. S ebből adódott az a következtet ! A gazdaságosság szempontjai nemcsak az állóalapok bővítésé­nél nem érvényesültek megfelelően, hanem általában az állóalapokkal való gazdálkodásban. A népgazdasági tervek összeállítása és végrehaj­tása során figyelmen kívül maradt az állóalapok állagfennt­a­rtására és bővítésére fordított erőforrások közötti helyes arány biztosításának kö­vetelménye. Jelen tanulmány csak az állóalapok bővítésével kapcso­latban felmerült egyes problémákkal foglalkozik.

Next